<div dir="ltr">
<div class="gmail-td-post-header">
<h1 class="entry-title"><font size="1"><span style="font-weight:normal"><a href="https://www.csillagaszat.hu/hirek/hunor-csillag-es-magor-bolygo-uj-hivatalos-nevek-a-herkules-csillagkepben/">https://www.csillagaszat.hu/hirek/hunor-csillag-es-magor-bolygo-uj-hivatalos-nevek-a-herkules-csillagkepben/</a></span></font></h1><div><br></div><h1 class="entry-title">Hunor csillag és Magor bolygó – új, hivatalos nevek a Herkules csillagképben</h1>
<div class="gmail-td-module-meta-info">
<div class="gmail-td-post-author-name"><div class="gmail-td-author-by"> </div> <a href="https://www.csillagaszat.hu/author/kereszturi-akos-2/">Kereszturi Ákos</a><div class="gmail-td-author-line"> - </div> </div> <span class="gmail-td-post-date">2019. december 17, kedd</span> <div class="gmail-pf-content"><span class="gmail-td-nr-views-39131"></span><p>Egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében.</p>
<p><img class="gmail-alignnone gmail-size-full gmail-wp-image-39194 gmail-td-animation-stack-type0-2" src="https://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2019/12/banner.png" alt="" style="margin-right: 0px;" width="478" height="268"></p>
<p>A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) idén százéves, amely alkalomból
minden országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség
elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót.
Magyarországnak egy olyan exobolygót és csillagát lehetett elneveznie,
amelyet Bakos Gáspár a HatNET (Hungarian-made Automated Telescope
Network) automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben. Az eddig
HAT-P-2b-ként azonosított óriásbolygó (mostantól: Magor) nyolcszor
nagyobb tömegű, mint a Jupiter. A bolygó alig hat nap alatt kerüli meg a
HD 147506 jelű központi csillagot (Hunor) körül, vagyis nagyon közel
kering hozzá. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules
csillagképben található.</p>
<img class="gmail-wp-image-39132 gmail-size-full gmail-td-animation-stack-type0-2" src="https://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2019/12/Exoplanet_Comparison_HAT-P-2_b.png" alt="" style="margin-right: 0px;" width="439" height="202">Fantáziarajz a HAT-P-2b exobolygóról, összehasonlítva a Jupiterrel (Wikipedia).
<p>A két égitest nevére az IAU szabályai szerint először online lehetett
javaslatot tenni a <a href="http://csillagaszat.hu">csillagaszat.hu</a> oldalon, 2019 nyarán. A három hónap
alatt beérkezett közel 150, a követelményeknek megfelelő javaslat közül
egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet. A
bizottságban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Csillagászati és
Földtudományi Kutatóközpont, a Magyar Csillagászati Egyesület, valamint a
Nyelvtudományi Intézet szakemberei vettek részt.</p>
<p>A beérkezett javaslatok közötti rangsorolás és újabb szavazás nyomán a
Hunor és Magor névjavaslatok kerültek ki győztesként, amelyeket az IAU
hivatalos elnevezésnek elfogadott. Ezután tehát a HAT-P-2 csillag Hunor,
a HAT-P-2b exobolygó pedig Magor néven szerepel a katalógusokban és a
térképeken.</p>
<p><strong>A nyertes nevek és névadójuk</strong></p>
<p>A nyertes névpárost Becz Miklós budapesti tanár és amatőrcsillagász
javasolta elsőként (további javaslók: Mészáros Gábor, Szendrői Gábor,
Kiss Erzsébet, Tóth Marcell). A diákokkal foglalkozó Becz Miklós több
évtizede tart távcsöves bemutatásokat, és jár csillagászati
rendezvényekre; tanulóit szakkörbe és előadásokra, valamint nyári
csillagászati táborokba is viszi. Rendszeresen részt vesz a Magyar
Csillagászati Egyesület által szervezett programokon.</p>
<p>„A lehetőséget másoknak is továbbadtam, végül Kisdi Eszter kolléga
ösztönzésére, vele megbeszélve küldtem be néhány javaslatot” – írja a
névadó. „Hunor és Magor (azaz „Magyar”) történetével már
kisgyerekkoromban megismerkedtem, Arany János Rege a csodaszarvasról
című versének köszönhetően. Később, apaként én is továbbadtam ezt az
örökséget, de rákerestem a történet eredetére is. Beszereztem és
elolvastam a leghíresebb geszták fordításait is”.</p>
<p>A két név először Hunor és Magor formában Kézai Simon 1282-1285
között keletkezett művében, A magyarok cselekedeteiben (Gesta
Hungarorum) tűnt fel. Az Arany János féle történet Kézai Simon munkáján
alapul. A később keletkezett Képes krónikában is (1358) a szerző így
fogalmazott: „…Dul alán fejedelemnek két leányát is elragadták; egyiket
Hunor, másikat Magor vette feleségül: ezektől az asszonyoktól erednek
mind a hunok vagy a magyarok” (Geréb László fordítása).</p>
<img class="gmail-wp-image-39133 gmail-size-medium gmail-td-animation-stack-type0-2" src="https://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2019/12/A-csodaszarvas-üldözése-A-Képes-krónka-illusztrációja-az-1370es-évek-közepéről-640x561.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="216" height="189">A csodaszarvas üldözése – a Képes krónika illusztrációja (1370-es évek közepe).
<p>„A Magor szó számomra különösen kedves, mert anyai ágon a Békés
megyei Vésztőről származom. A település határában áll a híres régészeti
lelőhely, a Mágori- domb. A domb neve is a Magor/Mogor személy- vagy
nemzetségnévből ered. A Mágori-dombon szüleimmel és a vésztői rokonokkal
többször is jártam. Az ember valahol mindig szükségét érzi annak, hogy a
gyökereire emlékeztesse magát” – mondta el a névadó.</p>
<p><strong>Válogatott exobolygó- és csillagnevek</strong></p>
<div>Néhány az IAU által jóváhagyott exobolygó- és csillagnevek közül (országok szerint):</div>
<div>Írország: Mitologikus kutyák neve (Bran, Tuiren) Bran születésének
ír legendájából a Canes Venatici (Vadászebek) csillagképben található,
HAT-P-36b (Bran) exobolygó és HAT-P-36 (Tuiren) csillaga számára.</div>
<div>Jordánia: Ősi városok és védett területek nevei, Jordánia déli
részéről a WASP-80b (Wadirum) exobolygó és WASP-80 (Petra) csillaga
számára az Aquila (Sas) csillagképben.</div>
<div>Malajzia: Drágakövek maláj nyelvű megnevezései a HD 20868 b
(Baiduri) exobolygó és HD 20868 (Intan) csillaga számára a Fornax
(Kemence) csillagképben.</div>
<div>Burkina Faso: A HD 30856 b (Nakambé) exobolygónak és HD 30856
(Mouhoun) csillagának új nevei Burkina Faso jelentős folyóira utalnak. A
rendszer a nevének megfelelően az Eridanus csillagképben helyezkedik
el.</div>
<div>Az ENSZ 2019-et az őslakos nyelvek nemzetközi évének nyilvánította.
Erre tekintettel az őslakos nyelvek beszélőit arra bátorította az IAU,
hogy javasoljanak neveket a nyelvükből, és a végül kiválasztott nevek
közül néhány tucat az őslakos nyelvekből került ki. Argentínában a
nyertes javaslatot a moqoit közösség egy tanára és vezetője küldte be: A
HD 48265 b (Naqaya) exobolygó és csillaga, a HD 48265 (Nosaxa) új
nevének jelentése moqoit nyelven ’a fiútestvér családjának rokona’ (ahol
a „fiútestvér” minden emberi lényre utal), illetve ’tavasz’ (szó
szerint: ’új év’).</div>
<p><strong>Nem árt tudni</strong></p>
<p>Az exobolygók (avagy extraszoláris bolygók) olyan Naprendszeren
kívüli bolygók, amelyek más csillagok körül keletkeztek, és többségük ma
is ott kering. Jellemzőik megismerésével jobban megérhetjük a
bolygókeletkezés folyamatát. A Földön kívüli élet lehetőségének
vizsgálatában is fontos szerepet játszanak. Napjainkra kiderült, hogy
szinte minden csillag körül keringenek bolygók, általában több is, és
ezek a Naprendszerben láthatónál nagyobb változatosságot mutatnak, de
sok lehet közöttük a mi Földünkhöz többé-kevésbé hasonló égitest is. Az
exobolygók léte és kutatása a tudományos szempontokon túl a
felfedezésükhöz szükséges technológia fejlesztését, valamint világképünk
fejlődését is elősegíti.</p></div></div></div>
</div>