<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>Papp Miklós, morálteológus, görögkat. pap a következő választ adta a 'halálbüntetés' kérdésére, l. alább:</div><div><br></div></div>
<h1 class="gmail-title"><a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/08/16/papp_miklos_a_halalbuntetes_nem_bensoleg_rossz">Papp Miklós: a halálbüntetés nem bensőleg rossz</a></h1><div><a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/08/16/papp_miklos_a_halalbuntetes_nem_bensoleg_rossz">https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/08/16/papp_miklos_a_halalbuntetes_nem_bensoleg_rossz</a></div>
<div class="entry">
<p style="text-align:justify"><img src="https://m.blog.hu/ka/katolikusvalasz/image/pappmiklos_1.jpg" alt="pappmiklos_1.jpg" class="gmail-imgnotext" style="margin-right: 0px;" width="188" height="125"></p>
<p style="text-align:justify">Papp Miklós teológussal telefonon beszélgettem a Katekizmus <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/08/02/ferenc_papa_atirta_a_katolikus_egyhaz_katekizmusat" target="_blank" rel="noopener noreferrer">újrafogalmazott 2267-es pontjáról</a>, mely a halálbüntetést “megengedhetetlennek” nevezi, mivel az “vét a személy méltósága ellen”. Papp Miklósnak a <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/teologusi-velemeny-halalbuntetesrol-szolo-egyhazi-tanitasrol">Magyar Kuríron megjelent elemzése</a> kapcsán is tisztázni szerettem volna, hogy szerinte mostantól az Egyház <a href="http://lexikon.katolikus.hu/E/erk%C3%B6lcsi%20cselekedet.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bensőleg avagy önmagában</a> (vagyis körülményektől és szándéktól függetlenül) rossz erkölcsi cselekedetnek tartja-e a halálbüntetést.</p>
<p style="text-align:justify">Papp Miklós a válaszában kifejtette, hogy <strong>erről nincs szó</strong>, és hogy <strong>a bensőleg rossz cselekedetek fel vannak sorolva a <a href="https://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=82" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>Veritatis Splendor</em> kezdetű enciklikában</a>, és a halálbüntetés nincs köztük.</strong> Leszögezte, hogy az Egyház tanításától sem a szabadelvű, sem a szigorúbb irányba nincs joga a katolikusoknak eltérni.</p>
<p style="text-align:justify">Kérdésemre, hogy mi változott
tulajdonképpen a korábbi, már eleve restriktív megfogalmazáshoz képest,
mely a Katekizmusban mostanáig szerepelt, Papp Miklós elmondta: "<strong>a halálbüntetés megengedhetetlen volta lett kimondva". A teológus szerint ez szervezett államok esetén áll fent.</strong></p>
<p style="text-align:justify">Arra a felvetésre, hogy a világ
radikálisan megváltozhat, vagy akár ma is vannak jobban és kevésbé
jobban szervezett államok, és ezekben az esetekben, mit jelent vajon az,
hogy “megengedhetetlen”, a teológus kifejtette, hogy <strong>az új
szöveget a jelenben kell értelmezni, és a Szentatya célja az lehet, hogy
az egész világ abba az irányba mozduljon el, hogy a halálbüntetés
megszüntethető legyen.</strong></p>
<p style="text-align:justify">Papp Miklós szerint <strong>a változtatás egyik értelme az volt, hogy ne lehessen hivatkozni a Katolikus Egyházra, mint aki támogatja a halálbüntetést.</strong></p>
<p style="text-align:center">***</p>
<p style="text-align:justify">A Katekizmus új szövegével kapcsolatban az én aggodalmam továbbra is az, hogy egy <em>különbség nélküli megkülönböztetéssel</em>
állunk szemben, ha egy erkölcsi tettet "az evangélium fényében
megengedhetetlennek" tartunk, de nem "bensőleg rossznak". Ha valami "az
evangélium fényében megengedhetetlen", az nem lehet csak a szervezett
államokban vagy napjainkban megengedhetetlen, hanem mindig is az.
Továbbá a Katekizmus új szövege, figyelmes olvasás mellett, véleményem
szerint, nem engedi meg, hogy szervezett államokra korlátozzuk a
halálbüntetés "megengedhetetlenségét". A halálbüntetés <em>feltételes/prudenciális megengedhetetlensége</em>
természetes értelmezése volt a Katekizmus korábbi megfogalmazásának.
Viszont az új megfogalmazásnak is hasonló értelmet kell tulajdonítanunk,
ha folytonosságot feltételezünk a kettő között. Papp Miklós tehát a
folytonosság jegyében értelmezi a Katekizmus új szövegezését, ám sajnos
maga a szöveg önmagában olvasva megenged a hagyománynak ellentmondó
értelmezést is. A halálbüntetés <em>feltételes/prudenciális megengedhetetlenségéből </em>fakadó
igyekezettel, hogy teremtsük meg a feltételeket mindenhol a világon,
hogy a halálbüntetés szükségtelenné váljon, egyetértek. Ám a Katekizmus
új szövegének félreérthetősége éppenséggel gátolhatja is ezt a célt,
mert szükségtelen ellenállást vált ki azokban, akik a halálbüntetést
bizonyos körülmények között megengedhetőnek tartják a Katekizmus korábbi
megfogalmazása, az Egyház hagyománya, és a Biblia alapján. <em>(Szerdahelyi Miklós)</em></p>
<div class="gmail-frame">
<p style="text-align:justify"><strong>A KEK 2267. pontja mostanáig így hangzott:</strong></p>
<p style="text-align:justify">Az Egyház hagyományos tanítása - a
tettes kilétének és felelősségének teljes bizonyítását föltételezve -
nem zárja ki a halálbüntetéshez folyamodást olyan esetekben, amikor ez
az egyetlen járható út az emberek életének hatékony megvédésére a
jogtalan támadóval szemben.</p>
<p style="text-align:justify">Ha pedig a vérontás nélküli eszközök
elegendők a támadó elleni védekezésre és a személyek biztonságának
megőrzésére, a hatalom ezekre az eszközökre korlátozódjék, mert ezek
jobban megfelelnek a közjó konkrét javainak és inkább összhangban állnak
az emberi személy méltóságával.</p>
<p style="text-align:justify">Napjainkban ugyanis, mivel az állam
olyan lehetőségekkel rendelkezik, melyekkel hatékonyan tudja büntetni a
bűntényt, ártalmatlanná téve elkövetőjét, anélkül, hogy véglegesen
megfosztaná a jobbulás lehetőségétől, a tettes kivégzésének szükséges
volta <em>"immár nagyon ritka, ha egyáltalán előfordul"</em>. (II. János Pál pápa: <em>Evangelium vitae</em> kezdetű enciklikája, 56.)</p>
</div>
<div class="gmail-frame">
<p style="text-align:justify"><strong>A KEK ugyanezen pontja most így hangzik: </strong></p>
<p style="text-align:justify">Hosszú ideig egyes bűncselekmények
súlyosságára megfelelő válasznak és bár végső, de elfogadható eszköznek
tekintették, hogy a törvényes hatóság, szabályos eljárást követően, a
közjó védelme érdekében halálbüntetéshez folyamodjon.</p>
<p style="text-align:justify">Ma mind elevenebb annak tudata, hogy az
ember súlyos bűncselekmények elkövetésével sem veszíti el személyi
méltóságát. Ezenkívül mára az állam büntetőjogi szankcióinak új
felfogása terjedt el. Végül hatékonyabb fogva tartási rendszereket
dolgoztak ki, amelyek biztosítják a polgárok megfelelő védelmét,
ugyanakkor nem veszik el végérvényesen a bűnöstől a javulás lehetőségét.</p>
<p style="text-align:justify">Ezért az Egyház az evangélium fényénél tanítja, hogy <em>„a halálbüntetés megengedhetetlen, mert vét a személy sérthetetlensége és méltósága ellen”</em> [1], és eltökélten küzd annak eltörléséért az egész világon.</p>
<p style="text-align:justify">[1] Ferenc pápa: Beszéd az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa által szervezett találkozó résztvevőihez (2017. október 11.): <em>L’Osservatore Romano</em>, 2017. október 13., 5. old.</p>
</div>
<p style="text-align:justify">A halálbüntetéssel kapcsolatos korábbi
cikkeinket ajánljuk olvasásra a katolikus tanítás alaposabb megismerése,
valamint korábbi magyar vélemények és viták felelev</p></div>
<div class="gmail_quote"><br></div></div>