<div dir="ltr">
<h1>„Csak hittel lehet művelni a politikát”</h1><div><a href="https://mandiner.hu/cikk/20191223_a_fiatal_generacionak_valaszokat_kell_adni">https://mandiner.hu/cikk/20191223_a_fiatal_generacionak_valaszokat_kell_adni</a></div>
<h2>Répás József: Kommunikáció, szlogenek, imázs –
ezek azok a dolgok, amiket át kellene dolgozni. A mai tizen-, huszonéves
generációt még nem nagyon érdekli a csok, a családalapítás, többségük
inkább világot látni, tanulni szeretne</h2>
<div class="gmail-teaser">
<small class="gmail-author"><span>Nagy Gábor</span><br></small> <small class="gmail-time">2019. december 23. hétfő. 2:28</small><p>
</p><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A gazdaságpolitikai kihívások mellett
a másik legnehezebb lesz kitalálni, hogyan lehet a fiatal generációt
megszólítani </b></span>– mondta lapunknak<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Répás József, Kiskunlacháza
polgármestere.</b></span> Úgy véli, közülük sokaknak szimpatikus, amit a
polgári-konzervatív oldal képvisel, mégis hiányérzetük van.</p>
</div>
<div class="gmail-ad-verticalfull"><div id="gmail-magyarhirlap_cikkoldal_640x360_lead_alatt"><a href="https://go.cz.bbelements.com/please/redirect/26875/4/2/2/!uwi=1366,uhe=768,uce=1,ibbid=BBID-01-02423183830398108-15839676,impressionId=56287d4c-af8e-4da4-b504-6ae806dd9fae,ibb_device_id=0,ip_co=25,ip_reg=1,b_w=0,b_h=0,param=968072/928733_17_?" target="_blank"> <br></a></div></div>
<div class="gmail-img-holder"><img src="https://static.magyarhirlap.hu/images/201912/md/04o-repas-2-pap-1075-color-a.jpg" alt="„Csak hittel lehet művelni a politikát”" title="Fotó: MH/Papajcsik Péter" style="margin-right: 0px;" width="188" height="125"><div class="gmail-article-element gmail-article-image-text"><div class="gmail-article-element gmail-image-text"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Olyan
célt megfogalmazni, amely összekovácsol egy közösséget, nagyon nehéz.
Én az országimázs-építésben látom a lehetőséget, ennek a fókuszában a
közös történelmünk és kultúránk áll </b></span>– magyarázta Kiskunlacháza
újraválasztott polgármestere</div><div class="gmail-article-element gmail-image-source"><div class="gmail-article-element gmail-image-source-text">Fotó: MH/Papajcsik Péter</div></div></div></div>
<div class="gmail-text-holder">
<p>– Mit nyer<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Kiskunlacháza </b></span>azzal, hogy
tizenhárom év után továbbra is polgármestere a településnek, és mit
veszíthetett volna a község, ha az októberi választások eredményeként az
ellenzéki összefogás veszi át a stafétát?</p>
<p>– Itt elsődlegesen nem magamról kell beszélnem, hanem arról, hogy
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kihasználtuk azt a potenciált, ami a községben jelen van, azt a
kapcsolati tőkét, ami kilenc éve nagyon jól működik, és kihasználtuk a
pályázati lehetőségeket is. </b></span>Azért kaphattunk újabb öt évre mandátumot,
mert a választópolgárok ezt a stabil, kiszámítható fejlődést szeretnék
továbbra is látni. Mi nem akartunk rózsaszín ábrándokat kergetni,
programunk nem egy ígérethalmaz, hanem reális tervek összessége. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mit
veszített </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>volna</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kiskunlacháza,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha az ellenzéki összefogás jelöltje győz?
Abba jobb nem belegondolni.</b></span></p>
<p>– Mondana példákat irreális ígéretekre?</p>
<p>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ellenfelem azt állította, hogy minden utcát le fognak aszfaltozni.</b></span>
Ez tizenkétmilliárd forintjába került volna a településnek. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nagyot
álmodtak a csapadékvíz-elvezetés kapcsán is, ami ötmilliárdos kiadást
jelentene. Olyan összegekkel dobálóztak, amelyekről tudjuk, hogy
lehetetlen előteremteni</b></span>. Mi ki is mondtuk ezt a kampány során, hogy csak
szakaszosan, a lehetőségek maximális kihasználásával tudunk ezeken a
problémákon segíteni. Most ősszel a józanul gondolkodók voltak
többségben, annak ellenére, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> véleményem szerint </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a politikusok hitele
országos szinten a béka feneke alatt van.</b></span> A kérdés, meddig lesz ez így.</p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Hogyan tud a politika ebből <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a morális kátyú</span>ból kilábalni?</b></span></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez valószínűleg hosszú folyamat lesz. Hiteles politikusok kellenek,
akik iránt bizalommal vannak az emberek</b></span>. Hiszem, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>maga a politika
és összességében a közösségért való munkálkodás szép és nemes dolog.</b></span> Ha
valaki szívből végzi a munkáját, az minden megbecsülést, elismerést
megérdemel. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A<b>zok a nagy politikai elődök, akik a nemzetért, a hazáért,
településükért dolgoztak, a családjuktól vontak el időt, energiát, amit a
közösség javára fordítottak. Vagyis a politika mögött ott van az
áldozatvállalás is. </b></span>Ne csak az állítólagos előnyöket nézzük. Emellett
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gyakran <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a politikus családtagjai </span>is ki vannak téve a nemtelen
támadásoknak.</b></span></p>
<p>– A politikai hitelesség visszaállítása a hivatástudat felébresztését jelenti?</p>
<p>– Szerintem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a politika alapvetően az emberi közösségekért létezik,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">csakis hittel lehet csinálni.</span> </b></span>Ha nem belülről jön az indíttatás, hogy az
emberekkel jót akarok tenni, nehezebb lesz sikeresen politizálni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Én
még ahhoz a politikai generációhoz tartozom, amelyik nem tanulta a
politikát</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span> Ma már minden téren képezik, felépítik a politikusokat. A
professzionalizálódás persze nem gond. De a feleségem azt szokta
mondani: a politikus ma már egy termék, és minden termék <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy bizonyos
ideig fut.</span></b></span></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Van lejárati dátuma.</b></span></p>
<p>– Manapság már nem lehet ezt a szakmát a végtelenségig művelni, mert
amint azt az önkormányzati választás is bebizonyította, az emberekben
mindig ott van a változtatási igény. A politikában mi, politikusok is
mint termék szerepelünk.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <b>Magunkat „próbáljuk eladni”, azzal próbáljuk
magunkat a lehető legjobb színben feltüntetni, hogy a programunk, amit
kínálunk, érdemes arra, hogy a választók „megvegyék”, támogassák</b>. </span>Egyre
több kihívással szembesül ma egy politikus, mind több szempontnak kell
tudni megfelelni: a jó retorikai képesség már nem elegendő, a
kommunikációs csatornák kihasználása alapvető kell hogy legyen.</p>
<p>– Vagyis a politikusnak is élnie kell a kor vívmányaival, újabb és
újabb eszközöket kell bevetni annak érdekében, hogy frissen lehessen
tartani a terméket.</p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha végigcsinálom ezt a ciklust, már tizennyolc éve leszek
Kiskunlacháza polgármestere. Ez idő alatt egy generáció nőtt fel. Nekem
is igyekeznem kell mindig megújulnom, haladnom a korral. </b></span>A másik az,
hogy ez egy huszonnégy órás hivatás. Nem reggel nyolckor kezdődik el, és
nem fejeződik be délután négy órakor. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha engem este valaki megállít a
Sparban, és segítséget kér tőlem, nem mondhatom neki, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy elnézést, de
lejárt a munkaidőm.</span></b></span></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A rendszerváltás utáni időszak </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>legnagyobb sokkja a jobboldal
szempontjából talán a 2002-es választási vereség volt. Akkor egy nemzeti
és egy balliberális tömb csapott össze,</b></span> jelen állás szerint pedig úgy
tűnik,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> húsz évvel később is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hasonló</span> küzdelemre számíthatunk.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Hogyan
lehet elkerülni</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a 2002-es sokkot?</span></b></span></p>
<p>– A legfontosabb, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> ennél az új generációnál – amely mára felnőtt
és érdeklődik a politika iránt, amelynek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a 2002-es vereség és a 2006-os
rendőrterror</span> csupán történelem, amely számára az a természetes, hogy
Európa kinyílt előttük, hogy stabil gazdasági jólét van az országban –</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kellene felmérni,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> mi az oka<span style="background-color:rgb(217,210,233)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,210,233)">annak, hogy</span> az, amit a polgári oldal
képvisel, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem felel meg az elképzeléseiknek, miért van hiányérzetük. </span>
</b></span>Persze törvényszerű:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a fiatalokban mindig ott volt és ott van a lázadó
jelleg, a változtatási vágy, a radikális, ellenzéki szerepfelfogás.</b></span> Mi
is ilyenek voltunk. Mi is hittük, hogy másképpen és jobban csináltuk
volna a politikát. Ugyanakkor hiszem, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a fiatalok körében is van egy
olyan réteg, amelynek a konzervatív, polgári oldal most is szimpatikus,
elfogadható. Egyrészt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">őket is meg kellene erősíteni a hitükben, hogy
itt maradjanak, nem</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak</span> azokkal kellene foglalkozni, akik másképp
gondolkodnak. Másrészt pedig ennek a fiatal generációnak válaszokat kell
adni.</b></span></p>
<p>– Milyen válaszokat?</p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Kommunikáció, szlogenek, imázs – ezek azok a dolgok, amiket át
kellene dolgozni</b></span>. Mi azért is tudtunk nyerni, mert a verbális és
nyomtatott kommunikációban mertünk újítani. Azt látom – amellett, hogy
maximálisan támogatom a kormány családcentrikus intézkedéseit –, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a
mai tizen-, huszonéves generációt nem nagyon érdekli a csok, többségük
még <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem akar </span>családot, ők utazni, világot látni akarnak, tanulni
szeretnének.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><b>Nem a családalapítás az elsődleges életcél, amely leköti
őket. Majd harmincéves korukban elgondolkodnak ezen, és ha akkor lesznek
még lehetőségek, kihasználják. Ezt a generációt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kellene megtalálni,
megszólítani.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Lehet, hogy érdemes lenne ebben a korosztályban több
célzott kutatást elvégezni.</b></span></p>
<p>– A humántárca végzett felméréseket a fiatalok körében, ezek szerint
ők is családcentrikusan gondolkodnak, csak a lehetőségek még nem adottak
számukra.</p>
<p>– Muszáj lesz valamit kitalálni, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha 2022-ben megismétlődik a
2002-es sokk, onnan nagyon nehéz lesz visszajönni</b></span>. Azt látom, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egyre
nő az a választótábor, amely nem tart ki következetesen az élete
folyamán egy adott elv, párt mellett.</b></span> Dél-Amerikára jellemző volt, hogy
családon belül generációkon át egy pártra voksoltak, egy csapatnak
szurkoltak. Mindegy volt, jól szerepel-e a párt, jól játszott-e a
csapat, kitartottak mellettük.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ma egyre inkább szűkül</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az a réteg,
amelyik tradicionálisan dönt.</b></span></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Rengeteg töréspont<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>alakul ki családokon belül. Az idősebb
korosztály inkább jobboldali, a fiatalok pedig a rendszer veszteseinek
érzik magukat, így protestet képeznek.</b></span></p>
<p>– Így van, épp ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>el tudnám képzelni, hogy a kormány az
egyetemeken, főiskolákon olyan infópontokat hozzon létre, ahol a
hallgatók el tudják mondani a véleményüket. Talán ez egy kapcsolódási
pont lenne a fiatalok és a kormány köz</b></span>ött. Az biztos, hogy a
gazdaságpolitika mellett a másik legnehezebb feladat lesz kitalálni,
hogyan lehetne ezt a fiatal generációt megszólítani.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Fontos lenne
megértetni a fiatalokkal, hogy <u>a józanul gondolkodás</u> az alapja
mindennek.</b></span></p>
<p>– A józan gondolkodás pont olyan kifejezés, ami egy fiatal számára nem igazán vonzó.</p>
<p><u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>– Meg kell értetni, hogy ami jó egy közösségnek, amelyben élek, az nekem is jó.</b></span></u></p>
<p>– Többen mondták, hogy a közösség akkor zár össze, ha ott lebeg egy veszély, amit jó lenne elkerülni.</p>
<p>– Már túl vagyunk a 2002-es választás traumáján<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. Itt van a
migránskérdés. Megépült a kerítés, amelynek köszönhetően az országot nem
árasztották el a bevándorlók, ezért a magyar állampolgárok nem
érzékelik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bevándorlási krízist.</span> </b><b>Olyan célt megfogalmazni, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">amely
összekovácsol egy közösséget,</span> nagyon nehéz. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Én az országimázs-építésben
látom a lehetőséget, ennek a fókuszában a közös történelmünk és
kultúránk áll.</span></b></span></p>
<p>– Játsszunk el a gondolattal: 2022-ben a Fidesz–KDNP lesz a
legerősebb pártszövetség a parlamentben, ám nincs meg a kormánytöbbsége.
Lát-e olyan pártot jelenleg, amelyikkel össze lehetne fogni? Ha nem,
akkor hogyan lehet ezt a konstruktív politikai erőt felépíteni?</p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egy párt létrehozása több milliárd forintba kerül, és kell hozzá
egy nagyon jó médiaháttér.</b></span> Azonban azt gondolom, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>két év alatt fel lehet
építeni egy olyan politikai szervezetet is, amely 2022-ben öt-tíz
százalékkal kvázi konstruktív szerepkörben ott tudna lenni az
Országgyűlésben,</b></span> és itt most nem az ellenzéki pártokra gondolok.</p>
<p>– Vagyis<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a Fidesz–KDNP </b></span>nem fog abba a hibába esni, mint a Jobbik?</p>
<p>– Aki jelen pillanatban funkcionálisan létezik, azt el kell
felejteni, de ez<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> egy szövetségi rendszer, amely sok, tradicionális
történelmi pártot magában foglal. Lehet, hogy valamelyiknek kellene
engedni egy kis levegőt.</b></span></p> </div>
</div>