<div dir="ltr">
<h1 id="m_2717975982575724656m_8651480763200587075m_-6069834663624033126m_-9045687338267082812gmail-title-increase">Az álhíreken alapuló propaganda a szabadságot sérti – a bíboros és a Kúria-elnök jog és erkölcs ütközéséről</h1><div><div><img src="https://www.valaszonline.hu/wp-content/uploads/2018/12/elo_anita-48x48.jpg" alt="" width="48" height="48"></div><div><a href="https://www.valaszonline.hu/author/eloanita/" title="Élő Anita bejegyzése" rel="author" target="_blank">Élő Anita</a><span>·</span>2019.12.09</div><div><a href="https://www.valaszonline.hu/2019/12/09/erdo-peter-darak-peter-interju-jog-erkolcs/?fbclid=IwAR0mxOyxxKK9l08lejhfuwdrI4jdre6R5DZLbb4Jl9mOV-jglRrTJElyZq4" target="_blank">https://www.valaszonline.hu/2019/12/09/erdo-peter-darak-peter-interju-jog-erkolcs/?fbclid=IwAR0mxOyxxKK9l08lejhfuwdrI4jdre6R5DZLbb4Jl9mOV-jglRrTJElyZq4</a></div></div>
<div>
<p><b>Nem akármilyen beszélgetés következik: a Válasz</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Online</span><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Darák
Pétert, a Kúria elnökét és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magyar katolikus egyház fejét, </span>Erdő Péter
bíborost ültette egy asztalhoz</span>, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">hogy megtudjuk, miért érzi a társadalom
gyakran igazságtalannak az ítéleteket. Melyik az erősebb: a jog vagy az
erkölcs?</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Lehet-e a kettő harmóniájáról beszélni, ha <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egykoron vallási
parancsolatokon alapuló</span> jogot ma ateistákra és egymástól <span style="background-color:rgb(234,209,220)">eltérő </span>tanítású
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyházak</span> híveire kell alkalmazni?</span> A Kúria még a legfőbb bíróság
Magyarországon, vagy létezik felette egy láthatatlan testület, a
Facebooké? <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Felelősek vagyunk-e a döntéseinkért, ha azokat <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hamis hírek
</span>befolyásolták? </span>Nagy, páros interjú.</b></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>– Lehet valami jogszerű, de <span style="background-color:rgb(234,209,220)">erkölcstelen</span>?</b></span>
<p><b>Darák Péter: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Igen.</span></b></p>
<p><b>Erdő Péter:</b> Milyen jogrend: a világi vagy az egyházi jog alapján? </p>
<p><b>– A jog és az erkölcs viszonyában van különbség a kettő között? </b></p>
<p><b>Erdő:</b> Jelentős. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A magyar állam jogrendjében pontosan
úgy van, ahogy elnök úr elmondta. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A katolikus egyházé</span>ban már kevéssé,
mert az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szakrális jogrend</span>, amelyben az írott törvényeken kívül
közvetlenül alkalmazható az úgynevezett <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">isteni törvény </span></u>is.</b></span> Be lehet
bizonyítani, hogy az erkölcs követelményei mást kívánnak, mint amit az
egyházi jogszabály előír. </p>
<p><b>– Akkor beszéljünk a világi jogról. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Hogyan lehet valami egyszerre <span style="background-color:rgb(234,209,220)">erkölcstelen</span> és jogszerű? </span></b></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Számtalan helyzet adódhat</span></b>, amikor valami jogszerű, mégis erkölcsi kérdéseket vet fel.<b></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b>– Mindez azt jelzi, hogy válságban van a jogrendünk? </b></span></p>
<p><b>Darák:<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nem</span>. Bármilyen emberi cselekedet lehet
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">erkölcsös </span>és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> erkölcstelen</span> is – a helyzettől függően.</span></b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Embert <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ölni </span>súlyos
bűncselekmény. </b></span>Egyetértenek velem? </p>
<p><b>– Természetesen</b>.</p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Egy társadalom mégis hősként tisztelhet
olyanokat, akik embert öltek </span></b>– ha ezzel más emberek életét mentették
meg, például egy terroristát tettek harcképtelenné. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><u>A jog <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem</span> ítéli meg,
hogy egy cselekedet személyes motivációja erkölcsös vagy
erkölcstelen-e</u>. A jog <u>magát az emberi cselekedet </u>nézi,</b></span> annak látható
jeleit értékeli.</p>
<img src="https://www.valaszonline.hu/wp-content/uploads/2019/12/ErdőDarák-6-VSZ-1024x683.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="188" height="125">Darák Péter: Bármilyen emberi cselekedet lehet erkölcsös és erkölcstelen is
<p><b>– Vegyünk egy társadalmi vitát kiváltó példát.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> A jogszabályok
szerint a hajléktalan megbüntethető, ha több alkalommal rajtakapják
azon, hogy közterületen életvitelszerűen tartózkodik. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mit mond erről az
egyház, amelynek Istene az irgalmas szamaritánus példáját ajánlja és
Mártont szentté avatta, amiért a köpönyegét kettévágta és egy szegény
embernek adta?</span> Erkölcsös-e a szegénység büntetése? </span></b></p>
<p><b>Erdő:</b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nem a puszta szegénység vagy gazdagság áll a
középpontban </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">kérdése megválaszolásában, </span><b>hanem az: mennyire felelős az
ember egy olyan cselekedetéért, amelyre rákényszerül</b></span>. Mit gondol arról, <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a
büntethetőséghez szükséges-e szabad akarat, szabad akarati döntés vagy
sem? </span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><div>
<div>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><a href="https://www.valaszonline.hu/valasz-online-elofizetest-ajandekba/" target="_blank">
</a></span></div></div></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">– </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Szükséges.</span><b> Hogyan lenne büntethető az, akit<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> kényszerítenek valaminek a megtételére</span>? </b></span></p>
<p><b>Erdő:</b> A középkor virágzó szakasza óta egyre
inkább ez a különböző jogrendek szemlélete is, hogy igen,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a felelősségre
vonhatósághoz kell egyfajta választási szabadság, szabad döntés.</b></span> Nem
dönthet szabadon az, akinek nincs rá lehetősége.</p>
<blockquote><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A szegénység esetén maga a
társadalom <span style="background-color:rgb(255,242,204)">van felszólítva arra, hogy teremtsen lehetőséget </span>arra, ne
kelljen valakinek <span style="background-color:rgb(208,224,227)">kényszerűségből </span>életvitelszerűen közterületen élnie. </b></span></p></blockquote>
<p><b>– Az Alkotmánybíróság leegyszerűsítve azzal érvelt a törvény
mellett, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és a hit, remény,
szeretet alapján álló társadalom segítséget nyújt a hajléktalanoknak a
szociális intézményendszeren keresztül. Tehát nem maga a hajléktalanság
és nem a szegénység jogsértő, hanem a segítő kéz elutasítása. Sajátos
érvelés. </b></p>
<p><b>Darák: </b>Az a benyomásom alakult ki, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">talán a
jogalkotó a polgárokat szeretné megóvni egy olyan magatartástól, amely a
közösség szempontjából nem kellemes, nehezen elviselhető. </span><b>Gondoljunk az
aluljáróban életvitelszerűen élés kellemetlennek érzett oldalaira. Az
állam szeretné elrettenteni ettől az életviteltől azokat, akik ezt
gyakorolják.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ám nem vagyok benne biztos hogy a gyakorlatban tényleg
megbüntetnek valakit azért, mert arra kényszerül, hogy közterületen
töltse az éjszakát.</b></span></p>
<p><b>– Hogyan lehet elkerülni a büntetést, ha egyszer ez van a jogszabályban? </b></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A körülmények menthetik az illető helyzetét. A
jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy a bíró <span style="background-color:rgb(255,242,204)">méltányosan</span> bírálja el
az ügyet, például<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> figyelmeztetésben</span> is részesíthet</span></b>. </p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Tehát van lehetőség a jog és erkölcs közötti <span style="background-color:rgb(234,209,220)">feszültség
</span>feloldására</span>. A saját praxisában előfordult olyan eset, amelynél ezt nem
tudta megtenni? </b></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A bíró Magyarországon élvez akkora
szabadságot, hogy mindig az erkölcsi felfogásának megfelelő döntést
hozzon</span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Úgy tapasztalom, ha a kettő konfliktusba kerül egymással, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a bíró
hajlamos inkább az erkölcsi felfogását érvényesíteni, </span>mint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> kizárólag</span> a
jogszabály betűire hagyatkozni.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Különösen akkor, ha van egy fellebbezési
bíróság a feje fölött.</span></b></span></p>
<blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nyugodtabban alszik, ha az
erkölcsi felfogásának megfelelő ítéletet hoz</b></span>, l<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>egfeljebb majd a
fellebbezési bíróság helyreállítja a törvényes helyzetet. </b></span></p></blockquote>
<p><b>– Megteheti?</b></p>
<p><b>Erdő:</b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A kánonjog szerint </span>igen, a bírónak az ítélet kimondásához <span style="background-color:rgb(255,242,204)">erkölcsi bizonyosságra</span> van szüksége. </b></span></p>
<p><b>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Vagyis</span> ott az erkölcs erősebb <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a jognál</span>? </span></b></p>
<p><b>Erdő: </b>Igen, bár annak <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>könyvtárnyi irodalma van, hogy</b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
</span>a jogot és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az erkölcsöt </span>hogyan lehet összeegyeztetni. Lehet-e
egyáltalán? </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A fellebbezésnek a katolikus egyházban is van szerepe, mert a
legfelső bíróság, az Apostoli Szignatúra még <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az eljárásjogi
szabályoktól </span>is eltérhet, hogy az erkölcsi szempontot érvényesítse.</b></span></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A bírói szubjektum kiküszöbölhetetlen az
ítélkezésből és a jogalkalmazásból.</span></b> Szeretném azért megjegyezni, hogy
kicsit mesterséges a jog betűjének és az erkölcsi felfogásnak a
szembeállítása<b>. </b></p>
<p><b>– Nem hiszem, hiszen <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az interjúnk apropóját éppen az <a href="https://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/erkolcs-es-jog-rendhagyo-szakmai-konferenciat-rendezett-kuria" rel="noreferrer noopener" target="_blank">Erkölcs és jog című konferencia</a> adta, amelyet a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus</span> egyik előrendezvényeként rendeztek a Kúrián. </span></b></p>
<p><b>Darák: </b>Valóban, de<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a bírói szubjektum </b></span>általában egy
közös társadalmi felfogáson és értékítéleten alapul. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A bírák benne élnek
a magyar társadalomban, maguk is megtapasztalják azokat a helyzeteket,
amelyekbe a peres felek is belekerülhetnek, és így döntenek. </b></span></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Egy világi bíróság nem mondhatja azt, hogy igen, ez a
törvény, de ez az erkölcs, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az erkölcs erősebb </span>a törvénynél. Nincs
erre lehetősége.</span></b></p>
<p><b>Darák: </b>Ha az ítélet nem volt jogszerű, akkor a
felettes bíróság hatályon kívül helyezi, és az eljárás megismétlésére
kötelezi az első fokú bíróságot. </p>
<p><b>– És akkor mégiscsak a jog az erősebb.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Ön azt a kifejezést
használta, hogy a jog <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szégyenlős lett, és egyre ritkábban <span style="background-color:rgb(208,224,227)">fogalmaz meg </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
</span>erkölcsi alapelveket</span>.</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">De hogyan lett </span>a jog </span>szégyenlős</span>,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> ha az egésznek</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az
erkölcs </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">az alapja? </span></b></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Történelmi következmény. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A szekularizált
állam kialakulásával</span> fel kellett tenni azt a kérdést, hogy bár van a
jognak erkölcsi háttere, de <span style="background-color:rgb(230,145,56)">milyen </span>erkölcsi háttere? <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egyházi </span>vagy a
felvilágosodás utáni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">világi?</span> Ez a választási kényszer eltávolította a
jogot a saját <span style="background-color:rgb(255,242,204)">klasszikus egyházi hátteré</span>től, még akkor is, ha a
felvilágosodás eszmerendszere nagymértékben támaszkodott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztény
filozófia</span> által kidolgozott elvekre.</span></b> Éppen a napokban lapoztam bele egy
1907-es angol jogi gyűjteménybe, amelyben a lordkancellár arról
értekezik: nem helyes, ha a törvények preambulumában megvilágítják egy
törvényi rendelkezés erkölcsi hátterét, mert ezzel behatárolják a
bírót. </p>
<p><b>Erdő:</b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A bíró jogalkotói szerepe elsősorban az
angolszász típusú jogrendszerekben kerül előtérbe. Nálunk – mind a
magyar, mind a katolikus egyházi jogrendszerben – római-germán típusú
kontinentális jogról beszélünk, amelynél elsősorban a törvényeket kell
figyelembe venni. </b></span></p>
<p><b>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Viszont <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Alkotmányunk preambuluma Isten nevével</span> kezdődik és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az alaptörvény is egyfajta erkölcsi megalapozása </span>a jogrendünknek</span></b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">. </span></p>
<p><b>Darák: </b>Mi egy másik fejlődési fázisban vagyunk, mint
Anglia volt a múlt század elején. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Sok évtizedes kommunista uralom </span>után
szeretnénk visszaállítani<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a magyar történelem kontinuitását és a
történelmi értékeke</span>t is, </b><b>ezt tükrözik a törvényi preambulumok. </b></span></p>
<p><b>– T<span style="background-color:rgb(208,224,227)">ulajdonképpen <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a <span style="background-color:rgb(208,224,227)">jog és</span> az erkölcs az ősi időkben
megegyezett?</span></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A tízparancsolatnál még nem látszik<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a különbség</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">, </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">de v<u>an egy
pont, ahol ez a kettő <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szétvált</span>?</u></span> Ezután az egység után vágyakoznak azóta
is sokan? </b></p>
<p><b>Erdő:</b> Igen, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>körülbelül <span style="background-color:rgb(234,209,220)">akkor történhetett mindez</span>,
amikor a nagy törvénykönyvek születtek</b></span>. Az ókori keleten Hammurapi a
Krisztus előtti 1700-as években alkotott ilyet, a mi görög-római
kultúrkörünkben pedig a Kr. e. ötödik és negyedik század során jelenik
meg egyre gyakrabban ez a konfliktus. <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gondoljon az Antigonéra! A
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">tragédia </span>oka, hogy a főhős mást érez belülről kötelezőnek, és mást ír
neki elő a polisz közössége. Mi ez, ha nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az erkölcs </span>és a jog
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ütközése</span>? </b></span></u></p>
<p><b>– A törvények pont ennek a törésnek lennének a termékei? </b></p>
<p><b>Erdő:</b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A jognak van egy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> vallási, erkölcsi vetülete </span>
is, de az említett törvénykönyvek a jog önálló megjelenését kívánják
prezentálni, persze azzal együtt, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">legtöbbször valamilyen vallási
hivatkozást tartalmaznak.</span> </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Justinianus császár is a Szentháromsággal, a
hit megvallásával kezdi a törvénykönyvét, akárcsak Szent István
király. </b></span></p>
<p><b>– A jognak tehát van erkölcsi vetülete, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az erkölcsi
szabályokat pedig a vallás rögzíti</span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Egészen addig, amíg van egységes
vallás és erkölcs.</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> De mi történik azt követően,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ha </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ez </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">megszűnik</span>? </span>
Eltűnik a jog és az erkölcs közötti egyensúly, mert már nincs olyan
erkölcs, amelyet az egész közösség magáénak érezne? </b></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A két normarendszer<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> szétválásának <span style="background-color:rgb(208,224,227)">van
anyagiasabb oka is</span></span>. A nagy kereskedelmi hálózatok kiépülése, Hollandia,
Portugália, Velence megerősödése<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> követelte ezt meg</span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A pénz logikája
</span>ugyanis másfajta megoldást igényel, mint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a korábbi megközelítés</span></span></b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">.</span></p>
<p><b>– Miért?</b></p>
<p><b>Darák:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Mert nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az erkölcs vagy az igazság</span>, inkább <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kockázat megosztása</span> áll a középpontban.</span></b></p>
<img src="https://www.valaszonline.hu/wp-content/uploads/2019/12/ErdőDarák-8-VSZ-1024x683.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="188" height="125">A pénz logikája másfajta megoldást igényel
<p><b>– Gyakran halljuk, hogy itt nem igazságszolgáltatás, hanem
csak jogszolgáltatás történik. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Miért olyan gyakori, hogy az emberek nem
érzik igazságosnak a bírósági ítéleteket?</span></b></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Mert az igazságot <u>mindenki személyes érdekei
és felfogása alapján határozza meg</u>, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kevéssé tud azonosulni</span> más
személyek érdekeit <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ugyanúgy szem előtt tartó</span> – és azokat ugyanolyan
súllyal értékelő – ítéletekkel</span></b>. Természetes, hogy mindenki a saját
felfogása szerint tekint valamit igazságosnak vagy igazságtalannak,
ahogy az is, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a médiában –ami az individuumot hangsúlyozó világ – ez
jelenik meg elsősorban.</b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>Közben pedig nincs<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> olyan személy, aki az
általános igazságot megvédené</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a személyes élményekkel </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szemben. </span></b></span></p>
<p><b>– Mert az erkölcs személyes ügy, a jog pedig általános, közösségi? </b></p>
<p><b>Erdő:</b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az erkölcs a saját magunkkal és az Istennel való belső viszonyra is vonatkozik.</b></span> A régi mondás szerint: <i>De internis non iudicat praetor</i>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Vagyis: a belső világunkról<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> ítélkezn</span>i nincs <span style="background-color:rgb(208,224,227)">hatalma a bírónak.</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> <b>A jognak
viszont mindenképpen jellemzője a külsőség, mert a jog a külsőleg is
tapasztalható cselekményekre vonatkozik,</b></span> azokat szabályozza, az emberek,
szervezetek közötti viszonyokkal foglalkozik.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Így előfordulhat, hogy
valakit a társadalom elítél, lehet lelkiismeretfurdalása és végső soron
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">az isteni ítélőszék előtt </span>felelősnek érezheti magát, de a bíróság mégsem
marasztalhatja el.</span></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b>Abban az értelemben ez modern
jelenség, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a korai újkorban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">még nem</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">volt </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ilyen szétválasztás</span></b></span>: nem
nézték, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>hogy</b></span> a jogi vagy az erkölcsi kategóriába tartozik-e egy szabály,
vagyis<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> az<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> isteni </span>vagy emberi törvény szerint felelős-e valaki. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nem
tettek különbséget. </span></b></span></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isteni </span>vagy emberi törvény. Mindez<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> értelmét veszíti akkor,
ha <span style="background-color:rgb(208,224,227)">egy ország lakóinak</span> nagy része</span> ateista, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a hívők </span>pedig egymástól
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">nagyon eltérő </span>erkölcsi felfogású vallásokhoz tartoznak,</span> például egy
országon belül számos felekezet és vallás tagjai élhetnek. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ez azt
jelenti, hogy az emberi törvény megmarad, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az isteni </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">elveszett? </span></span>Vagy
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">egy országon belül sokféle és egymástól eltérő isteni törvény is
létezhet? </span></b></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az erkölcsi elvek</span>nek vannak szintjei</span></b>. <br></p>
<blockquote><p><u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A tízparancsolat <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem</span> Istenre
vonatkozó részeit minden közösségben élő embernek – függetlenül attól,
hogy hívő vagy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">ateista </span>– el kell fogadnia, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyébként nem lehetséges
</span>a társadalmi együttélés</b></span>. </u></p></blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Emellett léteznek olyan <span style="background-color:rgb(255,242,204)">erkölcsi parancsok</span>, amelyeket a közösség
erkölcsi felfogása – és a jog – már nem szankcionál, és a privát
szférába enged. </b></span>A családon belül tudnak erről, meg is beszélhetik, de <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
nagyobb közönség ezeknek a viselkedési formáknak a mélyére már nem
hatol. </b></span></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Csakhogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezek a különbségek óriási vitát szülnek</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> A
fejkendőviselés, a védőoltás megtagadása, az életmentő vértranszfúzió
megtiltása – csak néhányat említek, amelyeket különböző vallási
közösségek tagjai az isteni törvénnyel magyaráznak, az emberi törvények
alapján viszont büntetendő cselekedetek. </b></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Amihez alapvető közösségi érdek fűződik, ott
az állam a szabályozás erejével közbelép, előír és kikényszerít, például
azért, hogy a védőoltásban részesítettek aránya ne essen egy bizonyos
százalék alá.</span></b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ahol nincs ilyen közösségi érdek, azt a privátszférába
engedi.</b></span> Országonként is eltérhet a szabály. A német vagy a francia
jogban megjelentek olyan elemek, amelyek nálunk nem, például a fejkendő
viselésével kapcsolatban. </p>
<div>
<div>
<a href="http://www.iec2020.hu" target="_blank">
</a></div></div><div><div><a href="http://www.iec2020.hu" target="_blank">
</a>
</div>
<div>
<p style="margin:0px"></p>
</div>
</div>
<p><b>–<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Ha egy társadalomban mindenki hívő, akkor abban a hitben
élnek, hogy Isten szeme mindent lát, minden bűnt. A </span>rendőr szeme viszont
csak azt, amire ránéz. Mi következik ebből? Semmi? Vagy az, hogy az
ateista társadalmakban több a bűn? </b></p>
<p><b>Erdő</b>: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűn </span>és a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűncselekmény </span>fogalma között
különbséget kell tenni. Bűncselekmény az, aminek elkövetéséért a büntető
törvénykönyv büntetést helyez kilátásba. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A bűn </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>viszont Istenhez való
viszonyunk<span style="background-color:rgb(208,224,227)">ra vonatkozik. </span></b></span>Elnök úr említette, hogy a legalapvetőbb
erkölcsi normákat, amelyek nélkül a közösségi együttélés nem lehetséges,
mindenkinek meg kell tartani. Ez igaz, de azt is mondanám, hogy
szerencsénk van, mert képesek vagyunk ezeket felismerni. </p>
<p><b>– Biztos ez? <span style="background-color:rgb(208,224,227)">William Golding Legyek ura című regényét azért
érezzük olyan valóságosnak, mert nagyon is hihető, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a társadalmi
kontroll és büntető törvények</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nélkül az erőszak lesz az úr.</span> </span>A világban
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">sok helyen történt már zendülés, aminek kísérőjelensége, hogy az emberek
kifosztják a boltokat és méteres átmérőjű lapostévékkel mennek haza. </span>Ez
nem arra utal, hogy az ember eredendően rossz, és csak a büntetéstől
való félelem tartja kordában? </b></p>
<p><b>Erdő:</b> Meggyőződésem, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az Isten az embernek
ajándékozta a jó felismerésének képességét. A természetes erkölcs
alapvető kívánalmait azok is fel tudják ismerni, akik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem</span> hívők. Szent
Pál rómaiakhoz írt levelében azt írta, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a pogányok</span><u> is a szívükbe
írva hordják Isten törvényeit.</u> </b></span></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Mi következik ebből? </span></b></p>
<p><b>Erdő:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> A felelősség. </span></b></p>
<blockquote><p>Van objektív alapja a
felelősségrevonásnak, mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az ember – függetlenül attól, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">pogány
</span>vagy keresztény – képes felismerni a jót. </b></span></p></blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ez az emberi érzék összhangban van a valóság struktúrájáva</b></span>l.
Elhangzott, milyen fontos, hogy elkerüljük a járványt. Miért? <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mert az
emberi élet érték. Jobb élni, mint </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem élni. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Tedd a jót és kerüld <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
rosszat </span>–</b></span> ezek általánosan igaz előfeltevések. Lehet persze vitatkozni
azon, mi a jó és milyen szempontból, de ezeket az ember felismeri. Ebből
pedig az is következik, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mindazokat, akik<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ennek </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellentmondanak</span>, egy
plurális államnak is jogában áll korlátok közé szorítani.</b></span></p>
<img src="https://www.valaszonline.hu/wp-content/uploads/2019/12/ErdőDarák-5-VSZ-1024x683.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="188" height="125"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten az embernek ajándékozta a jó felismerésének képességét</b></span>
<p><b>– Ugyanakkor a konferencián Harmathy Attila professzor azt
kérdezte, ha a legősibb törvények szerint is bűn a lopás, akkor tessék
mondani, jöhettem volna én ide biciklivel? Nekitámaszthattam volna a
fának? Ott maradna? A hétköznapi tapasztalatok nem minden esetben
erősítik meg bíboros úr felfogását. </b></p>
<p><b>Erdő:</b> Ez a felfogás optimista az alapvető erkölcsi normák felismerése szempontjából. </p>
<p><b>– És a követésük szempontjából? </b></p>
<p><b>Erdő:</b> Úgy már nem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>.<u> Az ember természete </u></b></span><u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ősbűn
nyomán rosszra hajlóvá vált.</b></span></u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u> A</u><b><u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> túlzottan</span> optimista az, aki azt vallja,
hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> elég</span> belátni<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a jót, </span>és mindenki azt fogja tenni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Sajnos nem</span>.</u> Nem
hiábavaló a büntetőjog. </b></span></p>
<p><b>Darák: </b>Valóban, ez pedig egy másik megközelítést
kínál: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>beszélhetünk az erkölcsről, úgy mint egy elérendő
ideális normarendszerről, de úgy is, mint az uralkodó társadalmi
felfogásról</b></span>. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>– Az ideáról és a valóságról? </b></span></p>
<p><b>Darák:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Igen. </span></b></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">De akkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">erkölcsről</span> vagy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">erkölcstelenségről </span>beszélünk? </span></b></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Az is egyfajta erkölcsi normarendszer, hogy
egy társadalom mennyire tartja tiszteletben a tulajdont.
</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Harmathy professzor úr erre utalt előadásában, hogy soha nem
szabad azokról a konkrét körülményekről, a társadalmi
fejlődésnek adott szakaszáról elfelejtkezni, amelyben élünk. </span><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ha nem lett
volna <span style="background-color:rgb(234,209,220)">40 év kommunizmus</span>, akkor a tulajdon <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nagyobb tisztelete jellemezné
</span>ma Magyarországot. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az erkölcs </span>nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> csak </span>egy ideális rendszer,
befolyásolják a konkrét körülmények, a történelem is. </span></b></p>
<p><b>Erdő:</b> Ugyanakkor az elektromos rollerek Pesten és
Budán ott vannak elhagyatottan minden utcasarkon, és elég nagy
biztonságban, mert létezik egy társadalmi norma és egy társadalmi
kontroll – egy elektronikus rendszer, amely számontartja őket –, amely
segíti ezt. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nagyon érdekes kutatások folynak arról, milyen egy
társadalom <span style="background-color:rgb(208,224,227)">értéktudata </span>és milyen az értékkövetése. </b><b>Hatalmas különbség
lehet abban, mit <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tartanak helyes</span>nek és miként cselekszenek az emberek. </b></span></p>
<p><b>– Változik ez a kép Magyarországon? </b></p>
<p><b>Darák: </b>Határozottan. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Lassan kialakul <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a vállalkozás
kultúrájának a tisztelete</span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az is erkölcsi értékké </span>válhat, ha valaki több
tucat, vagy akár több száz embernek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">munkát ad</span>.</b></span> Ám visszatérve bíboros
úr szavaira<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>, a jog soha nem mondott le arról, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az erkölcsi jobbítást
</span>szolgálja. Egy büntetőbíró azt is vizsgálja, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűnösség </span>milyen
mértékű: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megrögzött,</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szándékos </span>elkövetőről van szó, vagy <u>egy </u>gondatlan,
meggondolatlan cselekedet vezetett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűncselekményhez</span>. A <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nevelő
szándék megjelenik a büntetésben.</span></b></span></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ezek szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tudatosság súlyosbító körülmény</span>? </span></b></p>
<p><b>Darák: </b>Igen. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Még a polgári jog is vizsgálja, hogy
egy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szerződésszegésnél</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">rosszhiszeműen</span> jártak-e el, vagy a körülmények
kényszerítették ki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a megsértését</span>. </b></span></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ezzel azt is mondja, hogy egy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> keresztény</span> ember, aki nyilván jól ismeri vallása etikai elveit, súlyosabb büntetésre számíthat?</span></b></p>
<p><b>Darák: </b>Azért elég nagy hévvel vitte tovább
gondolatomat, amely <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem enged meg ilyen következtetést! </b><b>Az erkölcsi
mérce a társadalmi közfelfogáshoz és nem az adott ember szintjéhez
igazodik.</b></span></p>
<p><b>Erdő:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> A jog nem a jogsértő lelkiismeretét vizsgálja,
nem az erkölcsi szabály áthágását szankcionálja, hanem a jogszabály
megsértését.</span></b> Elnök úr arra utalt, hogy eltérően ítélnek, ha valaki
kényszer hatására cselekedett, például azért nem fizette ki az
adósságát, mert előző nap meglopták. Emiatt enyhíthetik a büntetés
súlyát, és nem a saját világnézete miatt. </p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Hogyan viseli <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyház</span>, amikor példáu<u>l családjogi
kérdésekben az állami törvény <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fokozatosan visszalép<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyházi
törvény</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hez képest?</span></u> Ez <span style="background-color:rgb(234,209,220)">újabb és újabb vereség</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a kereszténység </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">számára</span>?
Például <span style="background-color:rgb(255,242,204)">évtizedekkel ezelőtt még nézték</span>, hogy egy válásnál ki volt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
házasságtörő,</span> ki volt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a hibás. Ma nincs </span>ilyen. </span></b></p>
<p><font size="4"><b>Erdő:</b> <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A katolikus felfogás szerint a házasság isteni
jogintézmény, mégpedig Jézus személyes tanítása alapján, aki a
teremtésre utalva mondja, hogy azért nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lehet válólevelet adni, </span>mert az
Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, és amit Isten
egybekötött, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ember</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> szét</span> ne <span style="background-color:rgb(234,209,220)">válassza. </span></b></span></u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><u>A Római Birodalomban, vagy
a különböző barbár népek között, esetleg egy modern államban másként
határozzák meg a házasság fogalmát, tartalmát, ettől </u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u>azonban az ember
„teremtett valósága” azonos marad</u>.</span></b></span></font></p>
<p><b>Darák: </b>Úgy hiszem, ön arra utal, hogy egy országban érvényesülő jognak építeni kell a valóságos helyzetekre.</p>
<img src="https://www.valaszonline.hu/wp-content/uploads/2019/12/ErdőDarák-4-VSZ-1024x683.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="188" height="125">A jog nem a jogsértő lelkiismeretét vizsgálja
<p><b>– Pontosan. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ha egy viselkedési forma tömegessé válik, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a jog
egy határon túl már </span>nem képes<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> szankcionálni</span></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">. Ha évente több ezer,
vagy tízezer <span style="background-color:rgb(234,209,220)">válás</span> történik, nevetségessé válik a polgári bíróság, ha
tanúkat kér annak bizonyítására, ki volt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a hűtlen </span>fél. </span></b></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Erdő: Ez annak a jele, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a világi jog számos jogcímet fogad el </span>a válásra, esetleg a felek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">puszta akaratát is. </span></b></span></p>
<p><b> Darák: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Az életviszonyoknak azt a részét kell
szabályozni, ami jogi szabályozást igényel. A közös gyerekek felügyeleti
joga, a vagyonmegosztás kérdésköre, vagy a gyerekkel való kapcsolat
kérdése ilyen. A házassági jog ezzel foglalkozik, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem</span> ennek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
szellemi, egyházi törvényi hátteré</span>vel. </span></b>De azt hiszem, ahány családjogi
bírót csak ismerek, ők soha nem mondanának le arról, hogy erkölcsi
mérlegre helyezzenek egy ilyen problémát. </p>
<p><b>– Az állam mindig ott áll a jog mögött. Az államot pedig
politikusok személyesítik meg és a politika gyakran a saját céljaira
használja a jogrendszert. Népszerűséget keres, vagy a történelmünkben
előfordult az is, hogy kimondottan a terror eszközévé tette a jogot.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Nemzedékek élménye volt ezért, hogy a jog és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az erkölcs</span> éles
konfliktusba került egymással. De melyik erősebb? A jog vagy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az erkölcs?</span>
</span>Ha konfliktusba kerülnek, hogyan kell ezt magunkban feloldani? Mint
mond erre a főpap és mit mond a főbíró? </b></p>
<p><font size="4"><b>Erdő:</b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u>A kereszténységnek volt erről egy jó pár
százéves tapasztalata, úgy hívják:</u> <u>vértanúság</u></span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b><b>Ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a konfliktus ilyen
éles</span> – és nincs más lehetőség –, v<span style="background-color:rgb(255,242,204)">álasztani kell, és<u> inkább kell
engedelmeskedni Istennek, mint</u></span> az embereknek. </b><b>Természetesen mindenkinek </b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
az</span> a jobb, ha nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fordulnak elő ilyen konfliktusok, </span>ha jognak és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az
erkölcs</span>nek sikerül harmóniában lenni. </b></span></font></p>
<p><b>– Azt hiszem, végre egy olyan pontra érkeztünk, ahol
ellentmondhatnak egymásnak. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Egy jogász csak nem mondhatja azt, hogy
létezik erősebb norma, mint a jog. </span></b></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Darák: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">De igen, létezhet</span>. Ám ennek a konfliktusnak
van formális feloldási lehetősége, például ha egy szabály az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">emberi
méltóság</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ba ütközne,</span> akkor a bírónak joga van arra, hogy az
Alkotmánybíróságtól kérje <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az adott törvény </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">megsemmisítését</span>. Vagy, ha
személyesen nem tud megküzdeni a helyzettel, akkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">visszaadhatja </span>az
ügyet. A bírák ritkán szembesülnek olyan belső konfliktussal, amit a
saját eszközeikkel nem tudnak feloldani. </b></span></p>
<p><b>– Ha mégis, legfeljebb 40 év múlva kapnak egy márványtáblát a Kúria előcsarnokában. </b></p>
<p><b>Darák: </b>Az utalása <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az 1956-os nagyon kivételes
helyzetre vonatkozik, amikor nagy számú bíró került a bíboros úr által
említett igazi választási kényszerhelyzet elé, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a jobbik utat
választotta.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nem vált </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a megtorlás eszközévé</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">, inkább lemondott, és
elhagyta </span>a bírói pályáját. </b></span></p>
<p><b>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> A tudomány fejlődése </span></b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a </b><b>jogot
és az etikát is kihívás elé állítja. Például <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyház </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűnnek</span> tartja a
lombikbébi programban való részvételt, mert sokáig több preembriót is
beültettek az anya méhébe, és ezek egy részét – kimondani is szörnyű –
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">elpusztították,</span> hogy a megmaradónak nagyobb legyen az életesélye. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ma már
gyakran csak egy preembriót ültetnek vissza</span></b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">,</span> m</b><b>égsem hallani, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyház </span>felülbírálta korábbi nézeteit. Lemaradtak a tudomány mögött? </b></span></p>
<p><b>Erdő:</b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lemaradás.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egy erkölcsi minősítés </span>
mindig a tényállás – vagyis a történtek – minősítésén múlik. Száz évvel
ezelőtt például a dohány úgy szerepelt az erkölcsről szóló könyvekben,
hogy egy vasúti kupéban meg kell kérdezni, zavar-e valakit, ha
rágyújtanak. Azóta bebizonyosodott, hogy a dohányzás káros az
egészségre. Ma többet tudunk a dologról, sokkal súlyosabbak az elemei,
ezért a minősítése is más. </b></span></p>
<p><b>– Ilyen elegánsan még nem kerülték meg a kérdésemet…</b></p>
<p><b>Erdő:</b><font size="4"> </font><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><font size="4"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az egyház</span> azt mondja: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az emberi élet a
megtermékenyülés pillanatától létrejön, az emberi élet tiszteletre és
védelemre méltó,</span> és ebből a szempontból<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> keresi </span>a minősítés lehetőségét.
</font><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kérdezzen konkrétabban: egyet ültet be? </span>Kinek ülteti be? Milyen
körülmények között történik az ivarsejtek találkozása? Valóban<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> új
helyzetek alakultak ki, amelyre a tanító hivatalnak már többé-kevéssé
részletes reflexiója van</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span></p>
<div><div>
<p style="margin:0px"></p>
</div>
</div>
<p><b>Darák: </b>Az időfaktorral a jog is szembesül, a
kábítószerrel kapcsolatban, mert ha csak egy kis részben módosítanak egy
kábító hatású vegyületet, akkor az már nem ugyanaz a szer, a törvény
nem sorolja a tiltott szerek közé, az elkövető elvileg nem büntethető. </p>
<p><b>– Egy atomnyi változás, és a jog már nem érvényesíthető. </b></p>
<p><b>Darák: </b>Igen, ezért a jog ezért kénytelen volt
gyorsítani, és ma már nem törvény, hanem egy könnyen módosítható
rendelet tartalmazza a molekulák felépítését. Ha új designer drogot
dobnak a piacra, beleírják a rendeletbe, így már büntethetővé válik a
gyártó vagy a forgalmazó. </p>
<p><b>– A konferencián bíboros úr érdekes dolgot vetett fel<span style="background-color:rgb(234,209,220)">: mi
történik akkor, ha sok ezer év után<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a társadalom értékrendjét </span>már nem
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">maga a társadalom alakítja</span>, termeli ki magából. Hanem <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a döntéseinket </span>a
tudatalattinkra ható reklámok, álhírek, lájkok befolyásolják.<u> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
társadalom</span> elveszítheti<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az erkölcs fölötti kontrollt</span>?</u></span></b></p>
<p><b>Erdő:</b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>F<u>igyelmeztetnünk kell </u></b></span><u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ennek veszélyére. </b></span></u></p><u>
</u><blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><u>Fontos erkölcsi parancs: ne
próbáljam meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">úgy befolyásolni</span> egy ember döntését, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy kikapcsolom </span>a
szabadságát. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ez</span> az emberi méltóságot <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sértő cselekedet.</span> Idetartozik<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az álhíreken alapuló propaganda is</span></u></b></span><u><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></u> </p></blockquote>
<p>Megmarad a döntési szabadságom, csak éppen tévedésen alapul. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Így <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a választásom</span> hibámon<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> kívül </span>is lehet helytelen</b></span>. </p>
<p><b>Darák: </b>A jog alapvető dilemmával áll szemben: egy
valóságos térben, valóságos országban tudjuk, hogyan születnek a
törvények, de mi történik a virtuális térrel, amely nem kötődik
országhatárhoz?</p>
<p><b>– Ne haragudjon, egy szavát sem értem. </b></p>
<p><b>Darák: </b>Megvilágítom egy példával: valaki létrehozta
a Kúria oldalát a Facebookon. Nem én, nem a Kúria hivatalos
képviselője, és nem is valamely munkatársa. Észlelve, hogy ezen olyan
tartalom jelenik meg, amely nem egyeztethető össze a Kúria hivatalos
arculatával, utánanéztem, mit lehet tenni. Panaszlevelet kellett írni a
Facebooknak, írtam hát egyet, begépeltem a formanyomtatványukba. Kaptam
egy választ, igazoljam, hogy én a Kúria elnöke vagyok.</p>
<p><b>– Igazolta? </b></p>
<p><b>Darák</b>: Igen, leírtam angolul, aláírással, pecséttel,
hogy én vagyok a Kúria elnöke és nem értek egyet azzal, hogy valaki a
Kúria nevében jár el.<b></b></p>
<p><b>– Azért ez vicces. </b></p>
<p><b>Darák: </b>Viccesnek is lehet nevezni, ugyanakkor
további fejtörést okozott, hogy három hónapig nem kaptam választ,
majd egyszer csak eltűnt az álkúriai oldal.<b></b></p>
<p><b>– Megnyugodhatott</b>. </p>
<p><b>Darák: </b>Nem, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>máig átláthatatlan, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ki, milyen
szabály alapján, miért döntött úgy, hogy eleget tesz a kérésemnek.
</span>Ugyanilyen helyzettel bárki szembesülhet, aki <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a saját magánéletét,
privát létét</span> fenyegető információval találkozik a Facebookon. </b></span></p>
<p><b>– Nehezen élte meg, hogy a legfelsőbb bíróság felett is van egy másik? </b></p>
<p><b>Darák: </b>Ennél komolyabb a helyzet.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Ha itt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az emberi
méltóság</span> sérelme forog fenn, akkor a jóhírnév védelme vagy a becsület
sérelme is beletartozik.</b></span> Viszont <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kérdés, hogyan lehet ezt érvényesíteni
egy virtuális térben</b></span>. Vagy ha ez egy virtuális piac, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogyan lehet a
versenyjogi követelményeket érvényesíteni, a hamis reklámot<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>számonkérni</b></span>.
Még büntetőjogi felelősség is felvetődhet, hiszen <u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amerikában <span style="background-color:rgb(255,242,204)">fiatalokat
</span>folyamatos nyomás alá helyeznek és így vesznek rá bűncselekményekre.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Minden</span> megkérdőjeleződik egy ilyen erőtérben, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyedül az erkölcs
személyessége az, amit </span>nem tud befolyásolni ez a közösségi erőtér. </b></span></u></p>
<p><b>– Biztos ez? </b></p>
<p><b>Erdő:</b><span style="color:rgb(0,0,0)"> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Kárt okozni lehet, de ettől</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem változik az
erkölcs</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.<b> Isten és a teremtett világ viszonya felül áll<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az emberi
törekvéseken</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a leghatásosabb és a leggonoszabb törekvésen</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> is</b></span>.
Megfélemlítéssel vagy megtévesztéssel rá lehet venni embereket, hogy
olyat tegyenek, ami nem erkölcsös, de attól az még nem válik jóvá.</p>
<img src="https://www.valaszonline.hu/wp-content/uploads/2019/12/ErdőDarák-3-VSZ-1024x683.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="188" height="125">Isten és a teremtett világ viszonya felül áll az emberi törekvéseken
<p><b>– Viszont említették már, hogy <u><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kényszer és a megtévesztés
</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">csökkenti, vagy el is törli </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a felelősséget</span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Tömegessé válhatnak </span>a nem
tudatos, kényszer alatti <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűneink?</span></span></u></b></p>
<p><b>Darák: </b>Igen, ám <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az a történelmi gondolatgazdaság,
amit a keresztény egyház erkölcsi kérdésekben magáénak tudhat, és amit<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a
sok évszázados jogfejlődés kidolgozott</span>, mindig segít a dolgok mögé
nézni, és megtalálni a valódi felelőst, a valódi megoldásokat</b></span>. </p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Kúria egyik fontos feladata, hogy azonos cselekedeteknél
azonos legyen az országban a mérce, azonos a büntetés. Vagyis a
jogegység biztosítása. Ám éppen a beszélgetésünk elején jelezték, hogy
ugyanaz a tett lehet erkölcsös és erkölcstelen is. Ebből az is
következik, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy erkölcsös cselekedet</span>et ugyanúgy kell büntetni, mint
egy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">erkölcstelent</span>? </b></span></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A jogegység <span style="background-color:rgb(208,224,227)">fontos</span>, </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">de <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem lehet</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>túlzásba
vinni<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">erre</span> való hivatkozást, mert a jog <span style="background-color:rgb(234,209,220)">merevségét </span>okozhatja.</span></b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
jognak rugalmasnak kell lenni, olyan állapotban kell tartani, hogy
alkalmazkodni tudjon a társadalom változásaihoz. </b></span></p>
<p><b>– </b><b>A</b><b>zt reméltem, hogy
beszélgetésünk során okos megoldásokat kapunk a jog és erkölcs közötti
feszültség csökkentésére. Ám ehelyett új dilemmák sorával szembesítenek.</b></p>
<p><b>Erdő:</b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><font size="4"><u>A nemrég szentté avatott John Henry Newman</u></font> azt
vallotta, hogy a földkerekség biztosan ítél, az egyházon belül is van
súlya a hívők közvéleményének. </b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha hiszünk abban, hogy az ember
képes az alapvető erkölcsi követelményeket felismerni, akkor abban is
lehet valamiféle bizodalmunk, hogy az emberiség – mint valami térbeli és
időbeli közösség, tehát az élők és a múltban éltek – olyan örökség
birtokába jutott, hogy képes lehet az új és még újabb jelenségekre ősi
erkölcsi felismerések alapján választ adni. </b></span></p></blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ez egyfajta optimizmussal tölthet el minket</span>. </b></p>
<p><b>– Önt is elnök úr, amikor ma már önvezető autók követnek el
bűncselekményt, és még a programozót sem lehet felelősségre vonni, mert
nem egy személy, hanem a mesterséges intelligencia oktatta a programot?
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Olyan világ jön, ahol megmarad a bűncselekmény, de eltűnhet a bűnös? </span></b></p>
<p><b>Darák: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Valóban olyan kihívások előtt állunk,
amilyeneket korábban talán el sem tudtunk képzelni.</span></b> Ezekben a
helyzetekben azonban nem feltartott kézzel állunk, mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a <span style="background-color:rgb(208,224,227)">jog </span>és az
erkölcs kapcsolatának újragondolása segíthet. Bíboros úr optimista
végszavánál jobbat el sem tudok képzelni.</b></span></p>
<hr>
<p><i>Fotók: Vörös Szabolcs</i></p>
<h2><i></i></h2>
</div>