<div dir="ltr">
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif"">Magyar
Nemzet, 2019. november 13. szerda 14:30 2019. 11. 13. 15:26 </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""><a href="https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/" target="_blank">https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/</a></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:24pt;font-family:"Times New Roman","serif"">Kihalhat a
magyar nyelv?</span></b></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14pt;font-family:"Times New Roman","serif"">Az
angol térhódítása és a szociális média a legveszélyesebb tényező </span></b></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14pt;font-family:"Times New Roman","serif"">
Pataki Tamás </span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif"">Lesz-e
magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen? Megértenénk vagy a szókincsváltozás
miatt ez eleve elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth Tibor
nyelvészekkel, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a Magyarságkutató Intézet munkatársaival a várható változásokról
és nyelvünk helyzetéről beszélgettünk </b></span>a magyar nyelv napja alkalmából. </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif"">Talán mindenki
ismeri <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a Mézga család „újmagyar nyelvét”, amelyen Köbüki, a 30.
századi utóduk beszél. </span>Szellemes ötlet vagy okos következtetés? A nyelvészek
szerint egy nyelv sorsa és változása egészében kiszámíthatatlan, ám a
változásnak vannak jelei.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif"">– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A Köbüki
által beszélt újmagyar nyelv rajzfilmbeli ötlete szellemes, de ez a
szócsonkokból álló kód nem felel meg a beszéd természetének</span><b>.</b></span> Azt viszont jól
szemlélteti, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a változások egyik meghatározó iránya a rövidülés és az
egyszerűsödés; és az a felismerés is helyes, hogy egyszerű szavaink első
szótagjainak meg kell maradniuk; ezek a hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi
jelentés magvát – mondta H. Tóth Tibor nyelvész</b></span>.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>De nyelvünk a
Halotti beszéd óta eltelt bő nyolcszáz év alatt nem változott lényegesen
– véli Eőry Vilma –, ezért nem feltételezhetünk sokkal több
változást az elkövetkezendő ezer évben sem</b></span>. – A szavak ilyen mértékű
megrövidülése, a ragozás hiánya és a szórend változatlanul maradása együtt
semmiképpen nem valósulhat meg. Bizonyára lesznek hangváltozások, a ma is folyamatban
levők közül az egyik, hogy a szóvégi néma h-t ch hangértékkel ejtik. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A szókincs
a nyelvnek a legváltozékonyabb része, minden bizonnyal lesznek tehát ma még el
sem képzelhető szavak, és sok szó jelentése megváltozik; lesznek olyanok is,
amelyek ma használatosak, akkor pedig már senki nem emlékszik rájuk.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Pomozi Péter
viszont </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Trianon óta a magyar nyelv radikális térvesztését<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>érzékeli</b></span>, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>így számára
nem az a kérdés, hogy milyen lesz a magyar nyelv a 30. században, hanem hogy
milyen módszerekkel tudjuk, tudnánk megakadályozni anyanyelvünk <span style="background-color:rgb(234,209,220)">további
sorvadását:</span></b></span> – Egy nyelvet beszélői egyébként nemhogy kilencszáz, de
kilencven éven belül is lecserélhetnek másikra, ha drasztikusan csökken egy
adott nyelv presztízse. Másrészt igaz, hogy némi iskolázottsággal ma is
megértjük a bő 800 éve született Halotti beszédet, és ez a stabilitás ritka
jelenség Európa nyelvei közt. Lehet, hogy a Kárpát-medencében a 30. században
nem rövidült magyar, szlovák stb. szavak lesznek, hanem egy neoangol
nyelvcsalád új tagjai, amelynek magyaros szubsztrátumú változatában a
„Szeretsz-e?” nem úgy hangzik majd: „Do you love me?”,
hanem „Love you me?”, az eldöntendő magyar kérdés dallamívével.</span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif"">Ördög a falon</span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A nyelvészeti
felmérések azzal számolnak, hogy századunk végére a világ létező hétezer
nyelvének <span style="background-color:rgb(234,209,220)">legalább fele kihal</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Eőry Vilma szerint nyelvünk életképes, hiszen
ebben a rangsorban a magyar 62. helyen áll 14 millió körüli beszélőjével.</b></span> Bár
nem dobogós, a hétezer nyelv között ez nem számít rossznak, különösen, ha tudjuk,
hogy ötezer körüli azoknak a nyelveknek a száma, amelyeket százezernél
kevesebben beszélnek. – Olvastam olyan előrejelzést is, hogy a mai
nyelveknek csak mintegy tíz százaléka marad meg a 22. századra. Reméljük, ez
túlzás, de ebben az esetben már nem állunk olyan jó helyen, különösen azért,
mert a magyar beszélőközösség folyamatosan fogy.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Pomozi Péter
valószínűbbnek tartja, hogy alig pár száz, javarészt önálló államiságú nyelv
éri meg a 22. századot. </b></span>– Az őshonos nyelvek eltűnése összefügg az
életmódváltással: ha kiirtják őseid erdeit, és nagyvárosi, idegen környezetbe
kényszerítenek, ott senkivel sem beszélheted majd apáid-anyáid nyelvét. Ez a
folyamat már nagyrészt lezajlott Észak-Amerikában és Ausztráliában, ma is
zajlik az Amazonas mentén és Oroszországban, ahol többek közt a magyarral rokon
nyelvek tűnnek el.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Noha a magyar
beszélőközösség pillanatnyilag olyan helyzetben van, hogy nyelvünket
közvetlenül nem fenyegeti a kihalás veszélye, de hosszabb távon – a
világpolitikai, világgazdasági folyamatok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kedvezőtlen fordulatainak, a
népességfogyásnak és a népességcserélődésnek a hatására – jelentősen
romolhat</span> anyanyelvünk életképessége</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az angol egyeduralkodóvá válása, a
világháló mindennapos használata, valamint a világgazdaság és a világpolitika egyneműsítő
beavatkozásai jó néhány kisebb nyelv kihalását hozhatják magukkal<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>H. Tóth Tibor
szerint</b></span>, ezért ha eközben valamilyen okból még egy világnyelv mindennapi
használatára is rákényszerülnénk, könnyen végveszélybe sodródhatna nyelvünk.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""> „Azért
szent György napja for ever” – írta Petőfi jókedvében az egyik
levelében. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Manapság a hunglishnak nevezett keveréknyelv már kortünet.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Vajon az
angol térhódítása, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a magyartalan tükörfordítások, az igényes nyelvhasználat
térvesztése a tömegkommunikációban, a stílus közönségessé és egysíkúvá válása
</span>anyanyelvünk <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kihalását is </span>okozhatja?</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif"">– Ma
elsősorban az amerikai angol igénytelen változata alakítja a nyelvi divatot,
táplálja a nyelvi sznobériát. A „Lupa beachen a Myfish Seafood
restaurant séfje halszeletelő workshopot tart” mondat nyáron jelent meg
egy bulvárlapban. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De terjed az angol present és past continuous tükörfordítása
is a tinik körében: „dolgozatírásban vagyok, alvásban voltam”</b></span>
mondják – hívja fel a figyelmet a káros jelenségekre Pomozi Péter.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""><img id="gmail-m_-2537326377129984338_x0000_i1026" src="cid:image001.png@01D59ADC.CDEAAFD0" class="gmail-CToWUd" width="32" height="32" border="0"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A jövőben leginkább a szókincs
területén számolhatunk nagy mennyiségű idegen – elsősorban angol –
szóval, és nemcsak a szaknyelvek területén, hanem a modern informatikai
lehetőségek és eszközök elterjedtsége miatt máshol is.</b></span> Ezek a szavak nem
csupán technikai fogalmakat jelölnek, hanem a kapcsolattartás formáit is
átalakítják. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ezért Eőry Vilma <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nagyobb veszélynek tartja az ezekkel az
eszközökkel is jellemezhető fogyasztói társadalom egyre felszínesebb
</span>gondolkodását és nyelvhasználatát.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif"">–
Nyelvünket mind írásban, mind élőszóban, hangzásában nap mint nap kerékbe
törjük – jelenti ki karakánul <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>H. Tóth Tibor, aki szerint</b></span> í<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rásban is egyre
inkább hozzászokunk a hanyag, rövidített és gyakran hibás nyelvhasználathoz, </b></span>a
beszélt nyelv írott formában való rendszeres megjelenéséhez: ezt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
gyorsközlések divatja, a szinte folyamatos telefonos üzenetküldés szokása, a
virtuális közléstérben való állandó jelenlét igénye</b></span> hozza magával. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezzel </b><b>együtt
jár <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a szó és az írás becsületének</span> megfogyatkozása: a képi szimbólumok, a
helyzet- és hangulatjelek, ikonok áradata, egész közlésvilágunk tömegesedése,
elüzletiesedése és elsilányulása.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif"">Van megoldás?</span></b></span><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A szókincs
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>primitivizálódása a közösségek módszeres szétverésével, a globalista
mainstream-ideológia individualizmusmániájával is szorosan összefügg</b></span>. –
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Tamási Áron vasúti szabadjegyével harmadosztályra nyergelve még székely
anekdotákat gyűjtött egy éven át. Ugyan melyik európai vasúti kocsiban lehetne
2019-ben szellemes, vérbő anekdotákat gyűjteni? – veti fel a költői
kérdést Pomozi Péter.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif""><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A magyar nyelv
őshonos kisebbségi nyelvként a Kárpát-medence <span style="background-color:rgb(234,209,220)">számos pontján veszélyeztetett,
miként a nyugati diaszpórában is;</span> </b></span>ám Győrben vagy Budapesten sem ülhetünk a
babérjainkon.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> A magyarországi nyelvjárások<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> visszaszorulásán nagyon nehéz
</span>segíteni. </b></span>Abban mindegyik szakember egyetértett, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>el kellene érni, az
iskolai oktatás ne csak tananyagként tanítsa ezeket, hanem tanórán kívül is
közvetítse azt a szemléletet, hogy a nyelvjárás nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szégyellni- és
megbélyegeznivaló</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági
magyarok körében számolni kell a magyar nyelv – többnyire a helyben
beszélt nyelvjárás – minőségének<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> romlásával<span style="background-color:rgb(208,224,227)">, használati körének</span>
beszűkülésével, </span>és a következő nemzedékek esetében sajnos nyelv<span style="background-color:rgb(234,209,220)">vesztéssel,
nyelvcserével</span> is.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az anyaország gazdaságélénkítő segítsége és az anyanyelvű
oktatáshoz nyújtott támogatása az utóbbi időben jelentősebb, a helyi magyar
iskolák, különösen a szórványokban működő hétvégi vagy vasárnapi iskolák
fenntartásához az anyagi segítségen kívül szakembereket is küldenek, lehetővé
teszik a Magyarországra utazást nyelvgyakorlási céllal is.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif"">– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha</b></span>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem
</span>állunk meg</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a social mediának csúfolt új, közösségromboló kommunikációs formák
kijelölte lejtőn, akkor ez a fajta szegényedés folytatódik.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Óriási
nemzetpolitikai lehetősége</b></span></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman","serif"">t <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szalasztunk el azzal, ha</span> az új Nemzeti
alaptantervben is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">több óra jut majd </span>hetente idegen nyelvekre, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mint </span>anyanyelvünkre,
a magyar irodalomra és népdalkincsünkre együttvéve – összegzi a teendőket
Pomozi Péter. </span></b></span></p>
<p class="MsoNormal"> </p>
</div>