<div dir="ltr">A középkorról a cikk alatti  hozzászólások szerint: <div><br><div class="gmail_quote"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A felvilágosodásnak, majd a kommunizmusnak és általában a primitív vallás-ellenes propagandának egyik visszatérő jelszava: “Az egyház a tudomány és a fejlődés gátja volt!”</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Az első ingaórát a későbbi II. Szilveszter pápa (+1003) készítette a reimsi székesegyházban. — Az arab számokat, amelyeket ma használunk, ugyancsak ő vezette be. Az addig használatos római számokkal magasabb matematikát nem lehetett művelni.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Európa első növény-, állat- és ásványtanát Nagy Szent Albert (+1280) német szerzetes (kora legátfogóbb műveltségű embere) szerkesztette meg. Ő beszélt már arról is, hogy a Föld gömb alakú és hogy túlsó felén is laknak emberek.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A lemezjátszó ősét, a távcső és a mikroszkóp elvét Rogerius Bacon (+1294) angol ferences fedezte fel. Írt már arról, hogy a gőz erejével hajókat lehet hajtani. Megsejtette a fény hullámelméletét és írt “láthatatlan fénysugarakról”. Azt tanította, hogy a Föld gömb alakú.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Kolumbusz Kristóf papok indítására és segítségével indult Amerika felfedezésére. — Elsősorban Nagy Szent Albertnek és Rogerius Baconnak a művei adták neki a gondolatot, hogy a Föld gömbölyű. — Két pap bíztatására kapott a spanyol királytól hajót.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A puskaport Schwarz Bertold (+1350) szerzetes fedezte fel.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Kopernikuszt, a lengyel csillagászt nem kell bemutatni (+1543). Ő is egyházi ember volt: kanonok.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A középkorban sok püspöki székhelyen a püspök tartott fenn kórházat, míg vidéken a kolostorok illetve a szerzetesek. Magyarországon is kolostorok mellett létesültek az első kórházak, Pannonhalmán 999-ben, Pécsváradon és Esztergomban, 1000-ben.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A világ első orvosi egyetemét a bencések alapították Salernoban. Ennek az egyetemnek volt tanára Constantius Afer (+1087), aki az első anatómiai művet írta. Az első bonctani intézetet Schönborn Frigyes würtzburgi püspök állíttatta fel; az első elmegyógyintézetet Juan Joffre Gilbert szerzetes Valenciában (+1409-ben); az első modern értelemben felszerelt kórházat Borromei Szent Károly püspök (+1584). – Az első hazai orvosképzést irgalmas szerzetesek hozták létre Egerben.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Az első magyar iskolát a bencések hozták létre Pannonhalmán 996-ban. Az első magyar népi kollégiumot is egy pap alapította Esztergomban, 1390-ben; kizárólag szegény diákok készültek fel itt egyetemi tanulmányaikra. Hazánkban 1868-ig kizárólag az egyházak szerveztek népiskolákat, ők képeztek tanítókat, írtak tankönyveket. Későbbi egész iskolarendszerünk az egyház iskolarendszerére épült.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Az első magasabb szintű iskolákat ugyancsak az egyház hozta létre. A XIV. századi Európa 36 egyeteméből 31 egyházi alapítású.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A vallás, az isten-hit és a tudomány kérdésének kapcsolatáról végül általában megemlíthetjük, hogy a kommunizmus korában mindennapos állítása volt a propagandának, hogy a vallás (az egyház) és az isten-hit szemben áll a tudománnyal. Ennek a sulykolásnak hatásai máig is tapasztalhatóak, pl. az elmúlt korban képzett pedagógusok vagy újságírók körében. – A tény viszont az, hogy például mindazok a nagy tudósok, akikről ebben a korban is (aminthogy ma is) minden általános és középiskolás gyermek tanult, szinte kivétel nélkül legalábbis isten-hivők voltak, és sokan közülük vallásosak: amint az volt pl. Kopernikusz, Kepler, Galilei, Ohm, Galvani, Volta, Ampere, Newton stb. De ugyanígy nagy arányban isten-hivők korunk legnagyobb tudósai is, mint M. Planck, A. Einstein, W. Heisenberg, E. Schrödinger, N. Bohr stb.</span> </div><div class="gmail_quote"><br></div><div class="gmail_quote"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Az egyház már a Kr. u. III. századtól elrendeli, hogy a püspökök gondoskodjanak a betegek ápolásáról. Így a Római Birodalom különböző vidékein létrejönnek kórházak. A művelt világ első igazi kórházát Szent Vazul püspök (+379) alapítja. Az első elkülönített leprás kórházat Otmár St. Galleni apát építteti 720-ban. – A középkorban sok püspöki székhelyen a püspök tartott fenn kórházat, míg vidéken a kolostorok illetve a szerzetesek. Magyarországon is kolostorok mellett létesültek az első kórházak, Pannonhalmán 999-ben, Pécsváradon és Esztergomban, 1000-ben. A 12-14. században tovább szerveződött a szegények, betegek gondozása az egyházban: önálló szerzetesrendek, lovagrendek alakultak betegek ápolására, kórházak létesítésére. A betegápolás szabályait a johannita lovagok állították először össze. A legújabb korig a betegek egyetlen menedékei a szerzetesek voltak. — Hosszú volna a betegápoló szerzetesek tevékenységét bemutatni. De egy példát említünk: csupán a Szent Lázár-lovagok több mint 3000 bélpoklosokat befogadó kórházat láttak el.</span></div><div class="gmail_quote"><br></div><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A nyálkacsatornát, a könnymirigyeket Niels Stensen (+1688) dán anatómus (majd pap és püspök) fedezte fel. Ő állapította meg, hogy a szív izomzat.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A villamossággal történő gyógyítást (elektroterápia) Diwich Proiop (+1765) premontrei alkalmazta először.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A mesterséges altatás (narkózis) Opitz Celesztin prágai szerzetes főorvos nevéhez fűződik (1874).</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A higanyszálas hőmérőt egy pap, Bouilau találta fel a XVII. században.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A kinint — mint lázcsillapítót és a malária ellenszerét — először szerzetesek alkalmazták Európában.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Az érzéstelenítést műtéteknél először az Irgalmas Rend használta Prágában (1847-ben).</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">V. Priessnitz osztrák pap (+1851) neve közismert. Róla nevezték el az általa először alkalmazott vizes borogatást. (Vörösmarty is megörökíti emlékét: “Priessnitz visszaadá a víznek régi hatalmát — S ősi erőben kél újra az emberi faj.”</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Hasonlóan ismert a Kneipp-kúra (vízkúra), amely S. Kneipp plébánosról kapta elnevezését (+1897).</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">2000-ben a katolikus egyház világszerte több mint 60.000 intézményt (kórházat, otthont, lepragondozót) tart fenn hátrányos helyzetűek, betegek, öregek gondozására.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Az első nyomdát hazánkban Karai László budai prépost alapította. Ő hozta hazánkba Hesz András nyomdászt, akiről Buda egyik terét elnevezték.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A fénytan egyik nagy tudósa, F. Grimaldi jezsuita (+1633). Ő fedezte fel a színszóródást és a fényelhajlást. — A csillagászati kutatás történetének egyik legnagyobb alakja egy másik világhírű szerzetes, A. Secchi (+1870). Ugyanő a modern meteorológia megalapítója: szerkesztette az első időjárásjelző gépet, alakította ki Olaszországban az első meteorológiai hálózatot.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A gázok kutatásában is papok nevével találkozunk: E. Mariotte francia bencés neve közismert (+1670); — Gusman Bertold barát pedig 60 évvel a Montgolfiere testvérek előtt felszállt 1720-ban a portugál udvar előtt. — A gázlángot először jezsuiták alkalmazták Angliában, 1774-ben. Az első gázgyártársaságot egy szerzetes, Duan alapította Prestonban 1815-ben.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A vetítőgép felfedezője Kircher Atanáz szerzetes (+1680). Kora egyik nagy polihisztora volt. Felfedezte még a napfoltokat, a visszhang törvényeit, és többek között egy alapvető könyvet írt az egyiptomi hieroglifákról.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Az örökléstan egyik alapítója G. Mendel brünni szerzetes (+1884). Ma is “Mendel-féle szabályokról” beszél a tudomány.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A rajzokat továbbító távírót G. Caselli olasz apát fedezte fel. (+1891)</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Az amatőr fényképészet egyik hazai úttörője Horváth Zsigmond egri ciszterci tanár volt (+1886). Nevéhez fűződik az egri meteorológiai állomás felszerelése is.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Marconi előtt felfedezi a drótnélküli távírót Károly Iréneusz premontrei szerzetes tanár; ugyanő szereli fel hazánkban az első orvosi vizsgálatokra alkalmas röntgenlaboratóriumot Nagyváradon1896-ban.</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">Az első dinamót Jedlik Ányos magyar bencés szerzetes készítette (+1844). Ő szerkesztette az első elektromágneses motort. Felfedezte pl. a szódavíz készítésére szolgáló készüléket. Az 1840-es évektől a pesti egyetem fizika tanszékén, elsőként tér át a latín nyelvű tanításról a magyar nyelvűre. – A kommunista kor hazai középiskolás tankönyvei leírták, hogy az egyik legjelentősebb magyar tudós Jedlik Ányos volt, de e könyvekben nem szerepelt, hogy ő pap és szerzetes volt (a maiakban már igen).</span><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><br style="box-sizing:border-box;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Fira Sans",sans-serif;color:rgb(0,0,0);font-size:15px"><div class="gmail_quote"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:"Fira Sans",sans-serif;font-size:15px">A csillagászat egyik nagy alakja a jezsuita szerzetes Hell Miksa. Az első magyar csillagvizsgálót ő vezette Nagyszombaton (+1754). Ő tervezte hazánk második csillagvizsgálóját is Kolozsvárott, ugyanő az egri Líceum csillagdáját és minden bizonnyal a Budai Csillagdát is. A Gellérthegyi Csillagvizsgáló első vezetője is pap volt. — Jellemző a kommunizmus idején elterjedt hamisításokra, hogy egy 1982-ben nálunk kiadott, Csillagászati Abc 102 neves csillagászról emlékezik meg név szerint. De nem említi, hogy közülük 30 katolikus pap volt. Két magyar csillagász pap nevét megörökíti a Hold-térkép is, Hell Miksáét és Fényi Gyuláét, valamint találkozhatunk ugyanitt az olasz A. Secchi szerzetes nevével is.</span> <br>
  
    
  
  <div>
    <p>Emlékeztek arra ,hogy mit írtam a középkori tudományfilozófiai
      ,tudományos és társadalom tudományi eredményekről ?</p>
    <p>A mai liberális főáramú  gondolkodású Európában is összejött már
      egy olyan középkorral foglalkozó szakkutatok csoportja amely azt
      állítja minden ami érték volt a felvilágosodáskor az középkori
      eredetű.    A múltkori cikk is amit azt hiszem Emőke hozott a
      listára is ezt állítja.</p>
    <p>Ahogy azt már nagyszámú ténnyel próbáltam igazolni a 18.
      századtól nőtt meg Európában az emberi méltóság tisztelete a
      háború áldozatainak kímélése (Lásd hadifoglyok megkímélése ) a
      kínvallatás gyakorlatának megszüntetése vagy korlátozása vagy a
      boszorkány égetés , vagy éppen a konccenzusra törekedő társadalom
      kiépítése de MINDENNEK KERESZTÉNY GYÖKEREI VANNAK.<br>
    </p>
    <p>Ezt két oldalról szokás támadni ma és így lehet a keresztény
      gyökereket eltüntetni .</p>
    <p>1.   liberális oldalról .mely szerint minden értékes gondolat
      csak a reneszánsztól és a felvilágosodás óta jelent meg Európában</p>
    <p>2.   konzervatív  oldalról (történelmi ismeretek hiánya miatt
      )mely szerint a 18. század óta semmilyen érték nem jelent meg
      Európában.<br>
    </p>
    <p>Ráadásul  az emberiesség  bevezetést nem forradalmárok hanem
      uralkodók kezdték el Európában többek között a porosz katona
      király Nagy Frigyes(mindez annak ellenére volt így,hogy végig
      háborúzta az egész életét és ezzel rengeteg szenvedést okozott de
      a középkori királyok is folyton háborúztak9 :.Mária Terézia volt
      az aki az 1760-s években uralkodói rendelettel betiltotta
      Magyarországon a boszorkány pereket (Magyarországon 4000
      boszorkányper irat anyaga maradt meg ezekből több száz égetéses
      halálos ítéletet hajtottak végre ,igaz nálunk feltűnően sok per
      végződött felmentéssel ),Az uralkodó nő még tudta azt amit D.
      Klára nem , hogy boszorkány létezésének hipotézise nem fér össze a
      keresztény tudományos felfogással .(itt zárójelben jelzem hogy a
      katolikus és a protestáns egyházak is bedőltek egy időben annak a
      sajnos lakossági babonás igénynek amely végül is az egyház által
      is támogatott boszorkány ügyhöz vezetett , ennek is vannak
      néprajzos és történész szakértői akik végül is helyre tették a
      témát de ez egy hosszú történet )</p>
    <p>Ha mi keresztény konzervatív értelmiségiek nem ismerjük legalább
      alapvonalakban ezt a témát akkor hogy tudnánk megcáfolni ezeket a
      sületlenségeket amit D. K. mondott ?</p>
    <p>Üdv. Egon<br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <div>2019.11.19. 22:19 keltezéssel, Rita
      Kunsay-Sipos írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite">
      <div dir="ltr">Olvassátok el a hozzászólásokat is, itt van néhány
        gyöngyszem:<br>
        <div class="gmail_quote"><br>
          <br>
          <div dir="ltr"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20191118_dobrev_klara_a_papoktol_es_a_kozepkortol_retteg" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20191118_dobrev_klara_a_papoktol_es_a_kozepkortol_retteg</a></div>
          <div dir="ltr"><br>
          </div>
          <div dir="ltr">
            <div dir="ltr"><br>
            </div>
            <div dir="ltr"><span>"Sötét középkortól és a papok
                hatalmától fél Dobrev Klára."</span><br>
              <br>
              <span>Akkor már a férjét sem engedi többször bérmálkozni?</span>  </div>
          </div>
          _______________________________________________<br>
          <span>jártál már a veleméri templomban? gyönyörű hely érdemes
            megnézni.</span><br>
          <span>igen, a középkorban épült. a "sötét" középkorban.</span><br>
          <span>egy kis wiki:</span><br>
          <span>"A veleméri templomot nem pontosan keletelték, hanem
            úgy, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a
            Szentháromság a szentély boltozatán lévő jelképére essen. Az
            építők és a freskót készítő Aquila János ezen kívül
            figyeltek a napfordulóra is. A templom tudós plébánosa,
            Kovács József megfigyelte, hogy a téli napforduló hajnalán a
            szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna
            ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként. "</span><br>
          <br>
          <span>ízlelgesd egy kicsit azt a sötét középkort, ahol ilyen
            csillagászati, építészeti ismeretekkel rendelkeztek egy
            Isten háta mögötti templom felépítéséhez.</span>  <br>
        </div>
        <div class="gmail_quote"><br>
        </div>
        <div class="gmail_quote">------------------------------</div>
        <div class="gmail_quote"><span>A 20. század kezdete óta
            szekuláris fundamentalizmusok szedik milliós áldozataikat.
            Én inkább ezektől tartok. Ha már vallási fundamentalizmusról
            beszélünk, nem a keresztény fundamentalizmus nevében
            gyilkolnak manapság, hanem az iszlám fundamentalizmus
            nevében.</span> </div>
        <div class="gmail_quote">-------------------------------------</div>
        <div class="gmail_quote"><br>
        </div>
      </div>
      <br>
      <fieldset></fieldset>
      <pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  </div>

_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</div></div></div>