<div dir="ltr">Kedves Egon! Valóban, a fosztogatás és a  forradalom is lehet a háborús vereség következménye.A kettő azonban egymástól független következmény. Egy háborús vereségnek sokféle következmény e lehet, pl lázadás , parasztfelkelés, anarchia, diktatúra, a társadalom lezüllése, stb, stb Ezeknek a lehetséges következményeknek csak kis része nevezhető forradalomnak. A forradalom olyan alulról szerveződő tömegmozgalom, amely egy demokratikusabb társadalom megteremtését tűzi ki céljául. A politikailag öntudatlan, a helyzetükkel elégedetlen emberek  lázadásai még nem (feltétlenül) tekinthetőek forradalomnak. lA súlyos társadalmi trauma, háborús vereség, valamint az erőszak nem szükségszerűen része a forradalomnak. Normális esetben ez békés jellegű. A klasszikus példa 1848 magyar forradalma, ami nem háborús vereség következtében valósult meg és békés jellegű volt.   </div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2019. nov. 15., P, 12:11):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves Lista !<br>
<br>
Még egy nagyon fontos kérdés jutott eszembe .Laci a következőket írta :A <br>
fosztogatások (emlékeztetőül 1918 késő őszen és telén )nem forradalom <br>
,hanem a háborús vereség miatti bomlás termékei.<br>
<br>
De maga a forradalom is a háborús vereség miatt vált lehetővé.Ezért <br>
kellet volna minden áron el kerülni egy a társadalmat totálisan igénybe <br>
vevő háborút .<br>
<br>
Európa történetének alap jellegzetessége ,hogy 1848 után már nem volt <br>
ugynevezett provokálatlan vagy békebeli forradalom az első <br>
világháborúig  talán a 1907-s nagy román parasztfelkelést <br>
leszámítva.Ebből látszik hogy a román társadalom szerkezete még <br>
kiprovált egy olyan helyzetet ami Európa más részein mint a Dózsa féle <br>
magyar vagy a  Geyer és a Berlichingen féle német parasztháború az 1500 <br>
években történt.<br>
<br>
Az 1870 párizsi kommün az 1905-s és 1917-s oroszországi és az 1918-s <br>
magyar és németországi forradalmak már a háborus vereség miatt jöttek össze.<br>
<br>
Űgy látszik Európa népei megelégedtek azzal,hogy egyre inkább <br>
szavatolták az emberek törvény előtti egyenlő elbírálását és szabad <br>
vállalkozás lehetőségét az már nem okozott kezelhetetlen feszültséget <br>
hogy  kiterjedt demokrácia még nem volt csak parlamentarizmus  és <br>
szegénység is változatlanül fenn maradt azzal együtt ,hogy nyugatról <br>
keletre haladva lassan javultak az élet feltételek.<br>
<br>
Ugyan igy megfigyelhető ,hogy az   a társadalmat alapvetően átalakítani <br>
kivánó munkásmozgalmi törekvések is fokozatosan vándoroltak előszőr <br>
Angliából Franciaországon majd a német államokon át keletre és végül a <br>
cári oroszországba.Pont ellenkezőleg mint a Marx megjósolta. Sajnos 1918 <br>
-.ban mi pont átmeneti állapotban voltunk.<br>
<br>
Üdv: Egon<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>