<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>Szeretném figyelmetekbe ajánlani a következő mondatot,mert ez
Európa történelmének lényege :"""A szerző arra is rámutat,hogy sok
minden,amit értékelünk a liberalizmusban,nem a liberalizmus,hanem
az ókor és a középkor találmánya """ ----Vagyis a keresztény
középkoré ,erről meséltem többszöri nekifutással amikor a
középkori kereszténység filozófiai természet tudományos és
társadalom tudományos eredményeit méltattam.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2019.11.15. 18:50 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwP3WOLumuxiRyXH4UTg=OVhXoDh9LErOPacyTegEOe=xA@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">
<div class="gmail-articletext">
<h1><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20191115_igy_hazudik_a_hvg_az_orban_altal_fogadott_filozofusrol"
moz-do-not-send="true">Így hazudik a HVG az Orbán által
fogadott filozófusról</a></h1>
<div class="gmail-info"><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20191115_igy_hazudik_a_hvg_az_orban_altal_fogadott_filozofusrol"
moz-do-not-send="true">https://mandiner.hu/cikk/20191115_igy_hazudik_a_hvg_az_orban_altal_fogadott_filozofusrol</a></div>
<div> <b>Írta: <a
href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely"
moz-do-not-send="true">Szilvay Gergely</a> </b></div>
<div class="gmail-info">
<div> </div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent">
<div class="gmail-lead"> <span><b>Kínos, amikor kiderül,
hogy egyértelműen úgy írnak egy könyvről, hogy nem
olvasták.</b></span> Patrick Deneen nem állít
olyasmiket, amiket a HVG a szájába ad.</div>
<div class="gmail-text">
<p><span><b>Amerikai illiberális ideológust fogadott Orbán
Viktor – </b></span><a target="_blank"
href="https://hvg.hu/itthon/20191114_Amerikai_illiberalis_ideologussal_talalkozott_Orban?fbclid=IwAR1g_kpwXKSV97cqtZJG4LXHzlrHvEUTV8JIjQUFNTLLp7okcIyAzwtRNzM&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911"
moz-do-not-send="true"><span><b>szörnyülködik a HVG </b></span><span><b>azon</b></span></a><span><b>,
hogy Patrick Deneen, a Notre Dame Egyetem
professzora Budapestre látogatott. Deneen az MTA-n
tart előadást, mi is fogunk vele interjút készíteni.</b></span></p>
<p><span><b>Patrick Deneen, aki régóta részese az amerikai
liberalizmusról szóló vitáknak, tavaly jelentette
meg <em>Why Liberalism Failed?</em> című kötetét</b></span>,
mely éppen most jelent meg magyarul A liberalizmus
kudarca címmel. <span><b>A kötet lényegi mondanivalója
az, <span>hogy a liberalizmus vesztét saját sikere
okozza. </span></b></span></p>
<p>Na most <span><b>a HVG szerzői </b></span>igazán
átfuthatták volna az angol eredetit, ha a magyart nem is
volt idejük. </p>
<p><span><b>Sikerült ugyanis leírniuk a következőket</b></span>:
<span><b><em>„Deneen a Guardian cikke szerint amellett
is érvel, hogy a politikai döntéseknek nem a
közösségből kell erednie, hanem egy külső
forrásból, nevezetesen Istentől. A politológus
szerint ráadásul a katolikus közösségeknek jobban
igaza van másoknál, ezáltal elutasítja a
demokráciát is.”</em></b></span></p>
<p><em></em></p>
<p><span><b>Nos, Deneen épp amellett érvel, hogy a
döntéseket meg kell hagyni a kisközösségi szintnek –
pontosabban vissza kell adni a kisközösségeknek (</b></span>Deneent
amerikai kontextusban kell értelmezni, ahol a szövetségi
kormány az előző kétszáz évben folyamatosan szipkázta el
a döntési jogköröket a tagállamoktól és a helyi
közösségektől). <span><b>Szimpátiával idézi a
liberalizmus előtti hagyományokat és szokásokat is,
amelyeknek egy része vallási volt – de egyébként <span>inkább
az ellentétét mondja</span> <span>annak, amit a
Guardian és a HVG tulajdonít </span>neki.</b></span></p>
<p>Ugyanez a helyzet a katolikus közösségekkel – <span><b>sehol
nem állít </b></span><span><b>olyat, hogy a
katolikus közösségeknek úgymond „jobban igaza lenne”</b></span>;
s<span><b>őt, éppenhogy minden hagyományos vallási
közösséget szimpátiával említ egy pontot, akiket
pedig hosszabban tárgyal, azok az amishok. </b></span></p>
<p>És persze Deneen <span><b>a demokráciát sem utasítja e</b></span>l
– épphogy <span><b>a személytelen, bürokratikus
demokráciá<span>ból</span></b></span><span><b>
szeretne helyi, valódi demokráciát csinálni.</b></span>
(A helyi közösségek a liberalizmus hatására való
erodálódásának elég nagy irodalma van, Deneen idéz is
pár tételt. Ajánlom a témában a Front Porch Republic <a
target="_blank"
href="https://wipfandstock.com/localism-in-the-mass-age.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911"
moz-do-not-send="true">Lokalista kiáltványát</a>.) </p>
<p><span><b>Deneen egyébként azt is írja, hogy </b></span><span><b>a
posztliberális kor számára meg kell őrizni a
liberalizmus pozitív vívmányai</b></span>t is
(nevezetesen, hogy <span><b>nagy hangsúlyt helyezett az
igazságra és az emberi méltóságra),</b></span> és
hogy nem tudunk visszatérni egy preliberális korba. </p>
<p><span><b>A professzor könyvében elsősorban </b></span><span><b>a
liberalizmus hamis emberképét (az izolált,
felszabadítandó individuumot), illetve két
forradalmát<span> </span></b></span><span><b>kritizálja:</b></span>
<span><b>ezt az antropológiai forradalmat, mely tévesen
értelmezi <span>az embert</span>, illetve <span>az
ember és természet </span>szembeállítását, amely
szerint le kell győzni <span>a természetet</span> </b></span>(amelyről
Francis Bacon ír elég explicite). </p>
<p><span><b>A szerző arra is rámutat, hogy</b></span> <span><b>sok
minden, <span>amit értékelünk</span> a
liberalizmusban, <span>nem </span>a liberalizmus,
<span>hanem <span>az ókor és a középkor</span>
találmánya</span></b></span><span>:</span></p>
<p><em>„<span><b>ilyen például a konstitucionalizmus, a
hatalmi ágak szétválasztása, az egyház és állam
szféráinak elkülönítése, az <span>önkényuralom</span>mal
szembeni jogok és védelem biztosítása, a
föderalizmus, a törvény uralma, valamint a
korlátok közé szorított kormányzás módszere</b></span>”</em>;
<em>„ezek minden bizonnyal a premodern középkori európai
filozófia vívmányainak tekinhetők”. </em></p>
<p>Megjegyezném, hogy ebben a témában klasszikusnak számít
Qentin Skinner brit eszmetörténész <em>Liberty before
Liberalism </em>(Szabadság a liberalizmus előtt)
című, 2012-es kötete.</p>
<p><span><b>A HVG által ideológusnak minősített<span> </span></b></span><span><b>Deneen
filozófus, nem <span>ideológus</span>, s épphogy
egy ideológiák utáni kort jövendöl.</b></span> (Bár
kétségeim vannak afelől, a HVG tudja-e, mi az hogy
ideológia, túl azon, hogy annak címez valamit, ami nem
tetszik neki.) <span><b>A HVG-nek láthatóan nem
tetszik, hogy a kommunizmus és a fasizmus mellett <span>Deneen</span>
a liberalizmust is<span> ideológiának<span>
</span></span><span> tartja</span>; holott a
liberalizmus <span>minden bevett klasszifikáció
szerint</span>: <span>ideológia.</span></b></span></p>
<p>Nincs mit ezen csodálkozni. (Sőt, a liberalizmus az
első nagy ideológia; <a target="_blank"
href="https://www.amazon.com/Liberalism-Very-Short-Introduction-Introductions/dp/0199670439?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911"
moz-do-not-send="true">ajánljuk Michael Freedent</a>,
a legnagyobb kortárs ideológiakutatót).</p>
<p>Patrick Deneen kritikái a liberalizmus felé nagy
átfedésben vannak a kortárs baloldali kritikákkal is;
amikor a baloldal által kedvelt szerző fogalmaz meg
ilyesmit, olyankor általában a Guardian nagy
méltatásokat közöl. <span><b>A felvilágosodás és a
liberalizmus ugyanis nem csak a konzervatívoknak van
a bögyében, hanem pár évtizede a posztmoderneknek
is, csak épp más előjellel. </b></span></p>
<p>Egyékbént meg <span><b>Deneen semmit extrát nem tesz,
mint alapjában feleleveníti a konzervatívok
hagyományos kritikáját <span>a liberalizmus</span>
irányába </b></span>– csak mivel Amerikában a
politikai jobboldal jelentős részt klasszikus
liberálisokból áll, akiket úgyszintén konzervatívoknak
hívnak, Deneen nem hívja magát annak, főleg azért, mert
nem osztja a republikánusok individualizmusát és
szabadpiaci kapitalizmusát sem. </p>
<p>Nem is ő az első a sorban, közvetlen mentora a kortárs
filozófia egyik nagyágyúja, Alasdair MacIntyre, de <span><b>szellemi
elődei közt ott van Edmund Burke, <a
target="_blank"
href="https://mandiner.hu/cikk/20191017_john_henry_newman?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911"
moz-do-not-send="true">John Henry Newman</a> és
Chesterton is. </b></span></p>
<p><span><b>Csak a HVG valószínűleg eddig azt hitte, <span>komoly
gondolkodók csak a baloldalon vannak</span>, és
most csodálkozva nézi, hogy <span>nem</span>.</b></span></p>
<p>Még valamivel szeretném lesokkolni a HVG-t: <span><b>Patrick
Deneen tanít. Egyetemen. Diákokat.</b></span><br>
</p>
</div>
</div>
</div>
<div class="gmail-taglist"> </div>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>