<html>
  <head>
    <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body text="#000000" bgcolor="#FFFFFF">
    Forrás: <a moz-do-not-send="true"
href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20191113-a-klimakommunizmus-kisertete">https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20191113-a-klimakommunizmus-kisertete</a><br>
    <br>
    <br>
    <h1>A klímakommunizmus kísértete</h1>
    <h2>A valóság nem akar a globalista tudományos dogmák
      véleményhatalmi terrorjának ketrecében megmaradni</h2>
    <div class="article-info">
      <div class="img-holder"><a
          href="https://www.magyarhirlap.hu/szerzo/petrin-laszlo"><img
            alt="A klímakommunizmus kísértete"
            src="https://static.magyarhirlap.hu/author/1/xs/petrinlaszlo.png">
        </a> </div>
      <small class="author"><a
          href="https://www.magyarhirlap.hu/szerzo/petrin-laszlo">Petrin
          László</a><br>
      </small> <small class="time">2019. november 13. szerda. 3:27</small><br>
    </div>
    <div class="text-holder">
      <div class="article-social social-top clearfix"><a
          class="article-fb facebook-share-button"
href="https://www.facebook.com/sharer/sharer.php?u=https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20191113-a-klimakommunizmus-kisertete">ă</a><span
          class="facebook-count count_checked"
data-url="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20191113-a-klimakommunizmus-kisertete">123</span><a
          class="article-tw twitter-share-button"
href="http://www.twitter.com/share?url=https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20191113-a-klimakommunizmus-kisertete">ć</a>
      </div>
      <p>Kísértet járja be napjainkban nemcsak Európát, hanem az egész
        világot, a klímakommunizmus kísértete. Ma már nyílt titok, hogy
        a globalista politika megpróbálja uralma alá hajtani a tudományt
        is. Egyes finanszírozásra szomjas tudósok, valamint szakmai és
        civil szervezetek politikai igények kiszolgálóivá váltak. Sőt,
        ezeket a szervezeteket nem egy esetben a globális politikai
        háttérhatalmi elit hozta létre a saját politikájának
        alátámasztására.</p>
      <p>Alantas gazdasági és világuralmi érdekek a környezettudományt
        is szétzilálták. A hazug klímapolitikai lepel alatt világhatalmi
        törekvések rejtőzködnek.</p>
      <p>A klímahisztéria csak „csont” az avatatlan tömegek számára, a
        lényeg az energiaforrások és a hatalom megszerzése. Arcátlan
        módon éppen azok tetszelegnek most világmegmentői szerepben,
        akik ezt az elembertelenedett fogyasztói társadalmat
        ráerőltették a tömegekre.</p>
      <p>A klíma-maffiamodellnek is megvan a maga radikális–liberális
        Saul Alinskyje, aki a balliberális közösségi felforgató
        szervezkedés sémájának ördögi kiagyalójaként vált hírhedtté. A
        klímakommunizmus atyja nem más, mint Maurice Strong (1929–2015)
        olajmágnás és világszélhámos, akinek a nevét az átlagállampolgár
        talán nem is ismeri, pedig a világ egyik legbefolyásosabb embere
        volt. Ő volt az egyik irányítója a háttérhatalmi világelit azon
        stratégiájának, hogy a környezetvédelemre hivatkozva
        megpróbálják rákényszeríteni a világ népeire a világállam
        elképzelését.</p>
      <p>A stratégia ideológiája szerint a környezetvédelmet azért kell
        végső soron a világállamnak alárendelni, mert csak így lehet
        megvédeni bolygónkat a nyerészkedő, felelőtlen és hanyag
        emberektől. A szépen csengő szavak mögött a világkormánynak
        elsőbbséget adó politika húzódik meg, amely szerint a végső szó
        kimondása a világkormányt illeti meg, és az egyes embereknek
        engedelmeskedniük kell ennek a világkormánynak. A
        környezetvédelem hangzatos jelszavai mögé bújva el lehet venni a
        természetes személyt illető és általa működtetett vagyont, lehet
        korlátozni az önrendelkezését, és arra is rá lehet
        kényszeríteni, hogy adja át a világ irányítását egy önjelölt
        csoportnak. Ez a világkormány arra is jogot formálhat, hogy
        általa az emberiség közös érdekeinek kikiáltott vélt értékek
        megvédéséhez akár erőszakot is alkalmazzon.</p>
      <p>Maurice Strong kanadai milliárdos annyit értett a
        környezetvédelemhez, mint szamár a szaxofonhoz, ugyanis
        tizennégy éves korában otthagyta a középiskolát, később sem
        érettségizett le, így felsőfokú tanulmányokat soha nem
        folytatott. A formális oktatás hiánya azonban nem torkollott
        önbizalomhiányba, nem akadályozta meg abban, hogy a „kívülről
        zöld, belülről vörös” mozgalom kiépítésének központi figurája
        legyen.</p>
      <p>Ott volt minden egyes mérföldkőnél, 1972-ben ő elnökölte a
        stockholmi környezetvédelmi világkonferenciát, majd vezetője
        lett az ENSZ környezeti programjának. Kofi Annan egykori
        ENSZ-főtitkár helyetteseként hatalmas befolyásra tett szert. Az
        ő főszervezésében zajlott a riói csúcs is (1992), és ő dolgozta
        ki a kiotói egyezményt (1996). Ugyanakkor ő szervezte meg a
        környezeti civil mozgalmak (az ENGO-k) állami támogatásának
        rendszerét. Nem azért választották meg ezekre a pozíciókra, mert
        olajfeldolgozó cégek elnökeként annyira kitűnt volna mint
        környezetvédelmi aktivista, a kapcsolatai voltak lényegesek a
        nemzetközi klímahisztéria vajákosai számára. Több nemzetközi
        méretű gazdasági és üzleti botrány is beárnyékolta pályafutását.
        Soros Györggyel is árult egy gyékényen, szintén botrányos
        végkifejlettel. 2015-ben halt meg, de az általa elindított
        rendszer önjáróvá vált, működik, méghozzá egyre fenyegetőbben.</p>
      <p>Maurice Strong tudományos szélhámosságához egy 19. századi
        téveszméhez nyúlt vissza. Klímahisztériás ámokfutását a tudomány
        más területén egyébként kiváló svéd tudós, Svante Arrhenius
        1896-ban publikált téves feltételezésére alapozta. Arrhenius
        fölállított egy, a maga idejében ellenőrizhetetlen elméletet, de
        az üvegházeffektusnak nevezett teóriát egyébként már kortársai
        is elvetették, egy beavatott szűk körön kívül senki nem méltatta
        figyelemre.</p>
      <p>Arrhenius többek között azt állította, hogy hatezer méter
        magasságban van egy vastag szén-dioxid-réteg, amely visszaveri a
        Földről kisugárzott infravörös sugarakat. Ma tudjuk, hogy ilyen
        szén-dioxid-ernyő nem létezik. Téves feltevésének lényegi eleme,
        hogy szerinte a szén-dioxid-koncentráció duplázódása a légkörben
        öt–hat Celsius-fokos felszín közeli melegedést okoz. Az idő erre
        az állítására is rácáfolt. Azonban a tudomány azért tudomány,
        mert képes a korábbi tévedéseit korrigálni. A tudományban a
        modell és a valóság tartós eltérése esetén a hibás modellt
        eredményező hipotézist elvetik.</p>
      <p>Nem így a klímapolitikában, ahol a valóságot igyekeznek a
        klímamodellhez igazítani. A kőkemény gazdasági és világuralmi
        érdek a teljes környezettudományt a befolyása alá vonta. Ezért
        megbocsáthatatlan bűnt követett el ezen a téren Maurice Strong,
        aki ezt a hamis tézist felkarolta, és a globalista politika
        szolgálatába állította, becsapva a tömegeket azzal, hogy ezen
        elmélet egyedüli és kizárólagos helyességét szajkózta. Így aztán
        mára a józan emberek szerte a világon, sőt a másként gondolkodni
        merő nemzeti kormányok is a világelit, valamint Maurice Strong
        által létrehozott zöldgépezet harapófogójába kerültek.</p>
      <p>Mindezt meggyőzően igazolja a Trump-kormányzat első évében a
        Föld napján „Felvonulás a tudományért” jelszóval amerikai
        kutatók által megszervezett demonstráció. Ugyanis a tudósok egy
        része ellenállhatatlan késztetést érzett arra, hogy tiltakozzon
        a Trump-kormányzat klímaváltozást érintő tervezett intézkedései
        ellen. A bukott amerikai kormányzatot támogató hálózatnak
        köszönhetően más országokban is legalább száz helyszínen
        szerveztek szimpátiatüntetést. A világmédia pedig szándékosan
        egyoldalúan közvetítette a klímaváltozás és a levegő
        szén-dioxid-tartalma közötti összefüggéssel kapcsolatos
        tudományos nézeteket.</p>
      <p>A Trump-kormányzattal szemben az e témában indított
        médiatámadás során még csak meg sem említették azt a nem kis
        hírértékkel bíró eseményt, amely szerint Richard Lindzen
        légkörkutató professor emeritus (Massachusetts Institute of
        Technology) petíciót juttatott el Trump elnökhöz azzal a
        kéréssel, hogy lépjen ki az ENSZ klímavédelmi megállapodásából,
        amint ezt a kampánya során is ígérte.</p>
      <p>Érdemes szemléltetésül ebből a petícióból egy rövid részletet
        idézni: „Az Egyesült Államok és más kormányok 2009 óta a
        globális klímavédelemmel kapcsolatban olyan intézkedéseket
        hajtottak végre, amelyek tudományosan nem igazolhatók, de már
        most is komoly szociális és gazdasági károkat okoznak és fognak
        okozni – anélkül, hogy a környezet számára bármilyen előnnyel
        járnának.”</p>
      <p>Ezt a petíciót néhány hét alatt a világ minden tájáról több
        mint háromszáz jelentős tudós és magasan képzett szakember írta
        alá, több kapcsolódó szakterület jeles képviselőjeként, köztük
        magyarok is. A petíció lényege szerint a klímaváltozást a levegő
        szén-dioxid-tartalma gyakorlatilag nem befolyásolja, hiba a
        klímaváltozást egyetlen kiváltó oknak, a szén-dioxid-emissziónak
        tulajdonítani.</p>
      <p>Miskolczi Ferenc magyar származású professzor, a NASA volt
        klímakutatója szintén azt a nézetet vallja, hogy a
        szén-dioxid-kibocsátás és a klímaváltozás között nincs
        összefüggés. Főnökei azonban megtiltották kutatási eredményeinek
        közzétételét, ezért inkább kilépett.</p>
      <p>E téren a legújabb fejlemény, hogy napjainkban nyilvánosságra
        került az Európai éghajlat-nyilatkozat, amelyet az ENSZ-nek
        elküldtek, és amelyet 702 tudós és szakember írt alá. Az európai
        klímanyilatkozatot Magyarországról ketten írták alá: Király
        József vegyészmérnök és Szarka László geofizikus, a Magyar
        Tudományos Akadémia tagja. A fentebb említett petícióhoz
        hasonlóan a mostani is azt hangsúlyozza, hogy a jelenlegi
        klímapolitika értelmetlen, és súlyosan aláássa a gazdasági
        rendszert.</p>
      <p>Jól látható tehát, hogy a valóság nem akar a globalista
        tudományos dogmák véleményhatalmi terrorjának ketrecében
        illedelmesen megmaradni. Az ilyen jellegű véleménydiktatúra
        elleni lázadások egyre szélesebb körben tapasztalhatók. Nem a
        tudomány szabadsága ellen, hanem éppen a tudomány szabadságának
        visszaszerzéséért folyik a globális küzdelem.</p>
      <p><br>
      </p>
    </div>
  </body>
</html>