<div dir="ltr"><div>Bemutatkozás: </div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/interju-hetesi-zsolt-fizikussal-az-emberiseget-fenyegeto-veszelyekrol">https://www.magyarkurir.hu/hirek/interju-hetesi-zsolt-fizikussal-az-emberiseget-fenyegeto-veszelyekrol</a> <div><h1 class="gmail-cim" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;font-family:Montserrat,sans-serif;color:rgb(72,72,72)">Interjú Hetesi Zsolt fizikussal az emberiséget fenyegető veszélyekről</h1><div class="gmail-datumsav" style="box-sizing:inherit;margin:10px 0px 20px;padding:0px;border:0px;font-size:medium;color:rgb(100,100,100);font-family:"Open Sans",sans-serif"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;text-decoration-line:none;color:rgb(64,136,184);outline:none;text-transform:uppercase;font-weight:bold;font-size:18px">NÉZŐPONT</a> – 2018. szeptember 1., szombat | 19:55<div class="gmail-ikonok" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px"><a href="https://www.facebook.com/sharer/sharer.php?u=https://www.magyarkurir.hu/hirek/interju-hetesi-zsolt-fizikussal-az-emberiseget-fenyegeto-veszelyekrol" target="_blank" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;text-decoration-line:none;color:rgb(64,136,184);outline:none;text-transform:uppercase;font-weight:bold;font-size:18px"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/gomb-fb.png" style="box-sizing: inherit; margin: 0px; padding: 0px; border: none; max-width: 100%; width: 120px; height: 30px;"></a> <a href="https://twitter.com/intent/tweet?text=Interj%C3%BA%20Hetesi%20Zsolt%20fizikussal%20az%20emberis%C3%A9get%20fenyeget%C5%91%20vesz%C3%A9lyekr%C5%91l&url=https://www.magyarkurir.hu/hirek/interju-hetesi-zsolt-fizikussal-az-emberiseget-fenyegeto-veszelyekrol" target="_blank" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;text-decoration-line:none;color:rgb(64,136,184);outline:none;text-transform:uppercase;font-weight:bold;font-size:18px"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/gomb-twitter.png" style="box-sizing: inherit; margin: 0px; padding: 0px; border: none; max-width: 100%; width: 120px; height: 30px;"></a></div></div><div class="gmail-kozepre" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;text-align:center;color:rgb(100,100,100);font-family:"Open Sans",sans-serif;font-size:medium"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g89819']" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;outline:none"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=89819&v=0&img=o_00.jpg" style="box-sizing: inherit; margin: 0px; padding: 0px; border: none; max-height: 600px;" width="211" height="141"><span class="gmail-galcount" title="5 kép a galériában, kattintson!" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:5px 10px;border:0px;background-color:rgba(0,0,0,0.7);color:rgb(255,255,255);font-size:16px"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle" style="box-sizing: inherit; margin: 0px; padding: 0px; border: none; max-width: 100%; max-height: 600px; width: auto; height: 18px;"> 5</span></a></div><h3 class="gmail-lead" style="box-sizing:inherit;margin:10px 0px;padding:0px;border:0px;font-family:"Open Sans",sans-serif;font-size:18px;color:rgb(100,100,100)">Hetesi Zsolt fizikussal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával beszélgettünk, aki előadást tart jövő szombaton, szeptember 8-án Székesfehérváron a Katolikus Társadalmi Napok keretében.</h3><div class="gmail-contentsav" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;color:rgb(100,100,100);font-family:"Open Sans",sans-serif;font-size:medium"><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px;text-align:center"><em style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">Hetesi Zsolt a <a href="https://www.magyarkurir.hu/hazai/egymas-fele-forditja-az-embereket-szekesfehervar-szeretettel-hiv-mindenkit-kattars-ra" target="_blank" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;text-decoration-line:none;color:rgb(64,136,184);outline:none">Katolikus Társadalmi Napokon</a></em><br style="box-sizing:inherit"><em style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">(<a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/harmadszor-rendeztek-meg-katolikus-tarsadalmi-napokat#lightbox" target="_blank" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;text-decoration-line:none;color:rgb(64,136,184);outline:none">Debrecen, 2015. szeptember 12.</a>)</em></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><strong style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">– Az Ön véleménye szerint, ha minden így marad és az emberiség nem változtat az alapvető tevékenységi formáin, nagyon hamar összeomolhat az emberi civilizáció. Mire alapozza ezt a riasztó prognózist?</strong></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px">– Először is tisztázzuk, nekem nincs véleményem. Furcsán hangozhat, de így van. A természettudományok eredményei nem vélemények. Itt számok vannak, amelyek azt mutatják, hogy az elmúlt kétszáz évben – amióta mérik a hőmérsékletet – durván egy fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a Földön. A társadalom több okból is rendkívül sérülékeny, nem csak az éghajlatváltozás miatt. Számos kedvezőtlen folyamat zajlik napjainkban a Földön. A kutatások szerint, ha megmérték volna tízezer évvel ezelőtt a szárazföldön élő gerincesek tömegének súlyát – ebben benne van a békától kezdve a mamutig minden, az ember is –, akkor az 250-300 millió tonna lett volna. Ma ugyanez a szám 1800 millió tonna, tehát a növekedés hatszoros. Ennek négyötöd részét az ember és a háziállatai teszik ki. Nagymacskából például – párduc, tigris, oroszlán – lehet úgy 120-200 ezer. Tehát a Kipling felvázolta hatalmas afrikai és ázsiai dzsungel már régen a múlté. Ugyanakkor a házimacskák száma 600 millió. Hatalmas különbségek vannak tehát, ami azt mutatja, hogy az ember a hátsó kertjévé tette az egész bolygót, mindenütt a saját keze nyoma látszik, és megváltoztatta ezzel a Föld természetes élővilágát, erőteljesen és kedvezőtlen irányba.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px">Az éghajlatváltozás egy másik riasztó folyamat. Év elején Fokvárosból kaptunk olyan híreket, hogy akadozik a vízellátás, most pedig Izraelből, Kaliforniából, hogy nagyon közel vannak ahhoz, hogy a vésztartalékaikat éljék fel. Ha nem lesz víz, akkor a civilizáció megszűnik létezni. Természetesen nem arról van szó, hogy sehol nem lesz víz a Földön, de lesznek olyan területek, ahol előáll ez a helyzet. Akkor pedig alapjaiban rendülnek meg a társadalom alapjai. Ezt nemcsak én mondom, hanem tudósok sokasága.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><a title="" rel="lightbox['g89819']" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;color:rgb(64,136,184);outline:none"><img class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=89819&v=0&p=1&img=c_02.jpg" alt="" border="0" style="box-sizing: inherit; margin: auto 0px auto auto; padding: 0px; border: none; display: block;" width="200" height="133"></a></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><strong style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">– Ön másokkal együtt vallja: különösen veszélyessé válik a helyzet, ha a felmelegedés következtében a metántelepek felszabadulnak. Miért olyan veszélyes ez?</strong></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px">– A Föld légkörében három fő üvegházhatású gáz van. Az egyik a vízpára, ez két hét alatt kicserélődik a légkörben, ezt sem az ember, sem természetes folyamat nem tudja feldúsítani. Ha túl sok van belőle a légkörben, az kicsapódik eső formájában. A vízpára adja a földi üvegházhatásnak körülbelül hatvan százalékát. A maradékért felelős a szén-dioxid és a rendkívül fontos metán, amelynek a légköri sűrűségéhez képest sokkal jelentősebb hatása van, egységnyi térfogatra nézve huszonháromszor erősebb a szén-dioxidnál. Pillanatnyilag a Föld légkörében durván ötmillió tonna metán lehet. A szibériai fagyott altalajban, illetve az Északi-sarkkörnél lévő Barents-tenger, Jeges-tenger, stb. kontinentális talapzatain a magas víznyomás és az alacsony hőmérséklet miatt néhány száz méter mélységben vannak metánhidrát telepek, tömegük a földi légkörben lévő metánnál akár százszorta több is lehet, kötött állapotban. Ha melegszik a levegő, akkor az óceánok is melegebbek lesznek, a metánhidrát stabilitása eltűnik, azaz metánra és vízre esik szét, a víz ott marad az óceánban, a metán pedig kibuborékol. Ha a földi légkörben megkétszerezzük a metán mennyiségét, akkor olyan szélsőséges időjárás-változás történik, amelynek következtében a társadalom is radikálisan átalakul.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px">Magyarországon ennek veszélyeiről talán én írtam először, még 2007-ben, de ma már sarkkutatók, geológusok egybehangzó kórusa figyelmeztet: nem lenne szabad megengedni, hogy az emberi tevékenység következtében a metánhidrát-telepek disszociáljanak, mert ha a kötött állapotban lévő metán felszabadul, az rendkívül gyorsan bekövetkező és a jelenleginél sokszorosan nagyobb üvegházhatást fog kiváltani, amelyre képtelen lesz az emberiség válaszolni. A szakma ezt úgy mondja, hogy hirtelen megszaladó éghajlatváltozás. Néhány évtized – mondjuk ötven év – alatt annyira felmelegszik a Föld, hogy gyakorlatilag lakhatatlanná vélik a magasabb rendű élőlények – ember, emlős állatok – számára, és a változás gyorsasága miatt csak a legalkalmazkodóbb képességű fajoknak – egyes rovarfajok, ellenálló növények – van esélyük a túlélésre. Egy biztos, ha ez bekövetkezik, életünk minden percében érezni fogjuk. Amikor a metán utoljára felszabadult a telepekből, ez a késő paleocén kor végén volt, akkor a tengeri fajok nagy része kihalt. Mi a tápláléklánc csúcsán lévő élőlények vagyunk. Teljesen világos: ha a Földön bekövetkezik egy nagy tápláléklánc-összeomlás, akkor az emberiség hal bele legelőször. Az orosz akadémia vizsgálata alapján annak a valószínűsége, hogy a metán ebben az évszázadban nagy mértékben felszabadul – ha nem változtatunk semmit –, kilencven százalék, vagyis erre már nyugodtan fogadhatunk nagyobb összegben is, mert szinte bizonyos, hogy bekövetkezik.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><a title="" rel="lightbox['g89819']" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;color:rgb(64,136,184);outline:none"><img class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=89819&v=0&p=1&img=c_05.jpg" alt="" border="0" style="box-sizing: inherit; margin: auto 0px auto auto; padding: 0px; border: none; display: block;" width="199" height="129"></a></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><strong style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">– Vajon miért nem veszi figyelembe a politikai-gazdasági elit ezeket a vészjelzéseket? És mintha az emberiség egészét sem érdekelnék ezek a prognózisok.</strong></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px">– Ehhez én nem értek, mint magánembert természetesen foglalkoztat a kérdés. A világ jelenleg a rövid ideig tartó örömökre van berendezkedve, az erkölcsi rendszer csúcsáról letaszított minden természetfölöttit, még a humanizmust is. Mindennek az értékmérője az anyag, a pénz. Amíg ez így van, amíg a pillanatnyi érdekeket részesítjük előnyben, egyszerűen képtelenek vagyunk felfogni húsz-harminc éven át tartó folyamatokat, melyeknek a vége az lehet, hogy meghalunk. Olyan ez, mint amikor valaki nem tudja letenni a cigarettát, nem tud leszokni az alkoholról vagy a kábítószerről. Itt most lehet, hogy erről van szó. Az egész világon kifinomult érzékű szakemberek dolgoznak például a reklámokon, hogy mesterségesen szítsanak egy olyan igényt, ami nincs, hogy minél több, teljesen fölösleges dolgot vásároljunk. Az emberiség egy része – a vezető réteg mindenképpen – elhitte, hogy pénzzel meg lehet oldani mindent, és ezt a szemléletet adja tovább a sajtó, a média segítségével. Pedig ez nem így van. Ha az emberi mohóság tönkreteszi a természetet, könnyen előfordulhat, hogy nincs az a pénz, amivel helyre lehetne hozni a rombolást. Amíg van a Földön tiszta víz és van pénzem, megvehetem, de ha sehol nem lesz iható víz, lehet akármilyen, akármennyi pénzem. Hozzáteszem: már ma is vannak a Földön olyan területek, melyeken nincs tiszta ivóvíz, emberek tízezrei halnak meg a fertőzött víztől. Afrikában ez súlyos probléma. Vagy Indiában, amelynek a népessége hatvan év alatt 250 millióról több mint egymilliárdra növekedett. A kutak kiszáradnak, a sivatag terjedésével fogynak az ivóvízkészletek, így egyre több ember nem jut tiszta vízhez. Vagy elvándorol vagy belenyugszik a sorsába, ami ritka.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><strong style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">– Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a közelmúltban kiadott jelentése szerint a nem túl távoli jövőben évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból, csak az éghajlat változása miatt. Ebbe beletartozik nyilván a tiszta ivóvíz hiánya is.</strong></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px">– Pillanatnyilag a Földön a legnagyobb népességrobbanás a Száhel-övezetben van, a sivatagot a szavannától elválasztó sávban, Észak- és Közép-Afrika határán. Az itt élőknek már most sincsenek meg az alapvető létfeltételeik, innen jön a menekültek egy része. A vízkészletek és a termőföldek egyre nagyobb mértékben kimerülnek, és ez súlyos konfliktusforrás. Ráadásul a mobiltelefonok, az internet révén az ottani emberek naponta szembesülhetnek azzal, hogy míg ők az élelemért, az ivóvízért küzdenek, a fejlett nyugati világban egészen más az élet. Valószínűleg ez is motiváló tényező, amikor elindulnak. Mindebben óriási felelőssége van az egykori gyarmattartóknak: a nyugati hatalmak exportálták Afrikába a gondolkodásmódjukat, és ma már az ottaniak is jól akarnak élni, függetlenül attól, hogy ennek mennyi a realitása. Ezért vállalják az Európába vezető út minden kockázatát.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><a title="" rel="lightbox['g89819']" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;color:rgb(64,136,184);outline:none"><img class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=89819&v=0&p=1&img=c_01.jpg" alt="" border="0" style="box-sizing: inherit; margin: auto 0px auto auto; padding: 0px; border: none; display: block;" width="200" height="133"></a></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px;text-align:center"><em style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">Hetesi Zsolt a </em><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/kozos-otthonunk-teremtett-vilag-konferencia-parlamentben" target="_blank" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;text-decoration-line:none;color:rgb(64,136,184);outline:none">Közös otthonunk a teremtett világ</a><em style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px"> című konferencián (Budapest, 2015. szeptember) </em></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><strong style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">– A Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoportjának fent említett, 2007-es tanulmánya szerint az 1960 után született generáció tagjai, ha sokáig élnek, jó eséllyel élhetnek meg éhínséget, járványokat, ami – teszem hozzá én – polgárháborús helyzeteket idézhet elő a világ több pontján. Mire alapozták ezt a rémisztő előrejelzést?</strong></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px">– Emeljünk ki egyetlen példát. Nyugat-Európa egyes nagyvárosaiban valós veszély lett a terrorfenyegetettség. A világ gabonatartalékai ma 2007-hez képest harmadára estek vissza, miközben egymilliárddal több ember él a Földön. A legfrissebb jelentés szerint huszonhat napra elég a gabona a Földön, tíz évvel ezelőtt ez nyolcvan-kilencven nap volt. Harmadára csökkent a Földön az egy főre jutó gabonatartalék. Ez valóban rémisztő. Ott állunk az éhínség küszöbén és van egy népességrobbanás a harmadik világban. Egyébként nem én írtam először ezekről, hanem James Hansen klímakutató, én csak lefordítottam magyarra. Az ön által idézett prognózist ő fogalmazta meg. Dél-Olaszországban például reális veszély bizonyos afrikai betegségek felbukkanása. A kórokozók képesek áttelepülni. A migráció kultúrák keveredését indította el, tömegek jönnek Európába, viselkedésük nem kontrollálható, és ebben nyilván hibás az európai értékrend is, mert a mindent megengedünk szemlélet előbb-utóbb odavezet, hogy a hullámok összecsapnak a fejünk fölött, és máris ott vagyunk a küszöbén a terrorfenyegetettségnek, a polgárháborúnak. Puskaporos hordón élünk, és ez akkor is így van, ha erről egyesek nem hajlandók tudomást venni. Ha pedig Afrikára tekintünk vagy Ázsia egyes részeire, akkor azt láthatjuk, hogy ott már most is gyakoriak az éhínségek, polgárháborúk, törzsi villongások.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><strong style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">– Az Ön véleménye szerint a jövő az olyan közösségeké, amelyek kölcsönösen segítik egymást, ehhez pedig a legnagyobb lelki erőforrással a <a href="https://www.magyarkurir.hu/hazai/egymas-fele-forditja-az-embereket-szekesfehervar-szeretettel-hiv-mindenkit-kattars-ra" target="_blank" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;text-decoration-line:none;color:rgb(64,136,184);outline:none">Katolikus Egyház rendelkezik</a>. Kérem, fejtse ki ezt kicsit bővebben.</strong></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px">– Magára a kereszténységre gondolok. Az viszont tény, hogy Magyarországon a legnagyobb keresztény szervezet a Katolikus Egyház. Az olyan közösségekben, melyeket valóban megtért, Krisztust a mindennapi életben is követő emberek alkotnak, könnyebb a helyzet. Régebben például Magyarországon a falvakban mindenütt a kölcsönös nagylelkűség, az egymásra utaltság rendszere működött. Ez tartotta életben a közösséget. Kalákában kaszáltak, arattak, kalákában építették a házukat. Ha valaki kihúzta magát mindebből, magára maradt, kiközösítették. Mindez több száz éven keresztül működött, az ember nem zsigerelte ki a földet, a föld pedig megadta az embernek az alapvető életfeltételeket. Amikor azonban beleavatkoztunk ebbe – a folyószabályozással, a mezőgazdaság gépesítésével, a nagybirtokrendszer elterjedésével –, akkor a vidék megrokkant és ennek most aratjuk az utolsó, keserű gyümölcseit. A vidék szenved az ürességtől, reménytelenségtől, munkanélküliségtől. Egy közösségnek mindig szakrális alapja van. Magyarországon ez a kereszténységre alapozott Szent István-i közösséget jelenti. Ha nem lesz közös erkölcsi nevező, amin ezek a közösségek létezhetnek, működhetnek, akkor egyének izolált csoportjai alkotják majd a társadalmat, a maguk vélt érdekeinek megfelelően, iszonyú káoszt hozva létre, aminek vége az összeomlás lesz.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><a title="" rel="lightbox['g89819']" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;color:rgb(64,136,184);outline:none"><img class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=89819&v=0&p=1&img=c_04.jpg" alt="" border="0" style="box-sizing: inherit; margin: auto 0px auto auto; padding: 0px; border: none; display: block;" width="119" height="168"></a></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><strong style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">– A beszélgetésben Ön által említett súlyos problémák azonban világméretűek. Ha jól értem Önt, ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatok jó irányba forduljanak, összemberiségi megtérésre, lelki megújulásra lenne szükség. Lát erre reális esélyt?</strong></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px">– Jáki Szaniszló bencés szerzetes, teológus, fizikus, Templeton-díjas természettudós írta le egyik tanulmányában, hogy Krisztus születése, az, hogy az Isten Fia megtestesült, az abból a szempontból is fontos, hogy a megváltásunk ennek a folyamatnak a része. Attól kezdve, hogy ez megtörtént, a világot nem kell isteni imádatban részesíteni. A kereszténység mutatja meg a mintát ahhoz, hogyan viszonyuljunk egymáshoz, mi, emberek. Az aranyszabály, hogy ne tegyél olyat másokkal, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek. Ez az ember-Isten kapcsolatban is ott van, mert az Isten emberré lett értünk, hogy mi, bűnösök igazzá váljunk. Ahogyan a második korintusi levél ötödik fejezetében olvashatjuk: Isten Krisztust, „aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazságossága legyünk őáltala”. Ez alapvető kérdés. Az én személyes megváltásom és világhoz való viszonyom egyaránt Krisztusban kell, hogy gyökerezzen. Addig, amíg nem állítjuk talpra ezt a megfordított értékrendet, melynek tetején ma a pénz, az anyag áll, és nem kerül oda vissza a csúcsra az Istennel való helyes kapcsolat, addig tehetünk bármit, zseniális találmányokat fedezhetnek fel kutatók, a mostani, az egész emberiségre kiható kedvezőtlen folyamatok nem fognak helyes irányba fordulni.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px"><strong style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px">– Szeptember elseje a<a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-uzenete-teremtett-vilag-vedelmenek-imanapjara" target="_blank" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px;border:0px;text-decoration-line:none;color:rgb(64,136,184);outline:none"> teremtésvédelmi imanap</a>. Részt vesz ebben?</strong></p><p style="box-sizing:inherit;margin:12px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:18px;line-height:28px">– Olyan értelemben nem, hogy nem utazom el sehová, de az ember az imáiban mindennap megemlékezhet arról, hogy mennyire rossz úton járunk, és kérjük Istent, világosodjanak meg azok a döntéshozók (és mi mind), akiknek van lehetőségük tenni azért, hogy visszafordítsák az emberiséget a katasztrófába vezető útról.</p></div><div><br></div><div> honlap: <br><div><a href="https://ffek.hu/user/6">https://ffek.hu/user/6</a>  <br></div><div><br></div><div>pl.:</div><div><p style="color:rgb(37,38,33);background-color:rgb(179,181,170)"><strong style=""><font size="4"><br class="gmail-Apple-interchange-newline">A Húsvét-sziget</font></strong></p><p style="color:rgb(37,38,33);background-color:rgb(179,181,170)"><font size="4">A Húsvét-sziget területe durván 160 négyzetkilométernyi, minden más lakható szárazföldtől hatalmas távolságra fekszik. Éghajlata meleg égövi, valaha termékeny talaja ma már sovány. Kopár a sziget, csak a tengerparton sorakozó hatalmas kőszobrok hívják fel magukra a figyelmet. Alig kétezer tengődő őslakost találtak a felfedezők 1722 húsvétján a kietlen, puszta szigeten. Nem láttak ott egyetlen fát, de még egyetlen három méternél magasabbra növő bokrot sem, a növényzet fűfélékből, sásból és páfrányokból állt és áll ma is. Hasonlóan szegényes az állatvilág is. Egyetlen őshonos szárazföldi állat sem lelhető a rovarokon kívül, nincsenek sem denevérek, sem szárazföldi madarak, sem csigák vagy gyíkok. Egyedüli háziállat a tyúk. Alig egy évtizede az alapos régészeti feltárások feltárták, milyen volt a sziget valaha és a leletekből megismerhettük pusztulásának megdöbbentő történetét.</font></p><p style="color:rgb(37,38,33);background-color:rgb(179,181,170)"><font size="4">Valóságos édenkert volt egykor a Húsvét-sziget, meleg égövi, elsősorban óriáspálmákból álló őserdővel, annak igen gazdag növény és állatvilágával. Mivel a szigeten nem éltek ragadozók, háborítatlan fészkelőhelye volt a tengeri madaraknak. Lakói, a csendes-óceáni térséget benépesítő polinéziai hajósok, 800-1100 körül érkeztek a szigetre. Jól boldogultak, eleinte a sziget adottságaihoz alkalmazkodva éltek. Fő táplálékuk a hal volt. Mivel a parti vizekben nagyon kevés a hal, kint a nyílt tengeren halásztak. További eledelül a szigeten élő madarak, az ott termő gyümölcsök, valamint a magukkal hozott polinéziai termények és a tyúk szolgált. Eleinte a fa főleg a fatörzsből kivájt csónakok készítéséhez, épületfának és tűzifának kellett. Terményeiket a pálmafák közötti területeken nevelték, a pálmák védték a talajt a pusztulástól, óvták a kiszáradástól és fenntartották a termékenységét.</font></p><p style="color:rgb(37,38,33);background-color:rgb(179,181,170)"><font size="4">Nagyon műveltek voltak a szigetlakók. Virágzásának korszakában a gazdag és termékeny szigeten hétezer, egyes becslések szerint húszezer ember élhetett. Nem egyik napról a másikra következett be a pusztulás ami nagyrészt a szoborállítások következménye volt. Óriási szobraikat az ősök tiszteletére emelték, a szertartásaik ezeknél folytak. Tűzhányói kőzetekből kőszerszámokkal faragták őket. 10-20 méter magasak is vannak közöttük, a legnagyobb 270 tonna tömegű. Ezeket a kőbányától a tengerpartig sokszor csaknem tíz kilométer távolságra kellett szállítaniuk. Pálmafák törzsein görgetve, kötelekkel húzták őket, az őslakók elmondása szerint végzett vontatáshoz 70 felnőtt összehangolt munkájára volt szükség. Köteleket egy, a szigeten őshonos fa rostjaiból csináltak. Nagyjából 900 szobrot készítettek, ezek közül négyszázat már nem tudtak felállítani. Ott hagyták őket a kőbányákban, vagy szállításuk maradt abba.</font></p><p style="color:rgb(37,38,33);background-color:rgb(179,181,170)"><font size="4">1200-1600 között készült a kőszobrok többsége, az utolsót a szájhagyomány szerint 1680-ban faragták ki. 1280 körül kezdték a görgetéshez használt pálmák nagybani irtását. Kiszedték a fák tövét is és a maradékokat felégették. 1450 tájt az egyébként kétezer évig is elélő óriás pálmafajta végleg eltűnt és 1650-re valamennyi fás szárú növény kiveszett a szigetről. Főképpen a vontatáskor útjukba eső terület letarolásával pusztíthatták el az őserdőt. Ezután fa hiányában száraz sással, fűvel főztek és nem tudtak többé csónakokat készíteni. Ettől fogva az étrendből hiányoztak a nyílt tengeren fogott halak és delfinek, amelyek addig a fő fehérjeforrások voltak. Kiveszett az összes őshonos szárazföldi madár, eltűnt a tengeri szárnyasok jó része is.</font></p><p style="color:rgb(37,38,33);background-color:rgb(179,181,170)"><font size="4">Ezután földművelésből éltek. Húsnak ott volt a szigetlakók által hozott tyúk. Ám az erdők irtása miatt a hőség, szárazság, eső, szél gyorsan pusztította a talajt, évi 3 méternyi sávban tűnt el az emelkedőkről. Védekezésként a szigetlakók a sziget területének a felére úgy egymilliárd, átlag kétkilós követ hordtak. Ezzel lassították a talaj eltűnését, mert az nem száradt ki annyira, védte a széltől, esőtől és a hőmérsékleti ingadozásoktól. De a föld egyre soványabban termett. Éhínség kezdődött. Kőből erődített, úgy 2 méter magas falú tyúkólakat kezdtek építeni, miközben ők maguk ezeknél kisebb faházakban laktak. Lándzsákat készítettek. Lázadások törtek ki, elsöpörték a vezető rétegeket, törzsfőket és papságot. Felbomlott a rend, a nagycsaládok egymásnak estek, tombolt az erőszak. Sokan barlangokba költöztek, melyeket jobban védhettek. Éhségükben megettek mindent, amit lehetett. Ráfanyalodtak az általuk behurcolt patkányokra is, majd elterjedt az emberevés. (Diamond: Összeomlás, Typotex, 2008)</font></p><p style="color:rgb(37,38,33);background-color:rgb(179,181,170)"><font size="4">Vannak szigetek, ahol szintén emberevéssel végezték, de néhány hasonló szigeten édeni körülményeket találtak a felfedezők. Nem szükségszerű, hogy egy emberi közösség elpusztítsa önmagát. Mai szóhasználattal élve a Húsvét-sziget társadalma jóval fejlettebb volt, mint más, a természettel összhangban élő szigetlakó társadalom. Magasabb szintű volt a munkamegosztás, az emberek jóval többet dolgoztak, mint egy ma fejletlennek nevezett szigeten. Míg ott csak magának és családjának halászott valaki, addig a húsvét-szigeti halásznak fogni kellett a kőfejtőknek, kőfaragóknak, kötélverőknek, vontatóknak, a szoborállítóknak és a vezetőknek is. Így a társadalmi össztermék, a GDP is sokszorosa volt annak, mint a természetnek megfelelően élő társadalmaké. Bizony ezért nem jó annyit dolgozni. Látjuk, a Húsvét-szigeten emberevésig vezetett a sok-sok munka, a nagyszerű szervezettség, a gazdasági növekedés, a magas GDP. Legyünk nagyon óvatosak azzal, amit ma a társadalom fejlettségének, gazdasági növekedésnek és teljesítményének neveznek.</font></p></div></div></div></div>