<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body text="#000000" bgcolor="#FFFFFF">
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A történelemből mindig tanulhatunk valamit ha képesek vagyunk a
múlt tanulságait napjaink eseményeire értelmezni . DE A MÚLT
SOHASEM ISMÉTLŐDIK MEG PONTOSAN CSAK LEGFÖLJEBB HASONLÓAN :Így
tehát mindig pontosan kell (kellene ) idézni a történelmet és ez
az úgynevezett népszerű cikkeben általában nem megy .Tehát mikor
azt írja valaki hogy 1905-ben a teljes ellenzék összefogott akkor
ehhez tudni hogy Magyarországon a 6,7 % százalékos volt a
választásra jogosultak száma tehát az ellenzék nagyrészt nem is
jutott mandátumhoz tehát parlamentáris eszközökkel nem is tudott
összefogni senkivel .</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2019.11.03. 20:32 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwONcgr6NBB9zA4GU8GSS9kLjKSvK+QJjD1oNzwLbkz3Lw@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim">Tiszától Telekiig és napjainkig</div>
<div class="gmail-cim"><br>
</div>
<div class="gmail-cim"><a
href="https://gondola.hu/cikkek/114710-Tiszatol_Telekiig_es_napjainkig.html"
moz-do-not-send="true">https://gondola.hu/cikkek/114710-Tiszatol_Telekiig_es_napjainkig.html</a></div>
<div class="gmail-alcim">A politikai váltógazdálkodásos és a
történelmi modell esélyei a hazai közéletben </div>
<div class="gmail-lead"><span class="gmail-text">Az
önkormányzati választások eredményeinek ismeretében érdemes
újra elgondolkodni azon, <span><b>milyen politikai modell
jön létre Magyarországon</b></span>. <span><b>Ez a
kérdés éppen október 13. után vált nyitottá.</b></span></span></div>
<div class="gmail-utolsomod"> </div>
<div class="gmail-megjelenes"> 2019. november 3. 15:02
</div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox
gmail-addthis_default_style"> <a
class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b"
title="E-mail" target="_blank"
href="https://gondola.hu/cikkek/114710-Tiszatol_Telekiig_es_napjainkig.html#"
moz-do-not-send="true"><span
class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a></div>
</div>
</div>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b"
title="Nyomtat"
href="https://gondola.hu/cikkek/114710-Tiszatol_Telekiig_es_napjainkig.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b"
title="Twitter"
href="https://gondola.hu/cikkek/114710-Tiszatol_Telekiig_es_napjainkig.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail"
target="_blank"
href="https://gondola.hu/cikkek/114710-Tiszatol_Telekiig_es_napjainkig.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+"
moz-do-not-send="true"> </a><a
class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b"
title="Pinterest" target="_blank"
href="https://gondola.hu/cikkek/114710-Tiszatol_Telekiig_es_napjainkig.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b"
title="MySpace" target="_blank"
href="https://gondola.hu/cikkek/114710-Tiszatol_Telekiig_es_napjainkig.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b"
title="Kedvencek/Könyvjelzők"
href="https://gondola.hu/cikkek/114710-Tiszatol_Telekiig_es_napjainkig.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még
több..."
href="https://gondola.hu/cikkek/114710-Tiszatol_Telekiig_es_napjainkig.html#"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><span
class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget"><span></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><span><b><img alt=""
class="gmail-kep gmail-leadkep" moz-do-not-send="true"
width="188" height="106"></b></span></div>
<span><b> </b></span>
<p><span><b> Az önkormányzati választások eredményeinek
ismeretében érdemes újra elgondolkodni azon, milyen
politikai modell jön létre Magyarországon.</b></span> Ez a
kérdés éppen október 13. után vált nyitottá. Ha jobban
belegondolunk, a rendszerváltás óta két politikai opció
mutatkozott meg, az egyiket történelmi modellnek, a másikat
váltógazdálkodásos modellnek nevezném.</p>
<p> <span><b>A történelmi modell a dualizmus korától
eredeztethető</b></span>, s kisebb döccenőket, rövid
átmeneti időszakokat leszámítva<span><b> egészen a
rendszerváltásig meghatározó volt. Ennek az a lényege,
hogy van egy uralkodó, hegemón helyzetben lévő politikai
párt vagy pártszövetség, amelyik sorra nyeri a
választásokat, nincs igazi, valódi alternatívát jelentő
politikai ellenfele</b></span>, csak kisebb pártok vannak
a bal- és a jobboldalon, amelyek tartósan esélytelenek a
kormányzati hatalom megragadására. Ennek következtében pedig
mind a gazdasági, mind a társadalmi, mind a tágabban vett
kulturális életben <span><b>ez a politikai tömb válik
dominánssá.</b></span></p>
<p> <span><b>Ilyen korszak volt az elsősorban Tisza Kálmán
nevével fémjelezhető, 1875-től 1905-ig terjedő éra</b></span>,
amelyet a Szabadelvű Párt uralt a parlamentben és a politikai
életben. A Szabadelvű Párt az addig kormányzó Deák-párt és a
Tisza irányította Balközép Párt egyesüléséből jött létre, s
egyfajta liberális-konzervatív, nemzeti politikát követett. <span><b>Tisza
négy cikluson át volt miniszterelnök, pártja fölényesen
nyerte a választásokat, az ellenzék labdába sem rúghatott.
Tisza bukása után még tizenöt évig volt hatalmon a
Szabadelvű Párt.</b></span></p>
<div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner
gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p> És itt jön egy nagyon fontos, mondhatnám figyelmeztető
párhuzam: <span><b>Tisza István kormányzása alatt, 1905-ben
úgy bukott meg végül a Szabadelvű Párt, hogy a teljes
ellenzék egyesítette az erejét vele szemben: létrehozták a
Szövetkezett Ellenzéket (vagy más néven a szövetkezett
balpártot!)</b></span>, közös választási listán indult
minden ellenzéki párt, s megnyerték a választásokat –<span><b>
a Szabadelvű Párt harminc év után vesztette el a hatalmát.</b></span></p>
<p> Tisza István ugyan 1910-ben az általa alapított Nemzeti
Munkapárttal visszaszerezte a konzervatív erők számára a
kormányzást, de az ország 1914-ben háborúba sodródott.<span><b>
A modell azonban a háború befejezése után, a két
világháború közötti Horthy-korszakban tovább folytatódott.
A Bethlen István által alapított Egységes Párt
(Keresztény-Keresztyén, Földmíves-, Kisgazda és Polgári
Párt) 1922-től lényegében a nyilas hatalomátvételig, tehát
1944 októberéig uralkodó pozícióban volt </b></span>a
magyar politikai életben. Bethlen alatt három választást
nyertek meg (1922–1931), majd 1932-ben Gömbös Gyula
miniszterelnök átnevezte a pártot Nemzeti Egység Pártjára, míg
1939-től a Magyar Élet Pártja nevet viselte. Azonban a lényeg
nem változott, a sokszínű, a kisgazdáktól a keresztény,
polgári pártokon át egészen a Gömbös-féle nemzeti
radikálisokat magában foglaló konzervatív pártszövetség végig
hegemón hatalommal rendelkezett, sorra-rendre nyerte a
választásokat, 1926-ban például kétharmados többséget is
szerzett.</p>
<p> <span><b>Ám itt is van egy, október 13-i szemmel érdekes
mozzanat: Gömbös Gyula miniszterelnökkel szemben
korszakának végén, 1936-ban erős ellenállás alakult ki az
ellenzék soraiban, s az egyébként megosztott, a
szélsőbaltól a szélsőjobbig szinte minden politikai
árnyalatot felmutató ellenzék gyakorlatilag egy politikai
tömbbe tömörült, készülve a kormány megbuktatására. A
helyzetet az oldotta meg, hogy Horthy, látva a Gömbössel
szembeni erős politikai ellenállást, elmozdította őt
pozíciójából és Darányi Kálmánt állította a helyébe</b></span>.</p>
<p> <span><b>Folytatva a sort, a második világháború után,
1947/48-tól kezdve, a Szovjetunió beavatkozása
következtében nemhogy hegemón, hanem monopolhelyzetbe
került a kommunista párt, az MKP Magyarországon. Ez
természetesen már nem demokratikus parlamentáris rendszer
volt,</b></span> mint az előző időszakokban, hanem totális
diktatúra, amelyben erőszakkal, csalásokkal, külső fegyveres
erők segítségével valósult meg a kommunisták egyeduralma.
Tehát 1947 és 1989 között is egy politikai tömb uralta a
közéletet, gazdaságot és társadalmat, de ez a korábbi
történelmi modellnek nem a folytatása, hiszen az előző hegemón
uralmak a parlamentáris demokrácia keretei között valósultak
meg, <span><b>a kommunizmus és szocializmus viszont a
történelem zárójelbe tételét, a demokrácia felszámolását
jelentette.</b></span></p>
<p> Ezek után máris állapítsuk meg: <span><b>a rendszerváltás
utáni közel két évtizedben úgy tűnt, hogy megtörik a
magyar történelmi modell, és áttérünk valami egészen
másra: a politikai váltógazdálkodás nyugat-európai,
tágabban euroatlanti modelljére, amelyben nem egy
politikai tömb tartós uralma érvényesül két oldalról
gyenge, megosztott ellenzékkel, hanem legalább két nagy,
és több kisebb politikai párt, politikai tábor áll
egymással szemben, s váltogatja egymást</b></span> a
hatalomban, jellemzően két-három ciklusonként, időnként még
sűrűbben. Hiszen azt láttuk, hogy 1990-ben
nemzeti-konzervatív, 1994-ben viszont már balliberális, majd
1998-ban polgári-nemzeti, 2002-ben és 2006-ban ismét
balliberális kormánya volt Magyarországnak.</p>
<p> <span><b>Ez az újkori, váltógazdálkodásos modell azonban
megtört 2010-ben, amikor az országnak iszonyatos károkat
okozó Gyurcsány-kormány megbukott, s a Fidesz–KDNP
pártszövetség kétharmados, kiemelkedő eredménnyel nyerte
meg a választásokat, s a nemzeti politikai tábor azóta még
két parlamenti választásban győzött, mindkétszer
kétharmados többséggel! Mi ez, ha nem a történelmi modell
újjászületése?</b></span></p>
<p> Orbán Viktor kitűnő politikai érzékével már ezt a
Gyurcsány-éra végén megérezte és modellálta, amikor a 2009-es
kötcsei beszédében felvázolta egy leendő centrális erőtér
gondolatát. A centrális erőtér éppen a magyar történelmi
modellnek felel meg, amely szerint a Fidesz–KDNP áll a
politikai élet centrumában, mint hegemón pozícióban lévő,
nemzeti keresztény kormányzat, amelynek két oldalán, balra és
jobbra is vannak kis pártok, amelyek nem jelentenek
kormányzati alternatívát és egymással sem tudnak szövetségre
lépni.</p>
<p> Megvallom töredelmesen:<span><b> jómagam is úgy gondoltam az
elmúlt években, hogy a történelmi modell végül mégis
győzedelmeskedik az újkori, váltógazdálkodásos modell
felett. Ezzel azért nem lett volna semmi baj </b></span>
(sőt), mert a rendszer ettől függetlenül demokratikus, a
kormány bármikor leváltható, s számos nyugati példa is van
hegemón kormányokra (Japán, Svédország, India stb.).
Ugyanakkor van egy stabil, nemzeti alapokon álló, a
szuverenitásunkat foggal-körömmel védő, az európai keresztény
kultúra talaján álló kormányzatunk, amelyik tud és képes
hosszabb távon tervezni és cselekedni. Nem beszélve arról,
hogy az elmaradt lusztráció és történelmi igazságtétel miatt
velünk maradt posztkommunista politikai erőket is végre
háttérbe lehetett szorítani, amire már nagyon sokan vártunk, s
ehhez bizony szükség volt egy nagyon erős legitimitású
nemzeti, antikommunista kormányzatra.</p>
<p> <span><b>Úgy tűnt tehát október 13-ig, hogy a történelmi,
Tisza Kálmántól mondjuk Teleki Pálig húzódó politikai
modell visszatér és stabilizálja a magyar közállapotokat.
Azonban az önkormányzati választásokon az eleddig
totálisan széttagolt és önmagával veszekedő ellenzék
összefogott és bizonyos eredményeket ért el. Most már csak
az a kérdés: összeálltak egy kép erejéig, majd
szétrebbennek ismét, s újra erőtlenné válnak? Vagy
másképp: húsz év váltógazdálkodásos s csaknem tíz év
történelmi modell után melyik válik meghatározóvá?</b></span></p>
<p> <span><b>A politikusok legnagyobb erénye a
megújulóképesség, ami túllendít a nehéznek látszó
helyzeteken és megfordít kibontakozni látszó trendeket. Ha
ez megvan, a történelmi modell is megmaradhat.</b></span></p>
<p> <em>Fricz Tamás</em></p>
<p> <em>A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási
tanácsadója</em></p>
<div class="gmail-szerzo">Magyar Nemzet</div>
</div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img alt=""
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>