<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body text="#000000" bgcolor="#FFFFFF">
<div class="moz-cite-prefix">A kisfiút Russelnak hívták, és nem
Jánosnak, vagy Máténak, az angoloknak biztosan bejön ez a "
novella".</div>
<div class="moz-cite-prefix">A<br>
</div>
<div class="moz-cite-prefix"><br>
</div>
<div class="moz-cite-prefix"><br>
</div>
<div class="moz-cite-prefix"><br>
</div>
<div class="moz-cite-prefix"><br>
</div>
<div class="moz-cite-prefix">2019.10.22. 9:00 keltezéssel, Levente
Vihar írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALapRsKQGydjC0gmPzn9rKef+K8acZTyFEaFZttsfXGLSAxsbQ@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<div>Egy novella és annak fordítása:<br>
</div>
<div><a
href="https://www.rd.hu/A_folyami_t%C3%B6k_legend%C3%A1ja"
moz-do-not-send="true">https://www.rd.hu/A_folyami_t%C3%B6k_legend%C3%A1ja</a></div>
<div>ÜdvözletteL.</div>
<div><br>
</div>
<div>
<table border="0">
<tbody>
<tr>
<td style="width:49%">
<p><strong>The other day, shortly before Halloween,</strong>
pumpkins were bobbing in the river behind my house.
I later learned that they had fallen from a truck as
it rumbled over the small bridge just upriver.</p>
<p>I had gone out to the riverbank for a quiet moment
before leaving for work. The mist slowly lifted,
revealing the orange globes bumping against the
shore. I watched them for quite a while, as if there
were something more they could show me. But the mere
fact of pumpkins in the river was remarkable enough.
I headed for the university, yet I couldn’t get them
off my mind.</p>
<p>As I lectured on the basics of ecology, my thoughts
constantly jolted back to the pumpkins. I came
precariously close to giggling. When one is
teaching, however, control is everything, so I
persisted in describing how animals and plants are
physically and behaviorally adapted to their
environments. Then I was jolted again.</p>
<p>Here I was explaining why the snowshoe hare’s fur
turns white in a winter landscape, and I had
pumpkins bobbing in the river behind my house. I
felt the strangest need to get back to them.</p>
<p>I drove home with a special urgency at the end of
the workday. Relief didn’t come until I saw the
pumpkins safe by the riverbank.</p>
<p>As I turned to go into my house, I was greeted by
the boy next door who had come over for a visit.
Actually, eight-year-old Russell had moped over. I
had never seen him so sad. The problem was that “all
the kids” had jack-o’-lanterns for Halloween. Except
for him. His mother hadn’t yet bought him one.</p>
<p>“Russell,” I said, bending low, “your friends have
field pumpkins.” I could get him something far more
special.</p>
<p>Russell cocked his head to the side. “What?”</p>
<p>“A river pumpkin,” I whispered.</p>
<p>After embellishing the story a bit with the growing
habits of such pumpkins, and explaining why they
migrate downriver in the fall, I turned Russell
toward the river and pointed. He was astonished. We
clambered into my canoe and within a couple of
minutes the canoe was among the pumpkins. Russell
grabbed hold of a big one and we sailed home with
our bounty.</p>
<p>I watched as Russell, now grinning, stumbled out of
the canoe and up the riverbank. I followed at a
distance as he staggered up his front walk,
struggling with his pumpkin. His mother came out of
the house, hands on hips, obviously ready to
reprimand. “Where did you get that?” she demanded.</p>
<p>Russell told the story of the river pumpkins word
for word as it had been given to him. But the part
about the migratory habits was too much for his
mother. There are times when a legend related by one
person must be sworn to by another. “Mighty fine
river pumpkin you’ve got there, Russ,” I said, as I
came up behind him.</p>
<p>The mother questioned, “A river pumpkin?”</p>
<p>“I have five myself,” I said. “Easier to carve.
Better than a field pumpkin.” I pointed to the
river, and Russell’s mom saw the remaining pumpkins
bobbing for recognition.</p>
<p>That night a jack-o’-lantern flared in the window
of Russell’s house. And it had stories to tell.</p>
</td>
<td>
<p><strong>A napokban, nem sokkal mindenszentek előtt,</strong>
sütőtökök úsztak a házam mögötti folyó vizén. Mint
később megtudtam, egy teherautóról potyogtak le,
mely a folyó felső folyásánál lévő kis hídon
dübörgött át.</p>
<p>Munkába menet még kimentem a folyópartra, hogy ott
egy percig csendben elidőzzek. A pára lassanként
fölszállt, s így láthatóvá váltak a partnak ütődő,
narancsszínű gömbök. Elnézegettem őket egy darabig,
mintha tartogatnának még valami mást is számomra, de
a vízen úszó sütőtökök látványa már önmagában méltó
volt a figyelemre. Útban az egyetem felé se tudtam
kiverni a fejemből.</p>
<p>Miközben ökológiai alapismeretekről tartottam
előadást, örökké a tökökön járt az eszem. Kevés híja
volt, hogy kitört belőlem a kacagás. A tanári
pályának azonban fontos eleme az önfegyelem, úgyhogy
én rendületlenül magyaráztam tovább, miként
alkalmazkodnak környezetükhöz az állatok és a
növények külsejükben és viselkedésükben. Aztán
megint eszembe villantak a sütőtökök.</p>
<p>Lám, én lelkesen mesélem, hogyan fehéredik ki
télire a havasi nyúl bundája, miközben a házam
mögött tökök úszkálnak a folyó vizén. Furcsa
késztetést éreztem, hogy újra megnézzem őket.</p>
<p>Munka után a szokottnál jobban siettem haza. Csak
akkor lélegeztem föl, amikor láttam, hogy a tökök
ott vannak épségben a part mentén.</p>
<p>Már befordultam a házhoz, amikor a látogatóba
érkezett szomszéd kisfiú köszönt rám. A nyolcéves
Russellt épp a bánat emésztette. Ilyen szomorúnak
még sose láttam. Az volt a baj, hogy „minden gyerek”
kapott már töklámpást mindenszentekre, csak ő nem.
Neki még nem vett a mamája.</p>
<p>– Russell – mondtam lehajolva hozzá –, a barátaid
mind mezei tököt kaptak. – Valami sokkal
különlegesebbet kínáltam föl neki.</p>
<p>Russell tágra nyílt szemmel nézett rám: – Micsodát?</p>
<p>– Folyami tököt – súgtam a fülébe.</p>
<p>Miután a történetet kissé kikerekítve
elmagyaráztam, hol teremnek az ilyen tökök, és hogy
ősszel miért vándorolnak lefelé a folyón,
odafordítottam Russellt, és rájuk mutattam.
Elképedt. Beszálltunk a kenumba, és pár perc múltán
már körülöttünk úszkáltak a tökök. Russell
kihalászott magának egy jókorát, majd a zsákmánnyal
együtt eveztünk vissza.</p>
<p>Figyeltem Russellt, aki immár fülig érő szájjal
kászálódott ki a partra a kenuból. Némi távolságot
tartva mentem utána, ahogy a tököt cipelve kaptatott
föl a házukhoz vezető úton. A mamája csípőre tett
kézzel lépett ki az ajtón, szemmel láthatóan
dorgálásra készült. – Ezt meg honnan szerezted? –
kérdezte.</p>
<p>Russell szóról szóra úgy mondta el a folyami tökök
történetét, ahogy tőlem hallotta. De a vándorlási
szokásaikra vonatkozó rész már túl sok volt a
mamájának. Megesik, hogy az ember egyik meséjét egy
másikkal kell alátámasztania. – Nahát, Russ, milyen
csodaszép folyami tököt szereztél! – mondtam, ahogy
utolértem.</p>
<p>A mama rákérdezett: – Folyami tököt?</p>
<p>– Nekem öt van – feleltem. – Könnyebb kivájni.
Jobb, mint a mezei tök. – A folyó felé mutattam, és
Russell mamája látta is a bizonyságul szolgáló többi
tököt.</p>
<p>Aznap este töklámpás világított Russellék
ablakában. Volt miről mesélnie.</p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Gy Greschik <<a
href="mailto:gy.greschik@teguec.com" moz-do-not-send="true">gy.greschik@teguec.com</a>>
ezt írta (időpont: 2019. okt. 21., H, 15:31):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kadves
András!<br>
<br>
A karikatúra által jelzett időpontban ben csak október 31.-e
nem stimmel. A II. Friges ellen vított háború 1477.-től
tartott, de Bécset 1484. június 1.-én foglalta el Mátyás:<br>
<br>
<br>
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bécs ostroma<br>
<br>
Bécs ostroma: 1. 1477. júl.-aug. Mátyás király megtámadta III.
Frigyes német-római császárt. Nem a birod-nak üzent hadat,
hanem személyesen a cs-nak. Mátyás Zeleni János vezette
csapatai (10.000 gyalogos, 5000 könnyű és 2000 nehéz lovas)
VII-VIII: nagyobb összecsapás nélkül megszállták Alsó-Au. nagy
részét és körülzárták Bécset. Frigyes Stájero-ba menekült. IV.
Sixtus legátusainak közvetítésével a két uralkodó között 1477.
XII. 1: megszületett a gmundeni (korneuburgi) béke, melyben
Frigyes lemondott a m. kir. címről, beiktatta Mátyást cseho-i
hűbérbirtokába és fölruházta őt mint cseh kir-t a
választófejed. méltósággal. - 2. 1482: Mátyás újra háborút
kezdett Frigyes ellen. Sorozatos hadi sikerek után, melyek
közül kiemelkedik az 1484. III. 11: Leitzersdorfnál vívott
győztes ütközet, 1484 végén Mátyás csapatai körülzárták
Bécset. A várost Hans von Wulfersdorfer, Frigyes legjobb
hadvezére védte. Az o<br>
stromló m. sereg fő „fegyvere” az 50.000-es város
kiéheztetése volt. A Bécs körüli várak helyőrségei többször
áttörték a m. ostromgyűrűt, de a bejuttatott szállítmányok nem
fedezték a szükségleteket. Éhínség tört ki, s Bécs polgárai
föllázadva a cs. ellen a város föladását követelték. 1485.
III: a védőknek sikerült fölgyújtaniuk az ostromlók két
ostromtornya közül az egyiket. A város helyzete viszont, mint
azt a polgárok IV: leleplezett összeesküvése is mutatja,
reménytelenné vált, mivel élelmiszerük teljesen kifogyott. Így
VI.1: Bécs meghódolt a 8000 főnyi sereg élén, Corvin János
társaságában bevonuló Mátyásnak. B.A.<br>
<br>
Tóth 1925. - Mo. hadtört. 1984/I:128.<br>
<br>
<br>
On Mon, 21 Oct 2019, KEA wrote:<br>
<br>
> Date: Mon, 21 Oct 2019 15:05:22 +0200<br>
> From: KEA <<a href="mailto:kea@turul.banki.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">kea@turul.banki.hu</a>><br>
> Reply-To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> To: <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:grem@turulbanki.hu">"grem@turul banki. hu"</a> <<a
href="mailto:grem@turul.banki.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">grem@turul.banki.hu</a>><br>
> Subject: Re: [Grem] Fwd: FW: HALLOWEEN?!?!?!<br>
> <br>
> Régi magyar ünnep :)<br>
><br>
>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<p><br>
</p>
</body>
</html>