<div dir="ltr"><div><img width="562" height="462" alt="image.png" src="cid:ii_k21m0x8p0"><br></div><br></div><br><div class="gmail_quote"><div class="gmail_attr" dir="ltr">csakany <<a href="mailto:csakany@cs.bme.hu">csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta (időpont: 2019. okt. 21., H, 15:56):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;padding-left:1ex;border-left-color:rgb(204,204,204);border-left-width:1px;border-left-style:solid">Kedves Mindenki!<br>
Holnap, október 22-én a tervezett Sztálin halála című film helyett a <br>
Tegnapelőtt című filmet fogjuk megnézni az Igen klubban.<br>
Elküldöm a teljes hátralevő októberi programot.<br>
(A keddi klubprogramokat a Krisztus Király plébánián tartjuk (VIII.,<br>
Reviczky u. 9.,a Kálvin tértől nem messze).<br>
Hét órától lehet jönni, a programok általában fél nyolckor kezdődnek.<br>
Csengő híján egyelőre az ablakon kell bekopogni (ki lesz téve az Igen<br>
klub felirat).<br>
Szendvicsekre, teára 100 forintot kérünk. A téli fűtési idényben a díj<br>
300 forint lesz.)<br>
Mindenkit szeretettel várunk minden programunkra.<br>
Sziasztok Rita<br>
<br>
<br>
október 22, kedd: Tegnapelőtt<br>
magyar filmdráma, 108 perc, 1982<br>
<br>
Dorottya egy lánynevelő intézetben tanul, az apácák felügyelete<br>
alatt. Nézetei miatt eltanácsolják és a lány egyre jobban a mozgalom<br>
felé sodródik. Népi kollégista lesz, részt vesz a "kékcédulás"<br>
választásokban, egykori barátjának kizárásában a közösségből. A<br>
Rajk-per idején még saját férje ellen is tanúvallomást<br>
tesz. Sztálinvárosban, 1951-ben találkozik egy egykori baráttal, aki<br>
annak idején nem vallott Dorottya férje ellen. Az asszonyban feltámad<br>
a lelkiismeret.<br>
<br>
<br>
október 29, kedd: Mélység és magasság visszhangjai<br>
Párhuzamos életrajzok a reformkorból<br>
2. Kölcsey és Deák diétája<br>
Szöllősi János előadása<br>
<br>
Mindössze tizenhárom esztendő volt közöttük, mégis úgy alakult, hogy <br>
egyikük<br>
számára az egyetlen országgyűlés volt az, ami a másik számára csupán az<br>
első. Ezernyolcszázharminckettő és harminchat között mindketten követként<br>
voltak jelen Pozsonyban: tehát a két kamara közül mindketten az alsóházban<br>
foglaltak helyet: az egyik Szatmár vármegyét képviselte, másikuk Zalát. <br>
Nem<br>
voltak patvaristák, jurátusok vagy táskahordók: nem a karzaton kezdték, a<br>
tolongó népség között, ahol a legtöbben: tehetségükkel azonnal a politika<br>
homlokterébe léphettek. És nem vakultak meg az ellenfénytől: észlelésük<br>
fotoreceptorai nem rémültek meg a kor vallatólámpáitól... - Az egyik már<br>
gyerekkorától fogva fél szemére vak volt, saját hazájában mindenféle<br>
szóbeszédek tárgya: költői terebélyeivel még csak kevesen voltak <br>
tisztában,<br>
Hymnus-a még nem vált Himnusszá. De csakhamar a diéta legnépszerűbb <br>
szónoka<br>
lett: s mintha tudta volna, hogy, alig negyven éve dacára már csak néhány<br>
esztendő maradt a munkára, mindent mostanra akart időzíteni. Cselekedett,<br>
meggyőzött, irányított: nem hagyta magát és vállalásait. Hatalmas <br>
horderejű<br>
beszédet mondott a magyar nyelv ügyében, s minden szónoklatát úgy itta a<br>
kor, mint a Szentírást. Amikor végül el kellett hagynia Pozsonyt, egy <br>
napig<br>
szüneteltek az országos ülések, s ez olyasmi volt, amit ma már elképzelni<br>
sem tudunk... - Mert az egyetlen lehetőség az ország dolgaiba való<br>
beleszólásra Pozsony volt: minden másról kancelláriák és helytartók<br>
döntöttek. És Metternich. És maga a király. Ettől pedig mindennek<br>
milliárdszoros jelentősége lett, amit a diéta kihasíthatott magának a<br>
döntésekből és feladatokból: minden nagy megnyilatkozás egyszeri lett és<br>
megismételhetetlen: minden fontos határozat végzetes és évtizedes <br>
horderejű.<br>
S a kornak ki kellett termelnie a rátermett embereket, hogy felnőhessenek <br>
a<br>
végzetes és nagy horderőhöz... - Mint a másikat, aki előbbinek barátja <br>
lett.<br>
Ez mindkét szemével messzire előre látott, s szabadidejében még messzebbre<br>
sétált. És olvasott: és fát faragott. Összes eszköze a szelíd figyelem és <br>
a<br>
jellem meggyőző ereje volt, mely a jog ismeretének hatalmas tárházával<br>
párosult. Mást nem is tett egész életében, mint ezzel a meggyőzéssel és<br>
meggyőződéssel igyekezett élni, mindig a kor adta lehetőségek között.<br>
Mindenben jót és éleset tudott mondani, ami úgy csattant, mint ezen a <br>
diétán<br>
a jobbágyügyről szóló beszédei. S ahogyan később annyi nagy mondása, a<br>
"rosszul gombolt mellényről" és egyebekről. Ékes-éles felszólalásai <br>
gyorsan<br>
tekintélyt vívtak ki maguknak, és tiszteletet előadójuknak... -<br>
Ezernyolcszázharminckettő és ezernyolcszázharminchat közt áttörés<br>
következett be az országgyűlésen: annyi fronton indult meg annyi támadás a<br>
fennálló rendszer ellen, hogy azokat még letartóztatásokkal és az<br>
országgyűlés kényszerű feloszlatásával sem lehetett elnyomni. Olyan dolgok<br>
történtek, amiről korábban nem is álmodhattak: alapok reszkettek, mert <br>
végre<br>
is feldübörögtek a változás új kölcsönhatásai: Deák és Kölcsey, és még<br>
néhányak szavai nyomán orkánok támadtanak. De Deák és Kölcsey nélkül <br>
sokkal<br>
nehezebb lett volna: s ki tudja, hogy ezernyolcszáznegyvennyolc melyik <br>
évre<br>
esik...<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" rel="noreferrer">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>