<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20191006_amazonas_szinodus_romaban_zold_ngo_lesz_e_az_egyhaz">Zöld NGO lesz-e az egyház is?</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20191006_amazonas_szinodus_romaban_zold_ngo_lesz_e_az_egyhaz">https://mandiner.hu/cikk/20191006_amazonas_szinodus_romaban_zold_ngo_lesz_e_az_egyhaz</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><img src="https://mandiner.hu/attachment/0326/325909_szg.png" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);"> <br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely">Szilvay Gergely</a> </b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az Amazonas-medence őslakosainak
lelkipásztori ellátásáról rendeznek püspöki szinódust Rómában, amit a
pápa vasárnapi szentmiséje nyitott meg. A kritikák szerint azonban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
szinódus előkészítői pogány gondolatokat csempésznének be</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az egyházba,
</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">amit </span></span>egyébként is zöld NGO-vá változtatnának.
</div>
<div class="gmail-text">
<p>„Amazónia:
új utak az egyház és az integrális ökonómia számára” – ez a címe a
Rómában október 6-án, vasárnap megnyitott püspöki szinódus előkészítő
dokumentumának.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A szinódusnak</b></span>, aminek alkalmából Ferenc pápa a Szent
Péter bazilikában celebrált szentmisét, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a<b>z Amazonas-medence
lelkipásztori szükségletei vannak a középpontjában.</b> </span>Az előkészületek már
2017-ben elkezdődtek, így az <a target="_blank" href="https://mandiner.hu/cikk/20190830_brazilia_bolsonaro?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201910">erdőtüzek</a>
miatt az Amazonas-régióra irányuló figyelem nem szerepelt a motivációk
közt, de kétségkívül szimbolikusnak nevezhető az egybeesés, avagy
kiválónak az időzítés.</p>
<p>A tanácskozással kapcsolatos elképzelések épp idén nyáron kerültek
újra a kritikák kereszttüzébe, minthogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>sokan úgy látják</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, a szinódus
eretnek reformötleteket csempészne be <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Vatikán</span>ba a hátsó ajtón,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Krisztus misztikus testé</span>t pedig környezetvédő NGO-vá alakítaná.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Nem ez az első, ellentmondások övezte szinódus Ferenc pápa
pontifikátusa alatt: 2014 októberében tartották a családokról szóló
szinódust, amelyen az azonos nemű párok ügyében volt kisebbfajta
összecsapás a megengedőbb gyakorlatra törekvő, németek vezette egyházi
kisebbség és a többség között. 2018-ban is tartottak egy szinódust,
annak az ifjúság volt a témája.</b></span></p>
<div style="background:rgb(238,238,238) none repeat scroll 0% 0%;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px;text-align:center"><big><strong><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/10/frauenkirchemunich.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="265">Olvassa el ezt is: <a target="_blank" href="https://mandiner.hu/cikk/20190923_nemet_katolikus_egyhaz?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201910">Ferenc pápával is szembeszáll a megroppant német katolikus egyház</a></strong></big></div>
<p>A püspöki szinódus intézményét VI. Pál pápa hozta létre a püspöki
kollegialitás gyakorlására a II. Vatikáni Zsinat vége előtt, 1965-ben. A
püspöki szinódus döntést nem hozhat a pápa helyett, csak tanácsadói
státusza van, és nem keverendő össze a sokkal nagyobb szabású
zsinatokkal. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyház alapvető tanítását</b></span> pedig <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">sem a zsinat, sem a
szinódus, sem a pápa nem írhatja felül, mivel mandátumuk nem </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
„hitletétemény”</span></b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>átalakítására</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, hanem őrzésére és magyarázatára,
kifejtésére irányul.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ferenc pápa 2018 januárjában látogatott Peruba, ahol Amazónia
őslakosaival is találkozott. Az egyházfő kritizálta a perui
környezetvédelmi politikát, s arra kérte a peruiakat, hogy ne
kisebbségnek, hanem partnernek tekintsenek az őslakos törzsekre, és vessenek véget a nők sterilizálásának.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A szinódus előkészítői dokumentuma, az instrumentum laboris 2018
júniusában látott napvilágot</b></span>. Eszerint a tanácskozás <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>három fő témáj</b></span>a a <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
nők egyházbéli helyzete, az őslakosok hagyományai és jogai</b></span> lennének,
valamint az, hogy az Amazonas vidékén ritkán járulhatnak a hívek az
Eucharisztia szentségéhez – azaz alig van lehetőségük áldozni. Ezzel
kapcsolatban voltak olyan előzetes megbeszélések, ahol a szinódust
előkészítő testület felvetette <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a házas férfiak felszentelésének
lehetőségét és az áldozáshoz járulás feltételeinek módosítását.</b></span></p>
<p>2019 májusában Ferenc pápa Sao Paolo nyugalmazott érsekét, az idén
85. életévét betöltő <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Cláudio Hummes bíborost nevezte ki a szinódus
főrelátorá</b></span>nak – tekintve a főpásztor életkorát, ez meglehetősen
szokatlan lépés. Ugyanakkor Hummes a Pánamazóniai Egyházi Hálózat
alapítója, aki a környezetvédelmi és klímaváltozással kapcsolatos
felszólalásairól is igen ismert.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Hummes bíboros álma, hogy
megszülethessen és kifejlődhessen egy <em>„őslakos egyház”</em>, amelyet az „inkulturáció” jellemez, és amit őslakos lelkipásztorok vezetnek.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/10/hummes-1.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="106">Cláudio Hummes ferences szerzetes, brazil bíboros, São Paulo volt érseke</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az instrumentum laboris szerint új utakat kell találni az egyház „<em>amazóniai arcának kifejlesztéséhez”</em>,
reagálni kell a régióban tapasztalható igazságtalanságokra, mint a
neokolonializmus, a természetet kizsákmányoló ipar, a biodiverzitást
veszélyeztető infrastrukturális fejlesztések és az őslakosok számára
idegen kulturális-gazdasági modellek megjelenése. A dokumentum
hangsúlyozza, hogy az őslakosoktól a nyugat is tanulhatna, valamint
elveti az utilitarizmust és individualizmust. A szerzők szerint az
egyházi szolgálat új útjainak megtalálására is szükség van, elismerve
például azt a vezető szerepet, amelyet arrafelé ma a nők játszanak az
egyházi szolgálatban.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az instrumentum laboris és Hummes elképzelései</b></span> ugyanakkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>erős
kritikát is kiváltottak. Walter Brandmüller bíboros szerint, aki a
2016-os Amoris Laetitia pápai enciklika négy bíborosi rangú kritikusának
az egyike volt,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a mostani instrumentum laboris egyszerűen eretnek
dokumentum,</b></span><b> </b>ami Krisztus misztikus testét egy ökológiai, szociális és pszichológiai témákkal foglalkozó NGO-vá változtatná.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Brandmüller kifogásolta</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy egy olyan régió problémáival
foglalkozik majd a szinódus, ráadásul nem helyben, hanem Rómában, aminek
a lakossága fele Mexikóvárosénak – tehát szerinte valójában az hátsó
szándék vezeti a szervezőket, hogy az Amazonas-vidék lelkipásztori
szükségleteinek ürügyén óvatosan elkezdjék átalakítani <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyházat és
tanítását.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>A bíboros szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a „Földanya” említésének panteista
áthallása van</b></span>, és a dokumentum annyira dicséri az őslakosok vallását,
hogy szerinte <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>valójában itt egy <em>„keresztény maszkba öltöztetett természetes vallás”</em> támogatásáról van szó.</b></span> A szerző <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nők pappá szentelésének</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">lehetetlen</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> lehetőségé</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">t</span> is belelátta a dokumentumba.</p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/10/Brandmuller.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="116">Walter Brandmüller bíboros</p>
<p>Nem csak ő <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>kritizálta azonban</b></span></span> az instrumentum laborist, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gerhard
Müller bíboros, a Hittani Kongregáció egykori vezetője is, a</b></span>kinek
mandátumát szokatlan módon annak lejártakor nem hosszabbította meg a
Szentatya.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ő bíborostársához hasonló kritikát fogalmazott meg,
hozzátéve,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hogy az Amazonas-medencét az instrumentum laboris „teológiai
helynek”, Isten megtapasztalása különleges helyének nevezi, ami szerinte
megkérdőjelezi <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyház egyetemességét és a II. Vatikáni Zsinat azon
tanítását, hogy a kinyilatkoztatás forrásai csak a Szentírás és a
Szenthagyomány, melyekhez a jövőben sem </span>adódik hozzá új forrás. </b></span>Müller
bíboros úgyszintén kritizálta <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a dokumentum ambivalens szóhasználatá</b></span>t:
szerinte nem világos az olyan kifejezések jelentése, mint az „őslakos
teológia” és az „ökoteológia”. Müller leszögezte: nem szabad a
klasszikus filozófia és az egyház eddigi tanítását feladni „<em>az amazonasi kozmovízió kedvéért”</em>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Müller úgy látja, az egyháznak nem</span></b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a biodiverzitásra és az ökológiára kell koncentrálnia,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hanem az isteni megtestesülésre.</b></span></p>
<p>Ferenc pápa a La Stampa olasz lapnak adott, augusztus 9-én megjelent
interjújában a kritikákra reagálva hangsúlyozta, hogy az arra alkalmas,
„kipróbált” házas férfiak felszentelésének lehetősége csak egy a
szinódus által tárgyalandó sok téma közül. Megjegyezte azt is, hogy a
szinódus a <em>Laudato si</em> enciklika gyermeke, ami azonban nem „zöld”, hanem „szociális” enciklika volt.</p>
<p>A házas férfiak pappá szentelésének lehetősége most is megvan a
katolikus egyházban; utoljára ezt a nagyobb számban a katolikus egyházba
áttérő anglikán házas papok esetében alkalmazta XVI. Benedek pápa. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
nők pappá szentelésének lehetetlenségét </b></span>pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>még II. János Pál pápa
hangsúlyozta, mellyel kapcsolatban Ferenc pápa pontifikátusa elején
megjegyezte: ezen senki nem tud változtatni, még ő maga sem</b></span>. Ha pedig az
egyház eltörölné a papi cölibátus kötelező jellegét, az annyit
jelentene – akárcsak a görögkatolikus és a görögkeleti egyházakban –,
hogy szentelésig házasodhat a papjelölt szeminarista. Püspökökké viszont
ekkor is csak nőtlen papokat neveznének ki.</p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/10/muller1.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="94">Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció volt prefektusa, volt regensburgi püspök</p>
<p>A National Catholic Register amerikai katolikus lap szerint a 2018-as
szinódus témájának az egyházfő eredetileg a papi cölibátust szerette
volna megtenni, de a szinódus tanácsa leszavazta az ötletet. Így aztán
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az idősebb, kipróbált házas férfiak felszentelése lehetőségének
megemlítése </span>a mostani instrumentum laborisban –<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Brandmüller bíboros
gyanújával összhangban</span> –</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akár úgy is értelmezhető, mint a téma jelentéktelennek és ártatlannak álcázott visszacsempészése a hátsó ajtón.</b></span></p>
<p>Ez már csak azért sem lenne meglepő, mert <span style="background-color:rgb(252,229,205)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">a kritikák szerint</span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"> Ferenc
pápa pontifikátusának visszatérő eleme, hogy látszólag kivételes és
ritka gyakorlatok ártatlannak látszó elterjesztésével próbálja hosszú
távon <span style="background-color:rgb(234,209,220)">liberalizálni és decentralizálni<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyházat </span></span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">–</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>miközben ő maga
mindig keménykezű, centralizáló vezetőként töri le a vele <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szembeni
ellenállást</span>.</b></span></p>
<p>A brit Catholic Herald szerint hiába mondja a pápa a La Stampában,
hogy a szinódus hangsúlya az evangelizáción kell legyen, ha egyszer <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
előkészítő bizottság instrumentum laborisa inkább azt hangsúlyozza, hogy
mi mindent tanulhatunk az Amazonas őserdei lakóinak pogány
spiritualitásából.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A lap szerint a fő kérdés, hogy kinek az akarata győz
majd: a szinódus irányítóié vagy a pápáé. </b></span></p>
</div>
<div id="gmail-article_billboard2" class="gmail-nbanner" style="padding:25px 0px"><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><span style=""></span></span><div id="gmail-zone4695283" class="gmail-goAdverticum gmail-goa-embedded"><div>
</div></div></div>
</div>