<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Megjelent Gerhard Ludwig Müller bíboros John Henry Newmanről írt könyve</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2019. szeptember 30., hétfő | 21:00<div class="gmail-ikonok"><br> </div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g100322']"><span class="gmail-galcount" title="3 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ferenc pápa október 13-án avatja szentté John Henry Newmant</span>. Ebből az alkalomból adja közre a Magyar Kurír <i>Új Ember Kiadványok</i> sorozatának legújabb kötetét, melyet <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció egykori prefektusa írt. Az <i>Aki fényt gyújtott a sötétségben</i> című könyv segít abban, hogy megismerjük a 19. század e jelentős konvertita teológusának életútját és gondolkodását.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><a title="" rel="lightbox['g100322']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=100322&v=0&p=1&img=c_newman_borito.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A kötetet Görföl Tibor fordította. Az alábbiakban a könyvhöz írt előszavából idézünk.</p>
<p>„Igazságtalanok lennénk a 2019. október 13-án a kanonizált szentek 
sorába lépő John Henry Newmannel, ha csupán jelentős konvertitának, az 
anglikán egyházból a katolikus egyházba átlépő fontos személyiségnek 
tartanánk. Azelőtt és azután, hogy 1966-ban Stephen Dessain, a 
birminghami oratórium tagja, Newman összesen harmincegy hatalmas 
kötetben kiadott levelezésének és naplójának első szerkesztője megírta 
mára legendássá vált életrajzát a bíborosról, számtalan olyan életrajzi 
áttekintés született, amely a katolikus egyházhoz vezető útját állította
 középpontba. Hiába igaz azonban, hogy áttérése számos barátjának, 
tekintélyes oxfordi tudományos pozíciójának és támogatásra szoruló 
családtagjai miatt a legkevésbé sem jelentéktelen jövedelmének 
elvesztésével járt Newman számára, aki emberileg sokat is szenvedett 
1845 októberében megtett lépése után, ugyanilyen fontos, hogy 
»intellektuális és spirituális téren szinte tökéletes folytonosságot 
figyelhetünk meg anglikán és katolikus korszaka között«. Ezért talán nem
 is arról kellene beszélnünk, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a tekintélyes anglikán teológus és 
hitszónok áttért, hanem arról, hogy fokozatosan felfedezte eredendő 
katolicitását.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Életútjánál és lenyűgöző személyiségénél semmivel sem kevésbé 
jelentősek teológiai elgondolásai, s Gerhard Ludwig Müller könyve 
pontosan e két tényezőt igyekszik összhangba hozni egymással</b></span>. 2002-ben 
Avery Dulles jezsuita bíboros azóta széles körben használt monográfiát 
írt Newman gondolkodásáról, és a mű azért is üdítően hatott a teológiai 
nyilvánosságban, mert meglepő módon nem álltak rendelkezésre olyan 
áttekintések, amelyek közérthetően és átfogó igénnyel bemutatták volna 
Newman szemléletmódját: lényegében Müller és Dulles könyve volt az 
egyetlen ilyen munka az új évszázad elején. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Müller kötete azért nyújthat
 nagyobb segítséget a magyar olvasónak, mert sokkal részletesebben 
taglalja az életrajzot, és egységesebben mutatja be a newmani tanítást, </b></span>
mint Dulles, ráadásul <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nagyobb mértékű folytonosságot feltételez a II. 
vatikáni zsinat és Newman között,</b></span> mint a jezsuita bíboros.”</p>
<div class="gmail-keretes">
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gerhard Ludwig Müller <em>Aki fényt gyújtott a sötétségben – John Henry Newman élete és gondolkodása</em>
 című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. 
kerület, Ferenciek tere 7–8.;</b></span> nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, 
péntek: 9-től 17 óráig; szerdán 10-től 18 óráig), vagy megrendelhető a</p></div></div>

</div>