<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=windows-1250">
<style type="text/css" style="display:none;"> P {margin-top:0;margin-bottom:0;} </style>
</head>
<body dir="ltr">
<div id="appendonsend" style="font-family: Calibri, Helvetica, sans-serif; font-size: 12pt; color: rgb(0, 0, 0);">
</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
Kedvesek!</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
<br>
</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
Köszönöm az eddigi s megelőző érdekes adalékokat is, ideértve valóban még Ács Józsiét is. Hála Isten, engemet nem kellett nagyon megnyugtatni klíma meg globálmeleg miatt, én eddig sem hittem ezekben a rééémisztő hírekben, ezután sem fogok, s - amellett,
hogy minduntalanul hálát adok, hogy milyen szerencsés helyen élek itt Magyarországon - én (is) meg vagyok győződve, hogy ami ma elhangzik média, press s web terén, ott végletesen óvatosnak kell lennünk s józan fenntartással viseltetnünk. S minél szélesebb
szinten vagy gyakoribb alkalommal ömlik valami, annál inkább ott bújnak más érdekek mögötte (akár sima anyagi, akár sima politikai érdekek, de pl. manapság a webes és közösségi portálos szereplés hihetetlen dimenziója és a gyors siker vagy pénz is lehet "sima"
szempont mögöttük). </div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
<br>
</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
Ami egy mai nagyvárosi lét (bárhol is a világon!) emberének fogyasztását, lábnyomát, szemetét, s az ottani reális lehetőségeit illeti, farizeusinak tartom az egész vezényelt hörgést. Nyilván az olyan alternatívák meg jók lehetnek, melyek az újra(fel)használás,
a közösségi hasznosítás/redisztribúció és közlekedés, a saját vagy helyi viszonylatú termelés (ahol lehet), a víz-, s energiapazarlás kiküszöbölése, stb. </div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
<span style="font-family: Calibri, Helvetica, sans-serif; font-size: 12pt;">A "tantum, quantum" vagy az "önkéntes egyszerűség" gondolatait viszont követendőnek tartom (még ha
</span><span style="font-family: Calibri, Helvetica, sans-serif; font-size: 12pt;">sok mindenben </span><span style="font-family: Calibri, Helvetica, sans-serif; font-size: 12pt;">nem is tudok erős lenni), továbbá az emberi épített környezet igényes szinten
és tisztán tartását, illetve a zöld természet védelmét, ideértve a biodiverzitás fenntartását s a géntech tisztaságot is, továbbá nem mindennek a megtételét, amit ma már
</span><span style="font-family: Calibri, Helvetica, sans-serif; font-size: 12pt;"> a tudomány/technika egyébként </span><span style="font-family: Calibri, Helvetica, sans-serif; font-size: 12pt;">megtehetne, ha nem lennének etikai, biztonsági, ('urambocsá'
vallási) stb megfontolások. </span><br>
</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
<div style="margin: 0px; font-size: 12pt; font-family: Calibri, Helvetica, sans-serif">
<br style="font-size: 16px; background-color: rgb(255, 255, 255)">
</div>
<br>
</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
<span style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: Calibri, Helvetica, sans-serif; font-size: 12pt;"> A másik melegtől viszont annál inkább tartok! A legújabb szösszenet/adalék: a Trafalgar Square zöld lámpái már csak dupla női ill. dupla ffi. jelekkel világíííítanak.
A pirosak (ez idő szerint) még nem a heterójellel...</span><br>
</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
<br>
</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
My 'warm' (ill. warn) regards, </div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
<br>
</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
Üdv</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
<br>
</div>
<div style="font-family:Calibri,Helvetica,sans-serif; font-size:12pt; color:rgb(0,0,0)">
Tamás</div>
<hr tabindex="-1" style="display:inline-block; width:98%">
<div id="divRplyFwdMsg" dir="ltr"><font face="Calibri, sans-serif" color="#000000" style="font-size:11pt"><b>From:</b> Grem <grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu> on behalf of Gy Greschik <gy.greschik@teguec.com><br>
<b>Sent:</b> Monday, September 23, 2019 10:46 AM<br>
<b>To:</b> Zoltan Fodor <fodor@bodri.elte.hu><br>
<b>Cc:</b> Greschik Emőke Listája <grem@turul.kgk.uni-obuda.hu><br>
<b>Subject:</b> Re: [Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....</font>
<div> </div>
</div>
<div class="BodyFragment"><font size="2"><span style="font-size:11pt">
<div class="PlainText">Kedves Zoltán és Mindenki!<br>
<br>
Kiegészítésként hadd adjak közre még egy fizikus véleményt:<br>
<br>
<a href="https://www.mediatheque.lindau-nobel.org/videos/31259/the-strange-case-of-global-warming-2012">
https://www.mediatheque.lindau-nobel.org/videos/31259/the-strange-case-of-global-warming-2012</a><br>
<br>
Nobel díjas, aki -- ha mosoly és megmosolyogtatás nélkül is, de -- gyakorlatilag kineveti a klímaváltozás-pánikot. Nem a környezetvédelem ellen érvel, nem azt mondja, hogy szemeteljünk, és nem tagadja, hogy az emberi tevékenység kárt okoz-okozhat bolygónk
élő részében. De a klímaváltozást megalapozottság nélkül az emberiség nyakába varró riadalmat nem tudja komolyan venni. Két kis részlet:<br>
1. Mint kísérletekkel is foglalkozó fizikus, jól tudja, hogy a hőmérsékletet pontosan még laboratóriumban sem könnyű mérni. Micsoda zöldség hát az, hogy a földfelszín egész rendszerének átlaghőmérséklete méréséről beszélnek egyesek, Celsius fok vagy annak
töredéke pontossággal? Még én is látom: egy ilyen rendszerben, ahol sem a minta, sem a fogalmak, sem a méréstechnológia, sem a hőmérők helye nincs exaktul kezelve (nem is lehet), minek hihetünk?<br>
<br>
2. Ha jól emlékszem, előadása vége felé megemlíti, hogy bárki könnyen utánaszámolhat: az emberiség által egész történelmünk során a levegőbe bocsátott összes szennyeződés mértéke kb. annyi, mint egy nagy színházteremben egy gyufát meggyújtani. Ennek nyakába
varrni, hogy 1-2, vagy több fokkal emelkedett a hómérséklet a színházteremben gyanús dolog attól függetlenül, hogy hogyan veri vissza-szűriszórja az infravörös sugárzást a széndioxid molekula.<br>
<br>
Még egy megjegyzés: az utóbbi 100 évben is voltak nagy vulkáűnkitörések. Kratakau, Mt. St. Helen jutjak eszembe hirtelen. Egy öreg geológus mondta, hogy a széndioxid (ée az annás sokkal kártékonyabb gázok és anyagok tömege) egy-egy nagyobb kitöréskor olyan
mennyiségben kerülnek a légkörbe, ami a mai, iparosodott embersiség évtizedes össz-légszennyezőanyag-kibocsátéséval vetekszik.<br>
<br>
<br>
Hogy Thurberg kisasszony és a téma miért lett vallásos téma? Nem lett vallásos téma, csak „bizonyos vallássosság” szempontjából. A kereszénység szempontjából pl. nem lett vallásos téma.<br>
<br>
A kereszénység nem erre a világra figyel, nem ezt hangsúlyozza, hanem a természetfölöttit. Evilági felelősségünket nem tagadja, de arra csak annyiban figyel, amennyiben az az igazságot --a teljes igazságot -- szolgálja. A fontos az, ami utána következik.
Az, hogy ennek a világnak vége lesz, a keresztény számára triviális igazság. Mint az is, hogy az, hogy valaki magát és embertársát a kárhozattól megmentse, fontosabb annál, hogy itt a földön az élet kényelmes vagy boldog, igazságos vagy igazságtalan-e. Az
utübbi másodlagos cél, csak az előbbi szolgálatában van értelme. Ez a kereszténység.<br>
<br>
A szegénység leküzdése, a betegek gyógyítása, a kizsákmányolás enyhítése, a környezet védelme, a tudomány haladása -- célok, amikben az Egyház és a keresztények általábn a magukat baloldalinak tartó erőknél messze többet tettek le az asztalra -- sohasem váltak
a kereszténység jelszavaivaá, mert másodlagos célok.<br>
<br>
Amikor Ferenc pápa ezekből a dolgokból vallásos célt csinál (enciklika pl.), belőle nem a kereszténység beszél, hanem egy másik vallás. A Szabadkőművesség hite. A Szabadkőművesség hite a humanizmust (az emberközpontúságot), a földi paradicsom célját (ld.
az ilyen-olyan izmusokot, amik sikertelenségéről csak erős részrehajlás mellett szokés beszélni), a racionalizmust (az ész minden felettiségét -- figyelem, nem a józan eszet!!) hirdeti és akarja megvalósítani. Ez ellen az eszmei irányzat ellen lényegi erővé
válása óta az Egyház nagyjai a XIX. sz. elejétől a XX. sz. utolsó harmadáig mindig is teljes erővel tiltakoztak, küzdöttek. Az első Isten, Krisztus -- hirdették. Az ember hiába akar mindent megérteni, hiába hiszi, hogy megtalálta a földi paradicsom kulcsát
-- téved és vesztébe rohan, hirdették. A hivatalos komminikácioó szinjén ez megváltozott az 1960-as években, és teljesedik ki most még jobban Ferenc
<br>
országlása idején.<br>
<br>
A többi (hagyományos) vallás se m elsősorban a természetvédelemmel és a földi paradicsom építésével van elfoglalva, hanem ki-ki sajét „igazsága” szerint fordul el a földio világtól, illetve igyekszik elfoglalni vélt vezető helyét a világban.<br>
<br>
<br>
És még egy társadalmi szempont, amit valakidől hallottam. Se nem vallási, se nem környezeti, se nem ideológiai. Puszta pénz. Nem tudom igaz-e, nem is érdekel -- én igyekszem kevesebb műanyagot használni akármi is van, és igyekszem takarékosan élni, a politikától
függetlenül. De a gondolat akkor is érdekes.<br>
<br>
Éspedig: a szénmonoxid-ellenes mánia összvilág szintre emelésének két egyértelmű gazdasági hatása is van, mindkettő a fejlettebb társadalmak malmára hajtja a vizet. Az első: a széndioxidot (is) termelő energiaforrások (szén, olaj) a legolcsóbbak és leghatékonyabbak.
Még a szegények is tudják használni őket. Ha lefékezzük ezek felhasználását, a gazdagabb szervezetek-társadalmak könnyebben nyúlnak alternatívákhoz -- atom, nap, árapály, stb. -- és ezáltal a szegényebb versenytársaknak (országokan, régióknak) nagyobb akadályokat
kell leküzdeniük. A versenytárs kevésbé kedvező helyzetbe hozása minden verseny egyik alap stratégiai eszkösze. És a világban, ahol ember embernek, vállalalat vállalaltnak, érdekszféra érdekszférának farkasa, minden számít. Ami előny kialakult, azt is növelni
kell. És itt rögtön jön a másik szempont: a széndioxid-szegény energiaforrások tipikusan fejlett technológiákkal járnak<br>
. Ha egy szegényebb ország-régió-közösség úgy dönt, hogy szénlábnyomát csökkenti, akkor a fejlettebb technológiára ée ezáltal a gazdagabb országra-vállalatra fog szorulni, lehet, hogy nagyon-nagyon sokáig. Onnan rendel napelemet, erőművet, stb.<br>
<br>
Ennél többről melyik iparos vagy befektető ki álmodhat? Gondoljunk csak bele: amelyikünknek esetleg napelem vagy kollektor van a háza tetején: hol gyártották az alkatrészeket, vagy az egész rendszert? Tupikusan Nélmetországban, esetleg részben kínai alkatrészekből.
Oda megy a pénz -- örül a német, az osztrák, vagy a kínai iparos és az állam és a közösség (ott realizálódik a haszon és az adó). Aki kondenzációs kazánt vesz (már kötelező): a forrás Franciaország, esetleg Németország vagy Olaszotszág. A kéménybéleléshez
szükséges rozsdamentes acélcsőre gyakorlatilag monopóliuma van a egy nyugat-európai cégnek, hallottam. Szóval miért is ne segítse valami adománnyal vagy legalább egy-két interjúval a német állam vagy egy nemzetközi hírúügynökség a svéd kislány fellépéseit,
útjait? Sokszorosan megtérül, sok évtizedes távlatokban is, ha az emberek vagy orszégok hajlandók így megvédeni a bolygót.<br>
<br>
Gyuszi<br>
<br>
ui. Most ellenőriztem, hogy kiszűrjem az elütéseket, amik azárt vannak nálam tömegesen, mert nem jól kezelem a magyar billentyűzetet és ha sietek akkor nincs időm újra átnézni sem.<br>
<br>
On Mon, 23 Sep 2019, Zoltan Fodor wrote:<br>
<br>
> Date: Mon, 23 Sep 2019 09:38:30 +0200 (CEST)<br>
> From: Zoltan Fodor <fodor@bodri.elte.hu><br>
> To: Gy Greschik <gy.greschik@teguec.com>,<br>
> Greschik Emőke Listája <grem@turul.kgk.uni-obuda.hu><br>
> Subject: Re: [Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....<br>
> <br>
> Kedves Lista!<br>
><br>
> Greta Thunberg mozgalmat es a reakciokat en is a tortenelem valoszinuleg <br>
> legkoltsegesebb tevedesenek tartom. Fizikuskent azonban hadd szoljak a <br>
> temahoz par mondatban.<br>
><br>
>> És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld<br>
>> légköre nem zárt üvegház.<br>
><br>
> 1. A CO2 uveghaz hatasu gaz, a szohasznalat azonban szerencsetlen. Miert?<br>
><br>
> a. Az uveghaz belul azert marad meleg, mert nem keveredik a belso meleg <br>
> levego a kulso hideg levegovel.<br>
><br>
> b. A CO2-t azert nevezik uveghaz hatasu gaznak, mert ottlete hasonlo <br>
> kovetkezmenyekkel jar. A nap besugarozza a foldet (a szohasznalat <br>
> megertesenek a kedveert hasznalhatjuk azt a kepet is, hogy feny/h"o <br>
> reszecskekkel, "fotonokkal" szorja meg). A foldnek a h"ot igy vagy ugy le <br>
> kell adnia, de a legkorben levo CO2 a kifele tarto h"o fotonokat elnyeli es <br>
> minden iranyba ujra kisugarozza. Azaz ezen fotonok fele ujra a fold fele <br>
> indul es melegebben tartja. Az elnevezes szerencsetlen, de annyi igazsag van <br>
> benne, hogy a fotonok nem jutnak ki teljesen, mint az uveghazban a melegebb <br>
> levego reszecskek is benn maradnak.<br>
><br>
>> a légkör széndioxid mennyisége akár a duplájára vagy háromszorosára <br>
>> emelkedne akkor sem tudná emelni az átlag hőmérsékletet, viszont el lehetne <br>
>> hagyni a műtrágyázást<br>
><br>
> c. Ha nem lennenek uveghaz hatasu gazok, a fold atlaghomerseklete -6 fok <br>
> lenne. Mivel vannak ilyen gazok, ezert 14 fok az atlaghomerseklet.<br>
><br>
> d. A legfontosabb mutragyak kotott nitrogent adnak a novenyeknek (masok <br>
> foszfort vagy kaliumot). A levego nitrogenjet a jo szaz evvel ezelott <br>
> kidolgozott un. Haber-Bosch eljarassal kotik meg. Mindegyikunk testeben a <br>
> feherjek fele mar ebbol a folyamatbol a szaz ev alatt gyartott mutragyabol <br>
> szarmazik. A szen ill. CO2 keves a feherjekhez. Ettol fuggetlenul igaz, hogy <br>
> a tobb CO2 tobb novenyt eredmenyezett.<br>
><br>
>> Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik egyenesen azt <br>
>> állítják, hogy a Föld egésze nem is melegszik.<br>
><br>
> 2. Mi igaz az egesz global warming-bol (kerdesekre valaszt adok)?<br>
><br>
> a. Nott az ipari forradalom ota a legkorben a CO2? Igen, erre pontos meresek <br>
> vannak.<br>
><br>
> b. A CO2 koncentracio novekedeset mi okoztuk? Valoszinu, ki tudjuk szamolni, <br>
> mi mennyit egettunk el (sokat), mennyi vulkankitores volt (nem tul sok) es <br>
> mennyi a legkori tobblet. Ugy tunik nincs is mind a legkorben, jelentos <br>
> mennyiseg a novenyekben es az oceanokban kotott ki.<br>
><br>
> c. Az ipari forradalom ota nott a foldon az atlaghomerseklet? Lehetseges, de <br>
> nem biztos, hogy ez ilyen egyszeru. A romaiak a skot hatarig szolot <br>
> termesztettek, pedig az akkori fajtak nem voltak annyira hidegturoek. Kinaban <br>
> volt olyan helyen is reges reg narancstermesztes, ahol ma kizart lenne. A <br>
> Kioto-i palotakertben a cseresznyeviragzas 1800 es nem 1850 ota van egyre <br>
> korabban. Igaz, Cromwell idejeben a Temzen vasarokat tartottak es ez a "Kis <br>
> Jegkorszak" kb. 1850-ig az ipari forradalom kiterjedesenek az idejeig <br>
> tartott.<br>
><br>
> d. A melegedes a CO2 koncentracio novekedese miatt van? Erre a kerdesre meg <br>
> kevesebb magabiztossaggal lehet valaszolni. Ahogy az elozo pontban lattuk <br>
> meleg ido volt sokkal korabban CO2 nelkul is. A melegedes meg az egyebkent is <br>
> a vegetert "Kis Jegkorszak" utan ugyis elkezdodott volna, fuggetlenul attol, <br>
> hogy mennyi CO2 jutott a levegobe. A koincidencia meg nem ok-okozati viszony <br>
> (pl. a nagyvarosokban eltuntek a golyak es a szuletesszam is csokkent, de ez <br>
> maximum az ovodaban ok-okozati viszony).<br>
><br>
> e. Ki tudjuk-e szamolni, hogy milyen homerseklet lesz 50 vagy 100 ev mulva? <br>
> Egyertelmu a valasz: nem. Alapesetben igaz, hogy a CO2 koncentracio <br>
> megketszerezodese 1,2 fok melegedest eredmenyez, de van egy csomo tenyezo, <br>
> ami ezt novelne es van ami csokkentene. Az egyenletek hihetetlenul <br>
> bonyolultak. En nem foglalkoztam veluk, de mas, hasonlo egyenletekkel nagyon <br>
> sokat. Ez alapjan nem lennek meglepodve, ha egy korrekt es nem elfogult <br>
> tudomanyos elemzes arra jutna, hogy a melegedes 2 fok plusz-minusz 10 fok <br>
> lesz.<br>
><br>
> 3. Termeszeti/tarsadalmi hatasok.<br>
><br>
> a. Lehet, hogy a Venusz sorsara jutunk es felforrnak a tengerek? Egyertelmuen <br>
> nem. A Kambrium idejen a mainal egy nagysagreddel magasabb volt a CO2 <br>
> koncentracio, azaz ezt is kibirna a fold (ez volt egyebkent az elovolag <br>
> szamara a paradicsomi allapot, robbanasszeruen jelentek meg uj <br>
> elolenyformak). Ezt kell osszevetni a mostani 270 ppm-rol 410-re felment <br>
> ertekkel.<br>
><br>
> b. Az elottunk allo 1-2-3 fok melegedes tonkreteszi a foldi civilizaciot? Ez <br>
> mar nem termeszettudomanyos kerdes, de ezzel van a legtobb problemam. Vegyunk <br>
> ket varost Budapestet es Kolozsvart 11,3 es 8,7 fok evi atlaghomerseklettel. <br>
> Igazabol senkit nem erdekelt ez a 2,6 fok kulonbseg. Lehet, hogy olyan helyen <br>
> is kell majd legkondicionalot hasznalni, ahol eddig nem kellett? Lehet. <br>
> Lehet, hogy tomegevel kell epitenunk az autopalyak ala az allatoknak <br>
> atjarokat, hogy eszakra migraljanak? Lehet.<br>
> Lesz meg szaz mas problema is es mindet meg kell (es szerintem meg is lehet) <br>
> oldani. Ahogy a 2.e pontban emlitett szamolasi feladatot is.<br>
><br>
> c. Mit tudunk valtoztatni a CO2 koncentracion? Valoszinuleg semmi <br>
> erdemlegeset. Persze ovnunk kell kornyezetunket (muanyagok, nehezfemek stb.). <br>
> De semmi esely a CO2-kibocsatas akarcsak marginalis csokkentesere is olyan <br>
> partnerekkel mint Kina vagy India.<br>
><br>
> d. A megoldhatatlan feladat helyett a kovetkezmenyekkel kell torodnunk. Pl. <br>
> elkepzelheto, hogy 500 even belul megfordul a fold magneses tere, de lehet, <br>
> hogy nem. Nos, akkor most probaljuk ezt megakadalyozni es atforgatni a fold <br>
> melyen levo olvadt vas mozgasat? Nem, nem ezt fogjuk csinalni, mert <br>
> eselytelen, hanem az iranytukon levo E es D betut fogjuk felcserelni. Meg a <br>
> kialakulo ozonlyuk miatt jobban vigyazunk az UV fenyre. A globalis <br>
> felmelegedes viszont olyan problemanak tunik, amit talan meg tudnank oldani. <br>
> Es ez a psziches izgalmi allapot, ez nagyon kell.<br>
><br>
> e. Miert lett ennyire felkapott Greta Thunberg mozgalma a kereszteny <br>
> kulturkorben? Ehhez vegkepp nem ertek, de ugy tunik, hogy a globalis <br>
> felmelegedes miatti felelem vallasp'otl'ov'a valt. Az ideak vasaran vagy <br>
> pontosabban az ideak evolucios piacan azok a gondolatok terbelyesednek ki, <br>
> amelyek rezonalnak a kor erzesvilagara. Ugyanugy, ahogy az elovilag <br>
> evolucioja soran az olyan elolenyeknek van evolucios elonyuk, amelyek <br>
> osszhangban vannak a tobbi elolennyel es a klimaval. A keresztenyseg <br>
> visszaszorulasa miatt sokakban "ur keletkezett. El tudom kepzelni, hogy sok <br>
> ember fejeben ez az "ur ugy oldodik fel, hogy "persze, hogy a tudomanyban <br>
> hiszek (es nem egy 2000 eves mesekonyvnek)". Szomoru.<br>
><br>
> Udvozlettel, Fodor Zoltan<br>
><br>
><br>
> On Sun, 22 Sep 2019, Gy Greschik wrote:<br>
><br>
>> Kedves Egon!<br>
>> <br>
>> Az elmúlt 20 év során vagy féltucat nálam nagyobb tudóssal (...ööö, ez nem <br>
>> jelent sokat...) beszélgetve a kérdésről egyvalakivel találkoztam, aki <br>
>> kutatásai alapján az ember által okozott légszennyezésnek (nem emlékszem <br>
>> már, hogy a szén-dioxidnak-e) tudta be a klímaváltozást. A többi nem ezt <br>
>> valószínűsítette, hanem azt, hogy még meg nem értett csillagászati <br>
>> (naptevékenység) ill. geológiai-légköri folyamatok vannak a Föld évmilliók <br>
>> óta váltakozó klímája mögött -- ld. jégkorszakok, meg amikor egyszer régen <br>
>> őscápák úszkáltak Magyarország leendő helyén, a Pannon tengerben.<br>
>> <br>
>> Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik egyenesen azt <br>
>> állítják, hogy a Föld egésze nem is melegszik. (Hanem változik, mint <br>
>> mindig is változott: a Föld egyes részein melegedik, máshol hűl -- aztán <br>
>> másképp.)<br>
>> <br>
>> Ács Józsi is nemrég felhívta a figyelmet egy általa korábban írt <br>
>> összefoglaló írásra itt, ezen a listán, amit nagyon jónak találtam.<br>
>> <br>
>> De akárhogyan is, nagyon érdekelne Miskolczi eredménye. Rákerestem, de <br>
>> magát a (külföldi publikűciós visszautasítás után) Magyarországon megjelent <br>
>> tanulmányt nem találom, csak róla elemzést. Egy-két helyen mutatnak rá <br>
>> elvileg linkek, de a semmibe vesznek. Pedig mintha nemrég jelent volna <br>
>> meg.<br>
>> <br>
>> Meg tudod kérlek adni a tanulmány elérhetőségét, ha neked megvan?<br>
>> <br>
>> Köszönettel,<br>
>> <br>
>> Gyuszi<br>
>> <br>
>> On Sun, 22 Sep 2019, Reinisch Egon wrote:<br>
>> <br>
>>> Date: Sun, 22 Sep 2019 08:57:13 +0200<br>
>>> From: Reinisch Egon <reinisch@t-online.hu><br>
>>> Reply-To: grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br>
>>> To: Emoke Greschik <greschem@gmail.com>,<br>
>>> Greschik Emőke Listája <grem@turul.kgk.uni-obuda.hu><br>
>>> Subject: Re: [Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....<br>
>>> <br>
>>> <br>
>>> Kedves Lista !<br>
>>> <br>
>>> Őrület ! Európa legfontosabb feladata lenne ,hogy megfordítsa a népesség<br>
>>> csökkenést ,erre mit csinál jó néhány okos a széndioxid üggyel hozza<br>
>>> összefüggésbe a gyermek vállalást.<br>
>>> <br>
>>> A Föld napjainkban kezd újra kizöldülni és csökkennek a sivatagok ,ennek <br>
>>> oka<br>
>>> a tudatos erdőtelepítések mellett a megnövekedett széndioxid mennyiség .A<br>
>>> Föld 25 % -35 % figyelhető meg növénytakaró bővülés,a trópusi esőerdők<br>
>>> irtása ellenére .<br>
>>> <br>
>>> Az emberi tevékenység okozta széndioxid növekedéshez köthető káros anyag<br>
>>> kibocsájtást ugyan drasztikusan kellene csökkenteni de tudomásul kell <br>
>>> venni<br>
>>> hogy a széndioxid nem káros anyag hanem a növényzet éltető eleme.<br>
>>> <br>
>>> És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld<br>
>>> légköre nem zárt üvegház.Ezt bizonyította Miskolczi Ferenc a NASA egykori<br>
>>> légkör fizikusa .Eredményeit az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató <br>
>>> intézete<br>
>>> egy éves projekt keretében 2011-ben ellenőrizte és megállapította ,hogy<br>
>>> Miskolczinak igaza van ,ha a légkör széndioxid mennyisége akár a <br>
>>> duplájára<br>
>>> vagy háromszorosára emelkedne akkor sem tudná emelni az átlag <br>
>>> hőmérsékletet<br>
>>> ,viszont el lehetne hagyni a műtrágyázást .-Kész-pasz.<br>
>>> <br>
>>> Ezért lépet ki a USA a klíma egyezményből mert egy szakértő bizottság <br>
>>> petíciót nyújtott be amelyben szintén több magyar kutató is részt vett és <br>
>>> bizonyították hogy a felmelegedés teljesen független a széndioxid szint<br>
>>> növekedéstől.<br>
>>> <br>
>>> Üdv. Egon<br>
>>> <br>
>>> 2019.09.21. 17:45 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
>>> Greta Thunberg, a szuperhős<br>
>>> <br>
>>> <a href="https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html">https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html</a><br>
>>> A globális felmelegedéssel összefüggésben az a legnagyobb kihívás,<br>
>>> hogy a téma teljes mértékben átpolitizálttá vált, ezért a<br>
>>> megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg minden<br>
>>> szinten.<br>
>>> 2019. szeptember 21. 09:49<br>
>>> [117936.jpg]<br>
>>> <br>
>>> Szeptember 23-án lesz a következő ENSZ-klímacsúcs. Mivel magam is<br>
>>> foglalkozom fenntartható fejlődéssel, klímaváltozással, technológiai<br>
>>> innovációkkal és az ezekkel kapcsolatos társadalompolitikai<br>
>>> kérdésekkel, a populáris médiában nyomon követtem a svéd Greta<br>
>>> Thunberg tevékenységét is. Alapvetően nem értek egyet azzal, ahogyan<br>
>>> őt felhasználják, hiszen sem a tapasztalata, sem pedig eddigi<br>
>>> életpályája nem jogosítja fel arra, hogy tudományos kérdésekben<br>
>>> nemzetközi szinten nyilatkozzon meg.<br>
>>> <br>
>>> Induljunk el onnan, hogy a fiatal lány mit is képvisel! Fontos ügyben<br>
>>> lép fel: a klímaváltozásról beszél, elindította a Péntek a jövőért<br>
>>> (Fridays for Future) nevű kezdeményezést, különböző PR-akciókban,<br>
>>> hivatalos találkozókon vesz részt, amire egyébként a szociális médiát<br>
>>> megelőző korban aligha lett volna esélye.<br>
>>> <br>
>>> A fiatal lány napi tevékenységének mennyisége és az őt övező<br>
>>> folyamatos médiafigyelem azt valószínűsíti, hogy az információit<br>
>>> reggelente nem éppen az internetet böngészve szerzi meg, hanem komoly<br>
>>> szakértői háttérrel, mondhatni kampánycsapattal dolgozhat – akár egy<br>
>>> aktív politikus. Mivel nem látni a mögötte álló szereplőket, így csak<br>
>>> gyaníthatjuk, hogy a felkészítők között jócskán előfordulnak<br>
>>> lobbiszervezetek is.<br>
>>> <br>
>>> Ez önmagában nem baj, senki nem hordja magánál a bölcsek kövét, főleg<br>
>>> nem tizenévesen. Tekintettel arra, hogy hivatalosan a norvég<br>
>>> szocialista politikusok jelölték őt az idei Nobel-békedíjra, vélhetően<br>
>>> komoly esélye van elnyerni októberben. (Érdekesség, hogy a szeptember<br>
>>> eleji norvég önkormányzati választásokon a semmiből megjelent egy<br>
>>> „klímaellenes” párt. Kizárólag a klímaváltozással kapcsolatos, az<br>
>>> autósokat terhelő új adónem, a bompenger bevezetése elleni<br>
>>> tiltakozásul jött létre, és rögtön a szocialisták és a konzervatívok<br>
>>> támogatottságának szintjét érte el az urnáknál a második legnagyobb<br>
>>> városban, Bergenben.)<br>
>>> <br>
>>> Ha pedig továbbmegyünk, a globális felmelegedéssel összefüggésben az a<br>
>>> legnagyobb kihívás, hogy a téma mára teljes mértékben átpolitizálttá<br>
>>> vált, ezért a megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg<br>
>>> minden szinten. A legjobb példa erre az, hogy a nyugat-európai<br>
>>> vezetők annak tudatában szólítják fel a fejlődő országok vezetőit a<br>
>>> gazdasági termelésük visszafogására (amivel gyakorlatilag le kellene<br>
>>> mondaniuk a saját középosztályuk megerősítéséről), hogy Európa az<br>
>>> utóbbi száz évben – az ipari forradalom által okozott károkból<br>
>>> felállva – a fejlettebb és környezetkímélőbb (ámde jóval drágább)<br>
>>> technológiáknak is köszönhetően gyakorlatilag kizöldült.<br>
>>> <br>
>>> 1990 óta például Spanyolországban az erdőtelepítéseknek köszönhetően<br>
>>> az erdők területe 28-ról 37 százalékra nőtt. Még Olaszországban és<br>
>>> Görögországban is emelkedett az erdősített területek nagysága, 26-ról<br>
>>> 32 százalékra.<br>
>>> <br>
>>> A legbiztatóbb példa Írország: 1922-ben területének mindössze egy<br>
>>> százaléka volt erdő, ma ez 11 százalék körül van. Hazánk egy kicsit<br>
>>> még le van maradva (húsz százalék körüli az erdők aránya), de csak<br>
>>> tavasszal 22 millió facsemetét ültetett a kormányzat, ami önmagában is<br>
>>> 2000-2500 hektárnyi új erdőterületet jelent.<br>
>>> <br>
>>> A másik hangoztatott kedvenc téma: a gyermekvállalás visszaszorítása a<br>
>>> klímavédelem érdekében. Még a brit hercegi pár is bejelentette, hogy<br>
>>> ők bizony kettőnél több gyermeket nem vállalnak a Föld megmentése<br>
>>> érdekében. A gyermekvállalást világszinten ellenző véleményvezérek<br>
>>> valójában irdatlan tévedésben vannak. Az ENSZ előrejelzései szerint<br>
>>> ugyanis 2015 és 2050 között a következő egymilliárd ember mindössze<br>
>>> kilenc országban – India, Nigéria, Pakisztán, Kongói Demokratikus<br>
>>> Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Egyesült Államok, Indonézia és Uganda<br>
>>> – jön a világra.<br>
>>> <br>
>>> Ha pedig a közelmúltat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2010 és 2015<br>
>>> között a termékenységi ráta ugyancsak kilenc országban haladta meg az<br>
>>> öt gyermek per anya számot, amelyek közül nyolc afrikai (Nigéria,<br>
>>> Szomália, Mali, Csád, Angola, Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi<br>
>>> és Uganda).<br>
>>> <br>
>>> Ezzel párhuzamosan két ellentétes trend is érvényesült: az EU-ban az<br>
>>> 1960-as évek óta folyamatosan nőtt a népesség, ez azonban elsősorban a<br>
>>> bevándorlás következtében történt, amit a kommentátorok jelentős része<br>
>>> rendre elfelejt.<br>
>>> <br>
>>> Ugyanakkor a természetes szaporulat és így a termékenység már 1960 óta<br>
>>> folyamatosan csökken az unióban, és különösen az 1980-as évek óta<br>
>>> tartósan a 2-es szám alatt van; sőt, világszinten a térségünkben<br>
>>> (EU28) a legalacsonyabb ez a mutató (1,6), ami azt fogja eredményezni,<br>
>>> hogy az EU lesz a legelöregedettebb régió a világon. Ráadásul 1985 óta<br>
>>> minden évben többségben vannak a bevándorlók a kivándorlókhoz képest.<br>
>>> <br>
>>> A globális felmelegedés kapcsán sokkal inkább arra kellene fókuszálni,<br>
>>> milyen életmódot élünk, hogyan fogyasztunk, hiszen sokkal inkább ez<br>
>>> határozza meg, mennyire terheljük meg a környezetünket (extra<br>
>>> környezetszennyezéssel) és a saját testünket (extra kilókkal). Ma már<br>
>>> a WHO is elismeri, hogy – nagyon leegyszerűsítve – életmódváltással<br>
>>> sokkal többet lehetne elérni, mint az egészségügyi intézményekbe<br>
>>> történő beruházásokkal. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ne volna<br>
>>> szükség például az elmúlt évek mintegy 500 milliárdos vidéki<br>
>>> egészségügyi fejlesztései után a 700 milliárdos budapesti fejlesztési<br>
>>> projektekre, kórházépítésekre, sőt!)<br>
>>> <br>
>>> Erre is lehetne egy jó ellenpéldát hozni: A gyűrűk ura című film<br>
>>> szemkápráztató természeti szépségű forgatási helyszínét, a fejlődő<br>
>>> országnak semmiképpen nem mondható Új-Zélandot. Az Economist brit<br>
>>> gazdasági hetilap szerint az elsősorban ázsiai piacra exportáló<br>
>>> állattenyésztés önmagában 23 százalékkal növelte az országban az<br>
>>> üvegházhatású gázok mennyiségét.<br>
>>> <br>
>>> Ahhoz, hogy megfeleljenek a klímaváltozás kapcsán meghatározott<br>
>>> célértékeknek, a szakértők szerint brutálisan, 30 százalékkal kellene<br>
>>> csökkenteni az ország második legnagyobb nemzetgazdasági bevételét<br>
>>> hozó állatállományt. Ami ennél is nagyobb probléma: Új-Zéland vizeinek<br>
>>> kétharmada annyira fertőzött – részben a legelésző állatállomány által<br>
>>> felhalmozott trágya miatt –, hogy már nem javallott bennük úszni sem.<br>
>>> <br>
>>> A kérdés – ahogy azt a valóban méltán sztár Paul McCartney már régóta<br>
>>> szorgalmazza –: nem inkább az étrendünket kellene radikálisan<br>
>>> megváltoztatni, például kezdetnek húsmentes hétfőkkel („Meat Free<br>
>>> Monday”)? A tömegfogyasztás és globális pazarlás környezetet terhelő<br>
>>> aspektusai nem elhanyagolhatók, hiszen a megtermelt élelmiszerek 30<br>
>>> százaléka a szemétben landol.<br>
>>> <br>
>>> Az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre<br>
>>> vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A húsmentes hétfő kis lépés lenne<br>
>>> egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek. Főleg nekünk,<br>
>>> magyaroknak, ugyanis körünkben arányaiban több az elhízott, kövér<br>
>>> ember, így a hazai egészségügy és az állami költségvetés is relatíve<br>
>>> nagyobb kiadásokkal szembesül, mint optimális volna.<br>
>>> <br>
>>> Mindez miért releváns? Az Egészségügyi Világszervezet kimutatásai<br>
>>> szerint leginkább az életmód a felelős a korai halálozás, illetve a<br>
>>> Magyarországon elterjedt népbetegségek (például daganatos betegségek,<br>
>>> szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség) kialakulásában. A<br>
>>> genetikai tulajdonságok húsz százalékban tehetők felelőssé<br>
>>> mindezekért. Míg az egészségügyi intézményrendszer csupán tíz<br>
>>> százalékban tudja a betegségekből fakadó következményeket kezelni,<br>
>>> addig az életmódváltás 35-40 százalékban képes javítani az emberek<br>
>>> egészségi állapotán.<br>
>>> <br>
>>> A kezdő lépést tehát mindenkinek magának kell megtennie.<br>
>>> <br>
>>> Lovászy László<br>
>>> <br>
>>> A szerző az NKE tudományos főmunkatársa, stratégiai kormányzati<br>
>>> kutatásokat támogató miniszteri biztos, ENSZ-szakértő<br>
>>> <br>
>>> Magyar Nemzet<br>
>>> <br>
>>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
>>> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com">www.avast.com</a><br>
>>> <br>
>>> _______________________________________________<br>
>>> Grem mailing list<br>
>>> Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br>
>>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
>>> <br>
>>> <br>
><br>
</div>
</span></font></div>
</body>
</html>