<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body text="#000000" bgcolor="#FFFFCC">
<p>Kedves Lista!</p>
<p>Küldöm a Miskolczi Ferenc üvegházhatásról szóló magyar nyelvű
összefoglaló cikkét tartalmazó lap linkjét:</p>
<p><a moz-do-not-send="true"
href="http://magyarenergetika.hu/wp-content/uploads/me/ME_2018-3.pdf">http://magyarenergetika.hu/wp-content/uploads/me/ME_2018-3.pdf</a></p>
<p>Üdv, Ács Józsi<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">On 9-23-2019 14:20:27, Reinisch Egon
wrote:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:2b4a3507-e54c-c7dd-715c-b0082c4715d6@t-online.hu">
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
<p>Köszönjük Zoltánnak a szakértő megjegyzéseket, elolvastam
,nekem ehhez már csak annyi kérdésem lenne vajon Miskolczi
Ferenc adat elemzése mennyire lehet helytálló hiszen ő azt
állítja és a MTA Geofizikai és Geodéziai K. I. látszólag is
igazolta hogy a széndioxid koncentráció szint növekedés
valójában nem emelte az átlaghőmérsékletet ?Miskolczi egy elég
hosszú képlete sort is gyártott a kérdéshez amiben azt állítja a
légkör hő kiegyenlítési folyamata kompenzálni tudja az
esetlegesen megnőtt visszasugárzást ?<br>
</p>
<p>Üdv Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2019.09.23. 9:38 keltezéssel, Zoltan
Fodor írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:alpine.LSU.2.20.1909230724230.29536@bodri.elte.hu">Kedves
Lista! <br>
<br>
Greta Thunberg mozgalmat es a reakciokat en is a tortenelem
valoszinuleg legkoltsegesebb tevedesenek tartom. Fizikuskent
azonban hadd szoljak a temahoz par mondatban. <br>
<br>
<blockquote type="cite">És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem
ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld <br>
légköre nem zárt üvegház. <br>
</blockquote>
<br>
1. A CO2 uveghaz hatasu gaz, a szohasznalat azonban
szerencsetlen. Miert? <br>
<br>
a. Az uveghaz belul azert marad meleg, mert nem keveredik a
belso meleg levego a kulso hideg levegovel. <br>
<br>
b. A CO2-t azert nevezik uveghaz hatasu gaznak, mert ottlete
hasonlo kovetkezmenyekkel jar. A nap besugarozza a foldet (a
szohasznalat megertesenek a kedveert hasznalhatjuk azt a kepet
is, hogy feny/h"o reszecskekkel, "fotonokkal" szorja meg). A
foldnek a h"ot igy vagy ugy le kell adnia, de a legkorben levo
CO2 a kifele tarto h"o fotonokat elnyeli es minden iranyba ujra
kisugarozza. Azaz ezen fotonok fele ujra a fold fele indul es
melegebben tartja. Az elnevezes szerencsetlen, de annyi igazsag
van benne, hogy a fotonok nem jutnak ki teljesen, mint az
uveghazban a melegebb levego reszecskek is benn maradnak. <br>
<br>
<blockquote type="cite">a légkör széndioxid mennyisége akár a
duplájára vagy háromszorosára emelkedne akkor sem tudná emelni
az átlag hőmérsékletet, viszont el lehetne hagyni a
műtrágyázást <br>
</blockquote>
<br>
c. Ha nem lennenek uveghaz hatasu gazok, a fold
atlaghomerseklete -6 fok lenne. Mivel vannak ilyen gazok, ezert
14 fok az atlaghomerseklet. <br>
<br>
d. A legfontosabb mutragyak kotott nitrogent adnak a novenyeknek
(masok foszfort vagy kaliumot). A levego nitrogenjet a jo szaz
evvel ezelott kidolgozott un. Haber-Bosch eljarassal kotik meg.
Mindegyikunk testeben a feherjek fele mar ebbol a folyamatbol a
szaz ev alatt gyartott mutragyabol szarmazik. A szen ill. CO2
keves a feherjekhez. Ettol fuggetlenul igaz, hogy a tobb CO2
tobb novenyt eredmenyezett. <br>
<br>
<blockquote type="cite">Az utóbbi időben olyan anyagok is elém
kerültek, amik egyenesen azt állítják, hogy a Föld egésze nem
is melegszik. <br>
</blockquote>
<br>
2. Mi igaz az egesz global warming-bol (kerdesekre valaszt
adok)? <br>
<br>
a. Nott az ipari forradalom ota a legkorben a CO2? Igen, erre
pontos meresek vannak. <br>
<br>
b. A CO2 koncentracio novekedeset mi okoztuk? Valoszinu, ki
tudjuk szamolni, mi mennyit egettunk el (sokat), mennyi
vulkankitores volt (nem tul sok) es mennyi a legkori tobblet.
Ugy tunik nincs is mind a legkorben, jelentos mennyiseg a
novenyekben es az oceanokban kotott ki. <br>
<br>
c. Az ipari forradalom ota nott a foldon az atlaghomerseklet?
Lehetseges, de nem biztos, hogy ez ilyen egyszeru. A romaiak a
skot hatarig szolot termesztettek, pedig az akkori fajtak nem
voltak annyira hidegturoek. Kinaban volt olyan helyen is reges
reg narancstermesztes, ahol ma kizart lenne. A Kioto-i
palotakertben a cseresznyeviragzas 1800 es nem 1850 ota van
egyre korabban. Igaz, Cromwell idejeben a Temzen vasarokat
tartottak es ez a "Kis Jegkorszak" kb. 1850-ig az ipari
forradalom kiterjedesenek az idejeig tartott. <br>
<br>
d. A melegedes a CO2 koncentracio novekedese miatt van? Erre a
kerdesre meg kevesebb magabiztossaggal lehet valaszolni. Ahogy
az elozo pontban lattuk meleg ido volt sokkal korabban CO2
nelkul is. A melegedes meg az egyebkent is a vegetert "Kis
Jegkorszak" utan ugyis elkezdodott volna, fuggetlenul attol,
hogy mennyi CO2 jutott a levegobe. A koincidencia meg nem
ok-okozati viszony (pl. a nagyvarosokban eltuntek a golyak es a
szuletesszam is csokkent, de ez maximum az ovodaban ok-okozati
viszony). <br>
<br>
e. Ki tudjuk-e szamolni, hogy milyen homerseklet lesz 50 vagy
100 ev mulva? Egyertelmu a valasz: nem. Alapesetben igaz, hogy a
CO2 koncentracio megketszerezodese 1,2 fok melegedest
eredmenyez, de van egy csomo tenyezo, ami ezt novelne es van ami
csokkentene. Az egyenletek hihetetlenul bonyolultak. En nem
foglalkoztam veluk, de mas, hasonlo egyenletekkel nagyon sokat.
Ez alapjan nem lennek meglepodve, ha egy korrekt es nem elfogult
tudomanyos elemzes arra jutna, hogy a melegedes 2 fok
plusz-minusz 10 fok lesz. <br>
<br>
3. Termeszeti/tarsadalmi hatasok. <br>
<br>
a. Lehet, hogy a Venusz sorsara jutunk es felforrnak a tengerek?
Egyertelmuen nem. A Kambrium idejen a mainal egy nagysagreddel
magasabb volt a CO2 koncentracio, azaz ezt is kibirna a fold (ez
volt egyebkent az elovolag szamara a paradicsomi allapot,
robbanasszeruen jelentek meg uj elolenyformak). Ezt kell
osszevetni a mostani 270 ppm-rol 410-re felment ertekkel. <br>
<br>
b. Az elottunk allo 1-2-3 fok melegedes tonkreteszi a foldi
civilizaciot? Ez mar nem termeszettudomanyos kerdes, de ezzel
van a legtobb problemam. Vegyunk ket varost Budapestet es
Kolozsvart 11,3 es 8,7 fok evi atlaghomerseklettel. Igazabol
senkit nem erdekelt ez a 2,6 fok kulonbseg. Lehet, hogy olyan
helyen is kell majd legkondicionalot hasznalni, ahol eddig nem
kellett? Lehet. Lehet, hogy tomegevel kell epitenunk az
autopalyak ala az allatoknak atjarokat, hogy eszakra
migraljanak? Lehet. <br>
Lesz meg szaz mas problema is es mindet meg kell (es szerintem
meg is lehet) oldani. Ahogy a 2.e pontban emlitett szamolasi
feladatot is. <br>
<br>
c. Mit tudunk valtoztatni a CO2 koncentracion? Valoszinuleg
semmi erdemlegeset. Persze ovnunk kell kornyezetunket
(muanyagok, nehezfemek stb.). De semmi esely a CO2-kibocsatas
akarcsak marginalis csokkentesere is olyan partnerekkel mint
Kina vagy India. <br>
<br>
d. A megoldhatatlan feladat helyett a kovetkezmenyekkel kell
torodnunk. Pl. elkepzelheto, hogy 500 even belul megfordul a
fold magneses tere, de lehet, hogy nem. Nos, akkor most
probaljuk ezt megakadalyozni es atforgatni a fold melyen levo
olvadt vas mozgasat? Nem, nem ezt fogjuk csinalni, mert
eselytelen, hanem az iranytukon levo E es D betut fogjuk
felcserelni. Meg a kialakulo ozonlyuk miatt jobban vigyazunk az
UV fenyre. A globalis felmelegedes viszont olyan problemanak
tunik, amit talan meg tudnank oldani. Es ez a psziches izgalmi
allapot, ez nagyon kell. <br>
<br>
e. Miert lett ennyire felkapott Greta Thunberg mozgalma a
kereszteny kulturkorben? Ehhez vegkepp nem ertek, de ugy tunik,
hogy a globalis felmelegedes miatti felelem vallasp'otl'ov'a
valt. Az ideak vasaran vagy pontosabban az ideak evolucios
piacan azok a gondolatok terbelyesednek ki, amelyek rezonalnak a
kor erzesvilagara. Ugyanugy, ahogy az elovilag evolucioja soran
az olyan elolenyeknek van evolucios elonyuk, amelyek osszhangban
vannak a tobbi elolennyel es a klimaval. A keresztenyseg
visszaszorulasa miatt sokakban "ur keletkezett. El tudom
kepzelni, hogy sok ember fejeben ez az "ur ugy oldodik fel, hogy
"persze, hogy a tudomanyban hiszek (es nem egy 2000 eves
mesekonyvnek)". Szomoru. <br>
<br>
Udvozlettel, Fodor Zoltan <br>
<br>
<br>
On Sun, 22 Sep 2019, Gy Greschik wrote: <br>
<br>
<blockquote type="cite">Kedves Egon! <br>
<br>
Az elmúlt 20 év során vagy féltucat nálam nagyobb tudóssal
(...ööö, ez nem jelent sokat...) beszélgetve a kérdésről
egyvalakivel találkoztam, aki kutatásai alapján az ember által
okozott légszennyezésnek (nem emlékszem már, hogy a
szén-dioxidnak-e) tudta be a klímaváltozást. A többi nem ezt
valószínűsítette, hanem azt, hogy még meg nem értett
csillagászati (naptevékenység) ill. geológiai-légköri
folyamatok vannak a Föld évmilliók óta váltakozó klímája
mögött -- ld. jégkorszakok, meg amikor egyszer régen őscápák
úszkáltak Magyarország leendő helyén, a Pannon tengerben. <br>
<br>
Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik
egyenesen azt állítják, hogy a Föld egésze nem is melegszik.
(Hanem változik, mint mindig is változott: a Föld egyes
részein melegedik, máshol hűl -- aztán másképp.) <br>
<br>
Ács Józsi is nemrég felhívta a figyelmet egy általa korábban
írt összefoglaló írásra itt, ezen a listán, amit nagyon jónak
találtam. <br>
<br>
De akárhogyan is, nagyon érdekelne Miskolczi eredménye.
Rákerestem, de magát a (külföldi publikűciós visszautasítás
után) Magyarországon megjelent tanulmányt nem találom, csak
róla elemzést. Egy-két helyen mutatnak rá elvileg linkek, de
a semmibe vesznek. Pedig mintha nemrég jelent volna meg. <br>
<br>
Meg tudod kérlek adni a tanulmány elérhetőségét, ha neked
megvan? <br>
<br>
Köszönettel, <br>
<br>
Gyuszi <br>
<br>
On Sun, 22 Sep 2019, Reinisch Egon wrote: <br>
<br>
<blockquote type="cite">Date: Sun, 22 Sep 2019 08:57:13 +0200
<br>
From: Reinisch Egon <a class="moz-txt-link-rfc2396E"
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true"><reinisch@t-online.hu></a>
<br>
Reply-To: <a class="moz-txt-link-abbreviated"
href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
moz-do-not-send="true">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <br>
To: Emoke Greschik <a class="moz-txt-link-rfc2396E"
href="mailto:greschem@gmail.com" moz-do-not-send="true"><greschem@gmail.com></a>,
<br>
Greschik Emőke Listája <a class="moz-txt-link-rfc2396E"
href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
moz-do-not-send="true"><grem@turul.kgk.uni-obuda.hu></a>
<br>
Subject: Re: [Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán
.... <br>
<br>
<br>
Kedves Lista ! <br>
<br>
Őrület ! Európa legfontosabb feladata lenne ,hogy
megfordítsa a népesség <br>
csökkenést ,erre mit csinál jó néhány okos a széndioxid
üggyel hozza <br>
összefüggésbe a gyermek vállalást. <br>
<br>
A Föld napjainkban kezd újra kizöldülni és csökkennek a
sivatagok ,ennek oka <br>
a tudatos erdőtelepítések mellett a megnövekedett széndioxid
mennyiség .A <br>
Föld 25 % -35 % figyelhető meg növénytakaró bővülés,a
trópusi esőerdők <br>
irtása ellenére . <br>
<br>
Az emberi tevékenység okozta széndioxid növekedéshez
köthető káros anyag <br>
kibocsájtást ugyan drasztikusan kellene csökkenteni de
tudomásul kell venni <br>
hogy a széndioxid nem káros anyag hanem a növényzet éltető
eleme. <br>
<br>
És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz
,mert a Föld <br>
légköre nem zárt üvegház.Ezt bizonyította Miskolczi Ferenc a
NASA egykori <br>
légkör fizikusa .Eredményeit az MTA Geodéziai és Geofizikai
Kutató intézete <br>
egy éves projekt keretében 2011-ben ellenőrizte és
megállapította ,hogy <br>
Miskolczinak igaza van ,ha a légkör széndioxid mennyisége
akár a duplájára <br>
vagy háromszorosára emelkedne akkor sem tudná emelni az
átlag hőmérsékletet <br>
,viszont el lehetne hagyni a műtrágyázást .-Kész-pasz. <br>
<br>
Ezért lépet ki a USA a klíma egyezményből mert egy szakértő
bizottság <br>
petíciót nyújtott be amelyben szintén több magyar kutató is
részt vett és <br>
bizonyították hogy a felmelegedés teljesen független a
széndioxid szint <br>
növekedéstől. <br>
<br>
Üdv. Egon <br>
<br>
2019.09.21. 17:45 keltezéssel, Emoke Greschik írta: <br>
Greta Thunberg, a szuperhős <br>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext"
href="https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html"
moz-do-not-send="true">https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html</a>
<br>
A globális felmelegedéssel összefüggésben az a legnagyobb
kihívás, <br>
hogy a téma teljes mértékben átpolitizálttá vált, ezért a <br>
megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg
minden <br>
szinten. <br>
2019. szeptember 21. 09:49 <br>
[117936.jpg] <br>
<br>
Szeptember 23-án lesz a következő ENSZ-klímacsúcs. Mivel
magam is <br>
foglalkozom fenntartható fejlődéssel, klímaváltozással,
technológiai <br>
innovációkkal és az ezekkel kapcsolatos társadalompolitikai
<br>
kérdésekkel, a populáris médiában nyomon követtem a svéd
Greta <br>
Thunberg tevékenységét is. Alapvetően nem értek egyet azzal,
ahogyan <br>
őt felhasználják, hiszen sem a tapasztalata, sem pedig
eddigi <br>
életpályája nem jogosítja fel arra, hogy tudományos
kérdésekben <br>
nemzetközi szinten nyilatkozzon meg. <br>
<br>
Induljunk el onnan, hogy a fiatal lány mit is képvisel!
Fontos ügyben <br>
lép fel: a klímaváltozásról beszél, elindította a Péntek a
jövőért <br>
(Fridays for Future) nevű kezdeményezést, különböző
PR-akciókban, <br>
hivatalos találkozókon vesz részt, amire egyébként a
szociális médiát <br>
megelőző korban aligha lett volna esélye. <br>
<br>
A fiatal lány napi tevékenységének mennyisége és az őt övező
<br>
folyamatos médiafigyelem azt valószínűsíti, hogy az
információit <br>
reggelente nem éppen az internetet böngészve szerzi meg,
hanem komoly <br>
szakértői háttérrel, mondhatni kampánycsapattal dolgozhat –
akár egy <br>
aktív politikus. Mivel nem látni a mögötte álló szereplőket,
így csak <br>
gyaníthatjuk, hogy a felkészítők között jócskán előfordulnak
<br>
lobbiszervezetek is. <br>
<br>
Ez önmagában nem baj, senki nem hordja magánál a bölcsek
kövét, főleg <br>
nem tizenévesen. Tekintettel arra, hogy hivatalosan a norvég
<br>
szocialista politikusok jelölték őt az idei Nobel-békedíjra,
vélhetően <br>
komoly esélye van elnyerni októberben. (Érdekesség, hogy a
szeptember <br>
eleji norvég önkormányzati választásokon a semmiből
megjelent egy <br>
„klímaellenes” párt. Kizárólag a klímaváltozással
kapcsolatos, az <br>
autósokat terhelő új adónem, a bompenger bevezetése elleni <br>
tiltakozásul jött létre, és rögtön a szocialisták és a
konzervatívok <br>
támogatottságának szintjét érte el az urnáknál a második
legnagyobb <br>
városban, Bergenben.) <br>
<br>
Ha pedig továbbmegyünk, a globális felmelegedéssel
összefüggésben az a <br>
legnagyobb kihívás, hogy a téma mára teljes mértékben
átpolitizálttá <br>
vált, ezért a megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi
indult meg <br>
minden szinten. A legjobb példa erre az, hogy a
nyugat-európai <br>
vezetők annak tudatában szólítják fel a fejlődő országok
vezetőit a <br>
gazdasági termelésük visszafogására (amivel gyakorlatilag le
kellene <br>
mondaniuk a saját középosztályuk megerősítéséről), hogy
Európa az <br>
utóbbi száz évben – az ipari forradalom által okozott
károkból <br>
felállva – a fejlettebb és környezetkímélőbb (ámde jóval
drágább) <br>
technológiáknak is köszönhetően gyakorlatilag kizöldült. <br>
<br>
1990 óta például Spanyolországban az erdőtelepítéseknek
köszönhetően <br>
az erdők területe 28-ról 37 százalékra nőtt. Még
Olaszországban és <br>
Görögországban is emelkedett az erdősített területek
nagysága, 26-ról <br>
32 százalékra. <br>
<br>
A legbiztatóbb példa Írország: 1922-ben területének
mindössze egy <br>
százaléka volt erdő, ma ez 11 százalék körül van. Hazánk egy
kicsit <br>
még le van maradva (húsz százalék körüli az erdők aránya),
de csak <br>
tavasszal 22 millió facsemetét ültetett a kormányzat, ami
önmagában is <br>
2000-2500 hektárnyi új erdőterületet jelent. <br>
<br>
A másik hangoztatott kedvenc téma: a gyermekvállalás
visszaszorítása a <br>
klímavédelem érdekében. Még a brit hercegi pár is
bejelentette, hogy <br>
ők bizony kettőnél több gyermeket nem vállalnak a Föld
megmentése <br>
érdekében. A gyermekvállalást világszinten ellenző
véleményvezérek <br>
valójában irdatlan tévedésben vannak. Az ENSZ előrejelzései
szerint <br>
ugyanis 2015 és 2050 között a következő egymilliárd ember
mindössze <br>
kilenc országban – India, Nigéria, Pakisztán, Kongói
Demokratikus <br>
Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Egyesült Államok, Indonézia
és Uganda <br>
– jön a világra. <br>
<br>
Ha pedig a közelmúltat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2010 és
2015 <br>
között a termékenységi ráta ugyancsak kilenc országban
haladta meg az <br>
öt gyermek per anya számot, amelyek közül nyolc afrikai
(Nigéria, <br>
Szomália, Mali, Csád, Angola, Kongói Demokratikus
Köztársaság, Burundi <br>
és Uganda). <br>
<br>
Ezzel párhuzamosan két ellentétes trend is érvényesült: az
EU-ban az <br>
1960-as évek óta folyamatosan nőtt a népesség, ez azonban
elsősorban a <br>
bevándorlás következtében történt, amit a kommentátorok
jelentős része <br>
rendre elfelejt. <br>
<br>
Ugyanakkor a természetes szaporulat és így a termékenység
már 1960 óta <br>
folyamatosan csökken az unióban, és különösen az 1980-as
évek óta <br>
tartósan a 2-es szám alatt van; sőt, világszinten a
térségünkben <br>
(EU28) a legalacsonyabb ez a mutató (1,6), ami azt fogja
eredményezni, <br>
hogy az EU lesz a legelöregedettebb régió a világon.
Ráadásul 1985 óta <br>
minden évben többségben vannak a bevándorlók a
kivándorlókhoz képest. <br>
<br>
A globális felmelegedés kapcsán sokkal inkább arra kellene
fókuszálni, <br>
milyen életmódot élünk, hogyan fogyasztunk, hiszen sokkal
inkább ez <br>
határozza meg, mennyire terheljük meg a környezetünket
(extra <br>
környezetszennyezéssel) és a saját testünket (extra
kilókkal). Ma már <br>
a WHO is elismeri, hogy – nagyon leegyszerűsítve –
életmódváltással <br>
sokkal többet lehetne elérni, mint az egészségügyi
intézményekbe <br>
történő beruházásokkal. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ne
volna <br>
szükség például az elmúlt évek mintegy 500 milliárdos vidéki
<br>
egészségügyi fejlesztései után a 700 milliárdos budapesti
fejlesztési <br>
projektekre, kórházépítésekre, sőt!) <br>
<br>
Erre is lehetne egy jó ellenpéldát hozni: A gyűrűk ura című
film <br>
szemkápráztató természeti szépségű forgatási helyszínét, a
fejlődő <br>
országnak semmiképpen nem mondható Új-Zélandot. Az Economist
brit <br>
gazdasági hetilap szerint az elsősorban ázsiai piacra
exportáló <br>
állattenyésztés önmagában 23 százalékkal növelte az
országban az <br>
üvegházhatású gázok mennyiségét. <br>
<br>
Ahhoz, hogy megfeleljenek a klímaváltozás kapcsán
meghatározott <br>
célértékeknek, a szakértők szerint brutálisan, 30
százalékkal kellene <br>
csökkenteni az ország második legnagyobb nemzetgazdasági
bevételét <br>
hozó állatállományt. Ami ennél is nagyobb probléma:
Új-Zéland vizeinek <br>
kétharmada annyira fertőzött – részben a legelésző
állatállomány által <br>
felhalmozott trágya miatt –, hogy már nem javallott bennük
úszni sem. <br>
<br>
A kérdés – ahogy azt a valóban méltán sztár Paul McCartney
már régóta <br>
szorgalmazza –: nem inkább az étrendünket kellene
radikálisan <br>
megváltoztatni, például kezdetnek húsmentes hétfőkkel („Meat
Free <br>
Monday”)? A tömegfogyasztás és globális pazarlás környezetet
terhelő <br>
aspektusai nem elhanyagolhatók, hiszen a megtermelt
élelmiszerek 30 <br>
százaléka a szemétben landol. <br>
<br>
Az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami
egy főre <br>
vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A húsmentes hétfő kis
lépés lenne <br>
egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek. Főleg nekünk, <br>
magyaroknak, ugyanis körünkben arányaiban több az elhízott,
kövér <br>
ember, így a hazai egészségügy és az állami költségvetés is
relatíve <br>
nagyobb kiadásokkal szembesül, mint optimális volna. <br>
<br>
Mindez miért releváns? Az Egészségügyi Világszervezet
kimutatásai <br>
szerint leginkább az életmód a felelős a korai halálozás,
illetve a <br>
Magyarországon elterjedt népbetegségek (például daganatos
betegségek, <br>
szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség)
kialakulásában. A <br>
genetikai tulajdonságok húsz százalékban tehetők felelőssé <br>
mindezekért. Míg az egészségügyi intézményrendszer csupán
tíz <br>
százalékban tudja a betegségekből fakadó következményeket
kezelni, <br>
addig az életmódváltás 35-40 százalékban képes javítani az
emberek <br>
egészségi állapotán. <br>
<br>
A kezdő lépést tehát mindenkinek magának kell megtennie. <br>
<br>
Lovászy László <br>
<br>
A szerző az NKE tudományos főmunkatársa, stratégiai
kormányzati <br>
kutatásokat támogató miniszteri biztos, ENSZ-szakértő <br>
<br>
Magyar Nemzet <br>
<br>
[icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
<br>
Mentes a vírusoktól. <a class="moz-txt-link-abbreviated"
href="http://www.avast.com" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a>
<br>
<br>
_______________________________________________ <br>
Grem mailing list <br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated"
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <br>
<a class="moz-txt-link-freetext"
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<br>
<br>
</blockquote>
<br>
</blockquote>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width: 470px; padding-top: 17px; color:
#41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica,
sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
target="_blank" style="color: #4453ea;"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1"
height="1" moz-do-not-send="true"> </a></div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div class="moz-signature">-- <br>
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<br>
<div class="moz-signature">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html;
charset=UTF-8">
<title></title>
<font face="Cambria"><b><font face="Arial">József Ács</font></b></font><font
face="Cambria"><font size="-1" face="Arial"><br>
Software Developer</font></font>
<div class="moz-signature">
<p><font face="Cambria"><img
src="cid:part16.D8DF6106.37D707C6@axisvm.com" alt=""
width="109" height="20"><br>
</font></p>
<p><font face="Cambria"><font face="Arial"><b>Inter-CAD Kft.</b></font></font><font
face="Cambria"><font size="-2" face="Arial"><br>
Károly krt. 9. VI/606<br>
H-1075 Budapest<br>
+36 1 322-9072<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.axisvm.eu">www.axisvm.eu</a></font><br>
</font></p>
</div>
</div>
</div>
</body>
</html>