<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body text="#000000" bgcolor="#FFFFFF">
<p>Köszönjük Zoltánnak a szakértő megjegyzéseket, elolvastam ,nekem
ehhez már csak annyi kérdésem lenne vajon Miskolczi Ferenc adat
elemzése mennyire lehet helytálló hiszen ő azt állítja és a MTA
Geofizikai és Geodéziai K. I. látszólag is igazolta hogy a
széndioxid koncentráció szint növekedés valójában nem emelte az
átlaghőmérsékletet ?Miskolczi egy elég hosszú képlete sort is
gyártott a kérdéshez amiben azt állítja a légkör hő kiegyenlítési
folyamata kompenzálni tudja az esetlegesen megnőtt
visszasugárzást ?<br>
</p>
<p>Üdv Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2019.09.23. 9:38 keltezéssel, Zoltan
Fodor írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:alpine.LSU.2.20.1909230724230.29536@bodri.elte.hu">Kedves
Lista!
<br>
<br>
Greta Thunberg mozgalmat es a reakciokat en is a tortenelem
valoszinuleg legkoltsegesebb tevedesenek tartom. Fizikuskent
azonban hadd szoljak a temahoz par mondatban.
<br>
<br>
<blockquote type="cite">És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem
ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld
<br>
légköre nem zárt üvegház.
<br>
</blockquote>
<br>
1. A CO2 uveghaz hatasu gaz, a szohasznalat azonban szerencsetlen.
Miert?
<br>
<br>
a. Az uveghaz belul azert marad meleg, mert nem keveredik a belso
meleg levego a kulso hideg levegovel.
<br>
<br>
b. A CO2-t azert nevezik uveghaz hatasu gaznak, mert ottlete
hasonlo kovetkezmenyekkel jar. A nap besugarozza a foldet (a
szohasznalat megertesenek a kedveert hasznalhatjuk azt a kepet is,
hogy feny/h"o reszecskekkel, "fotonokkal" szorja meg). A foldnek a
h"ot igy vagy ugy le kell adnia, de a legkorben levo CO2 a kifele
tarto h"o fotonokat elnyeli es minden iranyba ujra kisugarozza.
Azaz ezen fotonok fele ujra a fold fele indul es melegebben
tartja. Az elnevezes szerencsetlen, de annyi igazsag van benne,
hogy a fotonok nem jutnak ki teljesen, mint az uveghazban a
melegebb levego reszecskek is benn maradnak.
<br>
<br>
<blockquote type="cite">a légkör széndioxid mennyisége akár a
duplájára vagy háromszorosára emelkedne akkor sem tudná emelni
az átlag hőmérsékletet, viszont el lehetne hagyni a műtrágyázást
<br>
</blockquote>
<br>
c. Ha nem lennenek uveghaz hatasu gazok, a fold atlaghomerseklete
-6 fok lenne. Mivel vannak ilyen gazok, ezert 14 fok az
atlaghomerseklet.
<br>
<br>
d. A legfontosabb mutragyak kotott nitrogent adnak a novenyeknek
(masok foszfort vagy kaliumot). A levego nitrogenjet a jo szaz
evvel ezelott kidolgozott un. Haber-Bosch eljarassal kotik meg.
Mindegyikunk testeben a feherjek fele mar ebbol a folyamatbol a
szaz ev alatt gyartott mutragyabol szarmazik. A szen ill. CO2
keves a feherjekhez. Ettol fuggetlenul igaz, hogy a tobb CO2 tobb
novenyt eredmenyezett.
<br>
<br>
<blockquote type="cite">Az utóbbi időben olyan anyagok is elém
kerültek, amik egyenesen azt állítják, hogy a Föld egésze nem is
melegszik.
<br>
</blockquote>
<br>
2. Mi igaz az egesz global warming-bol (kerdesekre valaszt adok)?
<br>
<br>
a. Nott az ipari forradalom ota a legkorben a CO2? Igen, erre
pontos meresek vannak.
<br>
<br>
b. A CO2 koncentracio novekedeset mi okoztuk? Valoszinu, ki tudjuk
szamolni, mi mennyit egettunk el (sokat), mennyi vulkankitores
volt (nem tul sok) es mennyi a legkori tobblet. Ugy tunik nincs is
mind a legkorben, jelentos mennyiseg a novenyekben es az
oceanokban kotott ki.
<br>
<br>
c. Az ipari forradalom ota nott a foldon az atlaghomerseklet?
Lehetseges, de nem biztos, hogy ez ilyen egyszeru. A romaiak a
skot hatarig szolot termesztettek, pedig az akkori fajtak nem
voltak annyira hidegturoek. Kinaban volt olyan helyen is reges reg
narancstermesztes, ahol ma kizart lenne. A Kioto-i palotakertben a
cseresznyeviragzas 1800 es nem 1850 ota van egyre korabban. Igaz,
Cromwell idejeben a Temzen vasarokat tartottak es ez a "Kis
Jegkorszak" kb. 1850-ig az ipari forradalom kiterjedesenek az
idejeig tartott.
<br>
<br>
d. A melegedes a CO2 koncentracio novekedese miatt van? Erre a
kerdesre meg kevesebb magabiztossaggal lehet valaszolni. Ahogy az
elozo pontban lattuk meleg ido volt sokkal korabban CO2 nelkul is.
A melegedes meg az egyebkent is a vegetert "Kis Jegkorszak" utan
ugyis elkezdodott volna, fuggetlenul attol, hogy mennyi CO2 jutott
a levegobe. A koincidencia meg nem ok-okozati viszony (pl. a
nagyvarosokban eltuntek a golyak es a szuletesszam is csokkent, de
ez maximum az ovodaban ok-okozati viszony).
<br>
<br>
e. Ki tudjuk-e szamolni, hogy milyen homerseklet lesz 50 vagy 100
ev mulva? Egyertelmu a valasz: nem. Alapesetben igaz, hogy a CO2
koncentracio megketszerezodese 1,2 fok melegedest eredmenyez, de
van egy csomo tenyezo, ami ezt novelne es van ami csokkentene. Az
egyenletek hihetetlenul bonyolultak. En nem foglalkoztam veluk, de
mas, hasonlo egyenletekkel nagyon sokat. Ez alapjan nem lennek
meglepodve, ha egy korrekt es nem elfogult tudomanyos elemzes arra
jutna, hogy a melegedes 2 fok plusz-minusz 10 fok lesz.
<br>
<br>
3. Termeszeti/tarsadalmi hatasok.
<br>
<br>
a. Lehet, hogy a Venusz sorsara jutunk es felforrnak a tengerek?
Egyertelmuen nem. A Kambrium idejen a mainal egy nagysagreddel
magasabb volt a CO2 koncentracio, azaz ezt is kibirna a fold (ez
volt egyebkent az elovolag szamara a paradicsomi allapot,
robbanasszeruen jelentek meg uj elolenyformak). Ezt kell
osszevetni a mostani 270 ppm-rol 410-re felment ertekkel.
<br>
<br>
b. Az elottunk allo 1-2-3 fok melegedes tonkreteszi a foldi
civilizaciot? Ez mar nem termeszettudomanyos kerdes, de ezzel van
a legtobb problemam. Vegyunk ket varost Budapestet es Kolozsvart
11,3 es 8,7 fok evi atlaghomerseklettel. Igazabol senkit nem
erdekelt ez a 2,6 fok kulonbseg. Lehet, hogy olyan helyen is kell
majd legkondicionalot hasznalni, ahol eddig nem kellett? Lehet.
Lehet, hogy tomegevel kell epitenunk az autopalyak ala az
allatoknak atjarokat, hogy eszakra migraljanak? Lehet.
<br>
Lesz meg szaz mas problema is es mindet meg kell (es szerintem meg
is lehet) oldani. Ahogy a 2.e pontban emlitett szamolasi feladatot
is.
<br>
<br>
c. Mit tudunk valtoztatni a CO2 koncentracion? Valoszinuleg semmi
erdemlegeset. Persze ovnunk kell kornyezetunket (muanyagok,
nehezfemek stb.). De semmi esely a CO2-kibocsatas akarcsak
marginalis csokkentesere is olyan partnerekkel mint Kina vagy
India.
<br>
<br>
d. A megoldhatatlan feladat helyett a kovetkezmenyekkel kell
torodnunk. Pl. elkepzelheto, hogy 500 even belul megfordul a fold
magneses tere, de lehet, hogy nem. Nos, akkor most probaljuk ezt
megakadalyozni es atforgatni a fold melyen levo olvadt vas
mozgasat? Nem, nem ezt fogjuk csinalni, mert eselytelen, hanem az
iranytukon levo E es D betut fogjuk felcserelni. Meg a kialakulo
ozonlyuk miatt jobban vigyazunk az UV fenyre. A globalis
felmelegedes viszont olyan problemanak tunik, amit talan meg
tudnank oldani. Es ez a psziches izgalmi allapot, ez nagyon kell.
<br>
<br>
e. Miert lett ennyire felkapott Greta Thunberg mozgalma a
kereszteny kulturkorben? Ehhez vegkepp nem ertek, de ugy tunik,
hogy a globalis felmelegedes miatti felelem vallasp'otl'ov'a valt.
Az ideak vasaran vagy pontosabban az ideak evolucios piacan azok a
gondolatok terbelyesednek ki, amelyek rezonalnak a kor
erzesvilagara. Ugyanugy, ahogy az elovilag evolucioja soran az
olyan elolenyeknek van evolucios elonyuk, amelyek osszhangban
vannak a tobbi elolennyel es a klimaval. A keresztenyseg
visszaszorulasa miatt sokakban "ur keletkezett. El tudom kepzelni,
hogy sok ember fejeben ez az "ur ugy oldodik fel, hogy "persze,
hogy a tudomanyban hiszek (es nem egy 2000 eves mesekonyvnek)".
Szomoru.
<br>
<br>
Udvozlettel, Fodor Zoltan
<br>
<br>
<br>
On Sun, 22 Sep 2019, Gy Greschik wrote:
<br>
<br>
<blockquote type="cite">Kedves Egon!
<br>
<br>
Az elmúlt 20 év során vagy féltucat nálam nagyobb tudóssal
(...ööö, ez nem jelent sokat...) beszélgetve a kérdésről
egyvalakivel találkoztam, aki kutatásai alapján az ember által
okozott légszennyezésnek (nem emlékszem már, hogy a
szén-dioxidnak-e) tudta be a klímaváltozást. A többi nem ezt
valószínűsítette, hanem azt, hogy még meg nem értett
csillagászati (naptevékenység) ill. geológiai-légköri folyamatok
vannak a Föld évmilliók óta váltakozó klímája mögött -- ld.
jégkorszakok, meg amikor egyszer régen őscápák úszkáltak
Magyarország leendő helyén, a Pannon tengerben.
<br>
<br>
Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik egyenesen
azt állítják, hogy a Föld egésze nem is melegszik. (Hanem
változik, mint mindig is változott: a Föld egyes részein
melegedik, máshol hűl -- aztán másképp.)
<br>
<br>
Ács Józsi is nemrég felhívta a figyelmet egy általa korábban írt
összefoglaló írásra itt, ezen a listán, amit nagyon jónak
találtam.
<br>
<br>
De akárhogyan is, nagyon érdekelne Miskolczi eredménye.
Rákerestem, de magát a (külföldi publikűciós visszautasítás
után) Magyarországon megjelent tanulmányt nem találom, csak róla
elemzést. Egy-két helyen mutatnak rá elvileg linkek, de a
semmibe vesznek. Pedig mintha nemrég jelent volna meg.
<br>
<br>
Meg tudod kérlek adni a tanulmány elérhetőségét, ha neked
megvan?
<br>
<br>
Köszönettel,
<br>
<br>
Gyuszi
<br>
<br>
On Sun, 22 Sep 2019, Reinisch Egon wrote:
<br>
<br>
<blockquote type="cite">Date: Sun, 22 Sep 2019 08:57:13 +0200
<br>
From: Reinisch Egon <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:reinisch@t-online.hu"><reinisch@t-online.hu></a>
<br>
Reply-To: <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
To: Emoke Greschik <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:greschem@gmail.com"><greschem@gmail.com></a>,
<br>
Greschik Emőke Listája <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"><grem@turul.kgk.uni-obuda.hu></a>
<br>
Subject: Re: [Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán
....
<br>
<br>
<br>
Kedves Lista !
<br>
<br>
Őrület ! Európa legfontosabb feladata lenne ,hogy megfordítsa
a népesség
<br>
csökkenést ,erre mit csinál jó néhány okos a széndioxid üggyel
hozza
<br>
összefüggésbe a gyermek vállalást.
<br>
<br>
A Föld napjainkban kezd újra kizöldülni és csökkennek a
sivatagok ,ennek oka
<br>
a tudatos erdőtelepítések mellett a megnövekedett széndioxid
mennyiség .A
<br>
Föld 25 % -35 % figyelhető meg növénytakaró bővülés,a trópusi
esőerdők
<br>
irtása ellenére .
<br>
<br>
Az emberi tevékenység okozta széndioxid növekedéshez köthető
káros anyag
<br>
kibocsájtást ugyan drasztikusan kellene csökkenteni de
tudomásul kell venni
<br>
hogy a széndioxid nem káros anyag hanem a növényzet éltető
eleme.
<br>
<br>
És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz
,mert a Föld
<br>
légköre nem zárt üvegház.Ezt bizonyította Miskolczi Ferenc a
NASA egykori
<br>
légkör fizikusa .Eredményeit az MTA Geodéziai és Geofizikai
Kutató intézete
<br>
egy éves projekt keretében 2011-ben ellenőrizte és
megállapította ,hogy
<br>
Miskolczinak igaza van ,ha a légkör széndioxid mennyisége
akár a duplájára
<br>
vagy háromszorosára emelkedne akkor sem tudná emelni az átlag
hőmérsékletet
<br>
,viszont el lehetne hagyni a műtrágyázást .-Kész-pasz.
<br>
<br>
Ezért lépet ki a USA a klíma egyezményből mert egy szakértő
bizottság
<br>
petíciót nyújtott be amelyben szintén több magyar kutató is
részt vett és
<br>
bizonyították hogy a felmelegedés teljesen független a
széndioxid szint
<br>
növekedéstől.
<br>
<br>
Üdv. Egon
<br>
<br>
2019.09.21. 17:45 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
<br>
Greta Thunberg, a szuperhős
<br>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html">https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html</a>
<br>
A globális felmelegedéssel összefüggésben az a legnagyobb
kihívás,
<br>
hogy a téma teljes mértékben átpolitizálttá vált, ezért a
<br>
megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg minden
<br>
szinten.
<br>
2019. szeptember 21. 09:49
<br>
[117936.jpg]
<br>
<br>
Szeptember 23-án lesz a következő ENSZ-klímacsúcs. Mivel
magam is
<br>
foglalkozom fenntartható fejlődéssel, klímaváltozással,
technológiai
<br>
innovációkkal és az ezekkel kapcsolatos társadalompolitikai
<br>
kérdésekkel, a populáris médiában nyomon követtem a svéd
Greta
<br>
Thunberg tevékenységét is. Alapvetően nem értek egyet azzal,
ahogyan
<br>
őt felhasználják, hiszen sem a tapasztalata, sem pedig eddigi
<br>
életpályája nem jogosítja fel arra, hogy tudományos
kérdésekben
<br>
nemzetközi szinten nyilatkozzon meg.
<br>
<br>
Induljunk el onnan, hogy a fiatal lány mit is képvisel! Fontos
ügyben
<br>
lép fel: a klímaváltozásról beszél, elindította a Péntek a
jövőért
<br>
(Fridays for Future) nevű kezdeményezést, különböző
PR-akciókban,
<br>
hivatalos találkozókon vesz részt, amire egyébként a szociális
médiát
<br>
megelőző korban aligha lett volna esélye.
<br>
<br>
A fiatal lány napi tevékenységének mennyisége és az őt övező
<br>
folyamatos médiafigyelem azt valószínűsíti, hogy az
információit
<br>
reggelente nem éppen az internetet böngészve szerzi meg, hanem
komoly
<br>
szakértői háttérrel, mondhatni kampánycsapattal dolgozhat –
akár egy
<br>
aktív politikus. Mivel nem látni a mögötte álló szereplőket,
így csak
<br>
gyaníthatjuk, hogy a felkészítők között jócskán előfordulnak
<br>
lobbiszervezetek is.
<br>
<br>
Ez önmagában nem baj, senki nem hordja magánál a bölcsek
kövét, főleg
<br>
nem tizenévesen. Tekintettel arra, hogy hivatalosan a norvég
<br>
szocialista politikusok jelölték őt az idei Nobel-békedíjra,
vélhetően
<br>
komoly esélye van elnyerni októberben. (Érdekesség, hogy a
szeptember
<br>
eleji norvég önkormányzati választásokon a semmiből megjelent
egy
<br>
„klímaellenes” párt. Kizárólag a klímaváltozással kapcsolatos,
az
<br>
autósokat terhelő új adónem, a bompenger bevezetése elleni
<br>
tiltakozásul jött létre, és rögtön a szocialisták és a
konzervatívok
<br>
támogatottságának szintjét érte el az urnáknál a második
legnagyobb
<br>
városban, Bergenben.)
<br>
<br>
Ha pedig továbbmegyünk, a globális felmelegedéssel
összefüggésben az a
<br>
legnagyobb kihívás, hogy a téma mára teljes mértékben
átpolitizálttá
<br>
vált, ezért a megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi
indult meg
<br>
minden szinten. A legjobb példa erre az, hogy a
nyugat-európai
<br>
vezetők annak tudatában szólítják fel a fejlődő országok
vezetőit a
<br>
gazdasági termelésük visszafogására (amivel gyakorlatilag le
kellene
<br>
mondaniuk a saját középosztályuk megerősítéséről), hogy Európa
az
<br>
utóbbi száz évben – az ipari forradalom által okozott károkból
<br>
felállva – a fejlettebb és környezetkímélőbb (ámde jóval
drágább)
<br>
technológiáknak is köszönhetően gyakorlatilag kizöldült.
<br>
<br>
1990 óta például Spanyolországban az erdőtelepítéseknek
köszönhetően
<br>
az erdők területe 28-ról 37 százalékra nőtt. Még
Olaszországban és
<br>
Görögországban is emelkedett az erdősített területek nagysága,
26-ról
<br>
32 százalékra.
<br>
<br>
A legbiztatóbb példa Írország: 1922-ben területének mindössze
egy
<br>
százaléka volt erdő, ma ez 11 százalék körül van. Hazánk egy
kicsit
<br>
még le van maradva (húsz százalék körüli az erdők aránya), de
csak
<br>
tavasszal 22 millió facsemetét ültetett a kormányzat, ami
önmagában is
<br>
2000-2500 hektárnyi új erdőterületet jelent.
<br>
<br>
A másik hangoztatott kedvenc téma: a gyermekvállalás
visszaszorítása a
<br>
klímavédelem érdekében. Még a brit hercegi pár is
bejelentette, hogy
<br>
ők bizony kettőnél több gyermeket nem vállalnak a Föld
megmentése
<br>
érdekében. A gyermekvállalást világszinten ellenző
véleményvezérek
<br>
valójában irdatlan tévedésben vannak. Az ENSZ előrejelzései
szerint
<br>
ugyanis 2015 és 2050 között a következő egymilliárd ember
mindössze
<br>
kilenc országban – India, Nigéria, Pakisztán, Kongói
Demokratikus
<br>
Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Egyesült Államok, Indonézia és
Uganda
<br>
– jön a világra.
<br>
<br>
Ha pedig a közelmúltat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2010 és
2015
<br>
között a termékenységi ráta ugyancsak kilenc országban haladta
meg az
<br>
öt gyermek per anya számot, amelyek közül nyolc afrikai
(Nigéria,
<br>
Szomália, Mali, Csád, Angola, Kongói Demokratikus Köztársaság,
Burundi
<br>
és Uganda).
<br>
<br>
Ezzel párhuzamosan két ellentétes trend is érvényesült: az
EU-ban az
<br>
1960-as évek óta folyamatosan nőtt a népesség, ez azonban
elsősorban a
<br>
bevándorlás következtében történt, amit a kommentátorok
jelentős része
<br>
rendre elfelejt.
<br>
<br>
Ugyanakkor a természetes szaporulat és így a termékenység már
1960 óta
<br>
folyamatosan csökken az unióban, és különösen az 1980-as évek
óta
<br>
tartósan a 2-es szám alatt van; sőt, világszinten a
térségünkben
<br>
(EU28) a legalacsonyabb ez a mutató (1,6), ami azt fogja
eredményezni,
<br>
hogy az EU lesz a legelöregedettebb régió a világon. Ráadásul
1985 óta
<br>
minden évben többségben vannak a bevándorlók a kivándorlókhoz
képest.
<br>
<br>
A globális felmelegedés kapcsán sokkal inkább arra kellene
fókuszálni,
<br>
milyen életmódot élünk, hogyan fogyasztunk, hiszen sokkal
inkább ez
<br>
határozza meg, mennyire terheljük meg a környezetünket (extra
<br>
környezetszennyezéssel) és a saját testünket (extra kilókkal).
Ma már
<br>
a WHO is elismeri, hogy – nagyon leegyszerűsítve –
életmódváltással
<br>
sokkal többet lehetne elérni, mint az egészségügyi
intézményekbe
<br>
történő beruházásokkal. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ne
volna
<br>
szükség például az elmúlt évek mintegy 500 milliárdos vidéki
<br>
egészségügyi fejlesztései után a 700 milliárdos budapesti
fejlesztési
<br>
projektekre, kórházépítésekre, sőt!)
<br>
<br>
Erre is lehetne egy jó ellenpéldát hozni: A gyűrűk ura című
film
<br>
szemkápráztató természeti szépségű forgatási helyszínét, a
fejlődő
<br>
országnak semmiképpen nem mondható Új-Zélandot. Az Economist
brit
<br>
gazdasági hetilap szerint az elsősorban ázsiai piacra
exportáló
<br>
állattenyésztés önmagában 23 százalékkal növelte az országban
az
<br>
üvegházhatású gázok mennyiségét.
<br>
<br>
Ahhoz, hogy megfeleljenek a klímaváltozás kapcsán
meghatározott
<br>
célértékeknek, a szakértők szerint brutálisan, 30 százalékkal
kellene
<br>
csökkenteni az ország második legnagyobb nemzetgazdasági
bevételét
<br>
hozó állatállományt. Ami ennél is nagyobb probléma: Új-Zéland
vizeinek
<br>
kétharmada annyira fertőzött – részben a legelésző
állatállomány által
<br>
felhalmozott trágya miatt –, hogy már nem javallott bennük
úszni sem.
<br>
<br>
A kérdés – ahogy azt a valóban méltán sztár Paul McCartney már
régóta
<br>
szorgalmazza –: nem inkább az étrendünket kellene radikálisan
<br>
megváltoztatni, például kezdetnek húsmentes hétfőkkel („Meat
Free
<br>
Monday”)? A tömegfogyasztás és globális pazarlás környezetet
terhelő
<br>
aspektusai nem elhanyagolhatók, hiszen a megtermelt
élelmiszerek 30
<br>
százaléka a szemétben landol.
<br>
<br>
Az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami
egy főre
<br>
vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A húsmentes hétfő kis
lépés lenne
<br>
egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek. Főleg nekünk,
<br>
magyaroknak, ugyanis körünkben arányaiban több az elhízott,
kövér
<br>
ember, így a hazai egészségügy és az állami költségvetés is
relatíve
<br>
nagyobb kiadásokkal szembesül, mint optimális volna.
<br>
<br>
Mindez miért releváns? Az Egészségügyi Világszervezet
kimutatásai
<br>
szerint leginkább az életmód a felelős a korai halálozás,
illetve a
<br>
Magyarországon elterjedt népbetegségek (például daganatos
betegségek,
<br>
szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség)
kialakulásában. A
<br>
genetikai tulajdonságok húsz százalékban tehetők felelőssé
<br>
mindezekért. Míg az egészségügyi intézményrendszer csupán tíz
<br>
százalékban tudja a betegségekből fakadó következményeket
kezelni,
<br>
addig az életmódváltás 35-40 százalékban képes javítani az
emberek
<br>
egészségi állapotán.
<br>
<br>
A kezdő lépést tehát mindenkinek magának kell megtennie.
<br>
<br>
Lovászy László
<br>
<br>
A szerző az NKE tudományos főmunkatársa, stratégiai
kormányzati
<br>
kutatásokat támogató miniszteri biztos, ENSZ-szakértő
<br>
<br>
Magyar Nemzet
<br>
<br>
[icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
<br>
Mentes a vírusoktól. <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a>
<br>
<br>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<br>
<br>
</blockquote>
<br>
</blockquote>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
<tr>
<td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
<td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>