<div dir="ltr">
<p style="text-align:left"></p>
<p><b>
</b></p>
<div class="m_-5275798257680899719gmail-articletext">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190915_emilie_kao_a_mandinernek" target="_blank">Ideológiai harc folyik a család intézménye körül – Emilie Kao a Mandinernek</a></h1>
<div class="m_-5275798257680899719gmail-info" style="margin:10px 0px">
<a href="https://mandiner.hu/cikk/20190915_emilie_kao_a_mandinernek" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20190915_emilie_kao_a_mandinernek</a>
</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/maraczi_tamas" target="_blank">Maráczi Tamás</a> </b></div>
<div class="m_-5275798257680899719gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div class="m_-5275798257680899719gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A hatvanas évek szexuális forradalma aláásta<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az apai és anyai szerepeket,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u>egyre nagyobb a csonka családok aránya</u>,
ahol bizonyítottan nagyobb arányban kerülnek hátrányos helyzetbe </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>így
felnövő </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gyermekek</b></span>. Emilie Kaóval, az amerikai Heritage Foundation vezető
munkatársával beszélgettünk az új ideológiai és gendervitákról.
</div>
<div class="m_-5275798257680899719gmail-text">
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Emilie Kao az amerikai
Heritage Alapítvány Richard and Helen DeVos Központja a Vallásért és a
Civil Társadalomért igazgatója. A Harvard Egyetem jogi karán végzett,
majd nemzetközi emberi jogot tanított a George Mason Egyetem jogi karán.
Kutatási területe a vallásszabadság, 14 éven át ügyvédként
tevékenykedett az ezen a jogterületen történt jogsértési perekben. Az
amerikai külügyminisztérium jogászaként több kontinens vallási
üldözötteinek ügyét képviselte, és dolgozott az ENSZ-nek is.</b></span></p></div></div>
<p><b>Van egy késztetés a keresztény kulturális gyökerű
országokban, hogy az állam is támogassa a család és a házasság
intézményét, illetve a gyerekvállalást. Miért ez a sürgetés? <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Mi a baj a
társadalmakban?</span></b></p>
<p>Az Egyesült Államokban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy mély ideológiai küzdelem zajlik</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a család
intézménye</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>körül.</b></span> Egyébként már évtizedek óta tart, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a feminista
mozgalommal kezdődött</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A '60-as évekbeli úgynevezett szexuális
forradalom</b></span> megfosztotta addigi tekintélyüktől az apai és az anyai
szerepeket, a nőket pedig arra tanította, hogy ha korán megházasodnak és
anyákká válnak, akkor lemaradnak az oktatás és a karrier területén. És
természetesen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ebből a mozgalomból nőtt ki a szabad nemi irányultság, a
gender-identitás ideológiája.</b></span></p>
<p><b>A hagyományos intézmények megerősítésére történő állami beavatkozások egy ellen-mozgalom lépései?</b></p>
<p>Nem tudom, de mindenképpen hatékony jogszabályi védelmezői a
házasságnak és a családnak.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az előbb említett mozgalmak erősek, és
vannak nyugati országok, amelyek kemény politikai nyomást gyakorolnak, hogy a jog megváltoztassa <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a házasság és a család hagyományos definíciójá</span>t.</b></span></p>
<p>A jelenlegi jogi gondolkodási trend alapján <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> emberi jogok
</span>átalakulóban vannak, a bírósági gyakorlat pedig <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a nagy emberi jogi
egyezmények – az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata vagy az amerikai alkotmány – szövege </span>helyett
egyre inkább egy kulturális konszenzusra figyel az ítéletalkotásban. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Meg
kell nézni,</span><b> hány európai ország építette már be jogrendjébe az azonos
neműek házasságának intézményét, arra hivatkozva, hogy ez egy új emberi
jog. </b></span>De a valóság az, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezek mesterséges jogi fabrikációk</b></span>, amelyek
nem többet, csupán ezen csoportok politikai, kulturális szemléletét
tükrözik.</p>
<p><b>Milyen motivációk állnak az egyetemes emberi jogi rendszer határainak feszegetése, megváltoztatása mögött?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hagyományos emberi jogi koncepció az emberi méltóságból indul ki. </b></span>A
II. világháború, különösen a holokauszt szörnyűségei felerősítették
ennek jelentőségét.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A jelenlegi szándék azonban az emberi jogok
radikális kiterjesztésére irányul, az egyén autonómiájára hivatkozva. És
fő csapásiránya a szexuális irányultság szabad megválasztásának joga, a
gender-identitás joga – az LMBTQ-mozgalom a nemi autonómiáról szól.</b></span> És <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
ilyen radikális jog az abortuszhoz való jog is, minden körülményre
tekintet nélkül.</b></span></p>
<div class="m_-5275798257680899719gmail-keretes">Ennek a szemléletmódnak <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a középpontjában az egyén autonómiája áll</b></span>, ez az ideológia áll a mozgalom mögött, és ez a jelenség nagyon sokat árt a házasság és a család intézményének.</div>
<p><b>Ön szerint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> mi az oka annak, hogy homoszexuálisok ugyanazokat
az intézményeket akarják kivívni maguknak, mint </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">amelyek történelmileg,
hagyományosan heteroszexuális kapcsolatok legalizálására alakultak ki?</span>
Miért nem megfelelő az élettársi viszony?</b></p>
<p>Mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azt szeretnék, ha mindenki egyenjogúnak fogadná el az ő
véleményüket</b></span> a házasságról. A melegfelvonulások, a Pride utcai
demonstrációinak fő célja, hogy bemutassa: mindenki egyetért a nemi
irányultság szabad választásának, a gender-identitásnak az eszméjével.
És szerintem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ugyanez a törekvés hajtja őket, amikor a jogalkotókra
gyakorolnak nyomást</b></span>: hogy ez az igény megjelenjen a jogszabályokban, az
állami politikai célkitűzésekben. De <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ő házasságról kialakított
koncepciójuk homlokegyenest más, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mint az a házassági intézmény, amely az
emberiség történelmében az évszázadok alatt kialakult.</b></span></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/09/kao3.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="125"></p>
<p><b>És mi van akkor, ha két alapvető jog ütközik
egymással? <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Vegyünk egy amerikai példát: egy keresztény cukrász vallási
meggyőződése miatt nem akar megsütni egy olyan esküvői tortát, amelyen
két azonos nemű marcipánfigura csókolózik. Melyik jog az erősebb?</span></b></p>
<p>A vallásgyakorláshoz való jog az amerikai alkotmány része, a nemi
irányultság megválasztásának joga, a diszkrimináció tilalma azonban
nincs benne. Ezeket szövetségi állami szintű törvényekben határozták
meg, vagyis még szövetségi szinten sem jelentek meg. Az alkotmányos jog
mindig erősebb, mint a szövetségi, de az utóbbi jogok követelése mögött
nagyon erős kulturális, politikai lobbierők vannak.</p>
<div class="m_-5275798257680899719gmail-keretes">Sok bíró az ítélkezési gyakorlatában vitatott esetekben a melegjogi követeléseknek kedvez, ideológiai szimpátiából, ezt egyre többször látjuk. Az esküvői tortás
példa esetében: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ilyenkor diszkriminációra szoktak hivatkozni</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>pedig ez
nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az. A diszkrimináció az, ha én keresztény cukrászként be sem
engedném a homoszexuális párt a cukrászdámba, az összes szolgáltatást
megtagadnám tőlük. De itt olyan termék előállítását követeli a pár,
amely <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a cukrász vallásszabadságát</span> sérti.</b></span></div>
<p><b>A képviselőház előtt hever <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az új Egyenlőségi törvény
(Equality Act), amely a diszkrimináció fogalmát kiszélesítené: </span>eddig nem
lehetett negatív megkülönböztetést tenni ember és ember között faj,
bőrszín, vallás, nemzetiség szerint, a tervezett új szabályozás alapján
pedig már a nemi irányultság szerint sem. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ha tehát valaki megsérti majd
az LMBTQ-emberek érzékenységét, könnyen „gyűlöletbeszéddel”
gyanúsíthatják meg...</span></b></p>
<p>Az Egyenlőségi törvény még nem ment át a kongresszuson, de a
képviselőház már valóban tárgyalja. A jelenség azonban már szövetségi
állami szinten megjelent:</p>
<div class="m_-5275798257680899719gmail-keretes">hivatalnokok vesztették már el állásaikat azért, mert nem voltak hajlandók munkaadóik utasításait lelkiismereti
okokból végrehajtani. Az amerikai alkotmány pedig védi a vélemény- és
szólásszabadságot, így ezen embereknek a bíróságon elvileg meg kéne
nyerniük a munkaügyi pereiket, de sajnos <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kulturális nyomás miatt sok
bíró már nem mer<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> objektíven</span>, a javukra döntést hozni.</b></span></div>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/09/kao4.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="125"></p>
<p><b>A család szerepe hagyományosan erős az amerikai társadalomban.</b></p>
<p>Igen, az.</p>
<p><b>Tapasztalja mégis, hogy gyengülőben van?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A friss házasságkötések </b><b>száma </b></span>az elmúlt ötven évben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> folyamatosan
csökken</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az Egyesült Államokban</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>72-ről 50 százalékra. Vagyis csak minden
második felnőtt amerikai házas. Az elmúlt évtizedekben született
gyerekek 40 százaléka már nem házasságban született, </b></span>ma ez az arány már
50 százalékos. Óriási hatása van ennek a felnövekvő nemzedékekre, hiszen
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a generáció tagjainak fele úgy nő már fel, hogy nem látott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">működőképes
családot maga körül.</span></b></span> Ezek jelentős része <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>apa</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nélkül nő fel, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">apakép</span>
nélkül </b></span>– a statisztikák szerint pedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a csonka családban felnőttek
között nagyobb az aránya azoknak, akik szegénységben nőnek fel, rosszabb
eredményt érnek el az oktatásban vagy hajlamosabbak a bűnözésre</b></u></span>. Talán
nem kell mondanom, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mindennek közvetlen hatása van az amerikai
gazdaságra és a társadalom szövetére is.</b></span></p>
<p><b>A kongresszusra különböző lobbicsoportok akarnak befolyással
lenni: nemcsak a meleglobbi erős, hanem a konzervatív érdekcsoportok is.
Ön is ilyennél dolgozik, a Heritage Alapítvány tanácsokat ad a
Trump-kormányzatnak.</b></p>
<p>Az LMBTQ-lobbi szerintem nagyon erős. Ha megnézi a demokratapárti
elnökjelöltek mindenkori versenyét, mindegyikük egyik első dolga, hogy a
meleglobbit megnyerje magának. De mégis, ez a nézetrendszer nem tükrözi az amerikai társadalom többségének nézeteit.</p>
<p>Egy friss példa: a transzgender sport körüli vita – vannak fiúk, akik
nőnek érzik magukat, és így a női versenyszámokban indulnak, és persze
ezzel egyenlőtlen helyzetbe hozzák versenytársaikat. De: a felmérések
szerint az amerikaiak csupán 27 százaléka támogatja ezt a változtatást a
sportszabályozásban. Ez azt jelenti, hogy a túlnyomó többség nem akarja
azt, hogy a lányok versenyébe fiúk is benevezhessenek.</p>
<p><b>Mondana olyan területet, ahol a Heritage Alapítvány
lobbitevékenységének eredményeképpen a Trump-kormányzat változtatott
valamilyen szabályozáson?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A vallásszabadság terén a Trump-kormányzat nagyon sok pozitív dolgot
tett </b></span>– ezen a téren több tanulmányunk, javaslatunk bent volt a
kormányzat előtt, és be is építették az ötleteinket a változtatásokba<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>.
Ilyen például a nemi jelleget <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megváltoztató műtétek</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egészségbiztosítási
szabályozásának </span>megváltoztatása,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az Obama-éra szabályozását</span> az új
kormány visszavonta. </b></span>Egy másik példa, amelyért most lobbizunk, de még
nem értük el: az örökbefogadási ügynökségek megerősítése. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>440 ezer
gyerek van jelenleg a nevelőintézeti-nevelőszülői rendszerben, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a cél,
hogy teljes családokban helyezzék el őket</span></b></span><b>. Az LMBTQ-mozgalom eddig sikeresen lobbizott több ilyen otthon bezárása érdekében, arra hivatkozva, hogy diszkriminálnak</b>, ugyanis csak teljes – apából, anyából
álló – családoknak adnak ki gyerekeket.</p>
</div>