<html>
  <head>
    <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body text="#000000" bgcolor="#FFFFFF">
    <p>Így igaz ahogy Laci kiegészítette az írásomat  így lett kerek a
      történet minden érdeklődőnek azt javaslom együtt olvassa a két
      írást.</p>
    <p>Az is igaz ,hogy az USA páncélos fegyvernemének emlegetése
      tartalmazott részemről némi szenzáció keltő felhangot így akartam
      jelezni mennyit változik a világ , hiszem manapság hozzá szoktunk
      ahhoz,hogy az Egyesült Államok milyen erős harckocsizó
      alakulatokkal rendelkezik ez 1939-ben nem így volt.</p>
    <p>Van azonban itt egy filmtörténeti érdekesség is ,az amerikai
      harckocsi fejlesztés 1934-ben kezdődött el 1939-ig 3 széria típus
      lett készen de ezek inkább kísérleti harckocsik voltak összesen
      legfeljebb 300 -s darab számmal gyenge fegyverzettel .Az első új
      USA harckocsi az M 1 Combat Car (nem tévesztendő össze napjaink XM
      1 típusával )ezt a típust tömegesen látni(néhány ős régi Reanult
      tank mellett ) Hemingway regényéből készült   "Akiért harang szól
      " című film adaptációban ahol a német  Legion  Condor
      harckocsijait utánozza.A film 1937 -ben játszódik a történet
      szerint.Ez azért érdekes mert a film premierje 1943 nyarán volt
      ekkor viszont már Észak-Afrikában majd  Szicíliában tömegesen
      jelentek meg a korszerű amerikai közepes harckocsik,amelyek alig
      emlékeztettek a kezdeti típusokra.</p>
    <p>Mindenképpen meg kell emlékezni azonban arról,hogy a 1939
      szeptemberében kezdődött Lengyelország elleni támadások során és
      azt követő megszálláskor mennyi emberiség elleni bűntett valósult
      meg,ennek néhány szintén nem igazán ismert katonai vonatkozásáról
      még írok ha lesz időm.<br>
    </p>
    <p>Üdv. Egon<br>
    </p>
    <div class="moz-cite-prefix">2019.09.02. 22:14 keltezéssel, László
      Baják írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKzFy4UycKY+GzZVjLaMzGX6gdVr1bNBzDzN-527p_k0XA@mail.gmail.com">
      <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
      <div dir="ltr">Kedves Egon! Személyesen is köszönöm a sok érdekes
        információt. csak apró megjegyzéseket tennék. Nem vagyok
        hadtörténész és nem is néztem utána, de az a gyanúm, hogy az
        amerikaiknak ekkor még  nemigen voltak tankjaik, tehát a velük
        való összehasonlítás talán nem szerencsés. Másrészt hiába voltak
        a lengyeleknek tankjaik ugyanis ezek hatástalanok a légierővel,
        a Lufwaffeval szemben. A németek egyszerűen tönkrebombázták a
        lengyeleket. Teljesen igaz, hogy a nyugati hatalmak csírájában
        megfojthatták volna a 3. birodalmat, ha támadást indítanak a
        németek ellen. Ezt egyébként vállalták Lengyelország megtámadása
        esetén. Nem tették meg, sőt a szintén támadó Szovjetuniónak már
        hadat sem üzentek.Az elvtelen kettős mérce és a tehetetlenkedés
        tehát  nem csak a mai brüsszeli bizottságok sajátossága. </div>
      <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
        <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
          <tbody>
            <tr>
              <td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                  target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
                    alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
                    moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
              <td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
                a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                  target="_blank" style="color:#4453ea"
                  moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
            </tr>
          </tbody>
        </table>
      </div>
      <br>
      <div class="gmail_quote">
        <div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
            href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
          ezt írta (időpont: 2019. szept. 2., H, 19:10):<br>
        </div>
        <blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
          0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
          <div bgcolor="#FFFFFF">
            <p>Sziasztok, néhány nem közismert tény 1939 szeptemberéről:</p>
            <p>-1939-ben Lengyelország rendelkezett a világ ötödik
              legerősebb páncélos haderejével több harckocsijuk volt
              mint az USÁ-nak.A német támadás során legalább egy német
              páncélos hadosztályt szétvertek az ellen támadást végre
              hajtó lengyel harckocsizók.A régi híres lengyel lovas
              seregtestek egy része már harckocsizó vagy gépesített
              egység volt .<br>
            </p>
            <p>-A még meglévő lengyel lovasság már lovasított
              gyalogságként harcolt így az csak mítosz hogy a lengyelek
              folyamatosan szembe támadtak a  német tankokkal lovas
              rohammal.Ennek annyi igazság tartalma van ,hogy a lengyel
              virtus megfékezhetetlen volt így a lengyel lovasság
              értelmesen meg lepve meg támadott néhány még szét nem
              bontakozott német gyalogsági egységet szabályos
              lovasrohamban ki vont szablyával ezek eredményes is voltak
              de egyszer egy így támadó lengyel alakulat bele ütközött
              német harckocsikba és a német páncélosok legéppuskáztak
              kb. másfél tucat lengyel lovast ,a németek aztán
              megmutatták a csatateret néhány semleges haditudósítónak
              pl. török tiszteknek így keletkezett a legenda ,amit még
              Andrej Wajda filmrendező is komolyan vett mert volt ilyen
              jelenetet bemutató játék filmje.</p>
            <p>-A lengyeleknek 39 hadosztályuk 16 dandárjuk volt köztük
              800 harckocsival rendelkeztek.A támadó németeknek 56
              hadosztályuk négy dandárjuk a németekkel együtt támadó
              szlovákoknak 3 hadosztályuk volt.A németek még nem
              fejezték be a haderő fejlesztést így a szlovákokkal együtt
              csak  2698 harckocsijuk volt ,ha szeptember 17-n nem
              jelenik a térségben a szovjet haderő mintegy 4736
              harckocsival a németeknek komoly nehézségeket okoztak
              volna a lengyelek.Ráadásul a német tankok közül kb. 2000
              teljesen elavult volt csak géppuskával és nehéz puskával
              rendelkezett.A szovjetek ekkor több harckocsival
              rendelkeztek mint a világ összes hadereje együttvéve.<br>
            </p>
            <p>-Egy német gyalog hadosztály még kb. 5000 lovat
              alkalmazott elő fogatként a motoros járművek mellet.Egy
              német rajban csak a rajparancsnoknak volt géppisztolya a
              többi katona csak szuronyos ismétlő puskával
              rendelkezett.Igaz majdnem minden rajnak volt golyószórója.<br>
            </p>
            <p>-Ha franciák és az angolok szeptember végén összehoztak
              volna egy jól összefogott támadást  kb. egy hónap múlva
              Berlinben lehettek volna mert a Wehrmacht csak 25
              hadosztályt tudott a nyugati határon össze vonni .Az
              angolok és a franciák 115 hadosztállyal rendelkeztek és
              elsöprő harckocsi  és tüzérségi fölényük volt.<br>
            </p>
            <p>Üdv. Egon<br>
            </p>
            <div class="gmail-m_-3477519084166221792moz-cite-prefix">2019.09.01.
              19:05 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
            </div>
            <blockquote type="cite">
              <div dir="ltr">
                <div
                  class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-articletext">
                  <h1><a
                      href="https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto"
                      target="_blank" moz-do-not-send="true">Nyolcvan
                      éve tört ki a világháború – így reagált rá a
                      magyar nyilvánosság</a></h1>
                  <div class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-info"
                    style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2019.
                    szeptember 1. 07:01</div>
                  <div class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-info"
                    style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a
                      href="https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto"
                      target="_blank" moz-do-not-send="true">https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto</a></div>
                  <div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img
                      src="https://mandiner.hu/attachment/0299/298681_pap_lazar.jpg"
                      style="width: 120px; margin-right: 15px; border:
                      4px solid rgb(224, 224, 217);"
                      moz-do-not-send="true" align="left"><br>
                    <b>Írta: <a
                        href="https://mandiner.hu/szerzo/pap_lazar"
                        target="_blank" moz-do-not-send="true">Pap Lázár</a></b></div>
                  <div class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-info">
                    <div> </div>
                    <div> </div>
                  </div>
                  <p class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-lead">
                    „Elérkeztünk a háború és béke keresztútjára” – írta
                    a Magyar Nemzet<span
                      style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Ma
                        nyolcvan éve a danzigi Westerplattét ért német
                        támadással kezdetét vette minden idők
                        legpusztítóbb konfliktusa, a 2. világháború – de
                        aznap ezt még alig sejthette valaki</b></span>.
                    <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hogyan
                        fogadta a magyar nyilvánosság a háború kitörését
                        az első napokban? </b></span>Ennek jártunk
                    utána! </p>
                  <div
                    id="gmail-m_-3477519084166221792gmail-article_billboard1"
                    class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-nbanner"> </div>
                  <div class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-text">
                    <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>„A
                            német kormány közzétette a német-lengyel
                            ellentétek megoldására készített javaslatát
                            – A javaslat tizenhat pontból áll és többek
                            között Danzig azonnali átadását, valamint a
                            lengyel korridoron népszavazás megejtését
                            követeli – A pápa újból békére hívta fel az
                            érdekelt hatalmakat” </em>– olvasható a<em>
                            Pesti Hírlap </em>címlapján 1939.
                          szeptember 1-jén.</b></span><img
                        src="https://mandiner.hu/images/ga1.gif"
                        id="gmail-m_-3477519084166221792gmail-ga1"
                        class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-ga_img"
                        moz-do-not-send="true"></p>
                    <p>Ezen a napon tört ki az utána hat évig
                      tartó második világháború, kezdetét vette a
                      fegyveres harc – bár erről aznapra virradóra még
                      nem sejtettek semmit sem a magyar lapok, sem a
                      nagyvilág.<img
                        src="https://mandiner.hu/images/ga1.gif"
                        id="gmail-m_-3477519084166221792gmail-ga2"
                        class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-ga_img"
                        moz-do-not-send="true"></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                          feszültség már régóta jelen volt: Németország
                          lengyel területek átadását, valamint
                          népszavazás kiírását követelte a német
                          kisebbség érdekeire hivatkozva. Nagy-Britannia
                          és Franciaország nem akarta, hogy
                          Lengyelország is Csehszlovákia sorsára jusson,</b></span><b>
                        <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
                          lengyelek pedig ebben bízva nem engedtek az
                          amúgy is radikális német követeléseknek.</span></b></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1939.
                          augusztus 31-én <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">német
                            ügynökök </span><span
                            style="background-color:rgb(255,242,204)">lengyel</span>
                          milicistának <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">öltözve
                            megtámadták</span> a gleiwitzi
                          rádióállomást, majd németellenes propagandát
                          sugároztak a környéken. <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">Ez
                            szolgáltatta a casus bellit a háború
                            megindításához, amely Lengyelország
                            lerohanásával vette kezdetét</span>.</b></span></p>
                    <p style="text-align:center"><img alt=""
src="https://mandiner.hu/gallery/2019/alfred%0D++++++++++++++++naujocks.jpg"
                        style="width: 467px; height: 533px;"
                        moz-do-not-send="true"></p>
                    <p style="text-align:center"><em>(Alfred Naujocks)</em></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">A
                            gleiwitzi akcióról </span>a nürnbergi perek
                          során <span
                            style="background-color:rgb(255,242,204)">derült
                            ki az igazság </span> </b></span><span
                        style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A</b><b><span
                            style="background-color:rgb(208,224,227)">lf</span>red
                          Naujocks<span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">
                            SS-ügynök</span> vallomásaiból. Elmondása
                          szerint a dachaui koncentrációs táborból
                          elhoztak néhány foglyot, illetve <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">letartóztatták
                          </span>Franciszek Honiokot, aki egy ismert
                          sziléziai lengyel aktivista volt, <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">majd
                            szabotőrnek öltöztetve meggyilkolták</span><span
                            style="background-color:rgb(255,242,204)">
                            őket,</span> <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">és
                            mintha </span>az akció közben haltak volna
                          meg, a helyszínen hagyták a holttestüket.</b></span></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
                          gleiwitzi eset</b></span><span
                        style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ről
                          a <em>Magyar Nemzet</em> is beszámolt</b></span>,
                      <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de
                          csak a német hatóságok információi álltak
                          rendelkezésükre</b></span>, amelyek
                      alapján távolságtartóan számoltak be az ügyről <em>„Német
                        jelentés a csütörtök esti lengyel támadásról
                        Gleiwitz ellen”</em> címmel. A továbbiakban úgy
                      fogalmaztak: „Egymást vádolják a támadással” a
                      felek. </p>
                    <p>A Magyar Nemzet a korban jobboldali és
                      náciellenes lapnak számított, a német befolyás
                      ellen felszólalók legfontosabb fóruma volt, de
                      sokszínű szellemiséget képviselt.</p>
                    <p>A visszafogottabb közlésekkel szemben az <em>Est
                      </em>nevű bulvárlap címlapon hozta le, hogy <em>„A
                        lengyelek az éjjel betörtek német földre – A
                        német hadsereg osztagai fegyverrel válaszoltak a
                        támadásra – Varsói jelentés lengyel
                        városok bombázásáról”</em>.</p>
                    <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
                          Magyar Nemzet szeptember 1-én közölte, hogy <em>„Lipszki
                            lengyel nagykövet felkereste Ribbentropot”</em>,
                          a cikkben még mindig a kételkedés hangja
                          szólal meg, de egyértelműen érzékelték, hogy
                          válaszúthoz érkeztek. <em>„Annyiszor hittük
                            már, hogy a válság elérkezett a döntő
                            fordulóhoz, hogy vonakodva írjuk le ismét
                            ezt a mondatot. Most azonban inkább, mint
                            eddig bármikor, valóban úgy látszik, hogy
                            elérkeztünk a háború és béke keresztútjára”</em></b></span>
                      – írják. <span
                        style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szeptember
                          2-án az újságok már tudatában voltak, hogy <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">Németország
                            megindította a támadást </span>Lengyelország
                          <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">ellen.</span></b></span></p>
                    <p style="text-align:center"><img alt=""
                        src="https://mandiner.hu/gallery/2019/MNszept2.jpg"
                        style="margin-right: 0px;"
                        moz-do-not-send="true" width="188" height="127"></p>
                    <p style="text-align:center"><em>(Magyar Nemzet,
                        1939. szeptember 2.)</em></p>
                    <p>Teleki Pál közleményét is megjelentették lapok,
                      amelyben a miniszterelnök kihirdette a kormány
                      rendeleteit.<span
                        style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A
                          béke és a nyugalom megőrzésének érdekében</b></span></p>
                    <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
                      </b></span>
                    <div
                      class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-keretes"><span
                        style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>korlátozták
                          a gyülekezési szabadságot, az egyesülési
                          jogot, illetve a sajtószabadságot is.</b></span></div>
                    <p>A miniszterelnök a közlemény végén jelezte, hogy <em>„ezeket
                        a rendeleteket szükség szerint más
                        kormányrendeletek is fogják követni”</em>.</p>
                    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                          kivételes állapot miatt a sajtócenzúra mellett
                          a lapok terjedelmét is csökkenteni kellett. </b></span>A vezetés
                      feltehetően tanult az első világháború alatti
                      papírhiány esetéből, így ezt már korán próbálták
                      megelőzni. Ezen kívül <span
                        style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>sajtóellenőrző
                          hivatalt állítottak fel a külföldi
                          sajtótermékek vizsgálatára.</b></span></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1939 decemberében
                          Teleki enyhített a cenzúrán:</b></span> a szerkesztő
                      és a kiadó eldönthette, hogy bemutatja-e lapjának
                      cikkeit a cenzúrahatóságnak.<span
                        style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ez
                          mind <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">Németország,
                            mind a nyilasok nemtetszését </span>kiváltotta,
                          pedig a magyar hatóságok ügyeltek arra, hogy a
                          baloldali sajtónak ne legyen túlzottan nagy
                          mozgástere.</b></span> <span
                        style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
                          cenzúra végül 1940 augusztus végétől kezdve
                          minden lapra kiterjedt.</b></span></p>
                    <p style="text-align:center"><img alt=""
                        src="https://mandiner.hu/gallery/2019/telekikozlemeny2.jpg"
                        style="margin-right: 0px;"
                        moz-do-not-send="true" width="471" height="277"></p>
                    <p style="text-align:center"><em>(Pesti Hírlap,
                        1939. szeptember 2.)</em></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                          franciák és az angolok <span
                            style="background-color:rgb(255,242,204)">a
                            béke megteremtésére tett</span> utolsó
                          kísérletként 24 órás ultimátumot adtak <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">Hitler</span>nek,
                          hogy szüntesse be <span
                            style="background-color:rgb(255,242,204)">a
                            támadást Lengyelország</span><span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">
                            ellen</span>.</b></span></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                          magyar újságok a <span
                            style="background-color:rgb(234,209,220)">Führer
                            rendkívüli birodalmi gyűlésen elmondott
                            beszédéről </span>is tudósítottak.</b></span></p>
                    <p>Az olvasók minden külpolitikai fejleményről első
                      kézből értesülhettek. <em>„Mint nemzeti
                        szocialista és mint német katona veszem fel a
                        harcot. Egész életem nem volt más, mint harc
                        népemért s annak feltámadásáért. Egy szót nem
                        ismerünk, és ez a szó: meghódolás”</em> – idézte
                      a Magyar Nemzet a német kancellárt.</p>
                    <p style="text-align:center"><img alt=""
                        src="https://mandiner.hu/gallery/2019/Lengyelorszag_megszallasa.jpg"
                        style="text-align: center; margin-right: 0px;"
                        moz-do-not-send="true" width="188" height="122"></p>
                    <p style="text-align:center"><em>(Adolf Hitler
                        üdvözli a Wehrmacht masírozó csapatait Varsóban,
                        1939. október 5.)</em></p>
                    <p>A <em>Magyarság </em>nevű lap, amely a
                      szélsőséges magyar nacionalizmus szószólója,
                      illetve a nyilasok szócsöve volt, inkább Hitler
                      alapvetően békés szándékát és
                      „kényszerhelyzetét”, próbálta kiemelni.</p>
                    <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szeptember
                          1-én is „<em>Hitler 16 <span
                              style="background-color:rgb(208,224,227)">békepontja</span>”</em>-ként
                          hivatkoztak a németek ultimátumára <span
                            style="background-color:rgb(255,242,204)">a
                            lengyelek</span> felé</b></span>. <span
                        style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <em>„Vezér”</em>
                          beszédéből is a <span
                            style="background-color:rgb(208,224,227)">békevágyat</span>
                          emelték ki:</b></span> „<em>Megkíséreltük a
                        danzigi probléma békés megoldását”</em>,
                      illetve „U<em>tolsó kísérletként elfogadtam az
                        angol közvetítést, de az nem vezetett sikerre”</em>
                      – idézték.</p>
                    <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
                          későbbiekben is előszeretettel cikkeztek a
                          német katonai sikerekről,</b></span> amelyek
                      valósak voltak, de érezhetően lelkesebben
                      fogadták, mint a mérsékeltebb hazai orgánumok.</p>
                    <p style="text-align:center"><img alt=""
                        src="https://mandiner.hu/gallery/2019/magyarsag.jpg"
                        style="text-align: center; margin-right: 0px;"
                        moz-do-not-send="true" width="188" height="104"></p>
                    <p style="text-align:center"><em>(A Magyarság
                        címlapja, 1939. szeptember 1.)</em></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
                          ultimátumot Hitler nem fogadta el, így
                          szeptember 3-án Nagy-Britannia és
                          Franciaország is hadat üzent a Harmadik
                          Birodalomnak, </b></span>a 3-i magyar
                      lapszámok viszont még Mussolini béketeremtő
                      szándékáról cikkeztek.</p>
                    <p>A béketeremtő duce képe talán nem véletlenül
                      nem maradt meg az utókor emlékezetében, ugyanis a
                      németek franciák elleni sikereit látva <span
                        style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1940
                          júniusában Olaszország belépett a háborúba.</b></span></p>
                    <p style="text-align:center"><img alt=""
                        src="https://mandiner.hu/gallery/2019/mussolini_vilagbeke.jpg"
                        style="margin-right: 0px;"
                        moz-do-not-send="true" width="188" height="115"></p>
                    <p style="text-align:center"><em>(Pesti Hírlap,
                        1939. szeptember 3.)</em></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ezek
                          után kezdetét vette az úgynevezett „furcsa
                          háború”, amelyben a felek ugyan hadban álltak
                          egymással, de komoly harci események nem
                          történtek</b></span>. A britek és a franciák
                      is védelemre rendezkedtek be, a németek pedig még
                      csak készültek a Belgiumon és Hollandián keresztül
                      történő támadásra.</p>
                    <p>Az <em>Ujság </em>című lap szeptember 5-én
                      számolt be a hadüzenetekről és egy részletes
                      összefoglalót is adott az addig történtekről.</p>
                    <p style="text-align:center"><img alt=""
src="https://mandiner.hu/gallery/2019/Ujsag_1939-09__pages57-57-page-001.jpg"
                        style="margin-right: 0px;"
                        moz-do-not-send="true" width="121" height="188"></p>
                    <p style="text-align:center"><em>(Ujság, 1939.
                        szeptember 5.)</em></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarország
                          ekkor még csak kívülről</b><b> figyelte</b></span>
                      <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
                          eseményeket.</b></span></p>
                    <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szeptember
                          17-én aztán a Szovjetunió is elindította a
                          támadást </b></span><span
                        style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lengyelország</b></span><span
                        style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
                          ellen, </b><b>aminek következtében</b></span>
                      l<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>engyel
                          menekültek ezrei indultak meg a magyar határ
                          felé.</b></span></p>
                    <p>Ekkor került kapcsolatba az ország először az új
                      háborúval. <span
                        style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
                          hadba lépést<span
                            style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span
                        style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egészen
                          1941. június 27-ig sikerült elodázni</b></span>.
                      Az addig és az azután történtek pedig már:
                      történelem.</p>
                  </div>
                  <div
                    id="gmail-m_-3477519084166221792gmail-article_billboard2"
                    class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-nbanner"> </div>
                </div>
              </div>
              <br>
              <fieldset
                class="gmail-m_-3477519084166221792mimeAttachmentHeader"></fieldset>
              <pre class="gmail-m_-3477519084166221792moz-quote-pre">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="gmail-m_-3477519084166221792moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="gmail-m_-3477519084166221792moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
            </blockquote>
            <div
              id="gmail-m_-3477519084166221792DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
              <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
                <tbody>
                  <tr>
                    <td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
                        target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
                          alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
                          moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
                    <td
style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
                      a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
                        style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank"
                        moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
                  </tr>
                </tbody>
              </table>
              <a
                href="#m_-3477519084166221792_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"
                width="1" height="1" moz-do-not-send="true"> </a></div>
          </div>
          _______________________________________________<br>
          Grem mailing list<br>
          <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
        </blockquote>
      </div>
      <br>
      <fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
      <pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  </body>
</html>