<div dir="ltr">Kedves Egon! Személyesen is köszönöm a sok érdekes információt. csak apró megjegyzéseket tennék. Nem vagyok hadtörténész és nem is néztem utána, de az a gyanúm, hogy az amerikaiknak ekkor még  nemigen voltak tankjaik, tehát a velük való összehasonlítás talán nem szerencsés. Másrészt hiába voltak a lengyeleknek tankjaik ugyanis ezek hatástalanok a légierővel, a Lufwaffeval szemben. A németek egyszerűen tönkrebombázták a lengyeleket. Teljesen igaz, hogy a nyugati hatalmak csírájában megfojthatták volna a 3. birodalmat, ha támadást indítanak a németek ellen. Ezt egyébként vállalták Lengyelország megtámadása esetén. Nem tették meg, sőt a szintén támadó Szovjetuniónak már hadat sem üzentek.Az elvtelen kettős mérce és a tehetetlenkedés tehát  nem csak a mai brüsszeli bizottságok sajátossága. </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a>                </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2019. szept. 2., H, 19:10):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
  
    
  
  <div bgcolor="#FFFFFF">
    <p>Sziasztok, néhány nem közismert tény 1939 szeptemberéről:</p>
    <p>-1939-ben Lengyelország rendelkezett a világ ötödik legerősebb
      páncélos haderejével több harckocsijuk volt mint az USÁ-nak.A
      német támadás során legalább egy német páncélos hadosztályt
      szétvertek az ellen támadást végre hajtó lengyel harckocsizók.A
      régi híres lengyel lovas seregtestek egy része már harckocsizó
      vagy gépesített egység volt .<br>
    </p>
    <p>-A még meglévő lengyel lovasság már lovasított gyalogságként
      harcolt így az csak mítosz hogy a lengyelek folyamatosan szembe
      támadtak a  német tankokkal lovas rohammal.Ennek annyi igazság
      tartalma van ,hogy a lengyel virtus megfékezhetetlen volt így a
      lengyel lovasság értelmesen meg lepve meg támadott néhány még szét
      nem bontakozott német gyalogsági egységet szabályos lovasrohamban
      ki vont szablyával ezek eredményes is voltak de egyszer egy így
      támadó lengyel alakulat bele ütközött német harckocsikba és a
      német páncélosok legéppuskáztak kb. másfél tucat lengyel lovast ,a
      németek aztán megmutatták a csatateret néhány semleges
      haditudósítónak pl. török tiszteknek így keletkezett a legenda
      ,amit még Andrej Wajda filmrendező is komolyan vett mert volt
      ilyen jelenetet bemutató játék filmje.</p>
    <p>-A lengyeleknek 39 hadosztályuk 16 dandárjuk volt köztük 800
      harckocsival rendelkeztek.A támadó németeknek 56 hadosztályuk négy
      dandárjuk a németekkel együtt támadó szlovákoknak 3 hadosztályuk
      volt.A németek még nem fejezték be a haderő fejlesztést így a
      szlovákokkal együtt csak  2698 harckocsijuk volt ,ha szeptember
      17-n nem jelenik a térségben a szovjet haderő mintegy 4736
      harckocsival a németeknek komoly nehézségeket okoztak volna a
      lengyelek.Ráadásul a német tankok közül kb. 2000 teljesen elavult
      volt csak géppuskával és nehéz puskával rendelkezett.A szovjetek
      ekkor több harckocsival rendelkeztek mint a világ összes hadereje
      együttvéve.<br>
    </p>
    <p>-Egy német gyalog hadosztály még kb. 5000 lovat alkalmazott elő
      fogatként a motoros járművek mellet.Egy német rajban csak a
      rajparancsnoknak volt géppisztolya a többi katona csak szuronyos
      ismétlő puskával rendelkezett.Igaz majdnem minden rajnak volt
      golyószórója.<br>
    </p>
    <p>-Ha franciák és az angolok szeptember végén összehoztak volna egy
      jól összefogott támadást  kb. egy hónap múlva Berlinben lehettek
      volna mert a Wehrmacht csak 25 hadosztályt tudott a nyugati
      határon össze vonni .Az angolok és a franciák 115 hadosztállyal
      rendelkeztek és elsöprő harckocsi  és tüzérségi fölényük volt.<br>
    </p>
    <p>Üdv. Egon<br>
    </p>
    <div class="gmail-m_-3477519084166221792moz-cite-prefix">2019.09.01. 19:05 keltezéssel, Emoke
      Greschik írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite">
      
      <div dir="ltr">
        <div class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-articletext">
          <h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto" target="_blank">Nyolcvan éve tört ki a világháború
              – így reagált rá a magyar nyilvánosság</a></h1>
          <div class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2019. szeptember
            1. 07:01</div>
          <div class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto</a></div>
          <div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="https://mandiner.hu/attachment/0299/298681_pap_lazar.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);" align="left"><br>
            <b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/pap_lazar" target="_blank">Pap Lázár</a></b></div>
          <div class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-info">
            <div> </div>
            <div> </div>
          </div>
          <p class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-lead"> „Elérkeztünk a háború és béke
            keresztútjára” – írta a Magyar Nemzet<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Ma nyolcvan
                éve a danzigi Westerplattét ért német támadással
                kezdetét vette minden idők legpusztítóbb konfliktusa, a
                2. világháború – de aznap ezt még alig sejthette valaki</b></span>.
            <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hogyan
                fogadta a magyar nyilvánosság a háború kitörését az első
                napokban? </b></span>Ennek jártunk utána! </p>
          <div id="gmail-m_-3477519084166221792gmail-article_billboard1" class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-nbanner">
          </div>
          <div class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-text">
            <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>„A
                    német kormány közzétette a német-lengyel ellentétek
                    megoldására készített javaslatát – A javaslat
                    tizenhat pontból áll és többek között Danzig
                    azonnali átadását, valamint a lengyel korridoron
                    népszavazás megejtését követeli – A pápa újból
                    békére hívta fel az érdekelt hatalmakat” </em>–
                  olvasható a<em> Pesti Hírlap </em>címlapján 1939.
                  szeptember 1-jén.</b></span><img src="https://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-m_-3477519084166221792gmail-ga1" class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-ga_img"></p>
            <p>Ezen a napon tört ki az utána hat évig tartó második
              világháború, kezdetét vette a fegyveres harc – bár erről
              aznapra virradóra még nem sejtettek semmit sem a magyar
              lapok, sem a nagyvilág.<img src="https://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-m_-3477519084166221792gmail-ga2" class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-ga_img"></p>
            <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                  feszültség már régóta jelen volt: Németország lengyel
                  területek átadását, valamint népszavazás kiírását
                  követelte a német kisebbség érdekeire hivatkozva.
                  Nagy-Britannia és Franciaország nem akarta, hogy
                  Lengyelország is Csehszlovákia sorsára jusson,</b></span><b>
                <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
                  lengyelek pedig ebben bízva nem engedtek az amúgy is
                  radikális német követeléseknek.</span></b></p>
            <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1939.
                  augusztus 31-én <span style="background-color:rgb(234,209,220)">német
                    ügynökök </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">lengyel</span>
                  milicistának <span style="background-color:rgb(234,209,220)">öltözve
                    megtámadták</span> a gleiwitzi rádióállomást, majd
                  németellenes propagandát sugároztak a környéken. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ez
                    szolgáltatta a casus bellit a háború megindításához,
                    amely Lengyelország lerohanásával vette kezdetét</span>.</b></span></p>
            <p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/alfred%0D++++++++++++++++naujocks.jpg" style="width: 467px; height: 533px;"></p>
            <p style="text-align:center"><em>(Alfred Naujocks)</em></p>
            <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A
                    gleiwitzi akcióról </span>a nürnbergi perek során <span style="background-color:rgb(255,242,204)">derült ki
                    az igazság </span>
                </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A</b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">lf</span>red
                  Naujocks<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> SS-ügynök</span>
                  vallomásaiból. Elmondása szerint a dachaui
                  koncentrációs táborból elhoztak néhány foglyot,
                  illetve <span style="background-color:rgb(234,209,220)">letartóztatták
                  </span>Franciszek Honiokot, aki egy ismert sziléziai
                  lengyel aktivista volt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">majd
                    szabotőrnek öltöztetve meggyilkolták</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> őket,</span>
                  <span style="background-color:rgb(234,209,220)">és
                    mintha </span>az akció közben haltak volna meg, a
                  helyszínen hagyták a holttestüket.</b></span></p>
            <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
                  gleiwitzi eset</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ről a <em>Magyar
                    Nemzet</em> is beszámolt</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de csak a
                  német hatóságok információi álltak rendelkezésükre</b></span>,
              amelyek alapján távolságtartóan számoltak be az ügyről <em>„Német
                jelentés a csütörtök esti lengyel támadásról Gleiwitz
                ellen”</em> címmel. A továbbiakban úgy
              fogalmaztak: „Egymást vádolják a támadással” a felek. </p>
            <p>A Magyar Nemzet a korban jobboldali és náciellenes lapnak
              számított, a német befolyás ellen felszólalók legfontosabb
              fóruma volt, de sokszínű szellemiséget képviselt.</p>
            <p>A visszafogottabb közlésekkel szemben az <em>Est </em>nevű
              bulvárlap címlapon hozta le, hogy <em>„A lengyelek
                az éjjel betörtek német földre – A német hadsereg
                osztagai fegyverrel válaszoltak a támadásra – Varsói
                jelentés lengyel városok bombázásáról”</em>.</p>
            <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
                  Magyar Nemzet szeptember 1-én közölte, hogy <em>„Lipszki
                    lengyel nagykövet felkereste Ribbentropot”</em>, a
                  cikkben még mindig a kételkedés hangja szólal meg, de
                  egyértelműen érzékelték, hogy válaszúthoz érkeztek. <em>„Annyiszor
                    hittük már, hogy a válság elérkezett a döntő
                    fordulóhoz, hogy vonakodva írjuk le ismét ezt a
                    mondatot. Most azonban inkább, mint eddig bármikor,
                    valóban úgy látszik, hogy elérkeztünk a háború és
                    béke keresztútjára”</em></b></span> – írják. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szeptember
                  2-án az újságok már tudatában voltak, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Németország
                    megindította a támadást </span>Lengyelország <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellen.</span></b></span></p>
            <p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/MNszept2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="127"></p>
            <p style="text-align:center"><em>(Magyar Nemzet, 1939.
                szeptember 2.)</em></p>
            <p>Teleki Pál közleményét is megjelentették lapok, amelyben
              a miniszterelnök kihirdette a kormány rendeleteit.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A béke és
                  a nyugalom megőrzésének érdekében</b></span></p>
            <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
              </b></span>
            <div class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>korlátozták
                  a gyülekezési szabadságot, az egyesülési jogot,
                  illetve a sajtószabadságot is.</b></span></div>
            <p>A miniszterelnök a közlemény végén jelezte, hogy <em>„ezeket
                a rendeleteket szükség szerint más kormányrendeletek is
                fogják követni”</em>.</p>
            <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                  kivételes állapot miatt a sajtócenzúra mellett a lapok
                  terjedelmét is csökkenteni kellett. </b></span>A vezetés
              feltehetően tanult az első világháború alatti papírhiány
              esetéből, így ezt már korán próbálták megelőzni. Ezen
              kívül <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>sajtóellenőrző
                  hivatalt állítottak fel a külföldi sajtótermékek
                  vizsgálatára.</b></span></p>
            <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1939 decemberében
                  Teleki enyhített a cenzúrán:</b></span> a szerkesztő
              és a kiadó eldönthette, hogy bemutatja-e lapjának cikkeit
              a cenzúrahatóságnak.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ez mind <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Németország,
                    mind a nyilasok nemtetszését </span>kiváltotta,
                  pedig a magyar hatóságok ügyeltek arra, hogy a
                  baloldali sajtónak ne legyen túlzottan nagy
                  mozgástere.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A cenzúra
                  végül 1940 augusztus végétől kezdve minden lapra
                  kiterjedt.</b></span></p>
            <p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/telekikozlemeny2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="277"></p>
            <p style="text-align:center"><em>(Pesti Hírlap, 1939.
                szeptember 2.)</em></p>
            <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                  franciák és az angolok <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a béke
                    megteremtésére tett</span> utolsó kísérletként 24
                  órás ultimátumot adtak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Hitler</span>nek,
                  hogy szüntesse be <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a támadást
                    Lengyelország</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ellen</span>.</b></span></p>
            <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                  magyar újságok a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Führer
                    rendkívüli birodalmi gyűlésen elmondott beszédéről </span>is
                  tudósítottak.</b></span></p>
            <p>Az olvasók minden külpolitikai fejleményről első kézből
              értesülhettek. <em>„Mint nemzeti szocialista és mint
                német katona veszem fel a harcot. Egész életem nem volt
                más, mint harc népemért s annak feltámadásáért. Egy szót
                nem ismerünk, és ez a szó: meghódolás”</em> – idézte a
              Magyar Nemzet a német kancellárt.</p>
            <p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/Lengyelorszag_megszallasa.jpg" style="text-align: center; margin-right: 0px;" width="188" height="122"></p>
            <p style="text-align:center"><em>(Adolf Hitler üdvözli a
                Wehrmacht masírozó csapatait Varsóban, 1939. október 5.)</em></p>
            <p>A <em>Magyarság </em>nevű lap, amely a szélsőséges
              magyar nacionalizmus szószólója, illetve a nyilasok
              szócsöve volt, inkább Hitler alapvetően békés szándékát és
              „kényszerhelyzetét”, próbálta kiemelni.</p>
            <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szeptember
                  1-én is „<em>Hitler 16 <span style="background-color:rgb(208,224,227)">békepontja</span>”</em>-ként
                  hivatkoztak a németek ultimátumára <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
                    lengyelek</span> felé</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <em>„Vezér”</em>
                  beszédéből is a <span style="background-color:rgb(208,224,227)">békevágyat</span>
                  emelték ki:</b></span> „<em>Megkíséreltük a danzigi
                probléma békés megoldását”</em>, illetve „U<em>tolsó
                kísérletként elfogadtam az angol közvetítést, de az nem
                vezetett sikerre”</em> – idézték.</p>
            <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
                  későbbiekben is előszeretettel cikkeztek a német
                  katonai sikerekről,</b></span> amelyek valósak voltak,
              de érezhetően lelkesebben fogadták, mint a mérsékeltebb
              hazai orgánumok.</p>
            <p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/magyarsag.jpg" style="text-align: center; margin-right: 0px;" width="188" height="104"></p>
            <p style="text-align:center"><em>(A Magyarság címlapja,
                1939. szeptember 1.)</em></p>
            <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
                  ultimátumot Hitler nem fogadta el, így szeptember 3-án
                  Nagy-Britannia és Franciaország is hadat üzent a
                  Harmadik Birodalomnak, </b></span>a 3-i magyar
              lapszámok viszont még Mussolini béketeremtő szándékáról
              cikkeztek.</p>
            <p>A béketeremtő duce képe talán nem véletlenül nem maradt
              meg az utókor emlékezetében, ugyanis a németek franciák
              elleni sikereit látva <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1940
                  júniusában Olaszország belépett a háborúba.</b></span></p>
            <p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/mussolini_vilagbeke.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="115"></p>
            <p style="text-align:center"><em>(Pesti Hírlap, 1939.
                szeptember 3.)</em></p>
            <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ezek
                  után kezdetét vette az úgynevezett „furcsa háború”,
                  amelyben a felek ugyan hadban álltak egymással, de
                  komoly harci események nem történtek</b></span>. A
              britek és a franciák is védelemre rendezkedtek be, a
              németek pedig még csak készültek a Belgiumon és Hollandián
              keresztül történő támadásra.</p>
            <p>Az <em>Ujság </em>című lap szeptember 5-én számolt be a
              hadüzenetekről és egy részletes összefoglalót is adott az
              addig történtekről.</p>
            <p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/Ujsag_1939-09__pages57-57-page-001.jpg" style="margin-right: 0px;" width="121" height="188"></p>
            <p style="text-align:center"><em>(Ujság, 1939. szeptember
                5.)</em></p>
            <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarország
                  ekkor még csak kívülről</b><b> figyelte</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
                  eseményeket.</b></span></p>
            <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szeptember
                  17-én aztán a Szovjetunió is elindította a támadást </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lengyelország</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ellen, </b><b>aminek
                  következtében</b></span> l<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>engyel
                  menekültek ezrei indultak meg a magyar határ felé.</b></span></p>
            <p>Ekkor került kapcsolatba az ország először az új
              háborúval. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A hadba
                  lépést<span style="background-color:rgb(217,234,211)">
                  </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egészen
                  1941. június 27-ig sikerült elodázni</b></span>. Az
              addig és az azután történtek pedig már: történelem.</p>
          </div>
          <div id="gmail-m_-3477519084166221792gmail-article_billboard2" class="gmail-m_-3477519084166221792gmail-nbanner">
          </div>
        </div>
      </div>
      <br>
      <fieldset class="gmail-m_-3477519084166221792mimeAttachmentHeader"></fieldset>
      <pre class="gmail-m_-3477519084166221792moz-quote-pre">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="gmail-m_-3477519084166221792moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="gmail-m_-3477519084166221792moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  <div id="gmail-m_-3477519084166221792DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
        <tbody><tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a>               </td>
        </tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-3477519084166221792_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></div>

_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>