<div dir="ltr">
<h1 class="m_8278483819135660509m_7826488944863606879gmail-title"><a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2019/08/20/muller_biboros_a_nemet_egyhazrol_es_a_pan-amazoniai_szinodusrol" target="_blank">Müller bíboros a német egyházról és a pán-amazóniai szinódusról</a></h1>
<h2 class="m_8278483819135660509m_7826488944863606879gmail-subtitle"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">„Az Egyház</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ból való
tömeges kilépés</span> és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyházi élet </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hanyatlásának válságát nem lehet</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az
Egyház</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ön-szekularizációjával</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> orvosolni.”</span></h2>
<div class="m_8278483819135660509m_7826488944863606879entry">
<p style="text-align:justify"><b><a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2019/08/20/muller_biboros_a_nemet_egyhazrol_es_a_pan-amazoniai_szinodusrol" target="_blank">https://katolikusvalasz.blog.hu/2019/08/20/muller_biboros_a_nemet_egyhazrol_es_a_pan-amazoniai_szinodusrol</a></b></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b>Még július 29-én egy újabb kritikai dolgozat <a href="http://kath.net/news/68696" rel="noopener noreferrer" target="_blank">jelent meg</a> az osztrák <i><a href="http://kath.net" target="_blank">kath.net</a></i> katolikus hírportálon <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/tags/M%C3%BCller" rel="noopener noreferrer" target="_blank">Gerhard Müller</a> bíborostól, a Hittani Kongregáció előző prefektusától</b>. </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A bíboros ebben is a <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/tags/p%C3%A1n-amaz%C3%B3nia" rel="noopener noreferrer" target="_blank">pán-amazóniai szinódus</a> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">munkadokumentumának </span>felvetéseit veszi górcső alá, kiegészítve a <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/tags/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" rel="noopener noreferrer" target="_blank">németországi katolikus egyházban</a><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> zajló folyamatok</span> kritikájával.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><b>Az alábbiakban Müller bíboros e
második dolgozatát adjuk közre teljes terjedelmében, magyar nyelven. A
bíboros első dolgozata, amely július 27-én jelent meg a <i>Katolikus Válasz</i>on, <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2019/07/27/muller_biboros_senki_sem_epithet_mas_alapra_mint_a_mar_meglevore_jezusra" rel="noopener noreferrer" target="_blank">ide kattintva</a> olvasható.-</b></p><p style="text-align:justify"><i></i></p><div class="m_8278483819135660509m_7826488944863606879gmail-popup_icon_container m_8278483819135660509m_7826488944863606879gmail-popup_icon_container_notext m_8278483819135660509m_7826488944863606879gmail-imgnotext" style="width:600px"><i><img src="https://m.blog.hu/ka/katolikusvalasz/image/unnamed-11.jpg" alt="unnamed-11.jpg" class="m_8278483819135660509m_7826488944863606879gmail-imgnotext m_8278483819135660509m_7826488944863606879gmail-open-in-modal" style="margin-right:0px" width="188" height="129"><span class="m_8278483819135660509m_7826488944863606879gmail-popup_icon"></span></i></div><i>„Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át” (Róm 12, 2).</i>
<p style="text-align:justify"><b><br>1. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az Egyház</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> elvilágiasítása a válság oka, </span>nem pedig megoldása</b></p>
<p style="text-align:justify">Aki hiszi, hogy <i>„Krisztus [...] szerette az Egyházat, és feláldozta magát érte, hogy [...] megszentelje”</i> (Ef 5, 25 sk.), csak megrendüléssel fogadhatja a legújabb hírt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Németországból. 2018-ban több, mint 216 000 katolikus <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2019/07/19/rekordszamu_kilepot_eredmenyeztek_a_nemet_egyhazban_az_elmult_evek_reformjai" rel="noopener noreferrer" target="_blank">hagyta el hivatalosan</a>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyháza</span>t,</b></span> vagyis ennyien adták fel lelki hazájukat, és fordítottak
hátat hitbéli Édesanyjuknak.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Az okok egyénenként persze eltérőek,</b></span> mint
ahogy azok az emberek is különbözők, akik a keresztség által Krisztus
testének tagjaivá váltak. Az azonban világos, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a legtöbben olyan
lelkülettel lépnek ki <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyház</span>ból, mintha valamilyen világi
egyesületben szüntetnék meg a tagságukat vagy elfordulnának attól a
politikai párttól,</b></span> amely szellemiségétől eltávolodtak, esetleg amelyben
csalódtak. Egyáltalán <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem tudatosul bennük<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>vagy talán soha nem is
hallottak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>róla, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">bár</span> az Egyház, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">legmagasabb képviselőit is </span>
beleértve<span style="background-color:rgb(217,234,211)">, tökéletlen emberekből </span>áll, lényegét és megbízatását illetően
isteni eredetű.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hiszen Krisztus az Egyházát a világ üdvösségére
alapította, </b></span>amely <i>„szentsége, azaz jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberi nem egységének”</i> (Lumen gentium 1).</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A Zsidókhoz írt levél szerzője minden bizonnyal tudatában volt az ilyen emberek pasztorálásával járó nehézségeknek: <i>„Azt
ugyanis, aki egyszer már részesült a világosságban, megízlelte az égi
ajándékot, megkapta a Szentlelket, felfogta az Isten tanítását, és
megtapasztalta az eljövendő élet erőit, aztán mégis elpártol, lehetetlen
újra bűnbánatra indítani. Hiszen ha rajta áll, újra keresztre feszíti
az Isten Fiát, és csúfot űz belőle.”</i> (Zsid 6, 4-6).</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az emberek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azért nem érzik, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az
Egyház </span>elhagyásával súlyosan vétenek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Megváltó Urunk, Krisztus szeretete</span>
ellen, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">örök üdvösségüket</span> teszik kockára, mert úgy vélik, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyház </span>
nem több, mint egy világi egyesület.</b></span> Semmit sem tudnak arról, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
katolikus hitre tértek üdvösségéhez <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/02/27/jezus_krisztus_egyhaza_egy_es_az_udvozuleshez_szukseges" rel="noopener noreferrer" target="_blank">nélkülözhetetlen</a> a földön vándorló Egyház.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> <i>„Az
viszont<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nem </span>üdvözül, aki beépül ugyan az Egyházba, de nem tart ki a
szeretetben, és így ’teste szerint’ az Egyház kebelében marad, ’szíve
szerint’ azonban nem.”</i> (Lumen gentium 14).</span></b></span></p>
<p style="text-align:justify">Az Egyházból való tömeges kilépés és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
egyházi élet</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hanyatlásának </b></span>(a templomba járók csekély száma, kevesebb
keresztelés és bérmálás, üres papi szemináriumok, a szerzetesrendek
elnéptelenedése) <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>válságát nem lehet </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az Egyház</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> további
elvilágiasításával, ön-szekularizációjával orvosolni.</b></span> Nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azért térnek
vissza az emberek Krisztus üdvözítő közösségébe, </b></span>vesznek részt a Szent
Liturgián és részesülnek a szentségekben, mert a püspök olyan kedves,
vállveregető, emberközeli, és semmilyen banalitástól nem riad vissza,
hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mert felismerik a kegyelem ezen eszközeinek valós értékét.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Legitimálhatja magát az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egyház</span> az elkeresztényietlenedett világ előtt az
ökológiai mozgalom egyfajta természetvallási lobbijaként vagy a
migránsoknak adakozó segélyszervezetként, de így aztán igazán elveszíti
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">önazonosságát</span>,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>amely a Krisztusban való üdvösség egyetemes szentsége</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és
mégsem nyeri el azt az elismerést, amelyet a baloldali-zöld fősodortól
remél.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Egyház csak akkor szolgálja az emberek Isten és a hitből való
élet utáni törekvését, ha az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében minden
embernek hirdeti az evangéliumot és a keresztség által Jézus
tanítványaivá teszi őket. </b><b>Az Egyház Krisztus teste, tehát a fő, Jézus
Krisztus általa és benne van jelen az idők végezetéig </b></span>(V.ö. Mt 28, 19
sk.). Ő szól hozzánk a szentbeszédben, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ő keresztel, bérmál, jeleníti meg
keresztáldozatát a szentmisében és ajándékozza magát az örök élet
eledeleként,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ő bocsátja meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűnöket</span> és küldi az Egyház szolgálóinak a
Szentlelket, aki által a felszentelt püspökök és papok Krisztus, az
Újszövetség főpapja nevében cselekednek, és teszik őt láthatóvá a
közösségben</b></span> (Sacrosanctum concilium 41). <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A német egyház felsőbb
vezetésében preferált <span style="background-color:rgb(208,224,227)">ún. <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2019/05/27/kisajatitja_a_nemet_puspoki_kar_kommunikaciojat_a_reformer_tobbseg" rel="noopener noreferrer" target="_blank">„szinódusi út”</a></span>
célja azonban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyház</span> további elvilágiasítása. </b></span>Az evangéliumban való
megújulás, úgy mint katekézis, misszió, lelki gondozás, a szentségekbe
való beavatás helyett már vagy fél évszázada olyan témákat helyez
előtérbe, amelyekkel jó pontot vél szerezni magának a nyugati világ
közvéleményénél és reméli, hogy eljut egy, a materialista emberképre
redukált gondolkodásmódhoz.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Alapjában véve (1) <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a papság szentségé</span>nek jól fizetett funkcionáriusok professzionális rendszerévé való átalakításáról, és (2) <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a püspökök és papok </span>politikai
értelemben vett „hatalmának” átruházásáról van szó egy világiakból álló
vezető szervezetre azzal a megkötéssel, hogy azonos végzettség esetén a
nőket illeti az elsőbbség.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ami zavarja őket (3</b></span>),<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a „testtel
szemben ellenségesnek” bélyegzett </span>és a modern szexuális kutatásokkal
állítóla<span style="background-color:rgb(234,209,220)">g</span></b> <b>nem kompatibilis</b> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>keresztény erkölcs</b></span>, ahogyan az a Krisztusban
való új életből következik (V.ö. Gal 5, 13-25).</p>
<p style="text-align:justify">A protestáns reformáció és a
felvilágosodás naturalizmusa óta a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>botránykő természetesen </b></span>(4) <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a papi
cölibátus, és az Istennek szentelt élet evangéliumi tanácsai, a
szegénység, a tisztaság, és az engedelmesség.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Egy olyan Egyházban, amely tisztán
evilági célokkal rendelkező emberi szervezetként már feladta küldetését
mint a Krisztusban való üdvösség közvetítője, és amely már minden
transzcendens és eszkatologikus kapcsolatot elvesztett az eljövendő
Úrral, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az, hogy valaki </b></span><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„a mennyek országáért önként mond le a házasságról</b></span>”</i> (Mt 19, 12),<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ill. egészen <i>„arra van gondja, ami az Úré”</i>
</b></span> (1 Kor 7, 32), <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kínos, mint egy idegen test vagy örökölt teher,</b></span> amelytől
a lehető leggyorsabban meg kell szabadulni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Legföljebb </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>néhány
csodabogár esetében elfogadható, egy extrém mértékben autonóm
önmeghatározás mazochisztikus formájaként.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>2. Németek és amazóniaiak egy hajóban</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Ahogy már a családszinódusoknál is
megtapasztaltuk, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a „német egyház” hegemóniára törekszik a
világegyházban, büszkén és fensőbbrendűen tetszeleg </b></span>a modern kor és a
kereszténység kibékítőjének <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/06/30/muller_biboros_az_egyhaz_mai_reformerjeirol_teljes_interju" rel="noopener noreferrer" target="_blank">úttörő szerepében</a>, Ferenc pápa <a href="http://w2.vatican.va/content/francesco/de/letters/2019/documents/papa-francesco_20190629_lettera-fedeligermania.html" rel="noopener noreferrer" target="_blank"><i>„Isten németországi zarándok népéhez”</i></a> címzett 2019. június 29-i <a href="https://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa-levele-sulyos-belso-valsaggal-kuzdo-nemet-katolikus-egyhazhoz" rel="noopener noreferrer" target="_blank">levele</a>
ellenére. Az még nem derült ki, és az érdeklődő megfigyelőnek nehezen
is érthető, miért érzik magukat hivatottnak arra, hogy példaként
szolgáljanak másoknak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, amikor a saját országuk egyháza ilyen sivár,
reménytelen helyzetben van. </b><b>Olyan semlegesen és szépen hangzó
kifejezéseket használnak, mint </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><i>„gyógyító decentralizáció”</i> </b></span>(Instrumentum Laboris 126) <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vagy </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a katolikus egyház <i>’rómátlanítása’</i>
</b></span> (azelőtt ezt Róma-ellenes affektusnak nevezték), <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amelyek alatt
valójában a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kinyilatkoztatás</span> helyett egy Amazonas-mitológia és
ökoteológia, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az apostolutód püspököknek egyházi tekintélye</span> helyett pedig
saját ideológusaik egyeduralmának kizárólagos érvényességét értik. </b></span>De a
katolikus egyháztanban nem a centrum és a periféria közötti hatalmi
egyensúlyról van szó, hanem a pápa és az őt támogató bíborosi kollégium,
valamint római kúria és az egyetemes Egyház részegyházait vezető és
képviselő püspökök közös felelősségéről (Lumen gentium 23).</p>
<p style="text-align:justify">Javaslatom: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha mindkét irányból valóban
valami jót akarnak tenni </b></span>az Egyházzal, akkor pl.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> tartózkodni kellene </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>attól, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> rendes kánoni eljárás (a védelem jogának biztosítása)</span> nélkül
váltsanak le <span style="background-color:rgb(255,242,204)">püspökök</span>et, vagy nem kellene<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> indoklás </span>nélkül bezárni
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">kolostorok</span>a</b></span>t, ill. a részegyháznak sem szabadna aláásni a pápa tanítói
és joghatósági primátusát azzal az ürüggyel, hogy ő <a href="http://www.ncregister.com/daily-news/german-bishops-we-are-not-just-a-subsidiary-of-rome" rel="noopener noreferrer" target="_blank">nem Róma filiája</a>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ide tartozik még</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a keresztény bánásmód azokkal a testvéreinkkel és
munkatársainkkal, akiknek nincs más ’bűnük’, csak az, hogy – a
vélemények és stílusok legitim pluralitása keretén belül </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>–<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> elöljáróik</span>
<u>privát véleményétől</u></b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>eltérő pozíciót képviselnek.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Német Püspöki Konferencia
vonatkozásában a szinódusi folyamat egyházpolitikailag összefonódik az
Amazónia-szinódussal, és eszközként szolgál a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">világegyház </span>
átalakításához</b></span>. A vezető személyiségek is szinte teljesen azonosak
mindkét eseménynél, és a Német Püspöki Konferencia segélyszervezetein
keresztül anyagi és szervezeti összefonódások is vannak. Azonban nem
lehet tudni, hogy a nehéz kő hol áll meg. Azután már semmi sem lesz
olyan, mint amilyen volt, az Egyházra senki sem fog ráismerni - mondta
az egyik illetékes.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">De lehet, hogy elszámítják magukat, mint</span></b> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a lüdiai
Krőzus király (Kr.e. 590-541), aki fatális módon félreértette </b></span>a<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> perzsák
elleni támadáskor kapott delphoi jóslatot: </b></span><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Ha átléped a Halüszt, egy nagy birodalom fog megdőlni.</b></span>”</i> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A mi Halüszunk a katolikus egyház tanításának, életének, kultuszának isteni rendje (Lumen gentium).</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sajnos</b></span> Németországhoz hasonlóan <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
egykor majdnem tisztán katolikus</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Dél-Amerikában is milliószámra lépnek
ki </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a katolikus egyház</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>bó</b></span>l, mégsem keresik e katasztrófa okait, sem komoly
elhatározást nem látunk az Egyház Krisztusban való megújítására. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
megoldás</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>itt sem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyház</span> ’pünkösdösítése’, vagyis liberál-protestánssá
való átalakítása latin-amerikai módra</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hanem éppen az, hogy újra
felfedezze katolicitását</b></span>. Kívánatos tehát, hogy miként a „Szent Zsinat”,
úgy a püspökök közössége is <i>„elsősorban a katolikus hívők felé
fordul. A Szentírás és a hagyomány alapján azt tanítja, hogy ez a földön
vándorló Egyház szükséges az üdvösséghez. Mert egyedül Krisztus a
közvetítő és az üdvösség útja, aki az Ő testében, ami az Egyház, jelenik
meg számunkra; [...] Az Egyház közösségébe azok épülnek be teljesen,
akik Krisztus Lelkének birtokában az Egyház egész berendezését és az
üdvösség minden eszközét benne elfogadják, és látható közösségében -- a
hitvallás, a szentségek, az egyházkormányzat és az egyházi közösség
kötelékeivel -- kapcsolódnak Krisztushoz, aki Egyházát a pápa és a
püspökök által kormányozza.”</i> (Lumen gentium 14).<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ellentmondó
vélemények tarka diverzitása vagy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten szent akaratá</span>val szemben a
lelkiismereti döntés önkénye </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>katolikus, hanem a népek egysége a hitben,
amely beleilleszt minket az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel való
egységbe. <i>„Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám bennem vagy és
én benned, úgy legyenek ők is bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy
te küldtél engem.”</i> </b></span>(Jn 17, 21). És ezért figyelmeztet minket Szent Pál: <i>„Törekedjetek
rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet. Egy a Test
és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr,
egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki
mindennek fölötte áll, mindent áthat és mindenben benne van.”</i> (Ef 4, 3-6). <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az <i>Instrumentum Laboris</i>
és a németországi szinódusi folyamat egyaránt</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az Egyház</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>további
elvilágiasítását tartja a válságból való kiútnak</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a kereszténység
egyetemes értelmezésében</span><b> már nem </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">I<b>sten Krisztusban való történelmi
önkinyilatkoztatását tekintjük alapnak</b>,</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyházat és liturgiáját
</span>beillesztjük a világ egész mitologikus perspektívájába, vagy egy a
bolygónk megmentésére szolgáló ökológiai program funkciójává tesszük,
akkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szentségi lét, különösen az apostoli utódlás püspöki és papi
hivatalának szentsége </span>elveszti a lába alól a talajt.</b></span> Ugyan ki akarna egy
ilyen ingó talapzatra egy életet felépíteni, amely teljes odaadást
követel?</p>
<p style="text-align:justify"><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>3. A válság gyújtópontja <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyházi rend szentsége</span></b></span></p>
<p style="text-align:justify">Mivel Krisztus <i>„saját fölszenteltségének és küldetésének részeseivé tette”</i>
(Lumen gentium 28) az apostolokat és püspöki hivatásban őket követőket,
akik a papokkal, diakónusokkal és minden megkeresztelt hívővel a helyi
egyházak egységének elvét testesítik meg, a püspökök isteni
küldetésként, Krisztustól kapott megbízásként (Lumen gentium 20)
gyakorolják hatalmukat. Ez nem valamiféle politikai-szociológiai
hatalom, hanem a Szentlélekben adományozott spirituális felhatalmazás
arra, hogy Isten népét megszenteljék, tanítsák és vezessék. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><i>„A
püspökök tehát segítőikkel, az áldozópapokkal és a szerpapokkal együtt
átvették a közösség szolgálatát, Isten helyett állnak a nyáj élén,
melynek -- mint tanítómesterek, az istentisztelet papjai és a kormányzás
szolgái -- pásztorai.”</i> (Lumen gentium 20). Itt nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>három különböző
hivatalról van szó, amelyek a történelem véletlenszerűségei folytán
összefonódtak, tehát újra szét lehet őket szedni vagy másképpen
összerakni.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hibás az összehasonlítás </b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>az abszolút uralkodók világi
hatalmával is, amellyel Montesquieu nyomán jogosan állítják szembe a
hatalmi ágak (közigazgatás, törvényhozás, igazságszolgáltatás)
szétválasztásának modelljét</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mert az apostolok és utódaik Krisztus
nevében és a Szentlélek erejéből Krisztus, a tanító, a pásztor és a
főpap egyszemélyi szolgálatát végzik, amely nem mások fölött gyakorolt
hatalom, hanem mások üdvéért való szolgálat </b></span>(Mt 23, 11). Ezért azok a
püspökök, akik nyíltan deklarálják, hogy önként lemondanak
„hatalmukról”, nem szerénységükről tesznek tanúbizonyságot, hanem inkább
arról, hogy nem értik, mit jelent katolikus püspöknek lenni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azt a
fajta „hatalmat” ugyanis, amely</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ről le akarnak mondani, jobb, ha
egyáltalán nem birtokolják, a szenteléskor Krisztustól rájuk ruházott
spirituális teljhatalomról azonban nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mondhatnak le</span>, mivel az nem a
saját tulajdonuk</b></span>. Persze kérhetik felmentésüket püspökségük joghatósági
hatalmának gyakorlása alól, ha nem képesek az ezzel járó felelősségnek
megfelelni.</p>
<p style="text-align:justify">Jellemző, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem a pán-amazóniai
szinódus munkadokumentuma, sem a német szinódusi atyák nem</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a bibliai
alapelvekből</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>indulnak ki és nem</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hagyományokon, valamint a kötelező
érvényű zsinati és pápai hithatározatokon nyugvó egyházi tanításhoz </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
igazodnak. Ehelyett a globális világ szociológiai szükségszerűségeiből,
ill. az amazóniai törzsi népek hagyományos szervezeti formáiból vezetik
le a normákat és szabályokat.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha ott a közösség szentségekkel való
ellátása(!) céljából teológiai tanulmányok nélkül is (IL 129, 2) pappá
szentelnek stabil (vajon egyházilag érvényes?) párkapcsolatban élő,
tekintélyes férfiakat, akkor miért ne lehetne ez ürügy arra, hogy a <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/tags/viri_probati" rel="noopener noreferrer" target="_blank"><i>viri probati</i></a>
intézményét végre Németországban is bevezessék, ahol <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a cölibátus</span>nak
nincs már társadalmi elfogadottsága, és a házas teológusok készen
állnának arra, hogy felszentelt papként betöltsék <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a cölebsz klérus</span>ban
keletkezett hiányt. </b></span>A <i>„hét jó hírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfi”</i>
(ApCsel 6, 3) kiválasztásából az asztal szolgálatának ellátására
(ApCsel 6, 1-7), amiből később a felszentelt diakónusok egyházi rendi
fokozata kialakult, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem lehet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azt a teológiai következtetést levonni</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">, </span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyház </span>szociológiai szükségszerűségből bármikor és egyáltalán <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az
egyházi rend szentségé</span>nek újabb formáit hozhatná létre </b></span>(IL 129). Az
egyházi rend szentségének három fokozata egyrészt az apostolok utódainak
megbízatásából adódik, amely az evangélium hirdetéséből, a kegyelem
szentségi közvetítéséből, és a krisztusi nyáj jó pásztorként való
vezetéséből áll, másrészt a rész-egyházak kialakulásából, amelyek az
egyetemes egyházat képviselik helyi szinten. Itt egy kiválasztott pap a
presbiterek és diakónusok kollégiumának elöljárója, akit a 2. századtól
kezdve egyre gyakrabban illetnek az exkluzív „püspök” elnevezéssel
(Antióchiai Szent Ignác, Mag. 6,1). <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A püspök a helyi egyház egységének
szentségi képviselője, és ő jeleníti meg az apostoli eredettel való
egységet, mivel a püspökök közössége, élükön a pápával a Péter által
vezetett apostolok közösségének utóda </b></span>(1. Kelemen-levél 42-44; Lumen
gentium 20 skk.).</p>
<p style="text-align:justify"><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>4. A nők pappá szentelése?</b></span></p>
<p style="text-align:justify">A történelmileg a Krisztus alapította apostoli rendből a korai egyházban kialakuló háromfokozatú egyházi rend <i>„isteni küldetés”</i> (Lumen gentium 20) által áll fenn, és azok gyakorolják, akiket az érvényes terminológia szerint <i>„püspököknek, áldozópapoknak, diákonusoknak hívnak”</i>
(Lumen gentium 28). Boldogabb időkben a német püspökök egy emberként
szögezték le a kultúrharcot kirobbantó Bismarckkal szemben: <i>"Az Egyház alkotmánya minden lényeges pontban Istentől elrendelt, mentes minden emberi önkénytől.”</i>
(DH 3114). Ehhez kapcsolódik az a felismerés, hogy a püspöki, papi és
diakónusi hivatal az egyházi rend egyetlen szentségének csupán különböző
fokozatai. <i>„[...] senki sem kételkedhet abban, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az egyházi rend
igazi és szoros értelemben vett szentség, egy az Egyház hét szentsége
közül”</b></span></i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span>(Tridenti zsinat, Tanítás és kánonok az egyházi rend szentségéről, DH 1766, 1773).</p>
<p style="text-align:justify">Ezért nincs értelme az <i>"Ordinatio sacerdotalis"</i>
(1994) vonatkozásában az olyan leleményes interpretációnak, miszerint
nem az osztatlan egyházi rend szentségéről mint egészről van szó, hanem
csupán a püspöki és a papi hivatalról, melyek csak a férfiaknak vannak
fenntartva. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha teológiailag elemezzük a dogma- és egyháztörténeti
megállapításokat az egyházi rend szentségéről szóló kijelentésekkel
összefüggésben, egyértelműen megállapítható, hogy a diakónusi hivatal
szentségét a katolikus egyház soha sem szolgáltatta ki <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/tags/diakonissza" rel="noopener noreferrer" target="_blank">nőnek</a>.</b><b> II. János Pál pápa kötelező érvényű döntést hozott arról, hogy az <i>„isteni eredetű”</i>
egyháznak nincs hatalma arra, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> nőket </span>pappá szenteljen.</b></span> Ez nem a
történelmi körülményeken múlik, hanem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az Egyház imént említett Istentől
származó rendjéből következik, és egyértelműen vonatkozik mind a három
szentségi fokozatra.</b></span> Mivel az Egyház általános felfogásában és
nyelvhasználatában a <i>„szolgáló”</i> kifejezésre a görög eredetű <i>„diakonos”</i>
honosodott meg terminus technicusként az egyházi rend első fokozatára,
nincs értelme nem felszentelt női diakónusokról beszélni, és azt a
fikciót terjeszteni, mintha az ősegyházban csupán rövid ideig és
lokálisan jellemző, megszűnt diakonissza feladatkör újraélesztéséről
lenne szó. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ellentmond <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a püspöki és a papi szolgálat lényegé</span>nek az is, ha
csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Eucharisztia liturgiá</span>jára korlátozzuk, és az általuk bemutatott
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">szentmisén</span> laikusok, vagyis nem felszentelt férfiak vagy nők is <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2019/07/21/marx_biboros_vilagi_hivek_is_vegezhessek_a_homiliat" rel="noopener noreferrer" target="_blank">tarthatnának szentbeszédet</a>. </b></span>Így a papok ’oltáros papokká’ válnának, ami egykor a reformátorok tiltakozását is kiváltotta. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><i>„A
szentmise két része, az Ige liturgiája és az Eucharisztia liturgiája
oly szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy egy istentiszteleti cselekményt
alkot.”</i> (Sacrosanctum concilium 56). Ezért a prédikáció a püspökök
és a papok dolga, esetleg adott alkalommal a felszentelt diakónus is
közvetítheti azt. Az Ige és az Eucharisztia liturgiája tehát belső
egészet alkot</b></span>. A püspökök legfőbb hivatala az evangélium hirdetése, és
ebből következnek a szentségi feladatok is (Lumen gentium 25). Amint az
apostolok <i>„szolgái [...] az isteni szónak”</i> (Lk 1,2; v.ö. ApCsel 6,2), ugyanúgy a papoknak (püspökök, presbitereknek) is <i>„az evangélium hirdetésében és a tanításban”</i>
(1Tim 5, 17) kell fáradozniuk. A felszentelésben nem egyes, belső rend
nélküli feladatokat és felhatalmazásokat kapnak meg. Az Ige egységes
szolgálata által válik az Egyház a hit közösségévé, ebben a szolgálatban
ünnepli a szentségeket, és általa vezetik a választott pásztorok Isten
nyáját Krisztus nevében és az Ő hatalmával. Ezért azonos tőről fakadnak a
papság tanítói, liturgikus és vezetői feladatai, és csak teológiai
szempontból különböztetjük meg őket (Presbyterorum ordinis 4-6). A római
miserítus Kr.u. 160-ból származó első leírásában Jusztinusz vértanú és
filozófus úgy fogalmaz, hogy a vasárnapi liturgiában a bibliai
könyvekből származó olvasmányok után az elöljáró (püspök, presbiter)
prédikál, majd offertóriummal, konszekrációval és kommunióval ünnepli az
Eucharisztiát (V.ö. Jusztinusz, II. Apológia, 65-67).</p>
<p style="text-align:justify">A szentségek az isteni kegyelem jelei és
eszközei: általuk építi fel Isten úgy az egyes keresztényeket, mint az
Egyház egészét. Ezért nem követelheti senki az emberi jogokra hivatkozva
világi emberek (legyenek férfiak vagy nők) felszentelését, hiszen az
emberi jogok emberi természetűek. Azonban a kegyelem és az Isten
alapította Egyház rendjére a civil hatalomnak nincs semmilyen
kompetenciája.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Felszentelni csak katolikus férfit lehet, ha elhivatott,
és az Egyház, akit a püspök képvisel, ezt az elhivatottságot valódinak
ismeri el, és az alkalmas jelöltet diakónusnak, papnak vagy püspöknek
felszenteli. Ezzel a felfogás</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sal csak azoknak vannak nehézségeik, akik
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyház</span>ban egyfajta világi képződményt látnak, következésképpen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az
egyházi rend szentségé</span>t nem ismerik el <span style="background-color:rgb(255,242,204)">isteni alapításúnak, és a
keresztény hivatalok viselői</span>t egy vallási-szociális szervezet
funkcionáriusi szerepére redukálják.</b></span> Ha így lenne, Szent Pál nem
inthette volna a hívőket: <i>„Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak,
kövessétek őket, mert ők vigyáznak rátok, annak tudatában, hogy számot
adnak lelketekről. Bárcsak örömmel tehetnék, nem sóhajtozva, mert hisz
az nem válnék javatokra.”</i> (Zsid 13,17).</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mivel a pápai és püspöki
tanítóhivatalnak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nincs</span> teljhatalma </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szentségek lényege</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>fölött (</b></span>Tridenti
Zsinat: Tanítás és kánonok a mindkét szín alatti áldozásról és a
kisgyermekek áldozásáról, DH 1728; Sacrosanctum concilium 21), <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">sem egy
szinódus a pápával vagy nélküle, sem egy <a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/04/06/schonborn_biboros_zsinat_kell_hogy_dontson_a_nok_pappa_szenteleserol" rel="noopener noreferrer" target="_blank">ökumenikus zsinat</a>, sem egyedül a pápa <a href="http://katolikusvalasz.blogspot.com/2016/08/a-papa-tevedhetetlensege.html" rel="noopener noreferrer" target="_blank"><i>ex cathedra</i></a></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <u>nem</u></span> rendelheti el a nők püspökké, pappá vagy diakónussá szentelését.</b><b> Ez
ellentétben állna</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az Egyház kinyilatkoztatott tanításával </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és
érvénytelen lenne. </b></span>Azonban a fentiek nem érintik a megkereszteltek
egyenjogúságát a kegyelmi életben és az összes olyan egyházi hivatal
betöltésében, amelyek ellátásához nincs szükség a felszentelt állapotra.</p>
<p style="text-align:justify"><br><b>5<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. A papi szolgálat lényege</span></b></p>
<p style="text-align:justify">Az elmúlt 2000 évben folyamatosan, néha
drámaian változtak az Egyház életére hatást gyakoroló kulturális
konstellációk, politikai-szociológiai feltételek. Ezzel szemben a papi
szolgálat lényegében nem változott, lett légyen az a feudális társadalom
körülményei között, a germán magánegyház intézményében, az udvari- és
hercegérsekségek idejében, vagy az 1870-ig független Egyházi Állam a
péteri szolgálatra kiható előnyei és hátrányai közepette. A mai napig
lényegében az Ige és a szentségek szolgálatát jelenti a világ üdvössége
javára ez a pásztori munka<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. A pap, Jézushoz hasonlóan, <i>„lelketek pásztor[a] és oltalmazój[a]”</i> (1 Pét 2, 25), a <i>„legfőbb pásztor”</i>,
életét adja a rá bízott juhokért (1 Pét 5, 1-4). A szentségek lényege
az Egyház hatalma fölött áll. </b></span>A Szentírás és a Hagyomány néhány
elszigetelt eleméből, valamint a kötelező dogmatikai határozatok és a
kevésbé fontos dolgok fejlődési tendenciái közti különbségtétel hiánya
miatt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem</span> lehet összebarkácsolni a papi hivatás újabb és újabb aktuális
modelljét.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azok a papi képek fontosak, amelyeket a pasztorálteológia
stratégái alakítottak</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ki</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hanem egyedül Krisztusnak, az Újszövetség
főpapjának képe, amely kitörölhetetlenül belevésődött a felszentelt
papok lelkébe, és akinek nevében és erejéből a püspökök és a papok a
híveket megszentelik, tanítják és kormányozzák </b></span>(Presbyterorum ordinis 2;
12).</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azt az alaptételt, hogy</b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>a papok a szentelésben a Szentlélektől kapott pecsét erejénél fogva, az apostolokhoz hasonlóan <i>„in Persona Christi”</i>, tehát Krisztus, az Egyház feje </b></span><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„követségébe</b></span>n”</i>
(2Kor 2, 10; 2Kor 5, 20) <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>cselekszenek</b></span> (Presbyterorum ordinis 2),
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>lekicsinylően a klerikalizmus okának tartják, amely - ahogy a szinódusi
folyamat vezető gondolkodói állítják - ráadásul állítólag a fiatalokon
elkövetett szexuális visszaélésekhez vezet, akkor ez nem csak rendkívül
nagy sértés </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a számos buzgó lelkipásztorra</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nézve. Sokkal inkább</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Jézust </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
hazudtolják meg,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>aki a 12 apostol után a 72 tanítványnak is ezt mondta: </b></span><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Aki
titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket elutasít, engem utasít el,
aki pedig engem elutasít, azt utasítja el, aki küldött engem.</b></span>”</i> (Lk
10, 16). Egy német liturgiaprofesszor az akaratán kívül rossz fényben
tüntette fel magát, és nyíltan ellentmondásba került a II. Vatikáni
Zsinattal, amikor <a href="https://www.lifesitenews.com/blogs/german-theologian-claims-catholic-liturgy-promotes-clericalism-fosters-sex-abuse" rel="noopener noreferrer" target="_blank">azt állította</a>,
hogy a napi szentmise, amely Jézus az emberek iránti szeretetből
végzett keresztáldozatának szentségi megjelenítése, a pedofil és homofil
szexuális visszaélések oka. A zsinat ugyanis így fogalmaz: <i>„Az
eucharisztikus áldozat misztériumában, melyben a papok legfőbb
feladatukat végzik, megváltásunk műve folytatódik; ezért nagyon
ajánlatos a naponkénti bemutatása”</i> (Presbyterorum ordinis 13).</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha a németországi szinódusi folyamatban nem foglalkoznak </b></span>a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hit átadásának témájával, az Egyház</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hanyatlása egyre gyorsabb lesz.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Talán a „maroknyi nyáj” felé haladunk.
De ez a jézusi kifejezés nem szociológiai jellegű, és semmi köze a kis
vagy nagy tömeghez. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten azt akarja, hogy Jézus Krisztus, az egyetlen
üdvözítő által <i>„minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére”</i> (1Tim 2,4), és hogy ott éljen <i>„Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és biztos alapja”</i>
(1Tim 3, 15). Az Egyház Isten népe a népek közösségében. És ha egy
nemzet túlnyomó része katolikus, és ezért a közösséget és az államot is
áthatja a katolikus kultúra, akkor ez mindenképpen Isten akarata. </b></span>De
többségben vagy diaszpórában egyaránt mindig „maroknyi nyáj” vagyunk,
mert kereszténynek lenni a megfeszített Úr nyomában nem azt jelenti,
hogy alkalmazkodunk-e a vezető kultúrához vagy szemben állunk vele,
hanem személyes döntés, a megfeszített és feltámadott Úrjézus szabad
akaratból való követése.</p>
<p style="text-align:justify">Biztosan nagyon jó [<i>ahogy egy közismert német népdal mondja - a ford.</i>]
a Rajnánál élni és az Amazonasról álmodozni. De a fenséges folyamok
látványa nem tudja csillapítani szívünk vágyát a megnyugvásra Istenben,
és a vizük sem csillapítja szomjunkat az örök élet után.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Csak az a víz,
amit Jézus, Isten testté lett Igéje ad, lesz bennünk <i>„örök életre szökellő vízforrás”</i> (Jn 4, 14).</b></span></p></div>
<div id="m_8278483819135660509m_7826488944863606879DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_8278483819135660509_m_7826488944863606879_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>