<div dir="ltr">íA római birodalom a birodalommá válás során hihetetlen tudományos és technikai tőkét halmozott föl. Egyrészt a császárkorig nem volt despotikus diktatúra, másrészt kisajátította az összes meghódított terület összes vívmányát: etruszkok, Görögország, Karthágó és Fönicia, Egyiptom. Ezeket a kultúrákat nem felszámolta, mint más hódító tette volna, hanem integrálta és hasznosította az eredményeiket. (A római birodalom szinte egész időszaka alatt az értelmiség java pl. a görögök közül került ki orvosok, tanítok, művészek.) A birodalom még a császárkor jó részében is ebből élt. Az innováció forrásai és ösztönzői azonban végül elfogytak. A birodalom romanizálódott, azaz egyre homogénebbé vált, azaz az alkalmazkodóképessége lecsökkent.  Egyre rosszabbul viselte a különböző válságokat. A kereszténység, mint államvallás csak átmenetileg segített, ugyanis végül nem a kereszténység demokratizmusa hatott a birodalomra, hanem fordítva. Végűl az új népvándorlás kihívását már nem bírta ki a megmerevedett struktúra és (legalábbis nyugaton) összeroppant. Észak-Afrikában előbb a germánok örököltek valamennyit a római kultúrából, majd az arabok. Az arab kalifátusok, amely tényleg nem tudtak tartósan központosított birodalmat létrehozni, nagyon magas tudományos szintre emelkedtek. A széttagoltságuk miatt azonban áldozatul estek különböző nagy keleti hódítóknak szeldzsuk törökök, mongolok, oszmán törökök, végül a XV. században az elszigetelődött kordovai kalifátus is elbukik az európaiakkal szemben. </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a>                </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">KEA <<a href="mailto:kea@turul.banki.hu">kea@turul.banki.hu</a>> ezt írta (időpont: 2019. aug. 13., K, 12:29):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">On 2019. 08. 12. 19:17, László Baják wrote:<br>
> Kedves KEA! Azt hiszem, hogy pont a te mostani kérdésedre próbáltam <br>
> válaszolni. Keleten közösségi társadalmakra, despotikus birodalmak <br>
> épültek, ami csak a kialakulás idején kedvez az innovációnak. Később, <br>
> amikor megszilárdul központosított biodalom, akkor annak már inkább a <br>
> status quo fenntartása  az érdeke, ami lefékezi a társadalmi <br>
> mobilizációt, ami többé már nem motivál az innovációra.<br>
Kedves Laci!<br>
<br>
Oké, és a Római Birodalom? Vagy Afrika? Utóbbiban egész bizonyosan nem <br>
volt központosított hatalom jelentős területeken...<br>
<br>
Üdv:<br>
KEA.<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>