<div dir="ltr">Kedves KEA! Azt hiszem, hogy pont a te mostani kérdésedre próbáltam válaszolni. Keleten közösségi társadalmakra, despotikus birodalmak épültek, ami csak a kialakulás idején kedvez az innovációnak. Később, amikor megszilárdul központosított biodalom, akkor annak már inkább a status quo fenntartása  az érdeke, ami lefékezi a társadalmi mobilizációt, ami többé már nem motivál az innovációra. A birodalmak emelkedő korszaka után szükségképpen következik a megmerevedés, azaz csökken az állam alkalmazkodóképessége. Európa nem ezt az utat járta. Róma bukása után már nem születtek szilárd birodalmak. Állandóan egymásal versengő közösségek tarka világa alakult ki. A mobilizált, induvidualistább, alkalkalmazkodóképesebb közösségek előnyre tettek szert. Az új iparos, kereskedő, válalkozó rétegek, közösségek kiemelkedtek a középkor merev hivatásrendi társadalmának elvi keretei közül és teljesen  átformálták Európát. A végén még a katolikus vallást is (reformáció)  Keleten ez a vállalkozókedv, újítási hajlandóság fokozatosan elhalt. Európa óriási hátránnyal indult a kelettel szemben, de a 18-19. századra megfordul a helyzet és Európa fölénybe kerül a kelettel szemben. A középkori Európa nemcsak képes volt átvenni a kelet innovációit ( a matematikától, a csillagászatig. a papírgyártástól, nyomtatáson keresztül a lőporig, stb), de folyamatosan tovább is fejlesztették ezeket.A kelet erre már csak későn, a birodalmainak bukása után, a XX. század küszöbére érve vált képessé.    </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a>                </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">KEA <<a href="mailto:kea@turul.banki.hu">kea@turul.banki.hu</a>> ezt írta (időpont: 2019. aug. 12., H, 7:39):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves Laci (és Levtársak)!<br>
<br>
> noha a politika <br>
> sokszor felhasználta a vallást, az egyházat, hogy hatalmi szempontból <br>
> nemkívánatos újításokat, másképp gondolkodókat akadályozzon, illetve <br>
> blokkolja a fejlődést. (lásd Kína, iszlám világ) Szerintem a tudományos <br>
> technikai fejlődést elsősorban autonóm  közösségek pl városok, <br>
> városállamok versengése okozza.(görög városállamok, itália városállamai, <br>
> Hanza városok, stb, stb)<br>
Miért van az, hogy a jelenkori tudományos-technikai fejlődés <br>
kiindulópontja pont Európa? Miért nem -- mondjuk -- Kína, ahol <br>
(hajdanán) bizony ugyancsak lett volna (volt) ennek alapja, hivatkozható <br>
és mérhető teljesítménye? Miért nem Afrika? Ott kevesebb munkát <br>
kellhetett a napi megélhetésre fordítani, mint Európában később a <br>
cisztecieknek ;) Vagy miért nem az ókori Egyiptomból nőtt ki?<br>
<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>