<div dir="ltr">Kedves Gyula! Azt gondolom, hogy az őskeresztény egyházban a püspök inkább tanító, szellemi irányító szerepet töltött be a közösségben, semmint uralkodó vezetőit. Az egyes közösségek autonóm módom működtek és nem egy papi hierarchia irányításával. Amikor viszont az egyház kvázi államegyház lett a működése hasonult az államigazgatáshoz. Se birodalmakat, se pedig fejletlen (kora középkori) államokat nem lehetett demokratikusan irányítani. Hosszú ideig persze az egyház világi hatalmak alárendeltségében létezett. a világi hatalom kihasználta az egyházat a saját céljai érdekében. Amikor azonban az egyház világuralomra kezdett törekedni (XI. század végétől), és megpróbálta a világi hatalamat maga alá gyűrni, maga is világi hatalomként kezdett működni. Ellenőrzött, büntetett, adót szedett, háborút viselt, stb A hittételeket ill azok kizárólagos pápai értelmezését (ez időnként módosult is.) erőszakkal érvényesítették. Az ellenvéleményeket ugyanúgy gyilkos erőszakkal iktatták ki, mint a világi hatalom az ellene lázadókat.Persze nem azt akarom állítani, hogy lehetett volna másképp is. A világegyház működtetésénél ez elkerülhetetlen. Igen persze voltak zsinatok, ahol elvileg püspökök hoztak kollektív döntéseket. A püspököket az ókeresztény korban még demokratikusan választották. Később azonban már nem, vagy csak ritkán.A püspökválasztás a hatalmi politika, politikai érdekek függvényévé vált. a politikai kinevezett püspökök, kúriális biborosok ugyan miféle demokráciát testesítettek meg? A XX. században persze (legalábbis szerintem) lassan javulni kezdtek az állapotok. A pápaság ugyanis lényegében elveszítette a világi hatalmát.<div> </div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Gy Greschik <<a href="mailto:gy.greschik@teguec.com">gy.greschik@teguec.com</a>> ezt írta (időpont: 2019. aug. 9., P, 15:08):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves Egon és Laci!<br>
<br>
Lassan reagálok, mert csak most volt időm a hozzászólásaitokat elolvasni. Igaz ami igaz, a sok érdekesség megismerése ellenére nem jutottam sokkal közelebb az általam firtatott igazsághoz... már abban sem, ami magukat a vitatott fogalmakat illeti. Nem is cifrázom a fő kérdést tovább -- elvégre a „demokrácia” szó mára már igazából fegyver lett, aminek jelentése a napi közbeszédben elsősorban érzelmi funkciót tölt be, áttételes és sok rendben vitatható fogalmi áttétei ellenére.<br>
<br>
De azért egy-két megjegyzést tennék, kérdést föltennék:<br>
<br>
1. Egon, XVI. Benedek által idézed a r.k. egyház véleményét. De ő a II. vatikáni zsinat után volt pápa. Az Egyház (gyakorlati szinten megmutatkozó) tanításában ez a zsinat törés. Utána több kérdésben homlokegyenest az ellenkezőjét tanította az egyház (ill. vezetői), mint amit addig. A vélemény, amit (emlékeimből fel)idéztem, a 2000 éves és nem az újkatolikus egyház véleményére vonatkozott.<br>
<br>
2. Laci, írod, hogy as „őskereszténységben maximálisan benne van a demokrácia lehetősége, de a kereszténység hatalomra jutásával ez el is tűnik a politikai gyakorlatból.” ... ? ... Ha az egyházi kormányzásra gondolsz: Róma püspökének a szava addig is kiemelten fontos volt, nem? -- és zsinatok pedig azelőtt, azután is voltak. De a szentségi-teológiai és liturgikus kérdéseket se azelőtt, se azóte nam a hívek megszavaztatásával dönti el az Egyház. A döntési mechanizmus: a teljes papi hatalmat szentségi módon megkapott illetők (= püspökök) közötti konszenzus a „kőszikla” kiemelt szerepével. Maga a gyakorlatban megjelenő mechanizmus talán kevéssé változott az évezredek során, de nem lényegileg.<br>
<br>
Ha a világi-politikai (katonai, gazdasági, nemzeti, stb.) eseményekre gyakorolt esetenként közvetlen egyházi hatást nézed: ilyen kérdések nem is voltak az egyházban korábban, hogy is lettek volna demokratikusan rendezve azelőtt?<br>
<br>
G.Gy.<br>
<br>
<br>
On Sun, 4 Aug 2019, Reinisch Egon wrote:<br>
<br>
> Date: Sun, 4 Aug 2019 08:13:38 +0200<br>
> From: Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
> Reply-To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> Subject: Re: [Grem] Bogár László: A nép uralma<br>
> <br>
> <br>
> Igen ,én is így gondolom Laci mindkét megjegyzésével egyetértek,különösen<br>
> azzal hogy régi a emberi jogok csak elméleti értelemben köthetőek a mai<br>
> gyakorlathoz,hiszen ahogy Lacitól tanultuk a történelem klubban a hivatás<br>
> rendi társadalomban ezek még csoport jogok ,kiváltságok voltak .Svájc,Anglia<br>
> ,Hollandia valóban élen járt a parlamentarizmusban de ehhez még<br>
> hozzátehetjük az amerikai gyarmatok jogelfogását ebben azért döntő szerepet<br>
> az angol jog játszott de nagyon izgalmas kérdés az irokéz történet.Szegény<br>
> irokézek végül is létrehoztak egy jelentős törzsszövetségek meghódították a<br>
> húron indiánok földjét kulcsszerepet játszottak a térség<br>
> prémkereskedelmében.De aztán rossz lóra tettek a gyarmati háborúkban a<br>
> vesztes franciákat támogatták.<br>
> <br>
> Végül is Laci ki mondta az alap kérdést mi volt előbb a fejlettség és ahogy<br>
> Laci megfogalmazta a"demokratikus kereszténység ". Most valóban nekem kéne<br>
> bizonyítanom ,hogy a fejlettség előidézője volt a keresztény szellemiség és<br>
> nem fordítva .Ha szabad akkor most erőt gyűjtök.De remélem nem volt<br>
> haszontalan az eddigi eszmecsere.<br>
> <br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
> 2019.08.03. 23:57 keltezéssel, László Baják írta:<br>
> Bocs, de az emberi jogokról elfelejtkeztem. Ez szerintem elég<br>
> modern dolog és elsősorban az európai társadalmak induviduális<br>
> jellegével függ össze. Elméleti értelemben persze régóta<br>
> létezik, de a gyakorlat érvényesülése, érvényesítése igazán csak<br>
> a XX. században került terítékre (pl női egyenjoguság, faji<br>
> egyenjogúság,stb. <br>
> <br>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
> László Baják <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2019. aug.<br>
> 3., Szo, 23:49):<br>
> A görögkeleti vallással kapcsolatban igazad van.<br>
> Ugyanakkor ezek a területek Európa legfejletlenebb<br>
> területei. A kereszténységgel kapcsolatban továbbra<br>
> indokoltnak tűnik a protestantizmus különválasztása. A<br>
> parlamentarizmus ügyében a protestáns országok jártak<br>
> elől. (Svájc, Anglia, Hollandia, stb) Ezek egyben a<br>
> legfejlettebb területek Európában. A kérdés ezek után,<br>
> hogy melyik volt előbb a fejlettség vagy a " demokratikus<br>
> kereszténység" Szerintem a fejlettség, ill. a<br>
> polgárosodás tette lehetővé a protestantizmus sikerét, ami<br>
> egyben a demokratikusabb világfelfogásnak is teret <br>
> engedett. Nem a latin kereszténység okozta a társadalmi<br>
> fejlődést, hanem fordítva. Európa előnyét más világok és<br>
> vallásokkal szemben a folyamatos innovációs versengés<br>
> okozta. Az ázsiai társadalmak ettől jelentősen eltértek,<br>
> és zsákutcába futottak., ami konzerválta a vallási<br>
> viszonyaikat is. <br>
> <br>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
> Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2019.<br>
> aug. 3., Szo, 23:12):<br>
><br>
> Kedves Laci !<br>
><br>
> Itt valamit félre értettél nem azt írtam hogy az<br>
> Egyház egy demokratikus szervezet ,hanem azt hogy a<br>
> keresztény hitvallásnak jelentős szerepe volt<br>
> Európában az emberi jogok kifejlődésében és ez más<br>
> általad is leírt tényezők mellett hatott a<br>
> parlamentarizmus kifejlődésére.<br>
><br>
> Ez az amire Levente egy nagyon jó idézetet és<br>
> megjegyzést hozott.<br>
><br>
> A másik megjegyzésem egy napjainkra vonatkozó eszme<br>
> futtatás volt amely arra vonatkozott ,XVI Benedek<br>
> pápával kapcsolatos idézetekkel ,hogy a jelenleg az<br>
> Egyház nem ítéli el kategorikusan a demokráciát.<br>
><br>
> Tehát továbbra is azt állítom ,hogy a<br>
> parlamentarizmus illetve a kancenzusra épülő<br>
> társadalmak létrejötte összefüggésben van a latin<br>
> kereszténységgel.Ha megnézzük térképen csak ott<br>
> alakult ki a parlamentarizmusnak valamilyen formája<br>
> ahol latin kereszténység volt . Az Görög keleti<br>
> Egyház térsége ebből teljesen kimaradt .Ebből<br>
> sajátos módon kimaradt a spanyol birodalom is mert a<br>
> királyi túlhatalom ezt a folyamatot megakadályozta.<br>
><br>
> Egyébként XVI Benedek pápától idézet szöveg is<br>
> kiemeli a keresztény hatást ebben a kérdésben.<br>
><br>
> Üdv .Egon<br>
> <br>
><br>
> 2019.08.03. 22:35 keltezéssel, László Baják írta:<br>
> Kedves lista! Érdeklődve és kissé meglepve<br>
> olvasom a parlamentarizmusról, és a<br>
> demokráciáról szóló eszmefuttatásokat. A<br>
> demokrácia szerintem valami olyasmit jelent,<br>
> hogy a közösség tagjait bevonni a közösségről <br>
> szóló döntések előkészítésébe. Értelemszerűen<br>
> ezt csak viszonylag kis és zárt közösségek<br>
> esetében, vagy technikailag is magasan fejlett<br>
> társadalmakban lehet lagalább valamilyen<br>
> szinten megvalósítani. Ezért lehet pl ilyen<br>
> tendenciákat találni a törzsi társadalmakban<br>
> (lásd irokézek), az athéni városállamban (a<br>
> polgárjoggal nem rendelkezőkre persze nem<br>
> vonatkozott a demokrácia!) stb. A demokráciát<br>
> nem annyra egy eszme, hanem a társadalom<br>
> működtetésének objektív lehetőségei teszik<br>
> lehetővé. As őskereszténységben maximálisan<br>
> benne van a demokrácia lehetősége, de a<br>
> kereszténység hatalomra jutásával ez el is<br>
> tűnik a politikai gyakorlatból. A középkor<br>
> államainak társadalmai nem elég fejlettek<br>
> ahhoz, hogy demokratikusan kormányozzák őket. <br>
> Jogos az az észrevétel is, hogy a katolikus <br>
> egyháztól igen távol áll a demokrácia.<br>
> Szigorúan hierarchikus szervezet, még ha a<br>
> legmodernebb időkben, jelezve az<br>
> alkalmazkodási képességét a demokratizálódás<br>
> némi jegyeit is mutatja. (A protestantizmus<br>
> kezdettől fogva elmozdult ettől, azaz sokáig<br>
> sokkal demokratikusabb egyház volt, mint a<br>
> katolikus. (Nem véletlen, hogy eleinte sok<br>
> helyen igaz (őskeresztényhez hasonló)<br>
> kereszténynek nevezik magukat!) A <br>
> parlamentarizmus és a kereszténység között<br>
> szerintem nincs lényeges összefüggés. A<br>
> "parlamentarizmusnak" nagyon hosszú, a<br>
> kereszténységtől független evoluciója van, a<br>
> szük királyi tanácstól a népképviseleti<br>
> országgyűlésig. Ez az evolúció a katolikus<br>
> egyháztól függetlenül, sőt néha annak ellenére<br>
> valósult meg A parlamentarizmust és a<br>
> demokrácia mértékét tehát gyakorta az objektív<br>
> lehetőségek és nem az eszmék határozták meg.<br>
> (Persze az egyeduralmi realitásokat is<br>
> leszokták önteni eszmei cukormázzal, hogy a<br>
> tömegek számára fogyaszthatóbb legyen.) A<br>
> lehetőségekel szembemenő eszmék hirdetőit<br>
> pedig eretneknek, lázadónak stb nyilvánították<br>
> és kiiktatták a társadalom életéből. Persze<br>
> elég bizonytalan a határ, az idealizmus és<br>
> realitás között. Ez a történelem folyamatos<br>
> háborúinak egyik oka. <br>
> <br>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
> Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta<br>
> (időpont: 2019. aug. 3., Szo, 21:37):<br>
><br>
> Kedves Gyula !<br>
><br>
> Három forrást említettem az emberi jogok<br>
> és így közvetetten a parlamentarizmus<br>
> forrásaként , alább az eredeti<br>
> levelemben újra elolvashatod ,közülük<br>
> valóban a legfontosabb a keresztény<br>
> hitvallás.(ezt a gondolatot azért még<br>
> bővebben kifejtem egyszer )<br>
><br>
> De most egy idézettel folytatom:A<br>
> gazdasági segítség mellett olyan<br>
> segítségekre is szükség van,amely a<br>
> jogállamisági garanciák megerősítése<br>
> irányul ,mind a közrend rendszere,a<br>
> hatékony mégis az emberi jogokat<br>
> tiszteletben tartó büntetés végrehajtási<br>
> rendszer és a valóban demokratikus<br>
> intézmények ........ Ez a mód annak<br>
> elkerülésére is,hogy a globalizációs<br>
> folyamat a demokrácia alapjait<br>
> fenyegesse .<br>
><br>
> Az idézetek XVI. Benedek pápa CARITAS<br>
> IN VERATE című enciklikájából<br>
> származik,amelyből látszik ,hogy a pápa<br>
> nem hogy ellene lenne a demokráciának <br>
> hanem a demokrácia megőrzésének<br>
> fontosságára hívja fel a figyelmet.<br>
> Olyan idézeteket választottam ki ahol a<br>
> demokrácia szó is szerepel az<br>
> egyértelműség kedvéért.<br>
><br>
> Most ismét XVI. Benedek pápától idézek<br>
> :A jog és a filozófia kereszténység<br>
> előtti kapcsolatából indul ki az az út<br>
> amely a keresztény középkoron át elvezet<br>
> a jog fejlődéséről a felvilágosodás<br>
> korában ,egészen az Emberi Jogok<br>
> Nyilatkozatáig és a német<br>
> alaptörvényig.Európa kulturális öröksége<br>
> azt mutatja hogy a emberi jogok ,a<br>
> törvény előtti egyenlőség a minden egyes<br>
> ember sérthetetlen méltósága olyan elvek<br>
> , amelyek a teremtő Isten létezését<br>
> hirdető meggyőződés alapján fejlődtek<br>
> ki .Az európai kultúra Jeruzsálem ,Athén<br>
> és Róma találkozásából született meg <br>
> .Találkozott egymással az Izrael<br>
> Istenébe vetett hit ,a görög filozófia<br>
> és a római jog.E hármas találkozás<br>
> alakította ki Európa önazonosságát .E<br>
> találkozás fektette le a jog alapjait<br>
> ,amelynek védelme nagy feladatunk e<br>
> történelmi pillanatban ----Mondta <br>
> Benedek pápa a német szövetségi<br>
> parlamentben.<br>
><br>
> Gondolom az meglepő ,hogy a pápa a<br>
> felvilágosodást és a Emberi és Polgári<br>
> Jogotok Nyilatkozatát sem tartja a a<br>
> poklok kapujából<br>
> származónak.Megfigyelhetitek ,hogy<br>
> Benedek Pápa szinte szó szerint idézi<br>
> azt hármas emberi jog forrást amiről<br>
> írtam.Nem kevesebbet állítok mint<br>
> azt,hogy a felvilágosodás eredeti<br>
> emberi jogok megfogalmazása még a<br>
> keresztény hitvallás modernizált<br>
> változata volt .A felvilágosodásnak<br>
> nevezett korszakban ordas eszmék is<br>
> útjukra indultak az tény de a keresztény<br>
> középkorban is voltak örült eretnek<br>
> vallási irányzatok.<br>
><br>
> És most a LEGFONTOSABB :Keresztény ember<br>
> számára akkor ér véget a demokrácia ha a<br>
> megtévesztett többség (a többség is<br>
> tévedhet ) akár teljesen a demokrácia<br>
> törvényeinek megfelelően embertelen az<br>
> Isteni igazságnak ellentmondó törvényt<br>
> ,jogi eljárást ,szabályt stb. szavaz<br>
> meg.Például azért mert valamilyen<br>
> politikai csoportosulás megfelelő<br>
> demagógiával befolyásolta a szavazókat.<br>
><br>
> Így az Egyház tanító hivatala jelenleg<br>
> egyedül elfogadhatónak egy parlamentáris<br>
> demokratikus társadalmi rendszert fogad<br>
> el (hiszen a másik oldalon a diktatúra<br>
> van )egészen addig amíg a parlamentáris<br>
> szabályok manipulálásával nem élnek<br>
> vissza ,keresztény ember számára<br>
> elfogadhatatlanul.<br>
><br>
> A visszaélés egyik lehetséges változata<br>
> Nyugat-Európa egyes országaiban<br>
> előforduló Liberális vélemény diktatúra<br>
> amely már sérti a demokrácia alapelveit<br>
> ,többek között pont erről beszélt<br>
> Benedek pápa.<br>
><br>
> Jelenleg tényleg van egy állam ami<br>
> elfogadottan nem parlamentáris alapon<br>
> működik és ez nem más mint a Status<br>
> Civitás Vaticane a Vatikán város<br>
> teokratikus(VÁLASZTÁSOS ) abszolút <br>
> monarchia ,a választásos szó viszont<br>
> azért van benne az állformában mert a<br>
> pápát még is csak demokratikus módon<br>
> szavazással választják. Na lám ez is<br>
> mutatja a demokrácia a legmagasabb<br>
> szinten is jelen van az Egyházban<br>
> .Természetesen az Egyház szervezetei már<br>
> nem a demokrácia szabályai szerint<br>
> működnek.(csak érdekesség képen<br>
> felteszek egy meglepő kérdést vajon<br>
> mikor kapott utoljára tűzparancsot a<br>
> pápai svájci gárda ? )<br>
><br>
> Mellesleg a keresztény demokrácia egy<br>
> jelentős politikai irányzat ez sem<br>
> idegen az Egyházunktól sajnos ma már ez<br>
> sem a régi de ez már egy másik történet.<br>
><br>
> Az USA történetére majd még kitérek ,az<br>
> egy jópofa megjegyzés hogy egy<br>
> köztársaság nem demokrácia .<br>
> <br>
><br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
><br>
> 2019.08.03. 16:04 keltezéssel, Gy<br>
> Greschik írta:<br>
> Kedves „politológus„ listatársak!<br>
><br>
> Olyan gondolat látszik<br>
> kibontakozni az utolsó néhány<br>
> hozzászólásból, mintha a<br>
> konszenzusos (?) kormányzást (vagy<br>
> a parlamentarizmust?) a<br>
> kereszténység ihlette volna. Jól<br>
> értem? És ha jól értem, tényleg<br>
> így volna? Hát nem volt közjót<br>
> kereső konszenzusos uralkodás<br>
> egyes görög városállamokban is<br>
> (ld. „demokrácia”)? Vagy valami<br>
> másról beszélünk-beszéltek?<br>
><br>
> Még három gondolat:<br>
><br>
> 1.<br>
><br>
> Valamikor régen az USA-ban<br>
> hallottam, hogy az amerikai<br>
> alkotmányba az alapító etyák a<br>
> kontinens keleti részén élő irokéz<br>
> törzsszövetség alkotmányából is<br>
> beépítettek elemeket. Ennek a<br>
> nemzet szövetségnek érdekes<br>
> jogrendszere volt. Már csak arra<br>
> emlékszem, hogy csak férfiakat<br>
> lehetett (politikai, vezető?)<br>
> szerepbe választani, de csak nők<br>
> választhattak. De a hajdani<br>
> beszélgetés többi részlete<br>
> hiányában is erősen él bennem az<br>
> emlék, hogy a történész a<br>
> demokratikus gondolkodás és<br>
> jogrend példájaként (ill. annak<br>
> amerikai változata részbeni<br>
> forrásaként) beszélt az irokéz<br>
> törvényekről. ... tehát az is<br>
> konszenzus-alapú kormányzás volt,<br>
> valószínűleg keresztény gyökerek<br>
> nélkül, nem?<br>
><br>
> 2.<br>
><br>
> A döntéshozatal mechanizmusába az<br>
> irányítottak véleményének<br>
> beépítése nem pusztán<br>
> hatalomtechnikai részlet-e,<br>
> kereszténység ide vagy oda? <br>
> Magyarán: egy okos törzsfőnök vagy<br>
> egy bölcs kínai császár is<br>
> sikeresebben fog uralkodni, ha<br>
> kikéri vagy legalábbis<br>
> meghallgatja az alattvalók<br>
> véleményét, és az óvónéni iránt is<br>
> jobban lelkesednek a csemeték, ha<br>
> ebéd előtt felteszi a kérdést:<br>
> tojással vagy rántottával kérik-e<br>
> a spenótot?<br>
><br>
> 3.<br>
><br>
> Nem tudom, hogy az Egyház mit szól<br>
> ill. szólt (igazából) a<br>
> demokráciához. Nem ellene van<br>
> véletlenül? Egy szentbeszédben<br>
> hallottam Amerikában, nagy tudású<br>
> tradicionalista pap szájából, hogy<br>
> az Egyház mindig is elítélte a<br>
> demokráciát. Továbbá, hogy az USA<br>
> nem demokrácia, hanem köztársaság.<br>
><br>
> El tudna valaki igazítani a<br>
> fogalmak között?<br>
><br>
> Előre is köszönöm,<br>
><br>
> G.Gy.<br>
> <br>
> <br>
><br>
> Érdekes és vonzó gondolat<br>
> visszavezetni a parlamentari<br>
> <br>
><br>
> On Sat, 3 Aug 2019, Reinisch Egon<br>
> wrote:<br>
><br>
> Date: Sat, 3 Aug 2019<br>
> 14:52:13 +0200<br>
> From: Reinisch Egon<br>
> <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
> Reply-To:<br>
> <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> To:<br>
> <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> Subject: Re: [Grem]<br>
> Bogár László: A nép<br>
> uralma<br>
><br>
> Köszönöm Levente az<br>
> idézetet és a<br>
> megjegyzést ,pont ez a<br>
> lényeg.<br>
><br>
> Üdv.Egon<br>
><br>
> 2019.08.02. 12:36<br>
> keltezéssel, Sziklay<br>
> Levente írta:<br>
> Kedves<br>
> Emőke és<br>
> Kedves<br>
> Lista !<br>
><br>
> Robert<br>
> Winchelsey<br>
> canterburyi<br>
> érsek a<br>
> 13.<br>
> században<br>
> írta VIII.<br>
> Bonifác<br>
><br>
> pápának I. Edward<br>
> megbízásából a<br>
> következőt : „Az angol<br>
> királyságban az a<br>
> szokás, hogy a<br>
> közérdekű ügyekben<br>
> mindig kikérik az<br>
> érintett felek<br>
> véleményét.”<br>
><br>
> Egyetértek<br>
> Egonnal, <br>
> az európai<br>
> fejlődés<br>
> -emberi<br>
> jogok,<br>
> parlamentarizmus<br>
> -<br>
><br>
> egyedülálló a világon,<br>
> és a kereszténység -<br>
> mely minden emberben<br>
> felebarátot, Krisztus<br>
> képmását kell, hogy<br>
> lássa - alapvető volt<br>
> ebben...<br>
> <br>
><br>
> <br>
> A<br>
> két<br>
> kérdésedre<br>
> összevontam<br>
> adnék<br>
> még<br>
> egy<br>
> választ<br>
> ,ez<br>
> az<br>
> amit<br>
> <br>
> viszont<br>
> minden<br>
> keresztény<br>
> konzervatív(értelmiséginek<br>
> )<br>
> <br>
> gondolkodónak<br>
> a<br>
> figyelmébe<br>
> ajánlok<br>
> .(Ne<br>
> becsüljük<br>
> le<br>
> azon<br>
> <br>
> keresztény<br>
> embertársainkat<br>
> akik<br>
> bármilyen<br>
> okból<br>
> nem<br>
> végeztek<br>
> el<br>
> <br>
> iskolákat<br>
> de<br>
> olvasottak<br>
> és<br>
> nagyszerű<br>
> gondolataik<br>
> vannak<br>
> ).<br>
> <br>
> A<br>
> parlamentarizmus<br>
> mélyen<br>
> összefügg<br>
> az<br>
> emberi<br>
> szabadság<br>
> jogok<br>
> <br>
> kezelésével<br>
> és<br>
> ez<br>
> alapvetően<br>
> a<br>
> KERESZTÉNY<br>
> HITVALLÁS <br>
> terméke<br>
> <br>
> .(elsősorban<br>
> a<br>
> latin<br>
> kereszténységé<br>
> )<br>
><br>
> <br>
> Ráadásul<br>
> mi<br>
> magyarok<br>
> büszkék<br>
> lehetünk<br>
> arra<br>
> hogy<br>
> ennek<br>
> a<br>
> <br>
> kiépítésében<br>
> nagyon<br>
> korán<br>
> részt<br>
> vettünk<br>
> :A<br>
> MAGNA<br>
> CARTA<br>
> LIBERTATUM<br>
> <br>
> után<br>
> nem<br>
> sokkal<br>
> megjelent<br>
> az<br>
> ARANYBULLA.<br>
><br>
> <br>
> Végre<br>
> egy<br>
> alapvető<br>
> művet<br>
> írt<br>
> erről<br>
> Zsinka<br>
> László<br>
> "EURÓPA<br>
> <br>
> FELEMELKEDÉSE"<br>
> címmel<br>
> és<br>
> keresztény<br>
> szemlélettel.Ő<br>
> a<br>
> Pázmány<br>
> Péter<br>
> <br>
> Katolikus<br>
> Egyetem<br>
> Nemzetközi<br>
> és<br>
> Politikatudományi<br>
> Intézetének<br>
> <br>
> docense.<br>
> <br>
> Zsinka<br>
> az<br>
> európai<br>
> szabadság<br>
> jogokat<br>
> három<br>
> forrásból<br>
> eredezteti.<br>
> <br>
> 1.<br>
> antik<br>
> előzmények<br>
> (görög<br>
> ,római<br>
> )de<br>
> elsősorban<br>
> a<br>
> római<br>
> jogból.<br>
><br>
> <br>
> 2.Germán<br>
> törzsi<br>
> jog<br>
><br>
> <br>
> 3.De<br>
> elsősorban<br>
> a<br>
> keresztény<br>
> hitvallás<br>
> hatása<br>
> az<br>
> európai<br>
> jog<br>
> <br>
> szokásokra.<br>
> <br>
> Sikerült<br>
> Zsinka<br>
> Lászlóval<br>
> személyesen<br>
> beszélnem<br>
> egy<br>
> előadása<br>
> <br>
> során<br>
> ,és<br>
> itt<br>
> csak<br>
> hogy<br>
> okoskodjak<br>
> ,megemlítettem<br>
> neki<br>
> ,hogy<br>
> a<br>
> <br>
> germán<br>
> törzsi<br>
> jogra<br>
> nagy<br>
> hatást<br>
> gyakorolt<br>
> a<br>
> szkíta<br>
> ,kelta<br>
> jog<br>
> <br>
> szokás<br>
> és<br>
> azt<br>
> hogy<br>
> a<br>
> római<br>
> jog<br>
> alapvetően<br>
> etruszk<br>
> eredetű<br>
> (az<br>
> <br>
> hiszem<br>
> a<br>
> lista<br>
> tagok<br>
> közül<br>
> már<br>
> tudják<br>
> néhányon<br>
> miért<br>
> hoztam<br>
> be<br>
> az<br>
> <br>
> etruszkokat<br>
> a<br>
> képbe<br>
> ).<br>
> Nem<br>
> tiltakozott<br>
> ,de<br>
> a<br>
> könyvéből<br>
> sajnos<br>
> <br>
> hiányoznak<br>
> ezek<br>
> az<br>
> utalások.De<br>
> a<br>
> könyv<br>
> szerintem<br>
> így<br>
> is<br>
> nagyon<br>
> <br>
> alapvető<br>
> és<br>
> értékes<br>
> gondolatokat<br>
> tartalmaz<br>
> .<br>
> <br>
> Üdv<br>
> .<br>
> Egon<br>
><br>
> <br>
> 2019.08.01.<br>
> 7:13<br>
> keltezéssel,<br>
> Emoke<br>
> <br>
> Greschik<br>
> írta:<br>
> <br>
> <br>
> <br>
><br>
> <br>
> Kedves<br>
> Egon!<br>
><br>
> <br>
> Tehát<br>
> újabb<br>
> kérdés:<br>
> Értelmezhetem<br>
> úgy<br>
> az<br>
> én<br>
> kérdésemre<br>
> <br>
> adott<br>
> válaszodat,<br>
> hogy<br>
> az<br>
> angol<br>
> forradalom<br>
> eredménye<br>
> -<br>
> a<br>
> <br>
> parlamentarizmus<br>
> .<br>
> nagy<br>
> eredmény<br>
> volt<br>
> az<br>
> anciem<br>
> rezsimhez<br>
> <br>
> képest,<br>
> ami<br>
> még<br>
> nem<br>
> jelenti<br>
> azt,<br>
> hogy<br>
> a<br>
> demokrácia<br>
> feltétlenül<br>
> <br>
> fejlődés<br>
> lenne?<br>
> <br>
> Szeretettel,<br>
> <br>
> Emőke<br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
><br>
> <br>
> Mentes<br>
> <br>
> a<br>
> vírusoktól.<br>
> <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
><br>
> <br>
> _______________________________________________<br>
> Grem<br>
> mailing<br>
> list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> <br>
><br>
> _______________________________________________<br>
> Grem<br>
> mailing<br>
> list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
><br>
> _______________________________________________<br>
> Grem<br>
> mailing<br>
> list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
><br>
> ---<br>
> Ezt az e-mailt az<br>
> Avast víruskereső<br>
> szoftver átvizsgálta.<br>
> <a href="https://www.avast.com/antivirus" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
><br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>