<html xmlns:v="urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o="urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w="urn:schemas-microsoft-com:office:word" xmlns:m="http://schemas.microsoft.com/office/2004/12/omml" xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40"><head><meta http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=utf-8"><meta name=Generator content="Microsoft Word 15 (filtered medium)"><!--[if !mso]><style>v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style><![endif]--><style><!--
/* Font Definitions */
@font-face
{font-family:"Cambria Math";
panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4;}
@font-face
{font-family:Calibri;
panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;}
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{margin:0cm;
margin-bottom:.0001pt;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";}
h1
{mso-style-priority:9;
mso-style-link:"Címsor 1 Char";
mso-margin-top-alt:auto;
margin-right:0cm;
mso-margin-bottom-alt:auto;
margin-left:0cm;
font-size:24.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";
font-weight:bold;}
a:link, span.MsoHyperlink
{mso-style-priority:99;
color:blue;
text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
{mso-style-priority:99;
color:purple;
text-decoration:underline;}
p
{mso-style-priority:99;
mso-margin-top-alt:auto;
margin-right:0cm;
mso-margin-bottom-alt:auto;
margin-left:0cm;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";}
span.Cmsor1Char
{mso-style-name:"Címsor 1 Char";
mso-style-priority:9;
mso-style-link:"Címsor 1";
font-family:"Calibri Light","sans-serif";
color:#2E74B5;
mso-fareast-language:HU;}
span.gmail-high-lite
{mso-style-name:gmail-high-lite;}
span.gmail-by
{mso-style-name:gmail-by;}
span.E-mailStlus21
{mso-style-type:personal-reply;
font-family:"Calibri","sans-serif";
color:#1F497D;}
.MsoChpDefault
{mso-style-type:export-only;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-fareast-language:EN-US;}
@page WordSection1
{size:612.0pt 792.0pt;
margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;}
div.WordSection1
{page:WordSection1;}
--></style><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1026" />
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1" />
</o:shapelayout></xml><![endif]--></head><body lang=HU link=blue vlink=purple><div class=WordSection1><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'>KEdves Lista, az édesanyám és a családja ezen Benes-dekrétumok , ill. az ún. „reszlovakizációs” próbálkozások után kerültek kitelepítésre Észak-Komáromból. Nem utolsó sorban amiatt, mert értékes belvárosi ingatlanuk volt, kellett a tót elvtársaknak. Volt szerencsém olvasni ezen dekrétumoknak a ránk vonatkozó részét. Mindegyik úgy kezdődött – a rendelet személyi hatályaként – , hogy „hazaárulók, kollaboránsok, németek és magyarok…” Nálam hozzáértőbb személyek szerint a Benesi Szlovákia zsidótörvényeit idézték be azzal a különbséggel, hogy sárga csillagot nem kellett viselni a magyaroknak… Az pedig, hogy mindez az EU bürokratáinál a mai napig nem veri ki a biztosítékot, a kollektív csőlátás iskolapéldája. Üdvözlettel:<o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'><o:p> </o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:10.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#1F497D'>Dr Weinzierl Tamás<br>1125. Budapest, Diana u. 9.<br>Telefon/Fax: 214-8382<br>Mobil: 06-30/4391919<br>E-mail: <a href="javascript:fm.eMailClicked.raise('dr.weinzierl@t-online.hu');"><span style='color:#0563C1'>dr.weinzierl@t-online.hu</span></a></span><span style='color:#1F497D'><o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'><o:p> </o:p></span></p><p class=MsoNormal><b><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif"'>From:</span></b><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif"'> Grem [mailto:grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu] <b>On Behalf Of </b>Emoke Greschik<br><b>Sent:</b> Friday, August 02, 2019 5:31 PM<br><b>To:</b> grem@turul banki. hu; Dorottya Mogyorósi<br><b>Subject:</b> [Grem] 74 évvel ezelőtt Benes dekrétumok<o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p><div><div id=gmail-content><div><div id=gmail-cikkholder><h1>Hetvennégy évvel ezelőtt fosztották meg állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat és németeket<o:p></o:p></h1><div><div><div><p class=MsoNormal>Horváth Tamás<o:p></o:p></p></div><div><p class=MsoNormal><a href="https://888.hu/szabad-vasarnap/hetvennegy-evvel-ezelott-fosztottak-meg-allampolgarsaguktol-a-felvideki-magyarokat-es-nemeteket-4194297/">https://888.hu/szabad-vasarnap/hetvennegy-evvel-ezelott-fosztottak-meg-allampolgarsaguktol-a-felvideki-magyarokat-es-nemeteket-4194297/</a><o:p></o:p></p></div></div></div><p>2019.08.02. 11:50<o:p></o:p></p><div><p class=MsoNormal><span class=gmail-high-lite><b><span style='background:#EAD1DC'>A Benes-dekrétumok néven ismert rendeletcsomag leginkább jogfosztó rendelkezése 1945. augusztus 2-án lépett életbe. </span></b></span><o:p></o:p></p><div id=gmail-st><p>Az 1945 áprilisában nyilvánosságra hozott kassai kormányprogram már elővetítette az Edvard Benes nevéhez köthető dekrétumokat, ugyanis<b><span style='background:#EAD1DC'> a felvidéki városban közzétett dokumentum VIII. pontja a magyar és német népességet kollektív háborús bűnösnek nyilvánította</span></b><span style='background:#EAD1DC'>. </span>A május 14-e után hozott jogfosztó rendeletek <b><span style='background:#EAD1DC'>elsősorban a németek ellen irányultak –</span></b> őket hamarosan ki is telepítették az új német határon túlra –, <b><span style='background:#EAD1DC'>de Benes a magyarságot sem kímélte,</span> </b>utóbbi kisebbséget az 1938-as bécsi döntés nyomán bekövetkezett revízió, valamint a széthullás fő felelősének nyilvánították.<o:p></o:p></p><p>Az új csehszlovák politikai vezetés már az ország felszabadulása előtt igyekezett kiaknázni a magyar háborús vereséget, tehát az 1920 után tapasztalt erőszakos asszimilációs programnál is agresszívabb fellépést tervezett.<o:p></o:p></p><p><b><span style='background:#EAD1DC'>A beolvasztás első állomása a nem szláv nemzetiségek kollektív jogfosztása volt</span></b>, Benes és a csehszlovák politikusok abban bíztak, hogy a mostoha körülményekkel elüldözhetik majd a kisebbségek jelentős hányadát, az ottmaradókra pedig deportálás és erőszakos asszimiláció „lehetőségei” vártak. Ennek jegyében <b><span style='background:#EAD1DC'>az 1945 májusa és októbere között hozott 143 rendelet </span></b>közül 13 közvetlenül, 20 közvetetten <b><span style='background:#EAD1DC'>a nem szláv kisebbségek ellen irányult.</span></b><o:p></o:p></p><p>A Benes-dekrétumok már május 19-én<b><span style='background:#EAD1DC'> vizsgálat alá vették a magyarok és németek vagyonát,</span></b> június során döntöttek <b><span style='background:#EAD1DC'>a mezőgazdasági tulajdon elkobzásáról</span></b>, július 20-a után pedig a prágai kormány már a<b><span style='background:#EAD1DC'> magyar területek kolonizálásá</span></b>ról – <b><span style='background:#EAD1DC'>azaz szlovákok és csehek betelepítéséről </span></b>– határozott. Mindeközben a csehszlovák hivatalok elbocsátották a magyar köztisztviselőket, száműzték az egyetemekről a magyar diákokat, továbbá megszüntették a magyar oktatási intézményeket. Szerte az országban <b><span style='background:#EAD1DC'>„magyar perek” indultak, melyek a kollektív bűnösség elve alapján ezreket ítéltek el </span></b>– <b><span style='background:#EAD1DC'>Kassán például egy eljárás során 600 embert találtak vétkesnek.</span></b><o:p></o:p></p><div><p class=MsoNormal><a href="https://888.hu/wp-content/uploads/2019/08/benesdekretumok.jpg" target="_blank" title=""><span style='border:solid windowtext 1.0pt;padding:0cm;text-decoration:none'><img border=0 width=188 height=106 id="_x0000_i1025" src="cid:image001.jpg@01D5496B.35033A70" alt="A képet a feladó eltávolította."></span></a><o:p></o:p></p><div><p class=MsoNormal><span class=gmail-by>Kitelepített magyarok</span><o:p></o:p></p></div></div><p>A jogfosztó program csúcspontja <b><span style='background:#EAD1DC'>az 1945. augusztus 2-án hatályba léptetett 33. dekrétum volt, mely valamennyi magyart és németet megfosztott állampolgárságától, vagyis de facto kizárta őket a társadalomból, így ellehetetlenítette életüket.</span></b><o:p></o:p></p><p>A rendelet kiadásában nagy szerepet játszott, hogy a júliusban tartott potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak nem támogatták a magyarság egyoldalú kitelepítését, ezért a csehszlovák kormánynak más módszert kellett találnia arra,<b><span style='background:#EAD1DC'> hogy megszabaduljon nem kívánt kisebbségéről. Erre a legcélszerűbb eszköz a lakosságcsere volt, </span></b>amit Vladimir Clementis csehszlovák külügyminiszter egyezkedés és zsarolás – a felvidéki magyarok egy részének deportálása a németek által elhagyott Szudéta-vidékre – árán 1946 februárjában egyezményben, 1947 tavaszán pedig a gyakorlatban is elért. A Benes-dekrétumok időközben – 1946 tavaszán – törvényerőre emelkedtek, és egészen az 1948-as, Klement Gottwald nevéhez fűződő kommunista hatalomátvételig a kisebbségi politika fő oszlopát képezték.<o:p></o:p></p><p>A világháború és a Gottwald-féle fordulat közötti három <b><span style='background:#EAD1DC'>évben a helyi magyarságtól elvették életlehetőségeit, vagyonát, igyekeztek erőszakkal kitoloncolni az országból, majd a párizsi béke megkötése után kitelepítésekkel, kényszermunkával és az úgynevezett reszlovakizációval </span></b>próbálták megtörni a kisebbségi öntudatot. <b><span style='background:#EAD1DC'>A benesi időkhöz</span></b> <b><span style='background:#D9EAD3'>képest már az 1948 októberében hozott törvény is enyhülést jelentett, mely hűségeskü fejében valamennyi kérvényezőnek megadta a csehszlovák állampolgárságot.</span></b> <b><span style='background:#EAD1DC'>Mindennek dacára a szocializmus évtizedeiben a magyarságot „revizionista” és „reakciós” kisebbségként kezelték, </span></b>ennek megfelelően önálló nemzeti identitásának ápolására a mindenkori kormányok próbáltak minél kisebb teret hagyni.<o:p></o:p></p><p>A Benes-dekrétumok számos ponton sértették az alapvető emberi jogokat, mivel nemzetiségi alapon diszkrimináltak, kényszermunkát vezettek be, és önkényesen rendelkeztek milliók tulajdonáról. Mindennek <b><span style='background:#EAD1DC'>dacára a jogfosztó törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megőrizte jogrendjében, sőt</span></b>, 2007 során az utódállamok <b><span style='background:#EAD1DC'>még azt is elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak.</span></b><o:p></o:p></p><p>A Benes-dekrétumok fájó emléket jelentenek az egykor jogfosztottak – és utódaik – számára, <b><span style='background:#EAD1DC'>érvényben tartásuk máig feszültséget eredménye</span></b>z a közép-európai nemzetek között.<o:p></o:p></p><p>(<a href="http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1945_augusztus_2_eletbe_lep_benes_33_szamu_dekretuma/" target="_blank">Rubicon</a>)<o:p></o:p></p></div></div></div></div></div></div></div></body></html>