<div dir="ltr">
<h1 class="m_1644477376275376711gmail-cim">A béke ünnepe – Böjte Csaba mutatott be szentmisét a moldvai csángóknak Bákóban</h1><div class="m_1644477376275376711gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kulhoni" target="_blank">Külhoni</a> – 2019. július 29., hétfő | 10:46</div><div class="m_1644477376275376711gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-beke-unnepe-bojte-csaba-mutatott-be-szentmiset-moldvai-csangoknak-bakoban" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-beke-unnepe-bojte-csaba-mutatott-be-szentmiset-moldvai-csangoknak-bakoban</a><div class="m_1644477376275376711gmail-ikonok"> <br> </div></div><div class="m_1644477376275376711gmail-kozepre"><a class="m_1644477376275376711gmail-fokep" rel="lightbox['g98860']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=98860&v=1&img=c_IMG_4454.jpg"><span class="m_1644477376275376711gmail-galcount" title="44 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 44</span></a></div><h3 class="m_1644477376275376711gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
jászvásári egyházmegye területén élő</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">moldvai csángó magyarok január óta
minden hónap utolsó vasárnapján anyanyelvükön ünnepelhetnek szentmisét a
bákói Szent Miklós-templomban.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Július 28-án </span>a közösségben szolgáló
lelkipásztorok meghívására <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Böjte Csaba ferences szerzetes celebrált
szentmisét és mondott szentbeszédet.</span></h3><div class="m_1644477376275376711gmail-contentsav"><p>Nagyon
messziről érkezünk erre a különleges ünnepre, a Gyimeseken, az ezeréves
határon túl fekvő Bákóba. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Belépve a Szent Miklós tiszteletére szentelt
kis templomba, <u>szentségimádásba</u> csöppenünk. A padok tele fejkendős
asszonyokkal, s amit hallunk, épp olyan gyönyörű, mint a látvány.
„Tebenned van reményünk, életünk és épségünk. Egyedül csak téged</b></span> kérünk,
légy segítségünk.”<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Szól az ének az Oltáriszentség előtt, de nem is
szól, hanem zeng. </b></span>Nem is lehet szavakkal kifejezni, amit tapasztalunk.
Még a mise kezdete előtt f<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elhangzik a<i> Szűz Mária tiszteletére</i>
kezdetű szép csángó népdal is</b></span>. Ebben azt kérik ezek a templomfalakat
zengető éneklők, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> drágalátos szent kezével ölelje őket keblére a
Szűzanya.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az olvasmány arról szól, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Szodoma és Gomorra bűne égbe kiált. </span>
</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A</span></span>rra gondolok, hogy itt most az imádság kiált az égbe. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A válaszos
zsoltár</b></span>ban felhangzó könyörgés pedig éppen ehhez a gondolathoz
kapcsolódik: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Amely napon hozzád kiáltok, hallgass meg engem, Istenem!”</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g98860']"><img style="display:block;margin:auto" class="m_1644477376275376711gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=98860&v=1&p=1&img=c_IMG_4403.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az evangéliumi szakaszban a tanítványok arra kérik Jézust, hogy
tanítsa meg őket imádkozni. Az Úr pedig megtanítja őket arra az
imádságra, ami azóta is szakadatlanul hangzik a Krisztust követők
ajkáról.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Böjte Csaba </b></span>arról elmélkedik, hogy vajon mit is kérünk a Miatyánk e
kérésével: „Jöjjön el a te országod.” Szemléletes példát hallunk.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Képzeljük csak el, amint az Egyiptomból hazatérő Szent Család betoppan
Szent Annához. Hogy örvend Anna az unokájának! Asztalt terít, körülülik
mind, az Isten az emberek között, és beszélgetnek. És Anna mondja:
„József, mesélj!” </b></span>Milyen szép ez! <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Isten országa valami ilyesmit
jelent: egy asztalhoz ülünk, bizalommal, szeretette</b></span>l, mondja Csaba
testvér, s hozzáteszi: itt, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Romániában is, magyaroknak és románoknak így
kell együtt építeni Isten országát.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g98860']"><img style="display:block;margin:auto" class="m_1644477376275376711gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=98860&v=1&p=1&img=c_IMG_4420.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Aztán egy történet következik, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Csaba testvér felidézi, hogy néhány
éve Sepsiszentgyörgyre hívták, ahol egymásnak feszült román és magyar.
Nem tudta, mit mondhatna egy ilyen helyzetben, csak az Úr ígérete járt a
fejében: majd abban az órában eszetekbe juttatom… Uram, ez az az óra,
mondogatta, és akkor mintha hallotta volna: egyetlen parancsot adtam, az
a dolgod, hogy szeress. És akkor így szólt, ott, a két sorfal között
állva: „Drága jó székely atyafiak! Aki nem tudja a vele együtt élő román
embert tisztelni, szeretni, az nem jó keresztény, az nem jó magyar, az
nem Erdély javát akarja.” S fordítva ugyanígy: „Aki nem tudja a vele
együtt élő magyar embert tisztelni, szeretni, az nem jó keresztény, az
nem jó román, az nem Erdély javát akarja.” Aztán elmondták a Miatyánkot,
előbb magyarul, majd románul.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egy fiatal lány történetét is </b></span>megismerjük. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mihaela Déván nevelkedett,
a Szent Ferenc Alapítvány otthonában. Felnőve ott maradt, hogy
nevelőként ő is segítsen, ahogy rajta segítettek. Ekkor talált rá az
édesapjára, de először nem tudott örülni, csak keserűség volt a
szívében, amiért elhagyta őt egészen kicsi korában. Böjte Csabához
fordult ezzel a fájdalommal, s ő arra biztatta, hogy ne adja fel.
Mihaela felismerte, hogy egymás bűneiért is lehetséges a vezeklés. S egy
hosszú, sok fáradsággal járó utat vállalt az édesapjáért. Mikor a
végére ért, ki tudta mondani, hogy megbocsátott</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Mindig lehetséges az
újrakezdés. Mindig lehetséges a megbocsátás. Itt, Moldvában is.
</b><b>Dicsérjük Istent, épüljön az ő szép országa! Én hiszem, hogy van remény!
Mihaela legyen a példakép” </b></span>– mondja a ferences szónok. Aztán azt kéri,
hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>aki hisz abban, hogy van kiengesztelődés, az álljon fel. „Na
lássuk!” S amikor mindenki áll már a templomban, akkor boldogan szól:
„Létrejött a béke! Isten szent színe előtt.”</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g98860']"><img style="display:block;margin:auto" class="m_1644477376275376711gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=98860&v=1&p=1&img=c_IMG_4509.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Add meg, Urunk, hogy hinni tudjunk abban, hogy föl tudjuk építeni
szereteted országát. Ne <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hibáinkat</span>, a történelemben egymás ellen
elkövetett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűneinket </span>nézzed, hanem jó szándékunkat, hogy békében akarunk
továbbmenni. Ilyen könyörgések hangzanak el a szentmise további
részében.</b></span></p>
<p>A végén, az áldás előtt egy igen messziről, a nyugati végekről a
keleti végekre érkezett domonkos atya <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a rózsafüzér imádkozására és az
imádságban való kitartásra biztat. </b><b>Csaba testvér pedig meghívja a
csángókat Budapestre, a nemzetközi eucharisztikus kongresszusra.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A különleges ünneplés ugyanúgy zárul, ahogyan kezdődött: a templomot
egészen megtöltő, szépen zengő énekszóval. </b></span>Augusztus végén majd újra
magyar nyelven ünneplik a szentmisét a moldvai csángók Bákóban.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g98860']"><img style="display:block;margin:auto" class="m_1644477376275376711gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=98860&v=1&p=1&img=c_IMG_4540.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Rövid erdélyi és moldvai tartózkodásunk élményei között a csángókkal
ünnepelt szentmise mellett ott van a hétfő reggeli szentmise a
csíksomlyói kegytemplomban; ott a lujzikalagori röpke megálló, a
találkozások a gyimesi puliszka és a bákói ebéd mellett.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gyimesbükkben ellátogattunk a Vigasztaló Szentlélek Gyermekvédelmi
Központba, Bákóban az egy éve működő csángó magyar kollégiumba,
Csíksomlyón a Szent István Otthonba. Mindhárom intézmény a dévai Szent
Ferenc Alapítványhoz tartozik.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><a title="" rel="lightbox['g98860']"><img style="display:block;margin:auto" class="m_1644477376275376711gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=98860&v=1&p=1&img=c_IMG_4360.jpg" alt="" border="0"></a></b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lujzikalagorban</b></span>, ebben a nagy csángó faluban odaérkeztünkkor
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mindenfelől csángó asszonyok igyekeztek a templom felé. Egyikükkel szóba
is elegyedtünk, megtudtuk, rózsafüzért imádkozni mennek</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Eduard,</b></span> a
Gyulafehérváron tanuló, de most vakáción otthon tartózkodó csángó fiú is
barátsággal fogadott minket<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. Ő jól tud magyarul, de a generációjában a
legtöbben nem, mondja. Viszont vannak most már tanárok ott, a faluban,
akik az iskola után, délutánonként magyarul olvasni-írni tanítják a
gyerekeket</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A bákói magyar mise is fontos.</b></span> Eduard is ott volt.
Legközelebb talán a most a templom felé igyekvő magyar anyanyelvű
asszonyok közül is ott lesznek néhányan. Hiszen itt, Lujzikalagorban
románul imádkozzák a rózsafüzért és románul ünneplik a szentmisét. Így
volt ez egész életükben.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g98860']"><img style="display:block;margin:auto" class="m_1644477376275376711gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=98860&v=1&p=1&img=c_IMG_4457.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A római katolikus vallású, mélyen hívő moldvai csángók helyzete,
története igen összetett, mélyre, régre kell visszamenni az időben, ha
meg akarjuk érteni valamelyest a jelent. A katolikus vagy a néprajzi
lexikonok rövid szócikkeiben olvasva történetükről, arról, hogy az
elmúlt évszázadokban kik és milyen okokból akarták elrománosodásukat, s
hallva a 20. századi megpróbáltatásaikról (Csaba testvér beszélt nekünk a
II. világháború alatti szenvedéseikről, a fenyegetettségről, a
kilátástalanságról, amiben éltek), <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>csodának tetszik, hogy van még
moldvai csángó, aki magyarul beszél. De hiszen több tízezren vannak.</b></span></p>
<p>A moldvai Magyarfaluból származó költő, néprajzkutató, Iancu Laura
úgy fogalmazott egy, a Vigiliában 2013-ban megjelent interjúban, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ha
Istennek terve van ezzel a népcsoporttal, akkor nem kell félni a
jövőtől. „Úgy érzem, Istennél van a labda” – mondta. A magyar nyelvű
szentmise is a terv része lehet. A moldvai csángók kértek, s most
kaptak.</b></span> Az a bizonyos labda mindig Istennél van.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g98860']"><img style="display:block;margin:auto" class="m_1644477376275376711gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=98860&v=1&p=1&img=c_IMG_4588.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Hogy milyen nagy dolog, hogy itt, Bákóban magyar mise van, ezt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nehéz
kintről </span>megérteni” </b></span>– mondta Csaba testvér még a szentmise előtt. S
hozzátette<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>: „Ünnepelek, hogy egyáltalán párbeszéd van. Nagy bizalommal
kell közelítenünk egymás felé.”</b></span></p>
<p><i>A rendszeres bákói magyar nyelvű szentmisékről szóló híradásunkat <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/tortenelmi-esemenyre-keszulve-rendszeres-magyar-nyelvu-romai-katolikus-mise-moldvaban" target="_blank">ITT olvashatják</a>.</i></p></div>
</div>