<div dir="ltr">
<h1>Alapjogokért Központ: átfogó támadást indítottak uniós szervek a magyar szuverenitás ellen</h1>
<div><br></div><div><a href="https://888.hu/ketharmad/alapjogokert-kozpont-atfogo-tamadast-inditottak-unios-szervek-a-magyar-szuverenitas-ellen-4192923/">https://888.hu/ketharmad/alapjogokert-kozpont-atfogo-tamadast-inditottak-unios-szervek-a-magyar-szuverenitas-ellen-4192923/</a></div>
<p>2019.07.25. 18:41</p>
<div class="gmail-maincontent8">
<span class="gmail-high-lite"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Az Európai Bizottság
bejelentette, hogy az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Európai Unió Bírósága</span> elé viszi a migrációval
összefüggő<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> magyar jogszabályok szigorítása, az ún. „Stop, Soros!”
törvénycsomag</span> miatt indított kötelezettségszegési eljárást</b></span>. Az
Alapjogokért Központ álláspontja szerint mindez nyílt támadást jelent
Magyarország szuverenitásával szemben. <br></span></div><div class="gmail-maincontent8"><span class="gmail-high-lite"></span><div id="gmail-st"><p>Ezzel a Bizottság szintet lépett a
szuverenitás-sértések sorozatában, ugyanis közleményük szerint nem csak a
vonatkozó büntetőjogi és menekültügyi módosításokat, de az azok alapját
képező Alaptörvény-módosítást is megtámadják a Bíróságon – <a href="https://www.facebook.com/alapjogokert/photos/a.769799143052160/2636560309709358/?type=3&theater" target="_blank" rel="noopener">írja</a>
az Alapjogokért Központ. Ez nyilvánvalóan jogi nonszensz, hiszen egy
állam szuverenitásának alapköve, hogy alkotmányos szabályait szabadon
állapítja meg.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ha a Bíróság viszont elfogadja a Bizottság érveit, akkor a
jövőben az Európai Unióban teljesen felesleges lesz állami
szuverenitásról beszélni, hiszen ezen alapon az uniós szervek bármely
tagállam bármely alkotmányi előírását felülírhatnák – akár például azt
is, hogy Magyarországon a házasság férfi és nő köteléke, hogy Róma
Olaszország fővárosa, vagy hogy Németország tartományokból áll</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
Bizottság egész eljárása azért is érthetetlen, mer</b><b>t </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az Alaptörvény
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">támadott </span>rendelkezése éppen a genfi menekültügyi konvenció szabályát, az
ún. „első biztonságos ország elvét” emeli alkotmányos szintre: azaz,
hogy Magyarország csak olyan személyt fogad be menekültként, aki
közvetlenül olyan területről érkezett, ahol élete veszélyben volt.</b></span></p>
<p>Az azonban, hogy az uniós szerződésekkel is szembemenve a Bizottság a
hazánk ellen folyó kötelezettségszegési eljárás tárgyává tette az
alkotmány egy passzusát is, egy átfogó, sarlatáni mesterterv része.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A
Bizottság ugyanis – együttműködve a Bírósággal – hosszú évek óta azon
dolgozik, hogy nyakatekert jogértelmezéssel kiszélesítse az uniós jog
eszköztárát a tagállamokkal szemben, így teremtve majdani alapot az Unió
föderalizálásához </b></span>és a nemzeti alkotmányos identitások teljes
lebontásához. Az aknamunka már régóta folyik: például az uniós
szerződések sosem mondták ki a „közösségi jog elsőbbségének elvét”, ezt a
Bíróság önhatalmúlag dolgozta ki a ’60-as években. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az ilyen típusú,
önkényes jogértelmezésen alapuló lopakodó jogalkotás azonban a mai napig
is folyamatos: bár </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az alapszerződések az igazságszolgáltatás
szabályozását egyértelműen tagállami hatáskörbe utalják,</b></span> a bírákra
vonatkozó szabályok módosítása miatt a Bizottság kezdeményezésére a
Bíróság 2012-ben előbb Magyarországot, majd pár hete Lengyelországot
marasztalta el – a „hatékony jogorvoslathoz való jogra” vonatkozó,
közelebbről meg nem határozott általános uniós jogelvre való
hivatkozással.</p>
<p>Azonban még ez is pusztán a „jéghegy csúcsának” minősül az Európai
Bizottság nemrégiben publikált, az „Unión belüli jogállamiság
megerősítésére” vonatkozó intézkedési tervének fényében. Ebben a
testület már általános érvénnyel szándékozik előirányozni, hogy az EU
„pénzügyi érdekeinek” vélelmezett sérelme vagy az „igazságszolgáltatás
függetlenségének csorbulása” – mint amilyen például a bírák
nyugdíjkorhatárának az általánoshoz igazítása – alapot teremt a
„jogállamisági beavatkozásra” olyan területeken is, ahol az EU-nak nincs
kompetenciája. A Bizottság ráadásul a szerződésekben teljesen más
értelemmel rögzített „lojális együttműködés elvére” alapozva akarja
megteremteni a közvetlen lehetőséget a szuverenitásba történő
beavatkozásra és már-már szovjet frazeológiát idézve rögzítik, hogy
„valamennyi uniós intézmény felelőssége, hogy arányos segítséget
nyújtson a tagállamoknak a jogállamiság tiszteletben tartásának
biztosításához” – magyarán a jogi intervencióhoz. Mindezért a Bizottság
egy folyamatos és automatikus „jogállamisági felülvizsgálati ciklust és
jelentési eljárást” indítványoz, továbbra is kiáll korábbi, pénzügyi
szankciót előirányzó javaslata mellett, azonban ezek megvalósulásáig is
„stratégiai megközelítést” fog alkalmazni a „jogállamisági problémák”
esetében és az ilyen ügyek kapcsán is kötelezettségszegési eljárásokat
indítanak. Ez persze szerződésellenes, de ebbe illeszkedik a most
Magyarország ellen indított támadás is.</p>
<p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Mindez természetesen egy kifutóban lévő Bizottság akciózása<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">– a
testület leendő-új vezetője, Ursula von der Leyen számára<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ez </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">azonban nem
feltétlenül <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy átveendő-folytatandó </span></span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">munkakör, hanem sokkal inkább egy
óriási lehetőség.</span><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Lehetőség arra, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szakítson</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a Juncker-vezette
testület politikai felfogásával – melynek alapeleme</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a tagállami
szuverenitás</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megsértése</span> </span></b></span>– és visszatérjen a Bizottság eredeti
szerepköréhez: tehát hogy az egyes felek között „jószándékú közvetítő”
és a „szerződések őre” legyen, de semmi több.</p>
</div>
</div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>