<div dir="ltr"><div class="m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710et_main_title">
                                        <h1>A világtársadalom liberális víziója</h1>
                                </div>

                                
                                
                                <div class="m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710gmail-articleSourceAndAuthor">
                                                                                                    <div class="m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710gmail-authorContainer m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710gmail-fullBox m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710gmail-col-sm">
                                                    <div class="m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710en-article-author">
                                Fricz Tamás <br></div><div class="m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710en-article-author"><a href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/a-vilagtarsadalom-liberalis-vizioja-6988511/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201906" target="_blank">https://magyarnemzet.hu/velemeny/a-vilagtarsadalom-liberalis-vizioja-6988511/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201906</a></div>
                                                
                    </div>
                                                </div>
                                

                                <div class="m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710entry-content m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710gmail-clearfix">
                                        
                                                                                                                                
                                        <div class="m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710en-article-fb-inline" id="m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710gmail-fb-root">
                                                <div class="m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710gmail-fb-like m_-2438110278814631681m_-8810853353350626710gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:24px"></span></div>
                                        </div>

                                        <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hogyan lehet </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a különféle <span style="background-color:rgb(255,242,204)">közösségekbe szerveződött emberiséget</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy masszává összegyúrni annak érdekében, hogy utána valóban uralmat 
lehessen gyakorolni felettük globális intézmények által?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A válasz </b></span>nem is olyan bonyolult: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szét kell verni </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azokat a közösségi 
formákat, amelyek évszázadokon, sőt évezredeken keresztül közös 
identitású, összetartó és egymással szolidáris csoportokra tagolták az 
emberiséget.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Erre azért van szükség</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mert a hagyományokon alapuló 
közösségek nem fogadják e</b></span>l,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hogy olyan intézmények és személyek 
irányítsák</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> őket</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akiket nem ismernek,</b></span> akikhez semmilyen kapcsolat nem 
köti őket, akiket nem tartanak identitásuk részének – s <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ilyenek a 
globális intézmények is, ilyen az ENSZ, a Kereskedelmi Világszervezet, a
 Nemzetközi Valutaalap, s ilyen lenne </b></span>egy, még csak célként létező <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Európai Egyesült Államok is.</b></span></p>
<p>Igen ám, de hogyan lehet szétverni a régi, hagyományos közösségi 
identitásokat? <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hogyan lehet szétverni</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hagyományos családot, a 
lokalitásokat, a vallási közösségeket, az államot és a legszélesebb 
identitást, a nemzetet? </b></span>Erőszak helyett kifinomultabb módszert szükséges
 alkalmazni, mégpedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elméletekkel kell megalapozni a szép, új 
világtársadalom és világkormányzás korszakát</b></span>. A közvéleményben, a 
nyilvánosság előtt, az egyetemeken, a médiában és a sajtóban, az összes 
társadalmi alrendszerben. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Fel kell építeni az ehhez szükséges 
beszédmódot, a politikai korrektséget (PC),</b></span> s ezt kell követelményként 
mindenki elé állítani, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amit, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ha nem</span> tartanak be, megfelelő megtorlásban 
részesülnek.</b></span><br>
De mi legyen az új világrend szemléleti sarokköve?</p>
<p>Semmi más, mint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az egyén mindenek elé helyezése. Az egyén mércévé 
állítása, az egyén központi szerepének hangsúlyozása </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a mindenkori 
közösségek</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kel szemben. A totális, mindent átható individualizmus.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az 
egyéni szabadság abszolutizálása, amelynek nem állhat útjában </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>semmiféle 
közösségi norma, szempont és elvárás, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">főleg nem</span> közösségi erkölcs.</b></span> Nem 
lehetséges olyan mitudat, identitás, ami az egyéni szabadság útjában 
állhat. Tehát az egyén korlátok nélküli szabadságát, közösségekkel, 
hagyományos intézményekkel szembeni teljes felelősséghiányát kell 
normává tenni, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>s ha ez működni kezd, akkor megkezdődhet <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az emberi 
csoportok, identitások </span>felszámolódása.</b></span></p>
<p>Mindehhez kapóra jött vagy a leginkább megfelelt az úgynevezett 
frankfurti iskola tanaiból kibomló tudományos szemléletmód,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a kulturális
 marxizmus</b></span>. A globális elitnek tökéletesen megfelelt ez a filozófiai 
iskola, míg a frankfurtiak <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mélységesen azonosultak a globalisták 
jövőképével és víziói­val.</b></span> A világelit és a liberális tudományos iskola 
nagy találkozása volt ez a második világháború utáni időszakban, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>főleg a
 hatvanas-hetvenes évektől kezdve.</b></span> Melyek a kulturális marxizmus 
legfontosabb szemléleti jegyei?</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Kiindulópontja az</b></span>, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy minden létező, születéstől fogva vagy </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a 
hagyományokból következő különbséget </span>– legyen az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">faji, nemi, etnikai, 
vallási </span>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem létezőnek tekint, </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>s az emberek szabad 
identitásválasztására vezeti vissza a létmódot</b></span>.</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>M</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">inden ember egyenlő 
abban, hogy szabadon dönti el, milyen etnikumhoz, nemhez, valláshoz 
kötődik, </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">s bármilyen, az államtól vagy a társadalomt</span>ól eredeztethető, 
szabályozásból, hagyományból vagy erkölcsi követelményekből eredő 
késztetést bármilyen adott intézmény elfogadására alapból elutasít.</p>
<p>Innen nézve <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a közösségi intézmények olyan építmények, amelyek 
mesterségesek és lerombolhatók, ha az egyéni szabadságot gátolják</b></span>. Erich
 Fromm és Herbert Marcuse alapozta meg például a<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> szexuális másság iránti
 feltétlen tiszteletet</b></span>, ugyanis abból indultak ki, hogy a szexuális, 
nemi különbségek sem mások, mint társadalmilag meghatározott és 
kényszerített állapotok, nem a természettől valók, s ezáltal 
megváltoztathatók (így jutottunk el napjainkra a nyugat-európai semleges
 vécékig).</p>
<p>Ebből már következik, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hagyományos európai kultúra intézményei 
</b></span>k<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>orlátokat jelentenek a totális egyéni szabadság előtt. Többek között 
korlát </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a nemzettudat,</b></span> amely ebben a megközelítésben káros, más 
nemzeteket elnyomni akaró nacionalizmusként jelenik meg, és 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>helyettesíthető az egyén szabadságát sokkal jobban szolgáló 
kozmopolitizmussal, világpolgársággal.</b></span></p>
<p>Káros a nemzetállam, amely béklyókba helyezi az individuumot, 
helyette sokkal adekvátabb az államnélküliség vagy a világkormányzás. 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Káros </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a vallás</b></span> (mint a társadalom intézménye), mert olyan építmény, 
amely <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hamis tudatra épít és agresszívan befolyásolja az egyént, s 
elvetendő</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a hagyományos, férfi és nő házasságára és gyerekvállalására 
épülő család is</b></span>, mert ez is csak társadalmi építmény, amely az 
individuális önkiteljesítés elé állít „mesterséges” akadályokat. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Vagyis:
 kritizálható</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az állam és a társadalom minden olyan intézménye, amely 
évszázadok óta megvan és működik.</b></span></p>
<p>Innen érthetjük meg azt, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ma már egyre szűkebb és szűkebb 
kisebbségek fedeződnek fel a horizonton, hiszen az egyének mindenféle, 
önként vállalt azonosságát el kell ismerni, felszabadítva őket vagy őt</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <b>a
 többség „kulturális elnyomása”, a „kötöttségek</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>” alól. </b></span>Mindez különösen 
látványosan mutatkozik az egyre egyedibb és bizarrabb nemi identitások 
számának exponenciális növekedésében; ha nem maradtam le, akkor, úgy 
tudom, ma <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>már hetvenkétféle szexuá­lis jelleg különböztethető meg.</b></span></p>
<p>Vagyis<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, a totális individualizmus korszakában a globális fősodor 
minden, teljesen egyedi identitást is elismertet, így egyre 
irracionálisabb és szűkebb kisebbségek jönnek létre, ami végül oda 
vezet, hogy minden egyes individuum egy kisebbség lesz, tehát létrejön 
hét és fél milliárd különálló entitás a földön, a totális atomizáltság 
és szétesettség állapotában.</b></span> Ez viszont azzal jár – s nyilván ez is a 
cél –, hogy az individuumok nem támadhatók, semmilyen norma alá nem 
vonhatóak, semmilyen közösségi felelősséggel nem tartoznak senkinek. 
Vagyis innentől minden elfogadható, semmi és senki nem bírálható 
semmilyen döntéséért, hiszen ő is egy védendő kisebbség, akinek egyénre 
szabott jogokat kell adni – s így mindenki mindenkitől teljesen szabad 
és független lesz.</p>
<p>De persze azt a globalisták is pontosan tudják, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy ilyen, totálisan atomizált társadalom azonnal széthullana darabjaira.</b></span></p>
<p>Éppen ezért, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezen a ponton lép be a megoldás: a világkormányzás és 
világtársadalom</b></span>. A kör bezárul. Ideje tehát, hogy ezt felismerjük és 
tegyünk ellene. Itt és most.</p>
<p><i>A szerző politológus, az Alapjogokért Központ </i><i>kutatási tanácsadója</i></p></div>

</div>