<html>
<head>
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body text="#000000" bgcolor="#FFFFFF">
<p><br>
</p>
<div class="moz-forward-container"><br>
<br>
-<br>
<div dir="ltr">
<div><br>
</div>
<div><b><font size="6">Nem biztos, hogy mindenben igaza van, de
érdemes rajta elgondolkodni.</font></b></div>
<div>
<div class="gmail_quote"><br>
<br>
<div dir="ltr">
<div dir="ltr">
<div><span style="color:rgb(102,0,0)"><font size="4"><b>Amit
sokan sejtettünk, most itt olvasható. Igen, a
"klímakatasztrófa" a legjobb üzletek egyike, a
"zöldpolitika" pedig a globalizáció egyik
fedőszerve.</b></font></span> <br>
<img
src="https://badog.blogstar.hu/pages/badog/contents/blog/73614/pics/15590387872591945_800x600.jpg"
alt=""
class="m_-3085887188919052340gmail-insert-pic-center"
moz-do-not-send="true">
<br>
<br>
S mint mindig ilyenkor, aki kétségbe meri vonni az új
világtrendet, az ki van kiáltva bolondnak vagy
gazembernek.</div>
<div>Mert a világboldogítók és világmegváltók nem tűrnek
ellentmondást. Így olvassák el figyelmesen az alábbi
nagyjából öt oldalt.</div>
<div>(Elnézést kérek mindenkitől, de én is így kaptam,
az elején ékezetek nélkül, és egyszerűen lusta voltam
nekifogni kijavítani.)<br>
<h3><span style="color:rgb(102,0,0)"><font size="6">Klímakamu</font></span></h3>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>KLÍMAVÁLTOZÁS:
DISKURZUSOK A KATASZTRÓFÁTÓL </b><b>A
KÉTELKEDÉSIG </b></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Jankó Ferenc –Móricz
Norbert – Pappné Vancsó Judit</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400"><a
href="http://publicatio.nyme.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">publicatio.nyme.hu</a></span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">A századfordulótól a
20-as évekig még a globális lehűlés réme
jelent meg néhány újságcikkben, a 30-as évek
nagy szárazságai kapcsán már a felmelegedő
Föld víziója. A második világháború után ismét
a jégkorszaktól való félelem kerekedett felül,
bizonyos összefüggésben a nukleáris
fenyegetéssel. A 70-es években megint a
globális felmelegedés került előtérbe. </span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">A globális környezeti
probléma veszélyforrássá, biztonsági és
morális üggyé vált, a klímaváltozás fontos
téma lett a politikában. </span><span
style="font-weight:400">A rémhírkeltő
(alarmist) rettenetesnek láttatja </span><span
style="font-weight:400">a jövőt: az éghajlat
megváltozását katasztrófálisnak, gyorsan
bekövetkezőnek, visszafordíthatatlannak.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>A
média, s különösen a bulvármédia a természeti
katasztrófákkal és szélsőségekkel tálalja a
klímaváltozás témáját, de az éghajlatváltozás
szinte nem is „adható el” másképpen.</b></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>Maig
tartja magat egy mitosz, az eghajlat emberi
leptekben valo allandosaganak teoriaja</b><span
style="font-weight:400">. </span><b>Pedig az
eghajlat valtozasat</b><b> – nemcsak
foldtorteneti leptekben nezve – </b><b>axiomanak
kellene tekintenunk</b><b>. </b></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>A
mindenkori klima kellően kiegyensulyozott volt
ahhoz, hogy az elet kialakuljon es
folyamatosan fejlődjon a Foldon, de kellően
valtozekony is, hogy befolyassal legyen ra. A
bioszferaban vegbement szamtalan valtozasban –
fajok tomeges kihalasa es uj fajok megjelenese
– a mindenkori klimavaltozasoknak nagy szerepe
lehetett</b><span style="font-weight:400">.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>Teny,
hogy a jelenlegi eghajlat – foldtorteneti
leptekben – az atlagostol elterő, joval </b><b>hidegebb
időszak, hiszen a jegtakaroval boritott
sarkvidek ritka, a Fold elete soran csak </b><b>rovid
epizodkent felvillano eghajlati allapot. </b></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>Az
utobbi 2,5 millio evben zajlott le egy
nagyjabol 2 millio evig tarto jegkorszak, </b><b>amelynek
utolso szakasza 10–12 ezer evvel ezelőtt, a
foldműveles kezdetekor zarult le. </b><b>Az
azota eltelt időszak eghajlata csak ekkortol
valt melegebbe es eleg kiegyensulyozotta </b><b>–
de nem valtozatlanna – ahhoz, hogy az
emberiseg maig tarto fejlődese vegbemehessen.</b></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>A
remhirkeltő es a borulato kommunikacio azonban
egyarant azt sugallja, hogy az </b><b>emberiseg
szamara csak egyetlen optimalis eghajlati
rendszer – egyetlen megfelelő foldi </b><b>atlaghőmerseklet
– letezik. Ami ettől nehany fokkal felfele
vagy lefele elter, az mar veszelyezteti a
foldi tarsadalmakat. Ezert olvasni, hallani
sokfele a foldi klimat megvaltoztato emberről
vagy a klimavaltozas megakadalyozasanak
fontossagarol.</b></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>Az
időjaras es a klima fogalma gyakran
osszekeveredik</b><span
style="font-weight:400">! </span><b>Ennek
eredmenyei azok a narrativak, amelyek </b><b>keptelenek
beilleszteni az időjarasi szelsősegeket a
sajat eghajlatkepbe, s ezek utan egyertelmű a
kovetkeztetes: valtozik az eghajlatunk</b> <span
style="font-weight:400">. </span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">AL GORE a Kellemetlen
igazsag c. filmjeben, illetve konyveben
reszben erre alapozza alarmista
mondanivalojat, de tovabb is megy: a szemelyes
elettorteneteket a klimavaltozas narrativaiba
emeli be.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">A legfőbb vitakerdes
az, hogy mi okozza az eghajlatvaltozast,
masodsorban pedig, </span><span
style="font-weight:400">hogy globalis
felmelegedes vagy lehűles figyelhető-e meg</span><span
style="font-weight:400">? </span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">A klimakutatasban a
modellezes a legfontosabb es a leghitelesebb
vizsgalati irannya valt, azonban tobbek
figyelmeztetnek a </span><b>klimamodellek
problemaira</b><span style="font-weight:400">.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">A szkeptikusok szerint
a vezető poziciokban ulő klimatudosok nem
engedik megjelenni az antropogen klimavaltozas
elmeletet fokozottan kikezdő tanulmanyokat</span><span
style="font-weight:400">. Minderre a
szokvanyos mainstream valasz az, hogy a
szkeptikus, tudomanytalan, „nonscience”-t
művelő „altudosok” . Ez a vita 2009 vegen az
University of East Anglia, Climatic Research
Unit (CRU) feltort szervereről szarmazo
e-mail-ek nyoman langolt fel. A klimavaltozas
vezető tudosai altal irt levelek olvasata
szerint az erintettek igyekeztek kontroll
alatt tartani es befolyasolni a tudomanyos
publikaciokat es eredmenyeket. A szkeptikusok
az ugyet egyszerűen csak </span><b>Climategate
</b><span style="font-weight:400">neven
emlegetik. </span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">A kornyezetvedelmi,
illetve klimavaltozas-mozgalmak, valamint az
ellen-mozgalmak </span><span
style="font-weight:400">narrativai gyakran
szelsősegesek. Az előbbieknel a
klimavaltozassal kapcsolatos attitűd vallashoz
hasonlit, ahol ezt az erzest a
klimakatasztrofa vizioja taplalja. Ez a
beallitottsag a „</span><b>klima-bűnozők</b><span
style="font-weight:400">” gyokeres
elutasitasahoz, illetve tamadasahoz vezet.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">A masik oldalon </span><b>a
szkeptikusok kommunikaciojaban az alarmistak
mint a klimapolitika tamogatoi jelennek meg.</b></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">A klimavaltozas sokaig
egy volt a globalis kornyezeti problemak
soraban, a 90-es evekben </span><span
style="font-weight:400">a legszennyezes, a
vizszennyezes, az esőerdők pusztulasa, az
„ozonlyuk”, a fajkihalas, </span><span
style="font-weight:400">es a talajszennyezes
sulyosabb problemanak tűnt . Ekkorra a
biodiverzitas csokkenese, és a termeszeti
erőforras-hasznalat is temava valt.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>Az
eghajlatvaltozas azonban jelentőseget tekintve
mara a tobbi kornyezeti es humanokologiai
problema ele kerult, sőt, a legtobbnek
alfajava, illetve omegajava, azaz okka es
okozatta valt</b><span style="font-weight:400">.
</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Ezzel parhuzamosan a
szen-dioxid az első szamu felelősse, a
kibocsatas csokkentese </span><span
style="font-weight:400">pedig az első szamu
gazdasagi-politikai feladatta valt. A
kornyezeti diskurzus tehat leegyszerűsodott,
torzult: </span><b>a klimavaltozas latszolag
minden mas kornyezeti ugyet lesopor az
asztalrol, s beszűkult a klimavaltozas
kommunikacioja is: a szen-dioxid a fő bűnos, a
szendioxidkibocsatas-csokkentes az egyetlen
udvozitő eszkoz a Fold megmentesehez.</b></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Az „egyeb” kornyezeti
problemak azonban tovabbra is leteznek.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">A szen-dioxid
kibocsatas visszafogasaba olt dollarmilliardok
sokkal jobban hasznosulnanak, ha celzottan a
problemak – viz-, illetve elelmiszerhiany,
arvizi vedekezes, az egeszsegugyi helyzet
javitasa stb. – megoldasara forditanank, s igy
az emberiseg, a fejlődő orszagok osszessegeben
jobban jarnanak.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>A
klimaváltozás kommunikációjában az
érzelmekreható, katasztrófa-nyelvezetnek
meglesz az eredménye</b><span
style="font-weight:400">. Ezért vissza kell
térni a megfontolt környezetvédelmi
kommunikációhoz és komplex vizsgálatokhoz.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>A
klímaállandóság mítoszával szakítva meg kell
értenünk, hogy </b><b>az éghajlati rendszer
az emberi hatásoktól függetlenül is változik</b><span
style="font-weight:400">,</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Egyéb:</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>Czelnai
Rudolf</b><span style="font-weight:400"> </span><a
href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi-d%C3%ADj"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><span
style="font-weight:400">Széchenyi-díjas</span></a>
<a
href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Meteorol%C3%B3gia"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><span
style="font-weight:400">meteorológus</span></a><span
style="font-weight:400">, kutatóprofesszor, az
MTA tagja, az OMSZ volt elnöke, a
Meteorológiai Világszervezet
program-főigazgatója, főtitkárhelyettese.</span><span
style="font-weight:400"><br>
</span><span style="font-weight:400"><a
href="http://xn--termszetvilaga-ekb.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">természetvilaga.hu</a></span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">„Az igazi bajt a </span><b>klímapolitikai
erőtér</b><span style="font-weight:400">
okozta, vagyis az, ami a mai klímapolitikát
bizonyos burkolt célok mentén kényszerpályára
terelte és mozgatja. </span><b>Ezt a
helyzetet nem a klímaváltozás kérdésének
tudományos kutatói </b><span
style="font-weight:400">(döntően
meteorológusok, levegőkémikusok,
oceánográfusok, paleoklímatológusok) </span><b>hozták
létre, hanem egy-két jó szimatú üzletember,</b><span
style="font-weight:400"> akik felismerték,
hogy </span><b>a klímaügy kitűnő politikai
kártya, és óriási üzlet</b><span
style="font-weight:400"> van benne. Ez
vezetett oda, hogy a Környezet és Fejlődés
Világkonferencián</span> <span
style="font-weight:400">1992-ben Rio de
Janeiróban a világtörténelem új irányt vett,
de nem azért, amire mindenki gondolna! – Nem a
környezeten volt ott a hangsúly, csak arról
beszéltek. A fontos az volt, hogy akkor indult
meg a </span><b>világ gazdasági térképének
átrajzolása</b><span style="font-weight:400">. A
riói csúcs előkészületeinek idején az UNCED
kanadai főtitkára brutális kijelentést tett
egy sajtókonferencián: „Véget ért a
hidegháború és most kezdődik a környezeti
háború”. És ezt a háborút az érdekeltek meg is
indították. …</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Már az 1970-es években
hallottam előadásokat arról, hogy a fosszilis
tüzelőanyagokra alapozott energiarendszerek,
melyek a világot működésben tartják, belátható
időn belül kifulladhatnak, és átállításuk
fenntartható alapokra évtizedeket igénylő
gigantikus feladat. M</span><span
style="font-weight:400">egnyitotta a
baromfiudvar kapuját a rókák előtt…Így a
politika mögé bújva beindult </span><b>az
évezred talán legnagyobb üzlete: a
klímabiznisz.” </b><span
style="font-weight:400">…</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Néhány gondolta
klímaszkeptikusoktól:</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>Mészáros
Milán </b><span style="font-weight:400">asztrofizikus
a Reális Zöldek Klubjának alapító tagja:</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">„A Reális Zöldek
szerint a katasztrófát nem a klímaváltozás
fogja okozni, hanem az, hogy a politika e
téren kezdi teljesen bekebelezni a tudományt</span><span
style="font-weight:400">.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>„A
klímaváltozás</b><span style="font-weight:400">
–a kozmikus lehűlésen kívül– </span><b>pusztán
fázisátalakulásokat vagy
fázisátalakulás-ciklusokat jelent, nem pedig
globális felmelegedést</b><span
style="font-weight:400">. Ez természetesen
minden földtörténeti korszakra érvényes.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">„Le kell számolni
azzal a tudománytalan vagy inkább sarlatán
nézettel, hogy “a megújuló energia ingyen
van.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<ol>
<li><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>
Héjjas István </b><span
style="font-weight:400">mérnök - Reális
Zöldek Klubja</span></font></span></li>
</ol>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">“A klíma és a
környezet állandóan változik. pl. 100 ezer
évvel ezelőtt a Pilisi hegyekben vulkánok
működtek, 10 millió évvel ezelőtt a
Kárpát-medencében víz volt, Izlandon pedig
trópusi őserdő volt. Volt idő, mikor a Szahara
fölött 100 méter vastag jégtakaró helyezkedett
el.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">„Ha a Paksi
Atomerőművet szélkerekekkel akarnánk
kiváltani, akkor hazánkban kb. 10 ezer darab
ilyen, száz méter magas, szerkezet kellene
felépíteni.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">„Az igazi nagy pazarló
nem a lakosság, hanem az ipar, az eldobható
tömegtermelés.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">„</span><span
style="font-weight:400">A megújuló energiák,
nem csak sokkal drágábbak, mint a hagyományos
energiák, de teljes életciklusukra vetítve, az
egységnyi megtermelt energiára arányosított
ökológiai lábnyomuk is alig jobb, mint a
hagyományos eljárásoknak</span><span
style="font-weight:400">.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">„Az éghajlat változás
elleni szélmalomharc során nagy ütemben
pazaroljuk a rendelkezésre álló természeti
erőforrásokat, és tesszük ezt olykor éppen a
természet megóvásának jelszavával.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>Sir
David Attenborough</b><span
style="font-weight:400"> szerint egyedül azzal
menthetjük meg a bolygónkat az éhezéstől és a
kihalástól, ha korlátozzuk az emberi populáció
szaporulatát. „</span><b>Mi vagyunk a Föld
pestise</b><span style="font-weight:400">” –
mondta a Radio Times című műsorban.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">„Nemcsak a
klímaváltozásról van szó, hanem arról a
területről is, ami szükséges ahhoz, hogy
jóllakassuk „az emberek hatalmas hordáját.
Vagy mi magunk korlátozzuk a populáció
növekedését, vagy a természet fogja
elintézni.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Attenborough támogatja
a populáció növekedésének korlátozását célul
kitűző Optimum Population Trust szervezetet.
„Újabb és újabb programok indulnak, hogy
felszámolják az éhezést Etiópiában, pedig
egyszerűen csak túl sokan élnek ott. Az
emberek nem tudják ellátni magukat, ami nem
embertelen kijelentés, egyszerűen ez az
igazság.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Klímakamu / szerintem</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>„Németországban
az emberek 31 százaléka a bevándorlást tartja
a legfontosabb kérdésnek, de 32 százalék már a
klímaváltozást</b><span
style="font-weight:400">.”</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Ez előrevetíti, hogy a
következő évtizedekben a ( klímázó) zöldek és
így továbbra is a globalisták fogják uralni a
politikai hadszínteret.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Amióta a ’80-as
években Al Gore belépett a klímakatasztrófával
a politika színpadára, biztos volt, hogy
mindez nem környezetvédelem, hanem üzlet.
Teremtett probléma, amely dollármilliókat hoz.
(</span><i><span style="font-weight:400">Gore
nagyvállalatok tanácsadójaként dolgozik,
járja a világot előadásokat tart a globális
felmelegedésről, amelyről film is és könyv
is készült. Kiképzett több ezer aktivistát,</span></i>
<i><span style="font-weight:400">akik a
klímaváltozás veszélyét hangoztatják a
világban. Több millió dolláros
reklámkampányokat finanszíroz a globális
felmelegedésről.</span></i><span
style="font-weight:400">)</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Meg kell nevezni és
érthetően elkülöníteni a politikai
témarablókat a valós környezetvédelmi
céloktól, és ki kell törölni a közbeszédből a
klímakatasztrófát. </span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Az időjárás mindig is
érdekelte az embereket, de </span><b>az
időjárási változások, változékonyság még nem
klímaváltozás</b><span style="font-weight:400">.
</span><span style="font-weight:400">Hajlamosak
vagyunk a saját parányi életszakaszukra
leegyszerűsíti ezt a jelenséget. Az éghajlat
állandóan változik az emberiségtől teljesen
függetlenül is. Bármily kiábrándító, de </span><span
style="font-weight:400">túl kicsik vagyunk
ahhoz, hogy befolyásoljuk a bolygó saját
terminusait, saját ciklusait.</span><span
style="font-weight:400">. A fajok eltűnése
vagy áttelepülése természetes velejárója a
bolygó saját éghajlatváltozásainak. Az eltűnő
fajok helyett jönnek újak, persze ettől még a
biológiai sokszínűség szép eszme és
támogatandó. Ugyanakkor az ember bármit épít,
vagy bármit rombol a természet erősebb és
előbb-utóbb visszaveszi, és visszaépíti.
Érdekes példa erre a Csernobili katasztrófa,
amelynek a környezetében valóságos ősvegetáció
(még ha sugárzó is, de életképes) jött létre,
amióta az ember kivonult onnan. Persze mindez
nem azt jelenti, hogy ész nélkül fogyasszunk,
felhalmozzunk, pazaroljunk, szennyezzük a
környezetünket, szemeteljünk, felégessük az
őserdőt, irtsuk az élővilágot.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Természeti
katasztrófák, időjárási szélsőségek mindig is
voltak, legfeljebb az emberiség bizonyos
részei nem értesültek róla. Ma a gyors
információáramlásnak köszönhetően a médiában
szinte azonnal megjelennek az ijesztő
képsorok, és azt a képzetet keltik, hogy
mindez a jelenkor ipari termelésének és az
emberi beavatkozásnak a következménye. A
közösségi oldalakon is gyakoriak a természeti
katasztrófákról és az állatvilág
szenvedéseiről megjelenő fotók-videók, amelyek
borzolják a jóérzésű emberek idegeit és
bűntudatot keltenek. Száz éve nem volt még
ilyen ipari- vagy közlekedési szennyezés,
mégis azokra az időjárási rekordokra
hivatkozunk, ha egy-egy extra érték kissé
meghaladja azt. Amikor bemondók, szövegírók
minden szakmaiságot nélkülözve, tényként
beszélnek a médiában a klímaváltozásról, akkor
</span><span style="font-weight:400">a
kommunikáció már megágyazott a politikának</span><span
style="font-weight:400">.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><span
style="font-weight:400">Idetartozik még a
megújuló energia kérdése. Ez is egyfajta
üzlet, új gazdasági szféra, új beruházási
lehetőség. A megújuló energia feltételeinek
előállítása eszméletlenül költséges,</span><span
style="font-weight:400"> és </span><span
style="font-weight:400">ha nem támogatnák
közösségi forrásból, ráfizetéses lenne,
belátható időn belül nem térülne meg. Ebben a
trendben igazán új találmány nincs, mint pl.
annak idején az atomenergia, legfeljebb
újítások, ráadásul a zöldenergia hatásfoka
gyenge, jelentősen elmarad a hagyományostól.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span>
<p><span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4"><b>A
klímapolitika, amely jó szándékú fiatalokat
mozgósít világszerte, mélységesen
erkölcstelen, mert mögöttes politikai érdekből
kisajátította a környezetvédelem eszméjét.</b>
<b>A liberális zöldpolitika ráadásul nem
ellensége, hanem sokkal inkább kenyérevője a
globalista cégeknek, a profit érdekében
támogatója a környezetszennyezésnek,
háborúknak, embercsempészeknek,
népvándorlásnak. A jóhiszemű tömegek
szavazatait pedig egy felmagasztalt cél mögé
bújva sikeresen begyűjtik</b><span
style="font-weight:400">.</span></font></span></p>
<span style="color:rgb(39,78,19)"><font size="4">
</font></span></div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr">
<div style="font-size:small"><br>
</div>
<div style="font-size:small"> <a
href="https://badog.blogstar.hu/2019/05/28/ez-most-tenyleg-fontos-/73614/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://badog.blogstar.hu/2019/05/28/ez-most-tenyleg-fontos-/73614/</a></div>
<div style="font-size:small"><br>
</div>
<div style="font-size:small"><b><font
color="#0000ff"><br>
</font></b></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</body>
</html>