<div dir="ltr">
<h1 class="entry-title">Válasz született a négy bíboros által benyújtott „Dubia”-levélre</h1>
<div class="entry-meta">
<a href="https://christianae.wordpress.com/2019/05/15/valasz-szuletett-a-negy-biboros-altal-benyujtott-dubia-levelre/" title="11:19" rel="bookmark">2019-05-15</a><span class="gmail-byline"> · by <span class="gmail-author gmail-vcard"><a class="gmail-url gmail-fn gmail-n" href="https://christianae.wordpress.com/author/christianae/" title="Christianae bejegyzései" rel="author">Christianae</a></span></span> </div>
<div class="entry-content">
<p style="text-align:justify" align="left"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Brandmüller, Burke,
Caffarra és Meisner bíborosok 2016 szeptemberében nyílt levélben kérték
Ferenc pápát, hogy</span> tisztázza a családról szóló tanításának <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bizonyos
félreérthető pontjait</span>.</b><b> 2019 áprilisában világos válasz érkezett –
Benedek emeritus pápától.</b></span><span id="gmail-more-8113"></span></p>
<p style="text-align:justify" align="left"><img class="gmail-size-full gmail-wp-image-8115 gmail-aligncenter" src="https://christianae.files.wordpress.com/2019/05/g9919.jpg?w=461" alt="g9919"></p>
<p style="text-align:justify" align="left"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>XVI. Benedek áprilisban közzétett írásában az egyházi szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrányokról értekezik (<a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/exkluziv-xvi-benedek-az-egyhaz-es-szexualis-visszaelesekkel-kapcsolatos-botrany-i-resz" target="_blank" rel="noopener">I. rész</a>, <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/exkluziv-xvi-benedek-az-egyhaz-es-szexualis-visszaelesekkel-kapcsolatos-botrany-ii" target="_blank" rel="noopener">II–III. rész</a>). A szöveg azonban egyértelmű iránymutatást tartalmaz a Dubia felvetéseire is. Öt kérdés, öt válasz:</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(246,178,107)"><strong>1. dubium: </strong></span>„Azt <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>
kérdezzük,</b></span> hogy az Amoris Laetitia 300-305. pontja szerint
<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>immár lehetséges-e a kiengesztelődés szentségében feloldozást adni és
a szentáldozáshoz engedni azt a személyt, aki <span style="background-color:rgb(255,242,204)">érvényes házassági
kötelék</span><span style="background-color:rgb(249,203,156)">e dacára házastárs módjára (more uxorio) együtt él </span>egy másik
személlyel </b></span>anélkül, hogy teljesítené a Familiaris Consortio 84.
pontjában meghatározott, majd a Reconciliatio et Paenitentia 34.
pontjában és a Sacramentum Caritatis 29. pontjában megerősített
feltételeket. <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Vajon az Amoris Laetitia kezdetű buzdítás 351.
lábjegyzetében (305. pont) található „bizonyos esetekben” kifejezés
azokra az elváltakra vonatkozik, akik új kapcsolatban élnek házastársak
módjára (more uxorio)?”</b></span></p>
<p style="text-align:justify" align="left"><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">XVI. Benedek válasza: <u>Nem.</u></span><br>
</strong><span>„…eljárásunk azzal a veszéllyel jár, hogy ily módon pontosan a hit urává </span>emeljük
magunkat, s nem fogadjuk el, hogy – éppen ellenkezőleg – <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hitnek kell
megújítania és uralnia minket. </b></span>Vegyük csak szemügyre ezt a
jelenséget egy rendkívül fontos tényező, a szent Eucharisztia ünneplése
kapcsán. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Aggodalomra ad okot, ahogyan az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Eucharisztiá</span>hoz viszonyulunk.
</b></span>…nem a Krisztus halálának és feltámadásának jelenléte iránt táplált
megújult tisztelet a mérvadó, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sokan úgy viszonyulnak a
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">szentség</span>hez, hogy azzal tönkreteszik <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nagyszerű és hatalmas titkát</span>…
</b></span>Számos helyen egészen egyszerűen magától értetődő, hogy a jelenlévők a
szentségben is részesülnek, s ez arról tanúskodik, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szentáldozás </span>
már csak teljesítendő szertartásnak minősül.</b></span> Ha tehát átgondoljuk, mi a
teendőnk, belátjuk, hogy nem másféle<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egyház</span>ra van szükségünk, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem
</span>olyanra, amelyet mi eszelünk ki saját magunknak.</b></span> Mást kell tennünk: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Jézus Krisztus valóságos szentségi jelenlétébe vetett hitünket kell
megújítanunk</b></span>.” (<a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/exkluziv-xvi-benedek-az-egyhaz-es-szexualis-visszaelesekkel-kapcsolatos-botrany-ii" target="_blank" rel="noopener">III/2.</a>)</p>
<p style="text-align:justify" align="left"><strong>2. dubium: <span style="background-color:rgb(249,203,156)">„Vajon
az Amoris Laetitia kezdetű, szinódus utáni apostoli buzdítás (vö. 304.
pont) megjelenése után többé nem tekinthetjük érvényesnek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
II. János Pál tanítását,</span></span></strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>melyet a Szentírás és az Egyház hagyománya
alapján <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>a Veritatis Splendor kezdetű enciklikájának 79. pontjában</b></span>
fogalmaz meg, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mikor olyan abszolút erkölcsi normák</b></span> létezésé<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>ről beszél,
amelyek tiltják</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azokat a cselekedeteket, amelyek</b></span> bensőleg – vagyis
lényegük, azaz tárgyuk szerint, <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>függetlenül a cselekvő szándékától és
körülményeitől </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mindig – rosszak?</b></span>”</p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"></span><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">XVI. Benedek válasza: <u>Igen</u></span><u>.</u></strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)"></span><p style="text-align:justify" align="left"><strong>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">„II. János Pál pápa, aki nagyon jól ismerte és figyelemmel
kísérte az erkölcsteológia alakulását,</span></strong> megkezdte egy olyan enciklika
munkálatait, amellyel rendet kívánt teremteni ezekben a kérdésekben. A
dokumentum <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Veritatis splendor kezdettel 1993. augusztus 6-án </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">jelent meg,
</span></span> … s valóban <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kifejezte azt a határozott nézetet, mely szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vannak
olyan cselekedetek, amelyek</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> semmilyen </span>körülmények között <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem lehetnek</span>
jók.</b></span> Nem engedhette, nem volt szabad megengednie, hogy kétség maradjon
afelől, a cselekedetek értékének mérlegelése során<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> az erkölcstannak
tiszteletben kell tartania egy bizonyos végső határt.</b></span>” (<a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/exkluziv-xvi-benedek-az-egyhaz-es-szexualis-visszaelesekkel-kapcsolatos-botrany-i-resz" target="_blank" rel="noopener">I/2.</a>)</p>
<p style="text-align:justify" align="left"><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><strong>3. dubium: „Az
Amoris Laetitia (301. pont) közzététele után továbbra is
állíthatjuk-e, hogy az a személy, aki szokásszerűen az Isten törvényében
kinyilatkoztatott parancsolatokkal – például <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a házasságtörést </span>tiltó
parancsolatával (vö. Mt 19,3-9) – ellentétesen él,</strong></span> a szokásszerű <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>súlyos
bűn objektív helyzetében <span style="background-color:rgb(249,203,156)">találja magát</span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"> </span>(vö. a Törvényszövegek Pápai
Tanácsának 2000. június 24-i nyilatkozata)?”</p>
<p style="text-align:justify" align="left"><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">XVI. Benedek válasza<u>: Igen.</u></span><br>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Ha a társadalomban nincs jelen <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten</span></span></strong>, ha a társadalom nem
ismeri Istent, és <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>úgy kezeli, mintha nem létezne, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elveszíti </span>a
mértékeket</b></span>. …eltűnik az irányadó mérték, amely révén meg tudjuk
állapítani,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> mi j<span style="background-color:rgb(255,242,204)">ó</span> és mi <span style="background-color:rgb(234,209,220)">rossz.</span> </b></span>A nyugati társadalom keretei között Isten
nincs jelen a nyilvános életben, és nincs már mondanivalója. Ezért
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ebben a társadalomban fokozódó mértékben elvész az emberi létezés
mértéke.</b></span> Ilyen körülmények között bizonyos területeken <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gyors ütemben
egyenesen magától értetődőek lesznek olyan dolgok, amelyek rosszak és
tönkreteszik</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az embert.</b></span>” (<a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/exkluziv-xvi-benedek-az-egyhaz-es-szexualis-visszaelesekkel-kapcsolatos-botrany-ii" target="_blank" rel="noopener">III/1.</a>)</p>
<p style="text-align:justify" align="left"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong><span style="background-color:rgb(249,203,156)">4. dubium: „Az
Amoris Laetitia 302. pontjában szereplő kijelentések után „az
erkölcsi felelősséget csökkentő körülményekről” továbbra is érvényben
van-e</span> </strong></span>mindaz, amit Szent II. János Pál a Szentírás és az Egyház
hagyománya alapján <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>a Veritatis Splendor</b></span> kezdetű enciklikájának 81.
pontjában tanít, <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>miszerint „a tárgya miatt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bensőleg rossz cselekedetet </span>a
körülmények vagy a szándék <span style="background-color:rgb(234,209,220)">soha nem tehet »szubjektíve« jó cselekedetté
vagy védhető választássá</span>”?”</b></span></p>
<p style="text-align:justify" align="left"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>XVI. Benedek válasza: <u>Igen.</u></strong></span><br>
<span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Vannak olyan dolgok, amelyek értéke nem enged meg mérlegelést</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Vannak<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">értékek,
amelyeket </span>soha nem lehet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">feladni</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>valamilyen még magasabb rendű érték
kedvéért, és a fizikai élet megőrzésének értékét is felülmúlják. Létezik
vértanúság. Isten több, még a fizikai élet megőrzésénél is több. Az az
élet, amelynek Isten tagadása lenne az ára, az az élet, amely
végső hazugságon alapul, nem lenne életnek nevezhető. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A vértanúság
alapvető kategóriája a keresztény életnek</b></span>.” (<a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/exkluziv-xvi-benedek-az-egyhaz-es-szexualis-visszaelesekkel-kapcsolatos-botrany-i-resz" target="_blank" rel="noopener">I/2.)</a></p>
<p style="text-align:justify" align="left"><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><strong>5. dubium: <span>„</span>Vajon
az Amoris Laetitia 303. pontja továbbra is érvényben hagyja-e mindazt, </strong>
</span>amit Szent II. János Pál a Szentírás és az Egyház hagyománya alapján a
Veritatis Splendor kezdetű enciklika 56. pontjában tanít, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(249,203,156)">mikor kizárja</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
lelkiismeret szerepének kreatív értelmezését,</span> <span style="background-color:rgb(249,203,156)">és hangsúlyozza, hogy a
lelkiismeret soha nem adhat </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">felmentést </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az abszolút erkölcsi normák</span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"> alól,</span>
</b></span>melyek a tárgyuk miatt önmagukban mindig rossznak
minősülő cselekedeteket tiltják?”</p>
<p style="text-align:justify" align="left"><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">XVI. Benedek válasza: <u>Igen.</u></span><br>
</strong><span>„…<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a katolikus erkölcsteológiá</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ban is összeomlás következett be</b></span>… <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>széles </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>körben
az a nézet jutott érvényre, mely szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az erkölcstant</span> kizárólag
az emberi cselekvés céljainak horizontján kell kidolgoznunk.</b></span> Azt a régi
keletű tételt, miszerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„a cél szentesíti az eszközt”, ebben a nyers
formájában</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ugyan nem fogadták el</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de mégiscsak ez a szemléletmód vált
meghatározóvá. </b><b>Nem fogadták el,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy vannak olyan dolgok, amelyek
abszolút jók</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és vannak olyanok, amelyek minden körülmények között rosszak;</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> csakis relatív értékítéletet tudtak elképzelni. </b><b>Nem létezett többé </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>olyan, hogy „önmagában véve jó</b></span>”, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hanem már csak a viszonylagosan, az
adott pillanatban és a körülményekhez képest „jobb” jöhetett számításba.</b></span><br>
…<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>Létezik azonban <em>minimum morale</em>, amely elválaszthatatlanul
összekapcsolódik a hit körébe vágó alapdöntéssel és védelemre szorul,</b></u></span>
már amennyiben nem kívánjuk valamiféle elméletre korlátozni a hitet,
hanem elismerjük, hogy hatóköre az egész konkrét életre kiterjed.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mindebből kitűnik, mennyire alapvető kérdés, hogy van-e tanítói
tekintélye az Egyháznak erkölcsi kérdésekben.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Aki tagadja, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy ezen a
téren tanítói kompetenciája van</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>pontosan ott kényszeríti hallgatásra,
ahol <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az igazság </span>és a hazugság<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> közötti határ problémája vetődik fel</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">. </span>(<a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/exkluziv-xvi-benedek-az-egyhaz-es-szexualis-visszaelesekkel-kapcsolatos-botrany-i-resz" target="_blank" rel="noopener">I/2.</a>)</p>
<p style="text-align:justify" align="left"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Benedek emeritus pápa írása
végén így fogalmaz: „Fontos, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a sátán hazugságaival és
féligazságaival </span>szembeszegezzük <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a teljes igazságot:</span> igen, vannak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűnök
és van rossz</span> az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egyház</span>ban. De ma is létezik <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szent Egyház, amely
elpusztíthatatlan. </span>Ma is sok alázatosan hívő, szenvedő és szerető ember
van, akikben megmutatja magát a valóságos Isten, a szeretet
Istene. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Istennek ma is megvannak a tanúi (martyres)</span> a világban. Csak
éber figyelemre van szükségünk ahhoz, hogy meglássuk és meghalljuk
őket.” (<a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/exkluziv-xvi-benedek-az-egyhaz-es-szexualis-visszaelesekkel-kapcsolatos-botrany-ii" target="_blank" rel="noopener">III/3</a>)</b></span></p>
<p style="text-align:justify" align="left"><em>A <a href="https://katolikusvalasz.blogspot.com/2016/11/a-negy-biboros-levele.html" target="_blank" rel="noopener">Dubia</a> fordítása Sallai Gábor munkája; XVI. Benedek emeritus pápa írását Görföl Tibor fordította. </em><em><br>
</em></p>
<p style="text-align:justify" align="left"><em><a href="https://christianae.wordpress.com/2019/05/15/valasz-szuletett-a-negy-biboros-altal-benyujtott-dubia-levelre/" target="_blank" rel="noopener">christianae.wordpress.com</a> <em>(<a href="https://www.thecatholicthing.org/2019/05/11/the-dubia-were-answered/" target="_blank" rel="noopener">Forrás</a>)</em></em></p></div>
</div>