<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<p>Asszonyom!</p><p><a href="https://888.hu/article-nyilt-level-dobrev-klaranak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902">https://888.hu/article-nyilt-level-dobrev-klaranak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902</a><br></p> <p>Közel százötven elektrosokk-kezelést kapott Pákh 
Tibor a börtönben, különböző orvosoktól, éber állapotban, fájdalmat, 
áramot ájulásig – így kezdődik <a href="https://pestisracok.hu/milyen-az-az-orszag-ahol-most-is-ellenforradalomnak-lehet-nevezni-otvenhatot/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902" target="_blank">Mező Gábor írása</a>
 a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján. Pákh Tibort verték, 
sokkolták, kínozták, csak azért, mert 1956-ban a forradalom mellé állt. 
Nem kímélték viselős feleségét sem, nyomkodták, préselték a hasát, így 
az újszülött csak pár napot élt. Aztán amikor Pákh Tibor 1971-ben 
szabadult, már nem lehetett gyerekük.</p> <p>Önnek asszonyom, lehetett 
gyermeke. Most öt gyermeket nevelnek. Nem én citálom ide őket, maga 
emeli közüggyé létezésüket abban a kis kampányvideóban, amellyel 
szimpátiát igyekszik kelteni maga iránt az uniós választások előtt.  </p> <p>Ön,
 Önök öt gyermeket nevelnek, de valószínűleg csak most ismeri meg Pákh 
Tibor történetét. Aki azért nem tudta tovább örökíteni magát, mert Önök 
azt nem engedték. A maga nagyapja, Apró Antal, a magyar forradalom 
sírásója és elvtársai gyilkolták meg azt a gyermeket. És Pákh Tibor 
története csak egy a sok ezer közül. Ilyenkor, a kommunizmus 
áldozatainak emléknapja körül, amikor odakint zúg a szél, a temetetlen 
holtak lelkei bolyonganak köztünk, és nem lelnek nyugalmat.</p> <p>Asszonyom,
 belegondolt Ön abba, hogy a családja felemelkedését gyilkosságok 
övezték? Hogy egész életében kedvezményezettje volt annak a rendszernek,
 amely felszámolta a magyar arisztokráciát, polgárságot, munkásságot, 
parasztságot, és a csatorna hőseit ültette az asztalfőhöz? Hogy maga és a
 családja nem a kiválóságuknak köszönhetik szédületes karrierjüket és 
gazdagságukat, hanem annak, hogy amit megkívántak, azt elvették mástól? 
Igen, még a ház, amelyben laknak, az is lopott jószág. A magánvagyonuk 
pedig az ország kifosztásából származik. A hálózatnak köszönhetik 
társadalmi helyzetüket, nem pedig annak, hogy bármiben káprázatos 
tehetséget mutattak volna fel.</p> <p>Asszonyom, azért vannak ott, ahol,
 mert az Ön nagyapja a magyar nemzet ellen bűncselekményeket követett 
el. Önök pedig szépen, konszolidáltan folytatták a munkát. Már nem véres
 kötényben, nem bárddal a kézben, mint Apró Antal, sokkal cizelláltabb 
eszközökkel. De ettől még bűnösek, ahogyan bűnös az egész pereputtyuk. 
Bűnös az Ön nagyapja, apja, anyja, és bűnös a férje, Gyurcsány Ferenc 
is.</p> <p>Mind ez ideig Ön volt a családjában az egyetlen, akire a 
hajdani bűnök árnya ugyan rávetült, de a közvélemény előtt nem 
szaporította azokat. Ön volt az ifjú Michael Corleone, akire a családja 
és a hivatalosságok is úgy tekintenek, amint aki nem vesz részt a 
piszkos üzelmekben. Ennek a védettségnek most vége. Mint ahogyan annak a
 nagyon takaréklángon pislákoló illúziónak is, hogy Ön bármiben 
különbözne a családtagjaitól. Egyetlen mentsége az lehetett volna, ha 
magánemberként elrejtőzik a nyilvánosság elől.</p> <p>Nem tette meg. 
Most itt áll ebben a kampányvideóban és vádaskodik. Hogy torkig van 
Orbán Viktor rendszerével. Azzal a kormánnyal, amely a magyar emberek 
többségének akaratából, szabad választáson kapott bizalmat. Harmadszor, 
kétharmaddal. Nem elektrosokkal, viselős asszonyok verésével, 
gyilkosságokkal szerezte meg a hatalmat.</p> <p>Mellesleg mikor követi 
meg a magyar társadalmat? Mikor kér elnézést nyilvánosan a több millió 
polgártól, akiknek a szüleit, nagyszüleit az Ön családja tönkretette? 
Tulajdonképpen miért kellett kilépnie a vörös szalonból? Hogy képzelte, 
hogy a maga mögött tornyosuló politikai és gazdasági bűnökkel részt vesz
 egy demokratikus ország közéletében?</p> <p>Asszonyom! Ön a 
személyében, családilag hajszálpontosan megtestesíti mindazt, ami ellen 
mi, a magyar többség harcolunk. Nem fért a bőrébe, kijött a napra, 
rendben. Csak arra kérem, ne csodálkozzon, ha a bűn nem marad bűnhődés 
nélkül. Mert azt talán még Ön is tudja – ha máshonnan nem, 
olvasmányaiból –, hogy a számlát előbb-utóbb ki kell fizetni. Nem is 
feltétlenül emberi beavatkozásra gondolok. Ha Önből annyira hiányzik a 
bölcsesség, hogy kibeszéletlen bűnökkel, súlyos családi örökségével is 
közszereplést vállal, Isten majd elvégzi a dolgát. Mindig odasújt, ahol a
 legjobban fáj.</p> <p>Mert ismétlem: a bűnök nem maradnak büntetlenül. 
Gyűlnek, gyűlnek, akár nemzedékeken át, átörökítve, feloldatlanul, 
kibeszéletlenül, aztán váratlanul felrobban minden. Ne áltassa magát: ez
 biztosan így lesz. Érdemes volt? Nem lett volna jobb csendben, 
nyugodtan leélni az életét a nagypapa kommunista luxusdíszletei mögött?</p> <p>Álmélkodunk a bölcsesség teljes hiányán, és Seneca jut eszünkbe: „A megbocsátás a megérdemelt büntetés elengedése.”</p> <p>Ön lehetetlenné tette a megbocsátást, hát, viselje a következményeket.</p>

</div></div>