<div dir="ltr">
<div class="et_post_meta_wrapper">
<h1 class="entry-title">Két civilizációt formálnának eggyé</h1>
<p class="gmail-post-meta"><span class="gmail-published">
<a href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/ket-civilizaciot-formalnanak-eggye-4699037/">https://magyarnemzet.hu/velemeny/ket-civilizaciot-formalnanak-eggye-4699037/</a>
<br></span><span class="gmail-comments-number"></span></p>
</div>
<div class="entry-content">
<p>Az európai–muszlim közeledés terve már a hetvenes években megfogalmazódott.</p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A hét végén Egyiptomban, Sarm-es-Sejkben tartják az Európai Unió és
az Arab Liga vezetői közötti csúcstalálkozót. Történelmi esemény</b></span> ez, ami
sok nyugtalanító kérdést rejt magában. A nagy találkozás kapcsán ideje
nekünk, közép- és kelet-európaiaknak szembenéznünk a ténnyel:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az
európai–muszlim közeledésnek, azaz Eurábia létrehozásának a terve
Nyugat-Európában már a hetvenes években megfogalmazódott, több szálon és
formában intézményesedett, s napjainkra a megvalósítás fázisába
érkezett.</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(255,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">A 2015 tavaszán megindult migránsáradat</span></span> </span>csak tovább rontott a
helyzeten:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> eredetileg döntően az arab-muszlim népek Európába áramlása
volt a cél, az elmúlt három évben viszont a migránsok már nemcsak az
arab világból érkeznek, hanem Afrika más országaiból is.</b></span></p>
<blockquote><p>Ne feledjük<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>: a mai napig létezik az európai Kalergi-díj,
amelyet azoknak ítélnek oda, akik a névadó szellemében ténykednek egy
nemzetek feletti európai egységért. Mi is volt a célja Richard
Coudenhove-Kalerginek, aki japán anyától és osztrák–magyar diplomata
apától származó, befolyásos európai politikus, egyben szabadkőműves
volt?</b></span> A Praktischer Idealismus című, 1925-ben megjelent könyvében<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
kifejtette, hogy Európát sárga-mongoloid és harmadik világbeli színes
bőrű népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy etnikai identitás
nélküli, soknemzetiségű kevert lakosság, amelyen a hatalmi elit könnyen
uralkodhat.</b></span></p></blockquote>
<p>Ennek eléréséért az első és legfontosabb lépés az európai őshonos
nemzetek szuverenitásának, önrendelkezési jogának a megszüntetése. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
Kalergi-díjat 2010-ben nem más, mint Angela Merkel kapta meg. Ő nemrég
</b></span>egy berlini, a „populizmus” előretörése miatt szervezett konferencián
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azt mondta</b></span>: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„A nemzetállamoknak fel kell adniuk a szuverenitásukat, és a
kormányoknak nem lenne szabad a bevándorlás kérdésében a saját
polgáraikra hallgatniuk.”</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Merkel tehát hivatalosan bejelentette,
fejezzük be végre már<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a demokráciát!</span> </b><b>Az ENSZ migrációs paktumát </b></span>ért
kritikák <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kapcsán </span>pedig imigyen szólt: „Voltak politikusok, akik azt
hitték, majd ők eldönthetik, hogy ezek a megállapodások nem érvényesek
csak azért, mert ők a népet képviselik.” <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Merkel tehát leszögezi, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a
nemzeti döntéshozatal f</span>elett állnak a globális szervezetek döntései.</b></span></p>
<p>Itt tartunk most, de menjünk vissza az időben: hol és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogyan született az Eurábia-koncepció és hogyan szökött szárba?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Franciaország</b></span> a második világháború következményeként jelentős
presztízsveszteséget szenvedett, gyarmati birodalmát szinte teljesen
elveszítette, s nagyhatalmi tervei megroppantak. Ezek után arra
törekedett, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a német–francia megbékélés alapjaiból kiindulva, az
amerikai befolyást ellensúlyozandó, Izrael-ellenes éllel az arab
országokkal vegye fel a kapcsolatokat s szorgalmazza<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az európai–muszlim
együttműködést.</span></b></span></p>
<p>Ehhez kapóra jött <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az 1973-as jom kippuri háború Izrael, illetve
Egyiptom és Szíria között, amelynek következtében az OPEC-államok
október 16–17-én egyoldalúan az olajár megnégyszerezése, valamint
minden hónapban az olajtermelés ötszázalékos csökkentése mellett
döntöttek, addig, amíg Izrael ki nem vonul a megszállt területekről.
</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Emellett </span><b>olajembargóval sújtották azokat az országokat, amelyek Izrael
mellett foglaltak állást</b></span>, így az Egyesült Államokat, Dániát és
Hollandiát.</p>
<p>Nyugat-Európában, pontosabban <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az Európai Közösség akkor kilenc
országában pánik tört ki, hiszen gazdaságilag ezerszázalékosan függtek
az arab olajtól </b></span>(a Szovjetunió és Kína szóba sem jöhetett a hidegháború
idején), vagyis a nyugati jólét függött attól, hogy meg tudnak-e egyezni
az arab olajsejkségekkel.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ezért már 1973. november 6-án összeültek a
kilencek Brüsszelben, és kiadtak egy közleményt, amely három fontos
dolgot tartalmazott: 1. nem ismerik el az Izrael által megszállt
területeket, 2. Izraelnek vissza kell vonulnia az 1949-ben elfogadott
határok mögé és 3. elismerték a palesztinok legitim jogait.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ezzel egyértelműen az Arab Liga oldalára álltak a zsidó állammal
szemben</b></span>, előkészítendő a következő időszak arab–nyugat-európai
közeledését.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>És ez a közeledés a két fél között gyors léptekkel haladt előre. </b></span>
1973. november 26–27-én Georges Pompidou francia elnök és Willy Brandt
kijelentette, hogy dialógust kell kezdeni az iszlám világgal. 1974
júliusában Párizsban az érdekelt felek létrehozták az Euro-Arab Dialógus
(EAD) intézményét, amely nemcsak gazdasági, hanem immáron politikai és
kulturális együttműködést jelentett.</p>
<p>Az igazi áttörést a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>z EAD 1975-ös strasbourgi tanácskozása</b></span> hozta el,
ahol megfogalmazták, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Európának meg kell értenie és tolerálnia kell
az arab világ politikai és gazdasági érdekeit, és Európában egy, az arab
világnak kedvező véleményklímát kell kialakítani<span style="background-color:rgb(208,224,227)">.</span></b><b> Az európai vezetőknek
tenniük kell azért, hogy megszűnjön a muszlim társadalmak iránti
megvetés és lejáratás, sőt tiszteletet kell mutatnunk az arab világnak
az emberi civilizáció fejlesztésében játszott évezredes (!)
hozzájárulásáért.</b></span></p>
<p>Tilj Declercq, az EAD egyik jeles (belga) tagja világosan kifejtette,
hogy Európa és az arab világ közötti egyezkedésnek a lényege nem más,
mint hogy az arab olaj és munkaerő szövetkezik az európai technológiával
és menedzsmenttudással. Másfelől – és ezt már én teszem hozzá –<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> itt
vannak a gyökerei a masszív arab-muszlim bevándorlásnak, amely a
következő évtizedekben fokozatosan felerősödött, s amit 2015 óta látunk,
az már ennek a következménye.</b></span><br>
Az egyezségekben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> megfogalmazták:</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az európai országoknak garantálniuk
kell, hogy a bevándorlók azonos jogokat élvezzenek az „őslakosokkal”. </b></span>
Egyenlő hozzájutás a munkahelyekhez, azonos munka- és életfeltételek,
illetve szociális ellátórendszer. Valamint leszögezték, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a két
civilizációnak a továbbiakban szorosan együtt kell működnie, ki kell
alakulnia egyfajta intellektuális összehangoltságnak.</b></span></p>
<blockquote><p>Tehát már 1975-ben kinyilvánítottak egy olyan célt, ami
valójában irreális. De az erőforrások iránti igény mindent felülír,
legyen az vallás, kultúra, erkölcs, normák vagy életvitel.</p></blockquote>
<p>A következő évtizedekben, bár akadozottan és nem egyenletesen, de
gördültek tovább a folyamatok az európai–muszlim kapcsolatok elmélyítése
felé.<b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">1977-ben Velencében például arról tárgyaltak, hogy a muszlim
kultúrát hogyan lehet Európában integrálni; ajánlás hangzott el azzal
kapcsolatban, hogy egy egyszerűsített arabnyelv-tudást kellene
érvényesíteni a kapcsolatokban. </span></b>Ekkor már abból indultak ki, hogy nem
egyének érkeznek Európába, hanem tömegek (!), amelyek megőrzik
kultúrájukat, és a saría is akceptálandó lesz az öreg kontinensen.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az 1983-as hamburgi tanácskozás</b></span> – amelyet Hans-Dietrich Genscher
akkori német külügyminiszter nyitott meg – már arról szólt, hogy nem
pusztán azonos jogokat kell adni a muszlim bevándorlóknak, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>cél a
migránsok legmagasabb jólétének a megteremtése.</b></span></p>
<p>Hans-Dietrich GenscherKooperáció kell a muszlimok és az európai
emberek között, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az arabok vegyenek részt a szakszervezeti munkában, a
politikai életben </b></span>stb. 1991-ben pedig az Európa Tanács parlamenti
közgyűlése jóváhagyott<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> egy programot, amely a következő, önmagáért
beszélő címet kapta: „Az iszlám civilizáció hozzájárulása az európai
kultúrához”.</b></span></p>
<p>Tudtuk ezt, tudjuk mindezt? Amikor beléptünk az Európai Unióba, nem
mondták el ezeket a dolgokat nekünk. Nem voltak oly szívesek
tájékoztatni bennünket arról, hogy ha tagjai leszünk az uniónak, akkor
„szolidárisnak” kell lennünk az iszlám migrációval is, nekünk is
segítenünk kell abban, amit az Európai Közösség már a hetvenes években
elhatározott.</p>
<p>És <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>most már azt is értjük, </b></span>h<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ogy miért nem lehetett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
alapdokumentumokban</span> – alkotmány, lisszaboni szerződés –<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Európa
keresztény gyökereire hivatkoznunk.</span> Leesett a tantusz.</b></span></p>
<p>Szerző: <em>Fricz Tamás politológus</em></p>
<p>Forrás: <a href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/ket-civilizaciot-formalnanak-eggye-4699037/">https://magyarnemzet.hu/velemeny/ket-civilizaciot-formalnanak-eggye-4699037/</a></p></div>
</div>