<div dir="ltr">Kedves lista! Azt hiszem, hogy az idézett megszólalások korunk egyik legfontosabb problémáját jelenítik meg. Sajnálatosan mindegyik elköveti azt a hibát, hogy általánosít. A népességgyarapodás vagy fogyás kérdése nem ítélhető meg általánosítva és egységesen. (Az emberiség alapvetően egy organikus szervezet, amely nem doktrinér elvek szerint működik.) Minden közösségnél más és más a helyzet, illetve csak az összes egyéb feltétel figyelembe vételével, globális megközelítéssel, de mindig csak lokálisan értékelhető. Egy extenzív gazdálkodást folytató (földművelő) közösségnél a népességszaporulat mindaddig hasznos, amíg van művelésbe fogható föld, kiirtható erdő, stb Ha ezek a feltételek elfogynak, jön az éhezés, a pusztulás, vagy az elvándorlás. A népességszám visszaesik és egy kicsit rosszabb feltételek mellett lehet újrakezdeni a növekedést. A ciklikus folyamat lassítható ha megnöveljük a társadalom szervezettségét, ami jó esetben növelheti a termelés intenzitását. (A rendszer így több embert képes ellátni) Az előbbi esetre inkább Afrikában találunk példákat. Az utóbbira inkább Délkelet-Ázsiában. A fejlettebb társadalmakban persze megnő a társadalmi reprodukció költsége, ami egy idő után már nem teszi lehetővé a gyarapodás magas életszínvonalon történő fenntartását. A következő megoldási lehetőségek adódnak. A.Egyenlőtlen társadalmak működtetése, azaz egy kis számú gazdag elitet egy nagyszámú alacsonyabb szinten élő társadalom tart el. (Az elit és tömeg aránya itt mindig kérdés lehet, és állandó súrlódások forrása.) B. Alacsony igényű bevándorlókat importálunk a relatíve túlnépesedett területekről, gyakorlatilag modern kori rabszolgának. (olcsó munkaerőnek, akinek a reprodukciója is olcsó) Ez lényegében egy lágyabb formája a régebben dívó gyarmatosításnak, illetve a rabszolgatartásnak. (Nyugat -Európa, látva az ún. jóléti társadalmak végét, most ezzel próbálkozik. Nyugat-Európa és Kelet-Közép Európa egyre éleződő ellentéte is ezért van. Az utóbbi területek ugyanis messze nem érték el a nyugati elit életszínvonalát, azaz még a jelenlegi technikai színvonalon is bőven vannak belső fejlődési tartalékaik. Számukra az alacsony igényű idegen népesség nem a fejlődést, hanem a már elért színt drasztikus zuhanását eredményezné. (Különösen, ha a nyugat a számára kevésbé hasznos bevándorlókat akarja a keletiekre rásózni!) "C" lehetőség a legfejlettebb, leggazdagabb társadalmi elitek önkorlátozása. Azaz vissza kellene venni a túl gazdag elitek fenntarthatatlan luxus életmódjából, azaz pl. a népesség fenntartásának költségeit csökkenteni kellene, legalábbis addig, amíg a technikai fejlődés nem jut arra a szintre, hogy szélesebb körben tolerálható legyen. (Sajnos a világelit ritkán hajlandó önkorlátozásra, ami könnyen a halálos ítéletévé válhat) Gondolok pl a környező bolygók (Hold, Mars)  gyarmatosítására, pl nyersanyag kitermelés céljából. Közben természetesen megoldandó az elmaradott térségek gazdaságának intenzifikálása. Az itteni fejlődés egyben visszafogná a fenntarthatatlan népesség szaporodást is. Öldöklő és véres  versenyfutás  várható az emberiség fennmaradása és a rendelkezésre álló erőforrások között. Az emberiség már ma is többet használ fel az erőforrásaiból, mint amennyit a fenntarthatóság szempontjából felhasználhatna. Ezt, legalábbis egy rövid ideig, úgy teheti meg, hogy az emberiség nagyobb része szegénységben, ill. elképesztő nyomorban él. Elnézést minden szükségszerű leegyszerűsítése ellenére sem tudtam megállni ezt a kis gondolatkísérletet.       </div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr"><<a href="mailto:skutecky@hu.inter.net">skutecky@hu.inter.net</a>> ezt írta (időpont: 2019. febr. 20., Sze, 13:04):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Remélem, hogy Ürge-Vorsatz Diána hét gyermeke nem hallgatta az Inforádiót...<br>
Még azt gondolhatnák, hogy létükkel szüleik az emberiség jövőjét ásták alá.<br>
<br>
Egyébként a kotta egy morzsája, amit a CEU-oktató, Al Gore alelnök és<br>
ENSZ-tanácsadó fizikusnő propagál:<br>
<br>
<a href="https://climenews.com/leghatekonyabb-klimavedelem-fogamzasgatlas" rel="noreferrer" target="_blank">https://climenews.com/leghatekonyabb-klimavedelem-fogamzasgatlas</a><br>
<br>
Tehát igazad van, Zsolt, igen, tényleg létezik ilyen szempont.<br>
<br>
<br>
> Nekem nincs gyermekem, de nem vagyok ennek az ideológusa.<br>
> Nemrég Ürge-Vorsatz Diana, abszolút kompetens klímakutató az Inforádió<br>
> egyórás interjújában elmondta, hogy az ökoszisztéma és klímavédelem<br>
> szempontjából (persze mi ezt nem innen szoktuk nézni, ezért ez egy<br>
> paradoxon...) a magasan civilizált országokban a több gyermek születése<br>
> nem<br>
> pozitív dolog. Ugyanis akár tetszik, akár nem, a felső, magasan fogyasztói<br>
> 10-20%-ot erősítjük velük, akiknek az első pillanattól olyan tárgyak,<br>
> eszközök kellenek (mondjuk egy 7 személyes támogatott új autó ökológiai<br>
> költsége (!), hogy messzebbre ne is menjünk) a műpelenkától a fűtött<br>
> teniszedző teremig és a kerozinban gazdag londoni családi kirándulásig,<br>
> ami<br>
> minden, csak nem teremtésbarát.<br>
> Én nem tudom, mi erre a megoldás, csak szólok: létezik olyan szempont,<br>
> amely felől nézve tökre nem jó, ha egyre több magasan civilizált gyermek<br>
> születik. Fura, nem tetszik, de így van...<br>
><br>
> Zsolt<br>
><br>
> Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2019. febr. 19., K,<br>
> 20:45):<br>
><br>
>> A gyermektelenség a probléma, nem a túlnépesedés (2011)<br>
>> <<a href="https://mandiner.hu/cikk/20190219_ettore_gotti_tedeschi_a_gyermektelenseg_a_problema_nem_a_tulnepesedes_2011" rel="noreferrer" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20190219_ettore_gotti_tedeschi_a_gyermektelenseg_a_problema_nem_a_tulnepesedes_2011</a>><br>
>><br>
>> <a href="https://mandiner.hu/cikk/20190219_ettore_gotti_tedeschi_a_gyermektelenseg_a_problema_nem_a_tulnepesedes_2011" rel="noreferrer" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20190219_ettore_gotti_tedeschi_a_gyermektelenseg_a_problema_nem_a_tulnepesedes_2011</a><br>
>><br>
>> Ettore Gotti Tedeschi<br>
>> Catholic World Report<br>
>> <<a href="https://www.catholicworldreport.com/2011/08/08/the-church-and-capitalism/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.catholicworldreport.com/2011/08/08/the-church-and-capitalism/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902</a>><br>
>><br>
>> Azok a nemzetek, amelyekről azt feltételeztük, hogy halálra éheznek,<br>
>> népességnövekedésüknek köszönhetően gazdagabbá váltak. Interjú.<br>
>><br>
>> „*A nyugat,* azaz Európa, az Egyesült Államok és Japán mindig az egész<br>
>> világ gazdasági motorja volt, szóval kellett, hogy legyen egy ellentétes<br>
>> hatás  a világgazdaságra,* amikor a népességnövekedés összeomlott, azaz<br>
>> 4-4,5 százalékról,* ami az átlag volt a hetvenes évek közepéig, *szinte<br>
>> a<br>
>> nullára csökkent. Ez nem csak a növekedés csökkenését vonta maga után,<br>
>> hanem a társadalom állandó költségeinek növekedését is*. Amikor a<br>
>> népesség utánpótlásának aránya nem tartott lépést az elöregedéssel, *A<br>
>> nyugat hirtelen váratlan költségekkel találta szembe magát. *<br>
>><br>
>> *S akkor mi ebből a kiút?*<br>
>><br>
>> *Mint Benedek pápa rámutatott a Caritas in Veritate enciklikában,** a<br>
>> gazdasági válság okának természete morális volt: az élet tagadása.* *A<br>
>> válságból való egyetlen kiút az, ha a családok újra nyitottak lesznek az<br>
>> életre, és több gyermeket vállalnak. *<br>
>><br>
>> *Hogy várhatja, hogy az emberek nyitottak legyenek egy ilyen elképzelés<br>
>> felé, miközben állandóan azt hallják, hogy a világ állandóan a<br>
>> katasztrófa<br>
>> előtt áll a túlnépesedés miatt?*<br>
>><br>
>> *A hatvanas években azt mondták nekünk, ha nem lesznek gyerekeink, akkor<br>
>> gazdagok leszünk*. Most azt látjuk, hogy* ennek épp az ellenkezője<br>
>> történt: szegényebbek lettünk.* Akkoriban burjánoztak a neo-malthusiánus<br>
>> elméletek, és az embereket meggyőzték, hogy ha a népesség<br>
>> kontrollálatlanul<br>
>> növekszik, akkor az ezredfordulóra Ázsiában milliók fognak éhen halni.<br>
>> Ma<br>
>> azt látjuk, hogy *azok a nemzetek, amelyekről azt feltételeztük, hogy<br>
>> halálra éheznek, népességnövekedésüknek köszönhetően gazdagabbá váltak<br>
>> mint<br>
>> mi és azok, amelyek a mi gazdaságainkat segítik.*<br>
>><br>
>> De már akkor, *1968-ban VI. Pál azt írta a Humane Vitae-ben, hogy a<br>
>> gazdasági növekedés nem feledkezhet el az ember és így az élet<br>
>> értékéről. *<br>
>><br>
>> *És mi van akkor, ha a népesség nem növekszik?*<br>
>><br>
>> *A GDP növelésének egyetlen módja a fogyasztás növelése*. Ezt már<br>
>> ösztönözni próbálták, főleg a technológiába és a termelésbe való<br>
>> befektetés<br>
>> által, ami a dekolonizációt követte.<br>
>><br>
>> De *még a termelést ösztönözni próbáló manőverek sem tudnak akármekkora<br>
>> hatást elérni – van egy felső határuk, és **még olyan következményük is<br>
>> lehet, hogy az emberek nem dolgoznak többé, azaz a munkások csak egy gép<br>
>> kezelőivé válnak. A gépek termelékenysége pedig 100 százalék. *<br>
>><br>
>> *Meg kéne fontolnunk, hogy a termelés milyen egyensúlyt tud elérni, hogy<br>
>> a<br>
>> fenntartható fejlődést elérjük?*<br>
>><br>
>> Bármi legyen is, a nem csökkenthető költségek, amelyek növekednek,<br>
>> *amint<br>
>> a népesség elöregszik (egészségügy, nyugdíj), az egyetlen változás az az<br>
>> volt, hogy növekedtek az adók. Az előző harminc évben az átlagos adóprés<br>
>> a<br>
>> GDP-hez képest megduplázódott*. Innen hosszú lenne kifejteni, hogy egy<br>
>> profi munkás házaspár valós fogyasztási lehetőségei miért kevesebb ma,<br>
>> mint<br>
>> amit egy apa keresett harminc évvel ezelőtt.* Ma két emberre van<br>
>> szükség,<br>
>> hogy ugyanazt a bevételt produkálja, amit egykoron egy ember keresett.<br>
>> Így<br>
>> aztán a család, a gyermekek és a nők társadalomban betöltött szerepe<br>
>> egyre<br>
>> csökken, és a szubszidiaritás alapelvét a feje tetejére állították.”*<br>
>><br>
>> *Ettore Gotti Tedeschi<br>
>> <<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ettore_Gotti_Tedeschi?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902" rel="noreferrer" target="_blank">https://en.wikipedia.org/wiki/Ettore_Gotti_Tedeschi?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902</a>><br>
>> olasz közgazdász és bankár, aki 2009-2012 között a Vatikáni Bank elnöke<br>
>> volt.*<br>
>> *Az eredeti, teljes írást itt ol<br>
>> <<a href="https://www.catholicworldreport.com/2011/08/08/the-church-and-capitalism/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.catholicworldreport.com/2011/08/08/the-church-and-capitalism/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902</a>>*<br>
>> _______________________________________________<br>
>> Grem mailing list<br>
>> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
>><br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
><br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>