<div dir="ltr"><font size="4">Nekem nincs gyermekem, de nem vagyok ennek az ideológusa. </font><div><font size="4">Nemrég Ürge-Vorsatz Diana, abszolút kompetens klímakutató az Inforádió egyórás interjújában elmondta, hogy az ökoszisztéma és klímavédelem szempontjából (persze mi ezt nem innen szoktuk nézni, ezért ez egy paradoxon...) a magasan civilizált országokban a több gyermek születése nem pozitív dolog. Ugyanis akár tetszik, akár nem, a felső, magasan fogyasztói 10-20%-ot erősítjük velük, akiknek az első pillanattól olyan tárgyak, eszközök kellenek (mondjuk egy 7 személyes támogatott új autó ökológiai költsége (!), hogy messzebbre ne is menjünk) a műpelenkától a fűtött teniszedző teremig és a kerozinban gazdag londoni családi kirándulásig, ami minden, csak nem teremtésbarát.</font></div><div><font size="4">Én nem tudom, mi erre a megoldás, csak szólok: létezik olyan szempont, amely felől nézve tökre nem jó, ha egyre több magasan civilizált gyermek születik. Fura, nem tetszik, de így van...</font></div><div><font size="4"><br></font></div><div><font size="4">Zsolt</font></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2019. febr. 19., K, 20:45):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div class="gmail-m_3072368403460135971gmail-articletext">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190219_ettore_gotti_tedeschi_a_gyermektelenseg_a_problema_nem_a_tulnepesedes_2011" target="_blank">A gyermektelenség a probléma, nem a túlnépesedés (2011)</a></h1>
<div class="gmail-m_3072368403460135971gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190219_ettore_gotti_tedeschi_a_gyermektelenseg_a_problema_nem_a_tulnepesedes_2011" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20190219_ettore_gotti_tedeschi_a_gyermektelenseg_a_problema_nem_a_tulnepesedes_2011</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);" align="left"><br><span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Ettore Gotti Tedeschi</span> <br><span><a href="https://www.catholicworldreport.com/2011/08/08/the-church-and-capitalism/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902" id="gmail-m_3072368403460135971gmail-count129178" class="gmail-m_3072368403460135971gmail-count" target="_blank">Catholic World Report</a></span></div>
<div class="gmail-m_3072368403460135971gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-m_3072368403460135971gmail-lead">
Azok a nemzetek, amelyekről azt feltételeztük, hogy halálra
éheznek, népességnövekedésüknek köszönhetően gazdagabbá váltak. Interjú.
</p>
<div id="gmail-m_3072368403460135971gmail-article_billboard1" class="gmail-m_3072368403460135971gmail-nbanner">
<div id="gmail-m_3072368403460135971gmail-zone4695188" class="gmail-m_3072368403460135971gmail-goAdverticum gmail-m_3072368403460135971gmail-goa-embedded"><div>
</div></div>
</div>
<div class="gmail-m_3072368403460135971gmail-text">
<p>„<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A nyugat,</b></span> azaz Európa, az Egyesült Államok és Japán
mindig az egész világ gazdasági motorja volt, szóval kellett, hogy
legyen egy ellentétes hatás a világgazdaságra,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> amikor a
népességnövekedés összeomlott, azaz 4-4,5 százalékról,</b></span> ami az átlag volt
a hetvenes évek közepéig, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szinte a nullára csökkent. Ez nem csak a
növekedés csökkenését vonta maga után, hanem a társadalom állandó
költségeinek növekedését is</b></span>. Amikor a népesség utánpótlásának aránya nem
tartott lépést az elöregedéssel, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A nyugat hirtelen váratlan
költségekkel találta szembe magát. <img id="gmail-m_3072368403460135971gmail-ga1" class="gmail-m_3072368403460135971gmail-ga_img"></b></span></p>
<p><strong>S akkor mi ebből a kiút?</strong><img id="gmail-m_3072368403460135971gmail-ga2" class="gmail-m_3072368403460135971gmail-ga_img"></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mint Benedek pápa rámutatott a Caritas in Veritate enciklikában,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
gazdasági válság okának természete morális volt: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az élet</span> tagadása.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A
válság</span>ból való egyetlen kiút az, ha a családok újra nyitottak lesznek az
életre, és több gyermeket vállalnak. </b></span></p>
<p><strong>Hogy várhatja, hogy az emberek nyitottak legyenek egy ilyen
elképzelés felé, miközben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">állandóan azt hallják, hogy a világ állandóan a
katasztrófa előtt áll a túlnépesedés miatt?</span></strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A hatvanas években azt mondták nekünk, ha nem lesznek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">gyerekeink</span>,
akkor gazdagok leszünk</b></span>. Most azt látjuk, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ennek épp az ellenkezője
történt: szegényebbek lettünk.</b></span> Akkoriban burjánoztak a neo-malthusiánus
elméletek, és az embereket meggyőzték, hogy ha a népesség
kontrollálatlanul növekszik, akkor az ezredfordulóra Ázsiában milliók
fognak éhen halni. Ma azt látjuk, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>azok a nemzetek, amelyekről azt
feltételeztük, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">halálra éheznek</span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">népességnövekedésüknek köszönhetően
gazdagabbá váltak</span> mint mi és azok, amelyek a mi gazdaságainkat segítik.</b></span></p>
<p>De már akkor, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1968-ban VI. Pál azt írta a Humane Vitae-ben, hogy a
gazdasági növekedés nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">feledkezhet el</span> az ember és így az élet
értékéről. </b></span></p>
<p><strong>És <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mi van akkor, ha <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a népesség </span>nem növekszik?</span></strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A GDP növelésének egyetlen módja a fogyasztás növelése</b></span>. Ezt már
ösztönözni próbálták, főleg a technológiába és a termelésbe való
befektetés által, ami a dekolonizációt követte.</p>
<p>De <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>még a termelést ösztönözni próbáló manőverek sem tudnak
akármekkora hatást elérni – van egy felső határuk, és </b><b>még olyan
következményük is lehet, hogy az emberek nem dolgoznak többé, azaz a
munkások csak egy gép kezelőivé válnak. A gépek termelékenysége pedig
100 százalék. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>Meg kéne fontolnunk, hogy a termelés milyen egyensúlyt tud elérni, hogy a fenntartható fejlődést elérjük?</strong></span></p>
<p>Bármi legyen is, a nem csökkenthető költségek, amelyek növekednek,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a népesség</span> elöregszik (egészségügy, nyugdíj), az egyetlen változás
az az volt, hogy növekedtek az adók. Az előző harminc évben az átlagos
adóprés a GDP-hez képest megduplázódott</b></span>. Innen hosszú lenne kifejteni,
hogy egy profi munkás házaspár valós fogyasztási lehetőségei miért
kevesebb ma, mint amit egy apa keresett harminc évvel ezelőtt.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ma két
emberre van szükség, hogy ugyanazt a bevételt produkálja, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">amit egykoron
egy ember keresett.</span> Így <span style="background-color:rgb(255,242,204)">aztán a család, a gyermekek és a nők
társadalomban betöltött szerepe </span>egyre csökken, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szubszidiaritás
alapelvét</span> a feje tetejére állították.”</b></span></p>
<p><em><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ettore_Gotti_Tedeschi?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902" target="_blank">Ettore Gotti Tedeschi</a> olasz közgazdász és bankár, aki 2009-2012 között a Vatikáni Bank elnöke volt.</em></p>
</div>
<div id="gmail-m_3072368403460135971gmail-article_billboard2" class="gmail-m_3072368403460135971gmail-nbanner">
<div id="gmail-m_3072368403460135971gmail-zone4695283" class="gmail-m_3072368403460135971gmail-goAdverticum gmail-m_3072368403460135971gmail-goa-embedded"><div>
</div></div>
</div>
</div>
<div class="gmail-m_3072368403460135971gmail-forrasok"> <div class="gmail-m_3072368403460135971gmail-sources">
<b>Az eredeti, teljes írást <a href="https://www.catholicworldreport.com/2011/08/08/the-church-and-capitalism/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201902" id="gmail-m_3072368403460135971gmail-count129178" class="gmail-m_3072368403460135971gmail-count" target="_blank">itt ol</a></b></div></div>
</div></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>