<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div id="m_-8170044291583717449gmail-head2">
<div id="m_-8170044291583717449gmail-headerBanner" style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%">
<div id="m_-8170044291583717449gmail-article_header" class="m_-8170044291583717449gmail-nbanner">
</div> </div>
</div>
<div id="m_-8170044291583717449gmail-main">
<div id="m_-8170044291583717449gmail-contents">
<div class="m_-8170044291583717449gmail-leftcolumn m_-8170044291583717449gmail-col-md-8">
<div id="m_-8170044291583717449gmail-article">
<div class="m_-8170044291583717449gmail-top">
<div class="m_-8170044291583717449gmail-img"><img src="https://mandiner.hu/attachment/0296/295051_schopflin_gyorgy_interju1.jpg" alt="" title="" class="m_-8170044291583717449gmail-imgw" style="margin:0px 0px 0px auto" width="188" height="94"><div class="m_-8170044291583717449gmail-subtitle">Európai viták</div></div> <div class="m_-8170044291583717449gmail-articletext">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190216_schopflin_gyorgy_interju_a_mandinernek" target="_blank">Orbán most is ellenzékben van, csak európai szinten – Schöpflin György a Mandinernek</a></h1>
<div class="m_-8170044291583717449gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190216_schopflin_gyorgy_interju_a_mandinernek" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20190216_schopflin_gyorgy_interju_a_mandinernek</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="https://mandiner.hu/attachment/0186/185719_rajcsanyi_gellert_ff_3.jpg" style="width:120px;margin-right:15px;border:4px solid rgb(224,224,217)" align="left"><br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/rajcsanyi_gellert" target="_blank">Rajcsányi Gellért</a></b></div>
<div class="m_-8170044291583717449gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="m_-8170044291583717449gmail-lead">
Nincs olyan, hogy európai nép, a Nyugat pedig soha nem
tanulta meg Kelet-Európát – mondja <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Schöpflin György a Mandinernek. </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A 15
év után visszavonuló fideszes néppárti EP-képviselő</b></span>t <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az uniós évek
tapasztalatairól, a Budapest-Brüsszel vitákról, a Brexitről és az
EP-választás kilátásairól kérdeztük</b></span>. Schöpflin <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szerint sokkal könnyebb
ellenzékből politizálni, igaz, szerinte európai szinten továbbra is
ellenzéki szerepben van a Fidesz. Nagyinterjúnk Strasbourgból.
</b></span></p>
<div class="m_-8170044291583717449gmail-text">
<p><b>Tizenöt éve ül az Európai Parlamentben, idén viszont már nem indul újra a választáson: jóból is megárt a sok?</b><img src="https://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-8170044291583717449gmail-ga1" class="m_-8170044291583717449gmail-ga_img"></p>
<p>Nem pontosan erről van szó, de tizenöt év, az sok. Nem leszek
fiatalabb. És most vannak lehetőségeim, hogy visszatérjek az egyetemi
világba. De mindenképpen élveztem ezeket az éveket, sokat tapasztaltam.
Nagy önbizalommal tudom már mondani, hogy<img src="https://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-8170044291583717449gmail-ga2" class="m_-8170044291583717449gmail-ga_img"></p>
<div class="m_-8170044291583717449gmail-keretes">mennyire más a politika elmélete és a gyakorlata.</div>
<p>És kevés embernek adatik meg ennek a megtapasztalása.</p>
<p><b>Professzorként érkezett, de politikusként távozik?</b></p>
<p>Három évtizedig voltam egyetemi oktató, dolgoztam újságíróként is,
ezek az évek nem tűnnek el a tapasztalataimból. Különböző szintek
léteznek...</p>
<p><b>...a gyakorlati politika a legalacsonyabb vagy a legmagasabb szint?</b></p>
<p>Nem, ezek a szintek egymás mellett léteznek <i>(nevet)</i>, és
időnként találkoznak. A tudományos világból érkezve megpróbáljuk
megfejteni a politikát: mi és miért történik, mik a strukturális elemek?
Az újságírók megpróbálják leegyszerűsíteni a magyarázatokat. A
politikusok pedig megpróbálják a saját legjobb érdekeik szerint
lefordítani a dolgokat.</p>
<p><b>Mit tanult tizenöt év alatt a politika valóságáról?</b></p>
<p>Eseményekről és szerkezetekről beszélek. Ami a szerkezeteket illeti: a
pártérdek gyakorlatilag minden mást felülír, beleértve a
következetességet és az igazság meghatározását.</p>
<p><b>Ez most egy önkritika a professzor úr részéről?</b></p>
<p>Ezt valószínűleg jobban meg tudom mondani egy év múlva, amikor majd visszapillantok. Hozzáteszem: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>sokkal könnyebb ellenzékben lenni.</b></span></p>
<p>2004 és 2010 között sokkal könnyebb volt, mint azóta. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
Fidesz-kormány fogadtatása kezdettől fogva negatív volt. Nekünk több
szinten kellett szerepelnünk: részben a magyar nemzeti érdek
képviselőjeként, részben az európai politikában mozogni, részben pedig
arról beszélni, hogy az európai szinten gyakran a magyar ellenzék
szólamait ismétlik. </b></span>Jó példa volt ez utóbbira a Sargentini-jelentés.
Megjelenik ez a szöveg, a magyar kormány sorról sorra cáfolja. De <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
cáfolat nem megy át.</b></span> Mert már nem erről szól a történet. Nem maga a
jelentés fontos, hanem az érzelmi politizálás. Ezzel nagyon nehéz
vitatkozni: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha valaki érzelmileg eldönt magában valamit, azzal már
nagyon nehéz <span style="background-color:rgb(217,234,211)">vitatkozni</span>.</b></span> Végső soron ez <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy meddő hitvita. És ez <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
Néppárton belül is</span> megjelent.</b></span></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/02/europai_parlament.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="94"></p>
<p><b>Ön végigélte és végigvitázta az elmúlt éveket a
Magyarországgal és a magyar kormány politikájával kapcsolatos európai
vitákban. A viták végtelenségét és hangerejét látva egy külső szemlélő
felteheti a kérdést: ki megy azon a bizonyos autópályán a forgalommal
szemben: a magyar kormány vagy annak az európai törvényhozásban vele
szemben gyakran többséget alkotó ellenfelei?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nem tudom elfogadni a fekete-fehér magyarázatokat</span><b>. Igen, a kormány is
hibázott, például az egyházakról szóló törvény vagy a médiatörvény
előkészítése során. Ezekre rögtön rárepültek a nyugati ellenfelek,</b></span> a
saját értelmezésükre lefordítva őket. De meg lehet azt is nézni, hogy az
Európai Bizottság és a 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány
kapcsolatai hogyan alakultak.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A 2006 körüli években a magyar fejlemények</b></span>
kapcsán – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>költségvetési problémák, zavargások – a Bizottság fütyörészve
nézegetett kifelé az ablakon. A baloldali kormánnyal elnézőek voltak </b></span>–
emlékszünk még Almúnia nevére? <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Aztán amikor 2010-ben Orbán elment
Barrosóhoz, hogy enyhítést kérjen, hogy ne kelljen a 3 százalékos hiányt
tartani</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezt nem engedték meg. Ez egy rossz kezdet volt</b></span>. Ettől kezdve a Fidesz, azt hiszem, joggal, a Bizottságban ellenfelet, sőt talán ellenséget látott.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Bizottság</b></span> viszont nem értette ezt, mer<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>t szeret úgy tekinteni
magára, mint <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kis államok</span> védelmezőjére</b></span>. Itt egyből kialakult két,
egymással nem találkozó felület. Ismeri Wiedermann Helga <i>Sakk és póker</i>
könyvét? Matolcsy kabinetfőnöke volt, és írt a 2010 utáni Bizottsággal
való vitákról Magyarország kapcsán. Olli Rehn eszerint Görögország
sorsára akarta juttatni Magyarországot. Mi nem akartuk elfogadni a
megszorítások politikáját, ekkor jöttek az unortodoxnak nevezett magyar
lépések. Ezek nagyon feldühítették Rehnt – Wiedermann szerint egyenesen
elfehéredett. Komoly viták voltak, de a Bizottság tévedett. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ma már
nagyon sokan elismerik</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy a Bizottság által követett megszorításos
politika téves volt. Leállítja a növekedést. Szépen lassan kinőtte ezt
az eurózóna, de volt három évnyi restrikció. </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Fidesz-kormány ekkoriban
az árral <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szemben ment.</span> És a Fidesz-kormány mostanra meg is szokta ezt a
szerepet.</b></span></p>
<p><b>Orbán Viktor harminc éve szeret az árral szemben politizálni.</b></p>
<p>Van neki építő politikája is.</p>
<div class="m_-8170044291583717449gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Orbán Viktor </span>sokat volt ellenzékben – és most is ellenzékben van, csak az európai politikai színtéren.</b></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>De már nincs <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyedül</span>. </b></span>Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eseménye a
Salvini-Kaczyński találkozó volt, ami megelőlegezi azt, mi jöhet a
következő Európai Parlamentben. Egy eurokritikus csoport szerveződik. Az
EU-val szembeni kritikáknak pedig van alapja.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Hitviták</span>ról beszéltünk az előbb, de a vitákat
befolyásolhatják<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a személyes rokon- és ellenszenvek</span> is?<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Mégsem olyan
technokratikus, személytelen gépezet az EU?</span></b></p>
<p>Igen, fontos a személyes viszonyok állapota<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. Nincs olyan, hogy
semleges, politikamentes, értékmentes technokrácia. </b></span>A technokráciának is
megvan a maga politikai tartalma. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Bizottság azon dolgozik, hogy
létrejöjjön egy föderális Európa</b></span>. Annak ellenére, hogy ennek a célnak
bizonyosan nincs többségi támogatottsága az európai népek körében.
Hogyan lehet elképzelni egy olyan föderális Európát, amiből nem kér az
európai társadalmak többsége?</p>
<p><b>A kérdésre a válasz lehet akár az EU mai állapota is.</b></p>
<p>Igen. Amikor a franciák és a hollandok leszavazták az európai alkotmányt 2005-ben, még nem értettem igazán ezt.</p>
<p><b>Akkor még nem örült.</b></p>
<p>Én egyáltalán nem örültem. De lassan rájöttem, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> nincs <span style="color:rgb(20,87,144)">még </span><span style="color:rgb(20,87,144)">európai nép</span>, és akkor nincsenek meg a közös alapok sem. Ez esetben viszont át kell
gondolni az egész európai projektet. Miért integrálunk egyáltalán?</b></span></p>
<p><b>És</b> <b>miért</b><b>?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egész integrációs folyamatnak egy értelme van: az, hogy a teljesen
elkerülhetetlen,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> mindig elő-előjövő európai konfliktusokat</span> kezelni
tudja.</b></span> Az a lényeg, hogy mik a konfliktusokat kezelni és rendezni képes
mechanizmusok. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az integrációs folyamat ezen a téren fantasztikus
dolgokat ért el az évtizedek során – a nyugat-európai tagállamok között.
Lásd a német-francia kérdést.</b></span></p>
<p><b>És a keletiek?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Nyugat soha nem tanulta meg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kelet-Európát. Keleten más problémákkal
</span> kellett volna <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szembenéznie</span>. Másképpen kellett volna megközelítenie
minket, megvizsgálva, hogy mi a mi örökségünk, a kommunizmus, a
kisállamiság... Akármit mondunk, mi új államok vagyunk a mai Európában.
Korábban birodalmak részei voltunk.</b></span></p>
<div class="m_-8170044291583717449gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A mi tudatunk más, mint <span style="background-color:rgb(217,234,211)">azoké, akik birodalmak központjai voltak</span>, mint a franciák, a britek, a hollandok. Van egy beállítottságuk, hogy
ők többet érnek a saját országaiknál. </b></span>És van, aki ezt Kelet-Európában
éli ki, mint például a németek. Nekünk nem ilyen a tudatunk.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A mostani
magyar Fidesz-kormány szerint a nemzetállamok a lényegesek és ezekből
kell, hogy álljon az európai közösség.</b></span></div>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/02/eu_birodalom.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="94"></p>
<p><b>Ugyanakkor mintha a mai magyar vezetés is Magyarország
súlyánál nagyobb mértékben, nagyobb visszhanggal szólna bele az európai
politikába.</b></p>
<p>Nem akarom eltúlozni, de valóban van egy ilyen felfogás a kormányban.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
Magyarország önmagában gazdaságilag nem olyan erő</b></span>s, hogy egymaga a
kellő erővel hatni tudjon, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de </b><b>a V4-es összefogás már nagyon komoly kezdeményezé</b></span>s, amiben nagyon fontos a magyar szerepvállalás is. Budapest nem egyszer
forszírozta már a visegrádi együttműködés újbóli erősítését. Tudom,
most jön a migrációról szóló kérdés...</p>
<p><b>...igen, amennyiben arról beszélünk, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a migráción túl is van-e bármifajta komoly együttműködés a V4-ek között.</span></span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A V4 sokkal több ennél. Ez egy nagy csoport, aminek ereje van
Brüsszelben, ha közösen lépnek föl. Ezen keresztül Magyarország súlya is
fölértékelődik.</b></span></p>
<p><b>Az EU-t már így is keresztül-kasul szabdalják az észak-déli
és kelet-nyugati ellentétek. Egyben lehet tartani az EU-t a mostani
formájában? Vagy jön egy újabb szintű integráció a régi kemény mag
együttműködésében?</b></p>
<p>Mindig hallom ezt a „kemény magot”. De nem látom, hol vannak; és nem
látom azt sem, hogy már kialakulóban lenne egy még szorosabb integráció.
Miért nem? <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A V4-ek ugyanakkor már most erősebben együttműködő
csoportosulást alkotnak </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a többi csoporthoz</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">képest,</span> vegyük akár a
skandinávokat, a beneluxokat vagy a délieket.</b></span></p>
<div class="m_-8170044291583717449gmail-keretes">Van közép-európai együttműködés, és van közép-európaiság.</div>
<p>Ennek kapcsán vitatkozom Jeszenszky Géza barátommal, aki szerint
ilyesmi nincsen, csak európaiság van<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. A magyar kormány arra épít: vannak
közös dolgaink. Egyet tudunk érteni Varsóval, Prágával és Pozsonnyal is
- </b></span>akkor is, ha egyes okokból mégsem kedveljük egymást.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A migráció
fontos téma, de nem csak az egyetlen. </b></span>Érdekes volt,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> amikor Fico elkezdte
dicsérni Magyarországot.</b></span> Korábban ez nem volt elképzelhető. Valami
kialakult, ami korábban nem volt meg. És úgy tűnik,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a horvátok és a
szlovének is elkezdtek felénk puhatolózni. Nagy előrelépéseket tehetnénk
az infrastruktúra terén is</b></span>: Babiš cseh miniszterelnök fontos felvetése
volt, hogy egyetlen kilométer gyorsvasút nem épült még meg az EU új
tagállamaiban. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az észak-déli kapcsolatokat a mi térségünkben meg kell
erősíteni. Nekünk van egy tűrhető sztrádahálózatunk, de a régió több
országában súlyos lemaradások vannak, Lengyelországban is például. De az
összekötő gázvezetékek, az interkonnektorok hálózatát is fejleszteni
kellene.</b></span> A horvát cseppfolyósgáz-kikötő ügye is csak a levegőben lóg.
Nem segít sem Brüsszel, sem Washington, addig pedig az orosz gázimportra
vagyunk szorulva – amit pedig mindenki nehezményez. Akkor tessék
segíteni. Ezekben a kérdésekben a V4-eknek igazuk van.</p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/02/brexit.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="94"></p>
<p><b>A V4-ek sokat vitatkoznak </b><b>Brüsszellel</b><b>,
de a helyi társadalmak és vezetőik az EU-ban képzelik el a jövőjüket.
Nem úgy, mint Nagy-Britannia, az ön otthona a skóciai gyerekkorától
kezdve a londoni professzori évekig. Mit szól a Brexit-folyamat jelen
állapotához?</b></p>
<p>Nagyon röviden? Milyen nap van ma? Február 12.? Ezen a napon még nem
tudom, mi lesz. Mintha Theresa May az utolsó napig kivárna, hogy mind
Brüsszelre, mind a saját parlamentjére ráijesszen és az utolsó
pillanatban hozza egyetértésre a feleket. Ez eléggé kockázatos. De
lehet, hogy rosszul látom.</p>
<p><b>Ön sokszor kifejezte már azt, hogy nem ért egyet a Brexittel.</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Én úgynevezett Bregretter vagyok, Brexit-sajnáló.</b></span></p>
<p><b>Miért sajnálja? A nemzeti szuverenitásukat gyakorolták, és egy adott pillanatban a többség így szavazott.</b></p>
<p>Ezt én elfogadom. De akkor is <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>sajnálom, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mert ezáltal sokkal nehezebb
lesz</span> a kapcsolat az EU27-ek és Nagy-Britannia között. Magyarország és a
britek között is. </b></span>Lehet, hogy a franciák és a németek számára nehezebb,
közelebbi ügy a Brexit; de kollaterális kárként az exportra dolgozó
magyar iparra, az autóiparra is ki fog hatni a britek távozása, hiszen
összefüggnek az értékláncok. A Brexit begyűrűzését még nem látják a
magyarok.</p>
<div class="m_-8170044291583717449gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A magyar közvélemény még nem értette meg az EU működését.</b></span></div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nem látja az összefüggéseket és a következményeket. Leegyszerűsített
módon, fekete-fehérben látja Brüsszel és Magyarország, a magyar kormány
viszonyrendszerét.</b></span> A magyar médiának is szerepe és feladata kellene,
hogy legyen az EU működésének a bemutatása, közvetítése. A bal- és
jobboldali magyar értelmiségnek is foglalkoznia kellene az európai
integrációval, annak megvitatásával. Tizenöt év elteltével mondhatom azt
is: van valami, amit szerettem volna elérni – és ez nem sikerült. Nem
lehetett átvinni ezeket a tudásokat.</p>
<p><b>Azt megígérhetem, hogy a jövőben is készítünk a professzor úrral interjút az európai ügyekről!</b></p>
<p>Örömmel, bármikor! <i>(Nevet.)</i></p>
<p><b>Ez jó lezárás is lenne, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">de itt van a nyakunkon az EP-választás, ilyenkor lehet a téteket, tippeket megtenni, hogy mi várható.</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A mostani nyilvános felmérésekből tudok kiindulni: meggyengül a
néppárti-szocialista EP-nagykoalíció. A Néppárt lemehet 180, rosszabb
napokon akár 150-re. Ennek következtében a 13-15 magyar néppártinak fel
fog értékelődni a szerepe. Ugyanakkor el tudom képzelni, hogy a Néppárt
balszárnya kilép, és átmegy Macronékhoz. Az ALDE akár a liberális szót
is eldobhatja, hogy új szövetségeseket találjon. Várható, hogy ez a
közép-frakció valamivel nagyobb lesz. A szocik lemennek majd 130-140-re.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Néppárt elsősége akkor nincs veszélyben?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egyelőre nem. De ahogy említettem, fontos fejlemény a Salvini-Kaczyński találkozó. Lehet, hogy 130-150 képviselő</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><div class="m_-8170044291583717449gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>azt fogja mondani, hogy mi a jobboldalon ugyan nem vagyunk EU-ellenesek, de másfajta Európát képzelünk el.</b></span></div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egy olyan Európát, aminek nem célkitűzése <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a föderális Európa</span>. Ők blokkoló kisebbséget is alkothatnak majd talán.</b></span></p>
<p><b>A Néppárttól jobbra lévő összes kisebb-nagyobb frakció és párt összeállna egy nagy, közös frakcióba?</b></p>
<p>Ha arról van szó, hogy leszavazzák a költségvetést, akkor igen.
Lehet, hogy összeáll egy nagy csoport, de az is lehet, hogy marad
nagyjából a három kisebb frakció, bár kevés dolog tartja őket is egyben.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Nehezen tudok mindenkit egy frakcióban elképzelni, de </b><b>nagy előnyöket
rejt egy nagy frakció: szakbizottsági elnökségeket, pénzt, paripát,
fegyvert. És ami a legfontosabb: presztízst.</b></span></p>
<p><b>És az egymillió forintos kérdés a végére: <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mi lesz a Fidesz otthona a választások után? </span></b></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ha a Néppárt baloldala távozik, akkor a Fidesznek a Néppártban van
továbbra is a helye. Ha maradnak, akkor a súrlódások is maradnak a
Néppárton belül. Én azt látom, hogy egyes dolgokban nem vagyunk távol a
lengyel PiS által fémjelzett ECR frakciótól. Más dolgokban viszont igen</b></span>.
De azért <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>fontos tény, hogy az Európai Tanácsban a Néppártot
képviseljük. És ez a Néppártnak is előnyös. Nem csak egyoldalú előnyről
van szó: mindkét félnek ez a jó.</b></span></p>
<p> </p>
</div></div></div></div></div></div></div>
</div></div>