<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Randevú egy életen át – Interjú a házasság hete arcaival </h1>
<div class="gmail-datum">2019. február 10. vasárnap, 19:58</div><div class="gmail-datum"><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/randevu-egy-eleten-at-interju-hazassag-hete-arcaival">http://www.magyarkurir.hu/hirek/randevu-egy-eleten-at-interju-hazassag-hete-arcaival</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead"><u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A harmincnyolc éve házas Gorove László és Kriszta, a
Családok Jézusban közösség magyarországi vezetői </span></u>képviselik idén a
médiában a házasság hete rendezvénysorozatot, amely február 10. és 17.
között lesz.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94104&v=1&img=o_IMG_9770.jpg" rel="lightbox['g94104']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94104&v=1&p=1&img=c_IMG_9770.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center">KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</p>
<p><em>A házasság hete két nagykövetével kapcsolatukról beszélgettünk,
és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a jegyesfelkészítésről</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> amelynek során több mint ezer házaspár
számára váltak a házasság arcaivá az elmúlt negyedszázad során.</b></span></em></p>
<p><strong>– Randevú egy életen át – ez az idei házasság hete
jelmondata, amelyen keresztül igyekeznek eljuttatni az emberekhez a
házasságról szóló üzenetüket. Ha jól sejtem, ebben a szlogenben sűrítve
ott va<span style="background-color:rgb(255,242,204)">n az alapfilozófiájuk, miszerint a pároknak minden héten egy estét
kettesben kell tölteniük ahhoz, hogy a kapcsolatuk megfelelően
működhessen</span>.</strong></p>
<p><strong>László:</strong> Valóban, és ez a meggyőződésünk a személyes
tapasztalatunkból fakad<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Amikor nagyjából tízéves házasok voltunk,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">mélypontra jutott</span> a kapcsolatunk. </b></span>Velünk is megesett az a sokak számára
ismerős történet, amikor a feleség morogni kezd, hogy sosem vagyunk
együtt, nem is kommunikálunk. „Nem beszélsz velem” – mondja a nő, amire a
férfi így válaszol: „Miért mondod, hiszen most is beszélünk?!”
Elmentünk a lelkivezetőnkhöz, és elmondtuk neki, hogy a feleségemnek ez a
gondja, számomra viszont ez nem jelent problémát. Akkor most mit
csináljunk? – kérdeztük.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Azt a tanácsot kaptuk tőle, hogy válasszunk ki
egy estét, és azt minden héten tegyük szabaddá, mindig töltsük együtt. </b></span>A
közösségben a jegyesek közül ma sokan randiestének hívják ezt.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Mi már
lassan harminc éve randevúzunk a feleségemmel.</b></span></p>
<p>Elterjesztettük a barátaink, ismerőseink körében, hogy azon az estén
nem vagyunk elérhetők. Akkor még nem voltak éjjel-nappal nyitva tartó
boltok<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Az általunk kísért pároknak ma már azt is elmondjuk: az együtt
töltött két-három óra ne <span style="background-color:rgb(234,209,220)">arról szóljon, hogy egy szupermarketben
vásárolnak. </span>Mi egyébként éveken keresztül nem is este randevúztunk:
reggel uszodába mentünk, és a jacuzziban ülve beszélgettünk.</b></span></p>
<p>Eleinte nekünk is tanulnunk kellett, miről beszéljünk ilyenkor.
Nyilván nem úgy kell elképzelni ezt, hogy egy teljes héten át
gyűjtögetem a problémákat, aztán a randevún hirtelen ráöntöm az egészet a
másikra.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ez a kettesben töltött idő lehetőség arra, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ha van valami
gond, akkor </span>megbeszéljük. Ha pedig nincs semmi<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> probléma, </span>annál jobb,
akkor a randevú tényleg a kettőnk estéje lehet, elmehetünk mondjuk
sétálni vagy színházba.</b></span></p>
<p><strong>Kriszta: </strong>A kamaszgyerekek miatt is fontos volt
meghatározni, hogy a hét melyik estéjét töltjük kettesben. Így ők is
megtanultak alkalmazkodni ehhez. Megértették, hogy ha minőségi
kapcsolatot szeretnénk, akkor időt kell szánnunk egymásra. Azt is
látták, hogy ez végső soron nekik is jó, mert a kettesben töltött este
után kiegyensúlyozottabbak vagyunk, mosolyogva jövünk haza, másnap
nyugodtan indul a nap, nem kiabálunk, nem veszítjük el a türelmünket.</p>
<p><strong>L.:</strong> Nálunk az volt a rend, hogy este a vacsora, a
fürdés és az ima után nyolckor már mindenki ágyban van, akkor is, ha még
nem alszik, hanem, teszem azt, olvas. Mi is csak nemrégiben jöttünk rá,
hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mi is a házasságunk másik titka. Valahogy magától alakult ki, hogy
a 38 év alatt mi mindig együtt mentünk lefeküdni. Szokásunkká vált,
hogy minden este – még akkor is, ha nagyon későn érünk haza – leülünk
ide, ahol egyébként a jegyespárokat is fogadni szoktuk, és egy kicsit
elbeszélgetünk, akár egy pohár bor mellett, aztán pedig együtt megyünk
lefeküdni.</b></span></p>
<p></p>
<p><strong>– Mikor fogalmazódott meg Önökben a gondolat, hogy <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">másoknak is segítenének jó házasságban élni</span></u>?</strong></p>
<p><strong>K.:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Laci általános diakónussá szentelésekor</span></strong> tettük
meg az első lépést ebbe az irányba.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Azon gondolkodtunk, hogy
házaspárként mit tehetnénk az Egyházért, mi az, amiben hiány mutatkozik,
és amiben segíthetnénk</b></span>. Arra gondoltunk: a papok nem házasok, mi pedig a
krízisen jócskán túljutva boldogan éljük a házasságunkat. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Úgy éreztük,
szívesen segítenénk a jegyeseknek a felkészülésben, hiszen ez nekünk is
nagyon <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hiányzott </span>annak idején</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Fiatalon találkoztunk, így csak hét év
ismeretség után házasodtunk össze, de<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nem volt senki,</span> aki segített volna
minket a felkészülésben</b></span> – pszichológiai tárgyú könyvek akkor még
nemigen voltak hozzáférhetőek, és szakirodalom sem létezett még ebben a
témában.</p>
<p></p>
<p><strong>– Amikor elhatározták, hogy házassági felkészítéssel
foglalkoznának, volt valami támpont, ami segítette a munkájukat, vagy
teljesen a saját tapasztalataik alapján indultak el?</strong></p>
<p><strong>L.:</strong> Miután fölszenteltek, szembetaláltuk magunkat
azzal a helyzettel, hogy amíg én a mise fényét emelem az oltárnál, addig
Kriszta az öt gyerekkel küszködik a padban. Nagyon hamar rájöttünk,
hogy a Jóistennek nem az a szándéka, hogy szétválasszon bennünket a
szentmise alatt. Valami közöset kellene csinálnunk, gondoltuk.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Így
született meg bennünk az ötlet, hogy milyen jó lenne házasságra
fölkészíteni jegyeseket.</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Aztán nagyon érdekes dolog történt. Talán két
hét sem telt el, és becsöngetett hozzánk egy fiatal pár azzal, hogy úgy
tudják, diakónus is eskethet. Azt kérdezték, nem készítenénk-e fel őket a
házasságra. Mi nem hirdettük sehol, hogy mire készülünk, nem vertük
nagy dobra az ötletünket, maguktól találtak meg bennünket ezzel a
kéréssel. </b></span>Abból az ifjúsági hittancsoportból jöttek, amelyet korábban
több éven át én vezettem.</p>
<p><strong>– Egy hagyományos jegyesoktatáshoz képest miben más az Önök felkészítése?</strong></p>
<p><strong>K.:</strong> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A felkészítő anyag keresztény, katolikus
alapokon nyugszik, de különböző szintű és mélységű részek vannak benne,
így mindenki a magáénak érezheti. Megpróbálunk gyakorlati oldalról
közelíteni a házassághoz. A célunk, hogy az élet mindennapi dolgairól
beszéljünk a szülőkkel való viszonytól kezdve a lelki életen át az
ünneplésig. Szó esik az anyagiakról, az időbeosztásról, a
konfliktuskezelésről, a szexualitásról, a kommunikációról és nagyon sok
minden másról is.</b></span></p>
<p>Eleinte úgy gondoltuk, hogy a jegyesek majd rengeteg kérdéssel
érkeznek, mi pedig megosztjuk velük a tapasztalatainkat. Idővel aztán rá
kellett jönnünk, hogy kevésbé kérdezgetnek, mint ahogyan számítottunk
rá. Ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>készítettünk egy – azóta is folyamatosan gazdagodó – anyagot,
amit a jegyesek átolvashatnak, mi pedig kérdezzük őket, ha nekik nincs
kérdésük. </b></span>Ez jó módszernek bizonyult arra, hogy sok minden szóba
kerüljön, ami foglalkoztatja őket.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A beszélgetésekben nagyon sok a tanúságtétel.</b></span> Mi nem akarjuk
megmondani, mit hogyan kell csinálni, csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elmeséljük, hogy a saját
tapasztalataink szerint mi az, ami bevált, és mi <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az, ami nem</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Elmondjuk,
hogyan másztunk ki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy-egy nehéz helyzet</span>ből, és arra biztatjuk a
jegyeseket, meséljenek a mindennapi gondjaikról, hogy aztán meg tudjuk
beszélni, miként lehetne az adott helyzetet megoldani.</b></span> Kezdetben
természetesen senkinek nincs problémája, mindenki úgy gondolja, hogy
nagyon sokat beszélgetnek, de aztán két-három alkalom után kiderül, hogy
annyira mégsem. Például az esküvőszervezéssel kapcsolatos problémák
vagy a szülőkkel való egyeztetés nehézségei mindig szóba kerülnek.</p>
<p><strong>L.:</strong> A felkészítés, amit most már mintegy hetven
házaspár végez a közösségünkből, nagyon személyes.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Látszik a jegyeseken,
hogy felcsillan a szemük, amikor kiderül, hogy 38 év házasság után mi
is <span style="background-color:rgb(217,234,211)">küzdünk bizonyos problémákkal,</span> de ettől még lehet az ember boldog.</b></span> Az
elsődleges célunk más, mint a jegyesoktatásoknak általában. Ez az egész
folyamat arról szól, hogy a pár minél inkább felkészüljön arra, hogy
boldog házasságban tudjon élni. Persze előfordulhat, hogy mindeközben
valakinek esetleg megváltozik az istenképe vagy az Egyházhoz való
viszonya, de számunkra nem ez az elsődleges<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Ha a felkészítés során
valaki azzal fordul hozzánk, hogy ő még nincs megbérmálva vagy akár
megkeresztelve sem, és szeretne ez ügyben is tenni, akkor általában azt
szoktuk mondani: „Figyeljetek, most a házasságra készülünk, ezen legyünk
túl, és ha utána tényleg azt gondoljátok, hogy szeretnétek ebben a
dologban is továbblépni, akkor segítünk.”</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94104&v=1&img=o_IMG_9750.jpg" rel="lightbox['g94104']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94104&v=1&p=1&img=c_IMG_9750.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><strong>– Nagyszerű dolog a jegyesek felkészítése, de később, a
házasság során is fontos, hogy a pár tagjai meg tudják beszélni
valakivel a mindennapok során felmerülő gondjaikat, és így
fejlődhessenek a kapcsolatukban.</strong></p>
<p><strong>L.:</strong> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A házasok segítésére háromféle módon is
törekszünk. </b></span>Egyrészt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a párok bármikor visszajöhetnek hozzánk, ha úgy
érzik, hogy jó lenne beszélgetni valakivel.</b></span> Ehhez nem kell semmilyen
nagy katasztrófának történnie, elég, ha van egy-két kérdésük. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mindig
nyitva áll előttük az ajtónk, és a másik felkészítő páré is, akikkel
hat-nyolc alkalommal találkoznak.</b></span></p>
<p>Kezdettől fogva úgy terveztük, hogy nemcsak felkészítjük a párokat a
házasságra, hanem kísérjük is őket közös életük során. Ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kezdtük el
már több mint húsz évvel ezelőtt lelkigyakorlatokat tartani. Ez is a
kísérés egy módja, amelyre óriási az igény: az évi három-négy
lelkigyakorlatunkon összesen két-háromszáz pár vesz részt. Az idei
wellness-lelkigyakorlatunkra már száz pár jelentkezett.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kísérés harmadik formája pedig a házasok közösségében valósul meg,
ahol a párok megbeszélhetik egymással <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a problémáikat</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>A Családok
Jézusban közösség </b></u></span>annyiban különbözik egy plébániai házascsoporttól,
hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> mi Jean Vanier-nek, a Bárka közösség alapítójának <em>A közösség</em> című
könyvében megfogalmazottak nyomán nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy
ne csak belső, hanem külső célunk is legyen. </b><b>A belső célunk
természetesen az, hogy meg tudjuk beszélni valakivel a házasságunk során
felmerülő kérdéseinket, problémáinkat. A külső cél pedig, amire a
közösségi tagsággal minden házaspár ígéretet tesz, az, hogy másokért is
dolgozik: házassági felkészítést végez, segít a lelkigyakorlatokon,
plébániai jegyesoktatást tart.</b></span></p>
<p><strong>– Wellness-lelkigyakorlat? Mit jelent ez pontosan?</strong></p>
<p><strong>K.:</strong> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Wellnessközpontban tartjuk ezeket az alkalmakat.
A lényeg, hogy a lelkigyakorlat során a házaspár kellemes körülmények
között lazíthasson, és lelki muníciót is kapjon</b></span>. A házasoknak ilyenkor
rengeteg idejük van egymásra, és jó társaságban lehetnek együtt. A
lelkigyakorlatnak ez a formája különösen kedvelt a kezdők körében, mert
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>itt nem kötelező megnyilatkozni, ha úgy gondolják, nyugodtan a háttérben
maradhatnak, és élvezhetik a program megkapó légkörét. Ezeken a
lelkigyakorlaton a házassággal kapcsolatos könnyedebb témák kerülnek
elő, csupa olyasmi, ami lendületet és reményt ad a hétköznapokhoz.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94104&v=1&img=o_IMG_9493.jpg" rel="lightbox['g94104']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94104&v=1&p=1&img=c_IMG_9493.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><strong>– A hazai statisztikák szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a házaspároknak</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> több mint a
fele elválik</span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az Önök által felkészített párok esetében ez az arány <span style="background-color:rgb(217,234,211)">5
százalék</span> körüli. Mi a sikerük titka?</span></strong></p>
<p><strong>L.:</strong> Egy jegyespár könnyen találhat olyan plébániát,
ahol egy rövid felkészítés után összeadják őket. Ha a fiatalok
vállalják, hogy több hónapon keresztül eljárnak beszélgetni a
házasságról, és elolvassák az alkalmakon kapott anyagokat, abból
látszik, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>komolyan veszik a felkészülést. A házasság sikere azon is
múlik, hogy mennyi energiát hajlandó befektetni valaki a készületbe. </b></span></p>
<p><strong>K.:</strong> A saját házasságunk sikerének is az a titka,
hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> komolyan vesszük egymást.</b></span> Ez persze nem azt jelenti, hogy Laci
minden felvetésemre azt mondja: „Persze, drágám, én is így gondolom.”
Van, hogy évekig kell várnom bizonyos dolgokra, de tudom, hogy amit
mondok, arra odafigyel. Ha a másik tiszteletét, csodálatát ápolnánk
magunkban, mint annak idején, amikor összeházasodtunk, és ha a
hétköznapokban is azt keresnénk, hogyan tehetjük őt boldoggá, akkor
sokkal több pár maradna együtt. A gyermekek ilyen szempontból nagy
kihívást jelentenek. Kedvesek, aranyosak, könnyű szeretni őket, mert
mosolyognak, és odaszaladnak, odabújnak hozzád: „Jaj, mama!”, „Jaj,
papa!” De melyik feleség vagy férj csinálja ugyanezt?</p>
<p><strong>L.:</strong> Szoktuk is mondani, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az első gyermek
születése komoly feladat elé állítja a házastársi kapcsolatot. Nagyon
kell vigyázni arra, hogy a szülők házastársként is megmaradjanak egymás
számára. Akár négy-öt gyermeket is fölnevelhetnek a párok, s ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sok-sok
éven át mindig </span>a gyerekek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vannak</span> a családi élet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">középpontjában</span>, akkor a
kirepülésük után a szülők <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem tudnak mit kezdeni </span>egymással. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nagyon sokan
ilyenkor válnak el. Vagy nem válnak el, mert már ahhoz is lusták, csak
élnek tovább egymás mellett. </b></span>Nemrég egy lelkigyakorlaton megfogalmaztuk,
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sajnos <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztény házasságok</span> is eltolódtak a „team” irányába</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
Fölneveljük a gyerekeket, felépítünk egy házat, megházasítjuk a
gyermekeinket, és nagyon jó csapatot alkotunk, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de vagyunk-e egy pár?</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
környezetünk, a családunk, a gyerekek azt kívánják tőlünk, hogy jó
csapat legyünk. Ám ha csak teamként működünk, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">közben elfelejtjük</span></b></span>,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>milyen is párként létezni</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akkor nem tudunk mit kezdeni egymással, ha <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
gyerekek már nincsenek velünk</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Ezért kell a folyamatos randi, hogy a
párkapcsolat is megmaradjon.</b></span></p>
<p>Fotó: Lambert Attila</p>
<p><span>Agonás Szonja/Magyar Kurír</span></p>
</div></div>