<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Urunk bemutatása – Gyertyaszentelő Boldogasszony </h1>
<div class="gmail-datum">2019. február 2. szombat, 12:01</div><div class="gmail-datum"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/urunk-bemutatasa-gyertyaszentelo-boldogasszony-20190201143941">https://www.magyarkurir.hu/hirek/urunk-bemutatasa-gyertyaszentelo-boldogasszony-20190201143941</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">A mai ünnepen arra emlékezünk, hogy <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szűz Mária, negyven
nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi
templomban.</span></u></h3><p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&img=o_gyertyaszent_fraang.jpg"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&p=1&img=c_gyertyaszent_fraang.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Fra Angelico: Jézus bemutatása a templomban (1440–42)</em></p>
<p>A szokásnak megfelelően <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szülők, Mária és József áldozatként két
gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az
elsőszülött fiút.</b><b> A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor
jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító
világosságnak nevezte Jézust. </b></span></p>
<p>A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
gyertyaszentelés szokása</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A gyertya</b></span> mint Jézus Krisztus jelképe egyike a
legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Krisztus
jelképé</b></span>vé vált: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&img=o_sreteniye_02.jpg"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&p=1&img=c_sreteniye_02.jpg" alt="" width="348" height="351" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Giotto di Bondone: Krisztus bemutatása a templomban (1306)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az Úr Jézus bemutatását <em>(praesentatio Domini)</em> Jeruzsálemben
már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel
karácsonyt január 6-án ülték.</b></span> Attól kezdve, hogy Jézus születésének
ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án
kezdték ünnepelni.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Simeon és a kisded Jézus találkozásá</span>ra utaló <em>hypapante</em>
(találkozás) néven </span>– ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel,
az emberekkel, akikért megtestesült.</b></span> Az agg Simeon felé fordult, nagy
örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a
gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style=""></span></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&img=o_rembrandt_simeon’s_song_of_praise.jpg"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&p=1&img=c_rembrandt_simeon’s_song_of_praise.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Rembrandt: Simeon hálaéneke (1669)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Simeon hálaéneke, a <em>Nunc dimittis</em> (Lk 2,29–32) </b></span>a napi zsolozsma állandó része, a kompletórium kantikuma.</p>
<p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>„Most bocsátod el, Uram, szolgádat,</em><br><em>a te igéd szerint békességben,</em><br><em>mert látták szemeim üdvösségedet,</em><br><em>melyet minden nép színe előtt készítettél,</em><br><em>világosságul a nemzetek megvilágosítására</em><br><em>és dicsőségére népednek, Izraelnek.”</em></b></span></p>
<p>A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: <em>purificatio</em>. Majd a keleti egyház hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon.</p>
<p style="text-align:center"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&p=1&img=c_15szikon.jpg" alt="" border="0"></p>
<p style="text-align:center"><em>Találkozás az Úrral (15. század)</em></p>
<p>Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A 20. század elejétől tanácsolt ünnep.</b></span></p>
<p><em>Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiadat ma emberi testünk
valóságában mutatták be templomodban. Tisztítsd meg szívünket, hogy
méltók legyünk egykor mi is megjelenni előtted. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&img=o_gyertyaszent.jpg"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&p=1&img=c_gyertyaszent.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Guido da Siena: Jézus bemutatása a templomban (1270-es évek)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át,
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává.
Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is
ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.</b></span></p>
<p>Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért,
előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és
szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy
tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr
bennük és általuk művel az egyház és a világ javára.</p>
<p>Imádkozzunk a szerzetesekért és a megszentelt életet élőkért, valamint a hivatásokért!</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a
koporsóig elkísérte az embert:</b></span> keresztelésig az újszülött mellett
világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén
gyertyát vitt a kezében;<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> gyertyát égettek a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">súlyos beteg </span>mellett,
szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az ördög</span> ne<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> tudjon</span> rajta
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">győzedelmeskedni</span>, körül is járták az ágyát, <a href="http://elfelejtettszavak.blogspot.hu/2014/09/megkerekit.html" target="_blank">megkerekítették</a>
a testét vele, hogy mintegy elzárják<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a leselkedő gonosz</span> elől.</b></span> Bő, Osli
asszonyai szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a gyertya fénye mutatja a haldoklónak a mennyei utat,
füstje pedig elűzi, távol tartja a lélektől <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a gonoszt.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal
átkötve a falra helyezték, és főképpen vihar idején gyújtották meg és
imádkoztak mellette.</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&img=o_gyertyaszent_neprajz.jpg"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93986&v=0&p=1&img=c_gyertyaszent_neprajz.jpg" alt="" width="296" height="371" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Gyertyaszentelésre induló menyecske és leányok;<br></em><em>Csömör, Pest-Pilis-Solt-Kislun vm.<br></em><em>(Forrás: Sulinet Tudásbázis)</em></p>
<p>A szegedi táj népe úgy tartotta, ha szenteléskor nem alszik el a
gyertya, akkor jó méztermés lesz. Ez utalás a gyertya viaszára. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve a gyertyából egy csipetnyit
a kilincsre tettek, hogy mindig békesség legyen a háznál, és
megveregették vele a gyümölcsfákat, hogy szépen teremjenek.</b></span></p>
<p>A magyar népi kalendáriumban Gyertyaszentelő Boldogasszony napja <span>idő- és termésjóslásai szerint a hátralévő tél negyvenes rámutatónapja. </span><span>A</span> naphoz
fűződő időjóslás egy középkori deák szentenciát őriz, eszerint: <b>ha
Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz, mint előtte volt. (Vagyis:
ha a medve meglátja árnyékát, visszabújik barlangjába, mert hideg napok
jönnek még.)</b></p>
<p>Forrás:<em><br><em>Magyar katolikus lexikon<br>Magyar néprajzi lexikon<br></em><span>Bálint Sándor: </span><em>Ünnepi kalendárium I.</em></em></p>
<p><em>Ková</em></p>
</div></div>