<div dir="ltr"><div dir="ltr">

                
                        <div id="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-main">
                        
                                                                                
                                        

                                <div class="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-post-img">
                
                                                                
                                <img src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2019/01/interjú-1080x612.png" class="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-attachment-full-thumb m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-size-full-thumb m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right:0px" width="464" height="263">                       
                </div>
                        

        <div class="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-post-header">
                
                <a href="https://777blog.hu/2019/01/25/az-egyhaz-nem-arulhat-masodrendu-boldogsagot-bojte-csaba-testver-a-homoszexualitasrol/" target="_blank">https://777blog.hu/2019/01/25/az-egyhaz-nem-arulhat-masodrendu-boldogsagot-bojte-csaba-testver-a-homoszexualitasrol/</a><br>
                
                                        <h1 class="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-cim m_-1643195493765786130m_4666997663469352678entry-title">“Az egyház nem árulhat másodrendű boldogságot” – Böjte Csaba testvér a homoszexualitásról</h1>
                                
        </div>
                        <div class="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-post-entry">
                                        
        
<p style="text-align:center"><i>Az elmúlt napokban élénk – és néha 
meglehetősen ijesztő hangnemű – diskurzus folyt a homoszexualitás 
megítéléséről.  A téma kibeszéletlenségére jól jellemző az a 
kommentáradat, amelyet <a href="https://777blog.hu/2019/01/20/ez-mar-homofobia-hodasz-andras-atya-facebookon-reagalt-az-ot-ert-vadakra/" target="_blank">Hodász András atya bejegyzése</a>, vagy <a href="https://777blog.hu/2019/01/22/minden-egyes-mondatomat-vallalom-interju-szonyi-szilarddal/" target="_blank">Szőnyi Szilárd interjúja kísért.</a> 
 Ezúttal Böjte Csaba testvér véleményét szemlézzük, amely a 2016-ban 
megjelent “Iránytű a végtelenhez” című könyvben jelent meg: a tabuk 
nélküli kérdéseket Karikó Évának, a könyv szerzőjének köszönhetjük.</i></p>
<p><span id="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-more-24476"></span></p>
<p style="text-align:justify"><b>Az élettől megsérült emberek 
talpra állását, Istenhez fordulását súlyosan megnehezíti, sokszor 
lehetetlenné teszi, ha a közösség lenézi, kirekeszti vagy úgymond 
másodrendű hívőként kezeli őket, például az elváltakat, 
homoszexuálisokat…</b></p>
<p style="text-align:justify">Vannak emberek, akik képtelenek vagy 
alig képesek szakítani azzal az életformával, amelyet az egyház nem tart
 helyesnek. Egy elvált ember, ha újraházasodott, és még gyermekei is 
születtek, nem is rúghat fel mindent, nem hagyhatja ott az új családját,
 hiszen még nagyobb sérüléseket okozna. Sok olyan bűn van, melyet mi 
szültünk meg, de amelynek már önálló élete van, és mint nagyranőtt 
gyermek a maga útját járja, és már nincs hatalmunk felette.</p>
<p style="text-align:justify">Követnünk kell Jézust, aki a rosszat 
soha nem nevezi jónak, így az egyház sem mondhatja, hogy a bűn semmiség,
 borítsunk rá fátylat. De kövessük abban is a mi Urunkat, hogy még a 
legmegátalkodottabb ellenségéhez is szeretettel fordul. Tudnunk kell, 
Jézus őket is szereti, értük is meghalt, és szeretetlenségünk miatt, 
lelketlenségünk miatt velük együtt szenved. Hogyan lehetséges, hogy ne 
tudjunk megbocsátani annak, akiért Jézus Krisztus, az én Istenem drága 
vérét ontotta?! És hogyan várjam én, a gyarló ember Uram bocsánatát, ha 
képtelen vagyok az irgalomra?! Más bűne nem jogosít fel arra, hogy 
letérjek a szeretet útjáról!</p>
<p style="text-align:justify"><b>Most térjünk rá a 
homoszexualitás témakörére. Évtizedekig betegségnek gondolták, amit 
kezelni, gyógyítani kell. Ma már azt mondják, genetikai okai vannak, nem
 tehetnek róla az érintettek, el kell fogadni ezt a jelenséget. Míg 
vannak, akik a külső hatásokat – mint például szexuális zaklatások, 
rendezetlen családi háttér, férfi-, apaminta hiánya – teszik felelőssé. 
És vannak, akik önként vállalt viselkedési formának, vagy másfajta 
szexuális szokásnak tartják, ami mindenkinek a magánügye. Bűnnek lehet-e
 tekinteni?</b></p>
<p style="text-align:justify">Mielőtt a konkrét kérdésedre 
válaszolnék, szeretnék egy fontos dolgot előrebocsátani: ahogyan soha 
életemben nem jutna eszembe egy Down-kóros vagy amputált lábú embert 
kikacagni, lenézni, mert rendellenességgel született, mert megsérült, 
ugyanígy senkit meg nem vetnék azért, mert eltér a megszokottól, hanem a
 legnagyobb szeretettel próbálok segíteni rajtuk, hogy beilleszkedjenek a
 társadalomba és éljék a maguk életét. Isten egyetlen parancsolatot 
adott mindannyiunknak, a szeretet parancsát. Ők is érző emberi lények, 
igazságtalanság lenne csak a szexuális hajlamaik alapján megítélni őket,
 és úgy gondolni rájuk, hogy a szex az egyetlen téma, ami foglalkoztatja
 őket, és állandóan csak ezen jár az eszük. Ők is dolgoznak, alkotnak, 
személyiségük lehet éppoly gazdag, mint akárki másé – életüknek csak egy
 szelete a szexuális élet. Ők is lehetnek magányosak, csalódottak, 
elhagyatottak, betegek, és keményen küzdhetnek önmagukkal, hogy Isten és
 embertársaik számára értékes életet éljenek.</p>
<blockquote>
<p style="text-align:justify">Ők is szeretnének kiteljesedni és boldog életet élni, nem pedig elszigetelődni, megbélyegzettként tengődni.</p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify"><b>Dr. Falus András akadémikus, 
genetikus a Mindentudás Egyetemén ezt nyilatkozta: „Vannak a 
homoszexualitásra hajlamosító gének, ezek léte ma már egyértelműen 
bizonyított. Vannak emellett nem öröklődő hatások (pl. környezet, 
családi hatások stb.), melyek jelentősen hatnak a homoszexualitás 
kifejeződésére. Ugyanazt lehet mondani, mint szinte minden más 
tulajdonság esetén: a genetikai háttér megléte fokozott hajlamot és nem 
végzetet jelent.”</b></p>
<p style="text-align:justify">A homoszexuális hajlam az egyház 
tanítása szerint nem bűn. Az egyház kizárólag a homoszexuális testi 
kapcsolatot ítéli el. Az ember sokféle hajlammal születik, ami 
genetikailag bele van kódolva, és ezekre a családban, a környezetben 
látott minta ráerősít vagy tompítja: vannak emberek, akikben az 
agresszivitás hajlama erősebb, vannak, akikben a lustaság, a 
passzivitás, vannak, akikben erősebb a szexuális késztetés. Ez önmagában
 nem bűn, bűnné akkor válik, ha teret enged neki az ember, ha nem 
uralja. Egy gyilkos sem hivatkozhat arra, hogy benne az erőszakosság 
genetikailag kódolva van, ezért mentsék fel őt tettének következményei 
alól.</p>
<p style="text-align:justify">A felnőtté válás fontos feladata, hogy 
kitapogassuk saját gyengeségeinket, erősségeinket, hogy meglássuk, 
milyen hajlamainkat kell erősítenünk, mint a jó fogathajtó, aki tudja, 
melyik lovat kell ösztökélni, különben lelassítja a haladást, és 
melyiket kell megszelídíteni, visszafogni, amelyik könnyen az árokba 
boríthatja a kocsit.</p>
<p style="text-align:justify"><b>Lehet-e magánügynek tekinteni a homoszexualitást?</b></p>
<p style="text-align:justify">Az életünk sohasem magánügy, kihat a 
körülöttük élőkre, és tágabb értelemben az egész társadalomra. A 
szeretet, a szerelem alapvető ismérve, hogy gyümölcsöt terem, mégpedig 
jó gyümölcsöt. Olyan gyümölcsöt, amellyel bátran megkínálhatunk másokat 
is.</p>
<p style="text-align:justify">Tény az, hogy mivel sokak szerint 
túlnépesedett a világunk, ezért egyes körök a demográfiai robbanás 
elkerülése céljából reklámozzák az egyneműek házasságát, divatot 
csinálnak belőle. Nem lehet a homoszexuálisokat sem egy kalap alá venni:
 vannak, akik ízléstelen felvonulásokon parádéznak, vannak, akik 
diszkréten kezelik kapcsolatukat, és tisztességgel végzik a világban a 
dolgukat.</p>
<p style="text-align:justify"><b>Az egyház nem mostanában találkozik először a homoszexualitás jelenségével.</b></p>
<p style="text-align:justify">Már az Ószövetség korában és Krisztus 
idejében is előfordultak ilyen esetek. Tanulmányaim alapján állíthatom, 
hogy mind az Ószövetség, mind az Újszövetség a homoszexuális aktust 
elfogadhatatlannak tartja. Isten Mózes által megparancsolja: „Ne hálj 
férfival, úgy, ahogy asszonnyal szokás hálni, ez gyalázatos dolog.” [Lev
 18,22] Szent Pál így ír róluk: „Isten igazságát hamissággal cserélték 
fel, s inkább a teremtmény előtt hódoltak, mint a Teremtő előtt […] 
Asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel. A 
férfiak hasonlóképpen abbahagyták az asszonnyal való természetes életet,
 egymás iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi férfival űzött 
ocsmányságot.” [Róm 1,25‒27]</p>
<p style="text-align:justify">Sokféle sérültség, sebzettség, elhajlás 
létezik. Tudatában kell lennünk annak, hogy ez egy normálistól eltérő 
állapot, ellentétes a természetes emberi törvénnyel. Aki megalkotott 
minket, úgy formált meg, hogy a férfi és a nő egymást kiegészítve legyen
 egy pár: „a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek teremtette őket, és azt
 mondta: Ezért a férfi elhagyja apját, anyját, a feleségéhez 
ragaszkodik, és egy test lesz a kettő. Most már többé nem két test, 
hanem csak egy.” [Ter 9,4‒5]</p>
<p style="text-align:justify">Nem csak a melegeknek, hanem 
mindannyiunknak szólnak Szent Pál szavai: „Minden szabad nekem, de nem 
minden hasznos. Minden szabad, csak ne váljak semminek rabjává. Az étel a
 gyomorért van, a gyomor az ételért, de Isten mindkettőt elpusztítja. A 
test azonban nem a kicsapongásért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a 
testért. Isten ugyanis feltámasztotta az Urat, és hatalmával minket is 
feltámaszt. Nem tudjátok, hogy testetek Krisztus tagja? Leválasszam 
tehát Krisztus tagját, és a feslett nő tagjává tegyem? Isten mentsen! 
Nem tudjátok, hogy aki tisztátalannal egyesül, az egy testté lesz vele? 
Az Írásban ugyanis ez áll: Ketten egy testté lesznek. Aki azonban az 
Úrral egyesül, egy lélek vele. Kerüljétek az erkölcstelenséget! Minden 
bűn, amelyet az ember elkövet, a testén kívül van, de a kicsapongó a 
tulajdon teste ellen vét. Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó 
Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem 
vagytok a magatokéi? Nagy volt a váltságdíjatok! Dicsőítsétek meg tehát 
Istent testetekben!” [1Kor 6,12‒20]</p>
<p><a href="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2017/09/böjte_csaba_777_offline.jpg" class="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-fancybox m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-image" rel="gallery" target="_blank"><img class="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-aligncenter m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-size-full m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-wp-image-12232" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2017/09/böjte_csaba_777_offline.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="464" height="309"></a></p>
<p style="text-align:justify">[…]</p>
<p style="text-align:justify"><b>Jézus azonban nem tesz említést a
 melegekről, és az Újszövetség több törvényt eltörölt, többek között a 
szombati szigorú munkatilalmat, a körülmetélkedést, az úgynevezett 
tisztátalan ételek tilalmát is.</b></p>
<p style="text-align:justify">Jézus a pedofília bűnéről sem beszél, 
mégsem állíthatja senki, hogy ezzel jóváhagyta volna. Viszont megismétli
 a Teremtés könyvének házasságra, nemiségre vonatkozó sorait: „Isten a 
teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját,
 anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy test lesznek. Ettől 
kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten 
összekötött, azt ember ne válassza szét.” [Mk 10,6-9]</p>
<p style="text-align:justify">Jézus hangsúlyozza, hogy nem eltörölni 
jött a törvényt, hanem tökéletesíteni. Kizárólag a rituális előírásokon,
 a kemény büntetéseken könnyített, és az olyan törvényeken, melyek 
túlhaladottá váltak, de az erkölcsi parancsokon nem változtatott.</p>
<p style="text-align:justify">[…]</p>
<p style="text-align:justify"><b>Miért természetellenes a homoszexualitás, mikor a természetben megtalálható, az állatvilágban is előfordul?</b></p>
<p style="text-align:justify">Attól, hogy valami a természetben, az 
állatvilágban megtalálható, még nem biztos, hogy emberhez méltó, 
ajánlható, javasolható az emberek számára. Például ha mérges gombából 
főzünk vacsorát, és azt tesszük a család asztalára szíves 
elfogyasztásra, megnézhetjük, mi lesz szeretteinkből, pedig természetes 
alapanyagokból készítettük. Az ember több, fejlettebb az állatnál 
nemcsak szellemileg, hanem érzelmileg, lelkileg, szexuálisan is. Az 
állatok szokásai nem lehetnek mindig iránymutatóak az emberi életben.</p>
<p style="text-align:justify">Sőt, inkább azt érezzük, hogy a 
homoszexualitás a természetellenes, hiszen a szexualitás természetes 
célja az örömszerzés mellett a szaporodás is. A melegek öncélúan 
használnak valamit, aminek a természetben óriási jelentősége van, a 
fennmaradásunkat, a gyarapodásunkat szolgálja. A társadalom erkölcsi 
szintjének csökkenésével egyre több, korábban természetellenes dolog 
kerül ki ebből a kategóriából,</p>
<blockquote>
<p style="text-align:justify">de ez nem jelenti azt, hogy ezt a folyamatot követni kell.</p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify"><b>Eddig természetes volt, hogy a 
házasság két különnemű ember, férfi és nő közt köttetik. Ma már ezt is 
megkérdőjelezik. A homoszexuális embert is Isten teremtette. Ők is 
szerethetnek őszintén és híven, akár egy egész életen át. Miért 
tiltakozik az egyház az ellen, hogy együttélésüket törvényesítsék?</b></p>
<p style="text-align:justify">Furcsa ez a világ: manapság sok fiatalt 
szinte terelgetni kell az oltár felé, mert nem akarnak megházasodni, a 
melegek pedig a házasságért küzdenek.</p>
<p style="text-align:justify">Az Isten az embert a boldogságra hívja: 
„Azt szeretném, ha az én örömöm a tietek legyen, és örömötök teljes 
legyen!” ‒ mondja Jézus Krisztus. Az egyház a házasságot mindig a férfi 
és a nő kizárólagos, életre szóló, felbonthatatlan elkötelezettségeként,
 testi-lelki egységeként értelmezte, amelynek nyitottnak kell lennie a 
gyermekvállalásra, hogy ezáltal teljes, boldog életünk legyen. A 
teremtéskor adott szerep, hogy férfi és nő kiegészítse egymást, olyan 
mélyen bele van írva az ember személyiségébe, hogy még a meleg párok 
közül is az egyik a férfit, a másik a nőt alakítja.</p>
<p style="text-align:justify">A házasságban a teljes, kölcsönös, 
életre szóló önátadás mellett a gyermekek világra hozatala is cél. Isten
 azt szeretné, hogy a férj feleségével egymást boldoggá téve, gyermeket 
vállalva teljesedjen, bontakozzon ki. Két azonos nemű nem tudja  
megajándékozni egymást a születendő gyermek életre hívásával. Pedig ők 
is vágynak arra, hogy boldog önátadásban gyermekük legyen, sokan ezért 
is akarnak gyermeket örökbe fogadni. Ezért mondhatjuk, hogy a teljesség,
 az emberi kibontakozás számukra korlátozott, és Isten egész biztosan 
nem akar részboldogságot adni senkinek, hanem a maga végtelen 
boldogságát szeretné megosztani mindannyiunkkal. Ha ez a két cél – 
önátadás és gyermekvállalás – nincs meg, akkor nem lehet teljes 
boldogságról, szentségi házasságról beszélni.</p>
<blockquote>
<p style="text-align:justify">Az egyház nem árulhat lebutított, fapados, másodrendű boldogságot a tökéletes út mellett.</p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify">Mindazok, akik akár szabad akarattal is,
 de belemennek ebbe a zsákutcába, utólag joggal kérnék számon az 
egyháztól, hogy miért nem figyelmeztette őket. Ezért nem esketjük meg a 
homoszexuálisokat, ezért nem adhatja házasságukra az egyház a maga 
áldását.</p>
<p style="text-align:justify">A társadalom alapja a házasságon nyugvó 
család, ez biztosítja az életképességét, a testi-lelki jólétét. Ha a 
homoszexuálisok élettársi viszonyát törvényileg elismernék, az egy 
helytelen magatartás jóváhagyását, modellértékűvé emelését jelentené, és
 egyben az emberiség egyik legnagyszerűbb alapértékének, a család 
intézményének az elhomályosítását is. A társadalomnak azt az utat kell 
támogatnia, segítenie, bátorítania, erősítenie, amely a létünkért való 
küzdelemben a fennmaradásunkat, kiegyensúlyozott, egészséges 
fejlődésünket biztosítja. Az azonos neműek között lehet szép, őszinte 
barátság, önzetlen segítségadás, de semmiképpen sem mondhatjuk, hogy az 
Isten akarata szerinti házasság lenne.</p>
<p style="text-align:justify">Az egyháznak, a híveknek mindent meg 
kell tennie, hogy minden sérült ember be tudjon illeszkedni a 
társadalomba, és lehetőleg teljes életet tudjon élni. Ennek ellenére a 
társadalomnak joga van rámutatni azokra a mélyen az emberi szívbe írt 
igazságokra, értékekre, amelyek a közösséget továbbviszik, fenntartják.</p>
<p style="text-align:justify">[…]</p>
<p><a href="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2017/10/böjte-csaba-vágvölgyi-gergely-777-offline.jpg" class="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-fancybox m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-image" rel="gallery" target="_blank"><img class="m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-aligncenter m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-size-full m_-1643195493765786130m_4666997663469352678gmail-wp-image-12571" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2017/10/böjte-csaba-vágvölgyi-gergely-777-offline.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="464" height="309"></a></p>
<p style="text-align:justify"><b>Mennyiben jobb, ha a gyerek 
alkoholista családban él, vagy ahol a szülők bántalmazzák, megalázzák 
egymást, mintha jólelkű homoszexuálisok fogadnák örökbe?</b></p>
<p style="text-align:justify">Természetesen nem jó az sem, ha egy 
gyermek szülei alkoholisták, és ezt a mintát vinnék tovább, és sok egyéb
 rossz is történhet egy házasságban, amit az egyház nem tud kinyomozni, 
de ez nem jelenti azt, hogy helyeselné. Ha például a pap tudja, hogy a 
házasulandók közül valamelyik alkoholista, akkor arra kéri őt, hogy az 
esküvő előtt tisztuljon meg, mert szabad akarattal nem rendelkező 
szenvedélybeteg nem köthet életre szóló szentségi házasságot</p>
<p style="text-align:justify">Az egyház nem tehet mást, mint hogy 
felmutatja az Isten által elgondolt ideált a családi életről, ahol a 
férj és feleség kölcsönösen szeretik és tisztelik egymást, kettejük 
szerelmének a gyümölcse a gyermek. Ha erre törekednek, akkor mind a 
házastársak, mind a gyerekek boldogok lehetnek, ha nem követik ezt az 
útmutatást, szegényebbek lesznek. Tudom, hogy a mi szociális családjaink
 sem a Jóisten által elgondolt teljes, a férfi és a nő életreszóló 
szerelmén alapuló családok. Sajnos, mi a baleset, az amputáció után 
mentjük, ami menthető. Tisztában vagyunk azzal, hogy amit az 
otthonainkban adni tudunk a gyerekeknek, az csak egy protézis, egy 
mankó, de tudjuk, hogy enélkül a mankó nélkül a legtöbben elvesznének. 
Viszont a mi otthonainkban a helyes értékrendet és mintát tanulják meg a
 gyerekek.</p>
<p style="text-align:justify"><b>Ha egy fiatal úgy érzi, hogy a saját neméhez vonzódik, milyen tanácsot adna neki?</b></p>
<p style="text-align:justify">Ez a vonzalom nem jelenti azt, hogy ő 
máris meleg lenne, lehet, hogy egyszerűen kudarcai voltak a másik 
nemmel, nem tudjuk pontosan, hogy mi lehet a kiváltó oka: öröklött 
tényezők, genetikai meghatározottság, környezeti hatások, bántalmazás, 
zaklatás, amelyekről nem tehet, vagy divathóbort, különleges dolgok 
utáni vágy, esetleg mindezek egybeesése.</p>
<p style="text-align:justify">Fontos, hogy azonnal ne azonosítsa magát
 homoszexuálisként, mert a bajok gyökerének feltárásával, orvoslásával, a
 más neműekkel való kapcsolat kialakításával lehet, hogy minden 
megoldódik. Kerülje a vele egyneműek szoros közelségét, az olyan 
alkalmakat, ami nagy kísértést okoz. Keressen lelkivezetőt, szakembert, 
aki tanácsaival segíti. És engedjünk teret a kegyelemnek is, ha őszinte a
 megtérés szándéka, és a szentségek gyakori vétele által Istenhez 
menekül az ember, akkor számíthat az Ő segítségére is.</p>
<p style="text-align:justify"><b>Hogyan szolgálhatja a 
homoszexuális ember Istent? Hogyan lehet hasznos tagja a keresztény 
közösségnek? Nincs más út, mint a teljes önmegtartóztatás?</b></p>
<p style="text-align:justify">A homoszexuális embert is Isten a maga 
kiismerhetetlen bölcsességében teremtette, őt is szereti és meghívja az Ő
 országába. Ők is csak a szeretet és a jóság útján bontakozhatnak ki. 
Viszont rájuk is vonatkozik, ahogy mindenkire, Jézus tanítása: „amit e 
legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” [Mt 
25,40.45].</p>
<p style="text-align:justify">„Van, aki azért képtelen a házasságra, 
mert úgy született. Van, akit az emberek tettek a házasságra 
alkalmatlanná. Végül van, aki a mennyek országáért önként mond le a 
házasságról” [Mt 19,12]. Saját bőrömön is érzem a cölibátus terhét és 
súlyát, viszont nem hiszem, hogy ezt a világot egyedül a libidó, a testi
 kapcsolat mozgatná. Hiszem, hogy bár nagyon fontos része az életünknek,
 de nem az egyetlen. A XXI. század egyik nagy problémája az, hogy a 
testi szerelem lassan árucikké vált, amit adnak s vesznek. A 
házasembernek is a maximumra kell törekednie. A szeretet útján járni 
sokszor nem könnyű, lemondásokkal, önmegtagadásokkal jár.</p>
<p style="text-align:justify">Sok ember hordoz nagy keresztet. A nagy 
kereszt súlya alatt könnyen elbotlik, földre esik az ember. Jézus minden
 földön lévő emberre irgalmas szemmel tekint. Ő, aki a vesékbe lát, 
tudja azt is, mi magunk mennyire tehetünk arról, hogy elestünk.</p>
<p style="text-align:justify">Viszont nem az a helyes út, ha azt 
mondjuk a föld porában elterülve, hogy mi tulajdonképpen egyenesen 
járunk, és minden rendben, hanem valljuk meg őszintén, ha besározódtunk,
 és Jézus segítségét kérve igyekezzünk újra és újra talpra állni, és az 
Őáltala mutatott úton végigmenni.</p>
<p style="text-align:justify"><b>Hogyan forduljon egy hívő ember a homoszexuálisokhoz?</b></p>
<p style="text-align:justify">Az egyháznak és a híveknek meg kell 
tenniük mindent, hogy az ilyen ember is beilleszkedjen a társadalomba, a
 keresztény közösségbe. Senkinek nincs joga ítélkezni, a heteroszexuális
 ember is lehet bűnös, ha teret enged rossz hajlamainak: önző, lusta, 
kapzsi, haragot tart, agresszív. Ezen az úton még rengeteg tennivaló 
van, de az ideges kapkodás biztosan csak fájdalmat szül és nem 
megoldást. Ha valahova szükséges a türelem és a párbeszéd, hát ide 
biztos, hogy nagyon szükséges.</p>
<p style="text-align:justify">Egy személyes megjegyzést tennék e téma 
végén. Úgy születtem, hogy a szagokat, illatokat sajnos soha sem 
éreztem. Gyerekként csodálkoztam, hogy más tudja, hogy mi fő a fazékban,
 még ha fedő is van rajta, én nem. Lassan értettem meg, hogy más vagyok 
én, mint a többiek. Emlékszem, gyerekként egy csodaszép rózsa illatát 
érezni akartam, de nem éreztem semmit. A társaimtól megkérdeztem, hogy 
ennek is van szaga. Kikacagtak. Nagyon fájt.</p>
<blockquote>
<p style="text-align:justify">Valami hasonló lehet sokaknál a normálisnak nevezhető szexuális vonzódás hiánya.</p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify">Nekem fájt, hogy szegényebb vagyok, mint
 más, hogy hiányzik az életemből egy világ, ami másoknak sok örömet 
okoz. Társaim durva kacagása nagyon fájt. Amennyiben akaratom ellenére 
is fájdalmat okoztam volna a fenti gondolatokkal a meleg testvéreimnek, 
elnézést kérek tőlük, és alázattal imádkozom érettük, hogy mindazt a 
szépet, értéket, ami megvan az életükben, azt felfedezzék, és boldogok 
legyenek.</p>
<p style="text-align:justify"><b>Jézus keményen beszélt a bűnről,
 de a bűnös emberhez irgalmas volt és gyengéd. Sokan úgy gondolják, hogy
 az irgalmas Istennel szemben áll a kőszívű egyház, aki bizonyos 
szentségeit megtagadja a bűnös embertől.</b></p>
<p style="text-align:justify">Isten és ugyanígy az egyház is a bűnt 
egyértelműen és világosan elítéli, mert a boldogtalanságba, a sötétségbe
 vezet. A bűnös emberhez viszont lehajol és fel akarja emelni. A GPS a 
legsötétebb zsákutcában is azt mondja: „Újratervezés!” Nincs 
megbocsáthatatlan bűn ‒ őszinte bűnbánattal, a bűnre vezető alkalom 
elkerülésével, a bűnbocsánat szentségével anyánk, az egyház is mindenkit
 a kiengesztelődésre hív, ami a többi szentség felé is megnyitja az utat
 minden ember számára kivétel nélkül. Ha a szentséget az egyház 
megtagadja, csak azért teszi, mert az ember nem szakít a bűnös 
életformával.</p>
<p style="text-align:justify">Minden városban van autójavító-műhely, 
gumiszerviz, karosszérialakatos. A sérült autót az emberek megpróbálják 
rendbe hozni. Az a nagy probléma, hogy kevés figyelmet fordítunk arra, 
hogy a sebzett, sérült embert segítsük talpra állni.</p>
<p style="text-align:justify">Látom, hogy egy gyermek felnevelése 
mennyi pénzbe, mennyi energiába kerül a szülőnek és a társadalomnak 
egyaránt: a gyerekkori oltásoktól kezdve, óvoda, iskola, tankönyvek, 
gyerekkórház, mind-mind beruházás. Amikor keresztülnézünk egy emberen, 
mert iszik, mert narkózik, mert homoszexuális vagy elvált, az pont 
olyan, mintha a drága autót ott hagynánk az útszélen, ha kipukkadt a 
kereke, mert éppen nem úgy működik, ahogyan mi elvárjuk. Persze, az 
autót nem hagyjuk ott, kicseréljük a kerekét, és tovább megyünk. Ha 
komolyabb problémája van, elvisszük a szerelőhöz, hogy szedje rendbe, 
kalapálja ki, hogy újra lehessen használni. A XXI. században az 
emberiségnek el kellene jutnia oda, hogy tudatosan próbáljunk segíteni a
 sérült embereken, hogy ők is felszabaduljanak a szeretetre. Újabb 
esélyt kell adnunk egymásnak!</p>
<p style="text-align:justify">Én nem tudom elmondani, hogy holnap ki 
milyen gonddal kopogtat be hozzám, hozzád. Csak azt tudom, hogy úgy 
kellene élnünk, hogy a sebzett, síró emberek merjenek megnyílni előttünk
 bizalommal, és merjék kimondani, megfogalmazni gondjaikat, bajaikat. 
Senkit ne ítélj el! Hallgasd meg az ajtódon kopogtató embereket, és ha 
egy mód van rá, legalább a könnyeit töröld le! A világ búját, baját 
biztos, hogy nem tudjuk megoldani, ehhez kicsik vagyunk, de mint egy élő
 mikrofonnak, az emberek Istenhez szálló kéréseit fel kellene 
erősítenünk, hallhatóvá kellene tennünk. Az emberek panaszait, gondjait 
el kellene juttatnunk a nagyvilághoz. Jézus azt kérte, hogy kovászok 
legyünk, legyünk a szeretet, a jóság kovászai.</p>
<p style="text-align:justify"><i>Forrás: <a href="https://www.libri.hu/konyv/bojte_csaba.iranytu-a-vegtelenhez-3.html" target="_blank">Böjte Csaba, Karikó Éva: Iránytű a Végtelenhez,</a> Beszélgetés a szabadságról és a parancsolatokról</i></p>
<p>Kiemelt fotó: <a href="http://maszol.ro/B%C3%B6jte" target="_blank">maszol.ro/Böjte</a> Csaba testvér személyes archívuma</p></div></div>

</div></div>