<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div class="gmail-post-header"><h1 class="gmail-cim entry-title">Hodász András atya Facebookon reagált az őt ért vádakra</h1>
                                
        </div>
                        <div class="gmail-post-entry">
                                        
        
<p style="text-align:center"><em><a href="https://777blog.hu/2019/01/20/ez-mar-homofobia-hodasz-andras-atya-facebookon-reagalt-az-ot-ert-vadakra/">https://777blog.hu/2019/01/20/ez-mar-homofobia-hodasz-andras-atya-facebookon-reagalt-az-ot-ert-vadakra/</a><br></em></p><p style="text-align:center"><em>Egészen páratlan médiakampány indult az M5 kulturális televíziócsatorna Esti kérdés című műsora ellen, amiért a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=iIIBreyUlVc">homoszexualitás megváltoztathatóságával foglalkozott.</a>
 A beszélgetés egyik vendége Hodász András atya volt, aki Facebookon 
reagált az elmúlt napok boszorkányüldözésére, ezt a bejegyzését 
változtatás nélkül közöljük. A másik meghívott Szőnyi Szilárd hamarosan 
interjút ad a 777-nek.</em></p>
<p><span id="gmail-more-24327"></span></p>
<p style="text-align:justify">“Furcsa világban élünk.</p>
<p style="text-align:justify">Gondoljatok bele: ha egy TV interjúban 
arról beszéltem volna, hogy ha valaki nem érzi jól magát a biológiai 
neme miatt, és ezért át szer<span class="gmail-text_exposed_show">etné 
operáltatni magát, akkor meg kellene adnunk neki erre a lehetőséget, 
vajon mi történt volna? Valószínűleg másnap tele lett volna a sajtó a 
nevemmel, és vége-hossza nem lenne a dicsérő cikkeknek: íme a hős pap, 
aki szembe megy “maradi egyháza” tanításával, és az 
_igazi_krisztusi_szeretetet_ hirdeti, hisz elfogadó és toleráns. Ám 
mivel azt találtam mondani, hogy abban az esetben, ha valakinek a 
szexuális irányultságával (tehát a belső vágyaival) van problémája, 
akkor adjuk meg neki a változás reményét, mi történt? Pontosan az 
ellenkező hatást váltottam ki. Mint mondtam, furcsa világban élünk.</span></p>
<div class="gmail-text_exposed_show">
<p style="text-align:justify">Egy dolog azonban nem változik a 
történelem során: sajnos még mindig sokan vannak, akiknek nincsenek 
érveik, vagy esetleg túl bizonytalanok az igazukban, ezért egyszerűen 
hangerővel, a másik személyének támadásával, megbélyegzésével próbálják 
meg ellehetetleníteni a párbeszédet. Mert szerintük bárki, aki akár csak
 felveti a témát, az már homofób és gyűlölködő.</p>
<blockquote>
<p style="text-align:justify">Ezek a címkék egy dologra jók: meg se kell próbálniuk megérteni mások álláspontját.</p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify">A “felháborodók” (és akkor most 
nagyvonalúan nem minősítettem a stílusukat) közül hányan olvastak első 
kézből a reintegratív terápiáról vagy pl. Joseph Nicolosi elméletét a 
helyreállító terápia lehetőségéről? Én több könyvét is elolvastam a 
témában (pl. a Buda Béla professzor által ajánlott, magyarul is 
megjelent Szégyen és kötődésvesztést). Amit a homoszexualitás 
kialakulásáról ír (ti. hogy bizonyos gyerekkori sérülésekhez, traumákhoz
 köthető ezeknek a vágyaknak a kialakulása), jól illeszkedik azokra az 
élettörténetekre, amikkel találkoztam. Nekem ennyi elég, hogy komolyan 
vegyem a gondolatait. Amennyire én látom, a tudomány jelenlegi állása 
szerint egyik oldal igaza sincs minden kétséget kizáróan bizonyítva. 
Ebben az esetben pedig erkölcsileg az a helyes eljárás, hogy azoknak, 
akikben felmerül a változás vágya, elmondjuk, hogy van egy lehetőség, 
amit ki lehet próbálni. Ez már homofóbia?</p>
<p style="text-align:justify">Gondoljunk bele: ha csak egyetlen ilyen 
ember van a Földön, és csak 1% esély van arra, hogy Nicolosinak, és a 
vele egyetértő szakembereknek igaza van, szerintem attól, aki változni 
szeretne, embertelenség a választás lehetőségét megtagadni. Joga van 
hozzá. Ki meri ezt elvitatni? Azok, akik utcára vonulnak a nők 
“jogáért”, hogy megöljék a magzatukat a saját méhükben?</p>
<p style="text-align:justify">Ja, és itt álljunk meg egy pillanatra. 
Homofób? Definíció szerint ez olyan személyt jelent, aki fél azoktól, 
akiknek homoszexuális vonzalmaik vannak, gyűlöli, és/vagy lenézi őket. 
Alkalmazzuk most ezt a jelenlegi helyzetre. Ki szereti igazán és ki nézi
 le a másikat? Az, aki meg sem hallgatja, csak ráerőszakolja, hogy 
bármit gondol is erről, neki el kell fogadnia magát, vagy esetleg az, 
aki leül vele beszélgetni, mert meg akarja érteni, hogy mi zajlik benne,
 és segítő kezet akar nyújtani? Melyikük is tiszteli valójában a 
másikat?</p>
<p style="text-align:justify">Néhányan kedvesen azt javasolták, hogy 
beszélgessek el meleg emberekkel. Köszönöm a javaslatot, és üzenem 
nekik, hogy valószínűleg több meleggel volt mély, értő, személyes 
beszélgetésem, mint ahányat ők egyáltalán ismernek.</p>
<p style="text-align:justify">Figyelem! Egészen eddig egy szó sem 
esett a Katolikus Egyház tanításáról vagy a Bibliáról! Amiket én 
védelmezek, tulajdonképpen egytől-egyig liberális érték: az 
önrendelkezés joga, a véleményszabadság, a gondolat szabadsága, a 
gyógyuláshoz való jog, a tolerancia mindenki felé, sőt a tudomány 
autonómiája. A tudományos fejlődés nem jelentéktelen feltétele ugyanis, 
hogy egyetlen kérdés felvetését se övezze hisztéria, hanem lehessen 
szabadon megvitatni. Lapos föld? Mondd el, meghallgatlak! Evolúció, 
keresztes hadjáratok, Isten létezése, Biblia hitelessége, inkvizíció, 
Johanna a nőpápa? Mind jöhet! Non recuso disputationem.</p>
<p style="text-align:justify">A párbeszéddel, az értelmes vitával mindketten többek leszünk, bárkinek is lesz végül igaza.</p>
<blockquote>
<p style="text-align:justify">A tabutémák kreálása, a párbeszéd akadályozása, az ellenfél karaktergyilkolása a diktatúrák és a gyáva emberek eszköztára.</p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify">Nem hiába nevezte XVI. Benedek pápa ezt a jelenséget a tolerancia diktatúrájának.</p>
<p style="text-align:justify">Tudom, hogy ezzel a nyilatkozatommal 
sikerült magamra haragítanom éppen azokat, akik már kezdtek volna 
megkedvelni a kormánykritikus megnyilatkozásaim miatt, így aztán 
mostanra mindenkinek a tyúkszemére léptem. Sajnálom, de inkább mondom 
azt, amit igaznak érzek, mint azt, amit elvárnak tőlem. Így legalább a 
tükörbe bele tudok nézni reggelente. Akik eddig illúziókat dédelgettek 
velem kapcsolatban, azoknak el kell mondjam: nem tartozom oldalakhoz, 
nem dörgölőzöm senkihez. Ami egyedül számít az az evangélium, Isten 
_igazi_ szeretetének hirdetése, úgy, ahogy a kinyilatkoztatásból 
megismerhetjük.</p>
<p style="text-align:justify">Megbántani senkit nem állt szándékomban, de bánni csak azokat a mondataimat bánom, amelyek Isten igéjének ellentmondanak.</p>
</div>
</div>

</div></div>