<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1 class="m_4905729474730987857gmail-cim">Isten szeretetében és fényében oldódhatnak fel sötétségeink – Beszélgetés egy orvos akolitussal </h1>
<div class="m_4905729474730987857gmail-datum">2019. január 7. hétfő 15:13</div><div class="m_4905729474730987857gmail-datum"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/isten-szereteteben-es-fenyeben-oldodhatnak-fel-sotetsegeink" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/isten-szereteteben-es-fenyeben-oldodhatnak-fel-sotetsegeink</a><br></div>
<h3 class="m_4905729474730987857gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Rajnics Péter kaposvári belgyógyász főorvos</span>sal, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">akit
nemrég avatott akolitussá Varga László megyéspüspök,</span> Lőrincz Sándor
készített interjút.</h3><p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93252&v=0&img=o_rajn.jpg" rel="lightbox['g93252']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93252&v=0&p=1&img=c_rajn.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Rajnics Péter kaposvári orvost Isten szolgálatra hívta.
</b></span>Tizen-egynéhány társával <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Varga László megyéspüspök avatta akolitussá a
közelmúltban. </b></span>Hitét nem rejti véka alá; arra<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> törekszik, hogy hitelesen,
szelíden és örömmel közvetítse az örömhírt. Imádkozik betegeiért,
munkatársaiért és az egységért, mely <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nélkül </span>egyetlen munkahelyi közösség<span style="background-color:rgb(234,209,220)">
sem </span>működhet.</b></span></i><br><br><b>– Miért vágyakozik arra egy ismert belgyógyász főorvos, hogy akolitus legyen?</b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az <i>akolitus</i> görög eredetű szó, jelentése: követni,
szolgálni.</b><b> Az akolitus </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ugyanis követi a felszentelt papot vagy
diakónust, és </span><b>az oltár körül végez szolgálatot.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Segít az „élet
kenyerének” kiosztásában és mindabban, amire a plébánosa engedélyt ad.
</b></span>Van néhány hasonlóság az orvosi működés és az akolitusi szolgálat
között. Ezek közül legfontosabb<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a hivatás.</b></span> Az e nélküli orvosi
tevékenység csak előre megtervezett munkaidejű betegútszervezés, mely
előbb-utóbb kiégéshez, pályaelhagyáshoz vezet. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az orvos munkája nem ér
véget a munkaidő végén, munkaidőn kívül is utánaolvas a betegségeknek,
képezi magát, és gyakran vívódik azon, milyen kezelés jöhet még szóba. </b><b>A
hívő közösség szolgálatát akolitusként ellátni szintén csak hivatással
lehet. </b></span>Az akolitus is ugyanolyan világi hívő, mint a közösség többi
tagja, nem jobb és nem érdemesebb másoknál. Ahogy az avatáson püspök
atya Jézust idézve bátorított minket: „Nem ti választottatok engem,
hanem én választottalak titeket!”<br><br><b>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> „Kései” megtérő, vagy családjában csírázott már a hit?</span></b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vallásos családból származom, gyermekkorom óta tagja vagyok a
katolikus közösségnek. </b></span>A „kései megtérő” kifejezés számomra nehezen
értelmezhető: egyrészt, amíg lehet, sohasem késő <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a megtérés, </b></span>másrészt én
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ezt folyamatnak látom.</b></span> Nem tagadva, hogy vannak „pálfordulások” és
látványos emberi változások, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a valódi megtéréshez idő kell, és naponta
újra meg kell térnünk.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ez annyit jelent, hogy szakítok</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> rossz
szokásaimmal,</b></span> ha úgy tetszik <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a bűneimmel,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és Jézus tanítását próbálom
követni,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ha alkalmas, ha nem.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ez</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a gyakorlatban</b></span> persze <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem ilyen
egyszerű; vannak hibáink, visszatérő bűneink, és az ellenoldal is
mesterkedik: eltávolítani<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jézustól és az Ő országá</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tól.</b></span><br><br><b>– Ez a fajta szolgálat megértő háttérországot kíván…</b></p>
<p>– Támogatás nélkül valóban nem megy. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Feleségemre mindenkor
támaszkodhattam, és mivel ő is hívő és orvos, így könnyebben megérti és
elfogadja hivatásaimat. </b></span>Azt is tudom, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a háttérben sokat imádkozik
értem is.</b></span><br><br><b>– Munkahelyén, a kaposvári megyei kórházban is
próbál evangelizálni? Papp Lajos professzor minden műtétje előtt
fohászkodott Istenhez…</b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Közvetlen munkatársaim tudják rólam, hogy hívő vagyok. Az
evangelizáció nemcsak az akolitusoknak, hanem minden hívőnek feladata,
mivel ezt Jézus bízta ránk: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Tegyetek tanítványommá minden népet!”</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>
Azonban nagyon fontos ennek a mikéntje. </b></span>Ahogy nem lehet kisiskolás
gyermekeknek a hit titkairól egyetemi szinten beszélni, úgy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem lehet a
keresőkre sem korlátok nélkül rázúdítani az örömhírt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mert megriadnak </span>
tőle, és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ellentétes hatást érünk el,</span> mint amit szeretnénk.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A mai mindent
kétségbe vonó, liberális világ valójában nem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>fogad el dogmákat</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>még
kevésbé</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>emberi kinyilatkoztatásokat</b></span>. Ezért nagyon nehéz csak szavak
szintjén evangelizálni. Helyette inkább <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megpróbálok úgy élni és
viselkedni, hogy kérdezzenek: Te miért vagy mindig ilyen derűs? Te miért
vagy ilyen türelmes mindenkihez, és jóindulatú? Meghallgatásra kész és
egységre törekvő? Te hogy tudod elviselni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a megaláztatást, mellőzést,
betegséget, látszólagos sikertelenséget</span>? </b></span>Ebben a pillanatban nyílik meg a
másik arra, hogy befogadja mindazt, amit el akarunk mondani és
tanúságtételünkkel alá akarunk támasztani.<br><br><b>– Érték-e már <span style="background-color:rgb(234,209,220)">támadások</span> a hite, a szókimondása miatt?</b></p>
<p>– Néha előfordult<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A többségük gúnyos megjegyzés,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ami kellő
önkritikával, megfelelő derűvel és gyors észjárással tompítható</b></span> belül és
kívül egyaránt.<br><br><b>– Varga Laci atya azt tanította: életünk
szentmiséje akkor kezdődik, amikor mise után becsukjuk magunk mögött a
templomajtót. Sikerül mindig Istennek tetsző módon </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">megélni az előttünk
álló hetet?</span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>– Nem. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Gyakorta elbukom visszatérő bűneim, gyarlóságaim miatt</span>. Ezért
szükséges ilyenkor az újratervezés. Ebben nagy segítség a szentgyónás,
ami nem</b></span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">pszichologizálás, vagy az elrontott dolgok felemlegetése,</span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hanem a
bűnbánat felindítása</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>után <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sötétségeimet</span> Isten fényébe emelem, hogy ott
feloldódjanak.</b></span><br><br><b>– A „lelki szárazság” ellen mivel védekezik?</b></p>
<p>– Megfakítja a kapcsolatot a Jóistennel a „lelki szárazság”. Egy
barátság is akkor szürkül meg, ha nem veszem a fáradságot arra, hogy
napi kapcsolatban maradjak a másikkal. Ugyanez érvényes<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <u>az
istenkapcsolat</u>ra is. Ennek alapja az ima;</b></span> ha elmarad, ellaposodik,
rohanóssá, megszokottá, gépiessé válik, akkor lelki szárazságot élünk
meg. Nem megy semmi, nem érezzük jól magunkat, romlanak a szociális
kapcsolataink is. Ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>nagyon fontos az ima, az eucharisztia rendszeres
ünneplése, a csendes szentségimádás.</b></u></span></p>
<p style="text-align:center"><br>* * *</p>
<p><br>Rajnics főorvos mesélte: egyszer felkereste egy fiatalember,
akivel még nem találkozott. A betegek között várakozott, míg sorra
került. Bemutatkozás után sokáig, szembetűnően méregette. Csak nem
koszos a ruhám, vagy rendezetlen a kinézetem? – vizsgálta meg ő is
gyorsan magát. Kisvártatva a fiatalember félszegen megszólalt:</p>
<p>– A betegektől hallottam, hogy ön orvos és pap is egy személyben!</p>
<p>–Hát – mondta –, a két foglalkozás nem áll ám olyan messzire egymástól!</p>
<p>– Na de önnek jegygyűrűje is van! Ezek szerint<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> nős is?</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>– Igen. És van négy gyermekem –</b></span> tolta alá most már a széket, majd
miután kicsit magához tért, részletesen elmesélte neki, kik is azok az
akolitusok.<br><br>Szöveg: Lőrincz Sándor</p>
<p>Forrás és fotó: <a href="https://kaposvar.egyhazmegye.hu/2019/01/04/isten-szereteteben-es-fenyeben-oldodhatnak-fel-a-sotetsegeink/?fbclid=IwAR2QiJSvBWEUYCsvGr4HAjO7-peuGHBJG1XncWUHSujSg339sj-H56Ax6LE" target="_blank">Kaposvári Egyházmegye</a>/Sonline.hu</p>
<p>Magyar Kurír</p>
</div></div>