<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div class="gmail-cim"><font size="2"><b>Városi legendák újratöltve</b></font></div><div class="gmail-cim"><font size="4"><font size="2"><a href="https://gondola.hu/cikkek/111954-Varosi_legendak_ujratoltve.html">https://gondola.hu/cikkek/111954-Varosi_legendak_ujratoltve.html</a></font></font><b><font size="4"><br></font></b></div>

<div class="gmail-lead"><font size="4"><b><span class="gmail-text">Ideológiai elvakultság, hogy a Vár rekonstrukcióját kizárólag politikai szempontból értékelik. </span></b></font></div>
<div class="gmail-utolsomod">
  </div>
<div class="gmail-megjelenes">
  2019. január  5. 17:19
</div>
<div class="gmail-szoveg">
  <div class="gmail-ikonok">
  <div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
    <a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/111954-Varosi_legendak_ujratoltve.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
    <a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/111954-Varosi_legendak_ujratoltve.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/111954-Varosi_legendak_ujratoltve.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/111954-Varosi_legendak_ujratoltve.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_google_plusone gmail-at300b" title="Google+">
    <div class="gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span></span></div></a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/111954-Varosi_legendak_ujratoltve.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/111954-Varosi_legendak_ujratoltve.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>    
    <a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/111954-Varosi_legendak_ujratoltve.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/111954-Varosi_legendak_ujratoltve.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div class="gmail-ikonok"><div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
  </div>
  <div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:60px;height:20px"></span></div>
  
  </div>
  <div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/114536.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" style="margin-right: 0px;" width="188" height="106"></div>
  
  <p>
        A szóbeszédet, a pletykaként terjedő hiedelmeket angol nyelvterületen 
városi legendának nevezik, ami arra utal, hogy az efféle kétes 
valóságtartalmú történetek többnyire nagyvárosokban születnek, és 
gyakran valamely kiemelt fontosságú épülethez, illetve helyhez kötődnek.
 Budapesten ilyen a Vár, pontosabban a Várhegyen álló egykori palota, 
amely fennállása óta kiemelt szerepet játszott a magyar történelemben, 
és a sorsa napjainkban is foglalkoztatja a közvéleményt. Ez senkit nem 
lephet meg azután, hogy csellel elfoglalták (­1541-ben), háromszor 
megostromolták (1686-ban, 1849-ben és 1944–45-ben), és védői még 
1956-ban, a forradalom alatt is napokig harcoltak a szovjet csapatokkal.</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A budai Várhegyen álló óriási palota</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> ráadásul</span><b> úgy vált emlékezetes 
események helyszínévé, hogy évszázadokon át üresen állt, soha nem volt 
valódi funkciója. </b><b>Amikor a XIX. század végén Ybl Miklós és Hauszmann 
Alajos tervei alapján a mai nagyságára bővült, az volt az építtetők 
célja, hogy I. Ferenc József, illetve az utódai ide, az Osztrák–Magyar 
Monarchia földrajzi központjába tegyék át székhelyüket, vagyis a 
császári és királyi udvar költözzön be a falai közé.</b></span></p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez, mint köztudott, soha nem következett be, 1920-ban Horthy Miklós 
kormányzó is csak a vendégszárny egyik lakosztályában rendezkedett be</b></span>. A
 koronás fők közül egyedül az olasz király, III. Viktor Emánuel töltött 
néhány éjszakát a királyi lakosztályban 1937 májusában. Nem sokkal 
ezután<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> következett a szörnyű ostrom, és a palota több mint két évtizeden
 át kiégett romként tornyosult a főváros felett.</b></span></p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
        1957 őszén Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet akkori főszerkesztője 
hirdette meg lapjának vezércikkében (természetesen az MSZMP vezetőinek 
jóváhagyásával), hogy „Legyen a budai Vár a kultúra vára!” Ez a 
grandiózus, sok tekintetben megalapozatlan program vezetett azután oda, 
hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a hetvenes közepén a Várpalotában három múzeum nyílt meg (a Nemzeti
 Galéria, a Budapest Történeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum), 
valamint a nyolcvanas évek elején a krisztinavárosi szárnyba költözött 
az Országos Széchényi Könyvtár is.</b></span></p>
<p>
        A demokratikus legitimációt nélkülöző Kádár-rendszer azért kultúrával 
próbálta megtölteni az ódon épületeket, mert ezen a helyen, alapvetően 
ideologikus megfontolásból nem akart hatalmi, politikai központot 
létrehozni. Előzőleg<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Rákosi Mátyásnak még nem voltak ilyen gátlásai, az 
ötvenes években készült tervek szerint itt lett volna a pártfőtitkár 
rezidenciája, és ide költözött volna a Külügyminisztérium is<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></b><b> Az 1957 
őszén meghirdetett koncepció magába foglalta azt is, hogy a Szent György
 tér nyugati oldalán álló <span style="background-color:rgb(255,242,204)">romos paloták vagy a hasonlóan súlyosan sérült
 királyi lovarda, illetve a testőrségi épület</span> felesleges, le is 
bontották őket, napjainkig elcsúfítva ezt kiemelt fontosságú, történelmi
 területet.</b></span></p>
<p>
        Megjegyzendő, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a „létező szocializmus” idején hasonló ideológiai 
fenntartások érvényesültek</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy másik, patinás XIX. századi 
épületegyüttessel, a ma Nemzeti Közszolgálati Egyetemként működő 
Ludovikával</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kapcsolatban is</b></span>. Az egykori tisztképzőt nem merték ugyan 
lebontani, de <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elhanyagoltan, omladozva állt évtizedeken keresztül,</b></span> csak 
egy részét, a lovardát hasznosították kulturális célra. (Az Alfa mozi 
működött benne, ha valaki még emlékszik rá.)</p>
<p>
        Jellemző, hogy 1994-ben, a Horn-kormány idején határozatot hoztak 
arról, hogy itt helyezzék el a Magyar Természettudományi Múzeumot, 
vagyis a politikailag stigmatizált épület<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a szocialista-szabad demokrata
 koalíció alatt</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> is csak kulturális funkciót kaphatott,</b></span> még akkor is, ha 
az az igényeket jócskán meghaladta, azaz „lötyögött rajta a kabát”.</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Aztán az 1998-ban koalíciós kormány élére került Orbán Viktor 
miniszterelnök elhatározta, hogy a Miniszterelnökség székhelyét a 
Sándor-palotába helyezi, amit </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nyomban hevesen támadtak.</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Végül oda a 
köztársasági elnök hivatala került, amit az ellenzék <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nagy nehezen,</span> de 
elfogadott. 2010-ben az ország­gyűlési választásokon kétharmados 
többséget szerzett Fidesz–KDNP-kormány úgy döntött, hogy új funkcióval 
tölti meg az egykori királyi rezidenciát és a körülötte álló épületeket.
</b></span> ­</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Emiatt az ellenzéki pártok részéről heves, máig tartó ideológiai 
pergőtűz zúdult</b></span> a rekonstrukcióra. Különböző médiumok napjainkban is <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
táplálják azt a városi legendát, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> az egész, nagy léptékű beruházás 
célja, hogy a hatalom „építészeti díszleteket” hozzon létre a maga 
számára.</b></span></p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>2019. január elsején a Miniszterelnökség az egykori karmelita kolostor 
épületébe költözött.</b></span> E mellé, a második világháborús ostrom óta üresen 
álló telekre <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>még új szárny is épült. Mindez </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ellenzék szemében</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Orbán 
Viktor nagyzási mániájának bizonyítéka</b></span>, amit már jó ideje a fejére 
olvasnak. Emlékezetes a Heti Világgazdaság című hetilap 2018. novemberi 
15-i címlapja, amely egyesen a ­Horthywood feliratot montírozta a 
Várnegyedre, azt sugallva, hogy a tetején az egykori kormányzó kultuszát
 újjáélesztő „díszletváros” áll majd. Ezt a képtelen vádaskodást 
elevenítette fel 2019. második napján V. Naszály Márta, a Párbeszéd 
Magyarországért párt önkormányzati képviselője is a Miniszterelnökség 
épülete előtt ácsorgó tucatnyi tüntető előtt.</p>
<p>
        Pedig a Hvg.hu Fülke című hangos mellékletében még novemberben 
elhangzott egy interjú, amely visszafogottságra inthette volna a 
Hauszmann-terv ádáz, vagdalkozó ellenfe­leit. N. Kósa Juditot, a 
Népszava szerkesztőjét, a főváros ügyeinek jó ismerőjét kérdezték a 
Várról, ezzel a címmel: Budapest még akár nyerhet is.</p>
<p>
        Persze az ellenzéki beállítottságú újságírónő nem dicsérte az elmúlt 
nyolc év összes fővárosi fejlesztését, de legalább nem ideológiai 
szemüvegen keresztül szemlélte azokat. Jót mondott a Szépművészeti 
Múzeum újjáépített belső termeiről, sőt egyes sportberuházásról is. Ami 
pedig a Várat illeti: értékelte az ellenzéki orgánumok által 
következetesen lefitymált Várkert Bazárt, azt állítva, hogy a fővárosiak
 örömére több mint egy évszázad után sikerült hasznos, kulturális, 
idegenforgalmi és kereskedelmi funkciókat találni a számára.</p>
<p>
        Nem értem, miért nem fogják fel a Nemzeti Hauszmann-terv, illetve a 
beruházási projekt bírálói, hogy a kormány és Budapest vezetése a budai 
Vár felújítása során ­hasonló, de persze sokkal nagyobb léptékű célokat 
valósít meg, mint amelyeket a Várkert Bazár felújítása során követett? 
Azaz: nem egyetlen „hatalmi” funkció kiszolgálására szánja a Vár 
rekonstruált, illetve újraemelt épüle­teit, hanem többre.</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A nagyszabású beruházások adminisztratív, kulturális és idegenforgalmi 
célokat szolgálnak majd. Tény, hogy odaköltözik a Miniszterelnökség, és 
távlatilag a palotában tervezik megépíteni a köztársasági elnök 
rezidenciáját is. Egyidejűleg a „polgárvárosba” települ a 
Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium is.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
        Attól azonban, hogy a Vár kormányzati negyedként újjászületik, nem 
csorbul a kulturális funkciója.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bár a Városligetben nyitja meg kapuit a 
Nemzeti Galéria, bővül a Budapesti Történeti Múzeum, marad az Országos 
Széchényi Könyvtár. Nem tudni, a beruházók milyen funkciót szánnak az 
egykori Honvéd Főparancsnokságnak, illetve a Szent György tér 
újjáépítendő épületeinek, de vélhetően ezekben is lesznek kulturális 
intézmények. Végül pedig jelentős idegenforgalmi fejlesztések, éttermek,
 kávéházak is helyet kapnak ugyanott, vagyis a történelmi Szent György 
tér élettel telik meg a jövőben.</b></span></p>
<p>
        És miért ne lehetne például a hajdani lovardából újra lovarda? 
Tekintettel arra, hogy Budapest idegenforgalma rohamosan növekszik, 
elképzelhető, hogy sokan kíváncsiak lesznek a lipicai lovak és lovasaik 
mutatványai­ra, ugyanúgy, mint Bécsben, ahol több hónapra előre eladják 
jegyeket a spanyol lovasiskola rendezvényeire. Az egykori királyi Várban
 lehet majd nosztalgiázni, művelődni, őrségváltást csodálni, enni-inni, 
korzózni stb.</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nagyfokú korlátoltságra és ideológiai elvakultságra </b><b>vall,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a budai 
Vár rekonstrukció­jának, tartalommal való megtöltésének tervét</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kizárólag
 politikai szempontból nézi az ellenzéki média, nem fogva fel,</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hogy 
Budapest „akár még nyerhet is” ezeken az óriási beruházásokon</span>. </b></span>Képtelen 
vagyok felfogni:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> míg az újjáépített varsói vár közmegegyezéssel, minden 
további nélkül kormányzati központtá válhatott, ahogy a szerencsére épen
 maradt prágai Hradzsin is az maradt,</b></span> honnan ered a magyar baloldali 
értelmiség ellenszenve az iránt, hogy újra a Várból irányítsák az 
országot? Hiszen <u><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a kormányzati rendszer nem attól demokratikus, illetve 
EU-kompatibilis, hogy hol székel a miniszterelnök és az államelnök.</b></span></u></p>
<p>
        Ideje szembenézni és leszámolni az ellenzéki politika által felépített 
városi legendákkal<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. Az „új királyi rezidenciá</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ról” szóló szóbeszédek, a 
képtelen vádak elvakultak és ostobák.</b></span> Arról tanúskodnak, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a 
baloldal</b></span>, amely a Vár hasznosításáról fél évszázad alatt sem tudott jobb
 koncepcióval előállni, mint amit Mihályfi Ernő 1957 őszén felvázolt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
képtelen</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a szellemi megújulásra</b></span>. Régi reflexeinek továbbélését látva 
tartok tőle, hogy a 2019 őszén esedékes budapesti 
főpolgármester-választásokra sem lesz képes eredeti elgondolásokat 
tartalmazó programmal előrukkolni.</p>
<p>
        <em>Pelle János</em></p>
<p>
        <em>A szerző újságíró</em></p>

  <div class="gmail-szerzo"><a href="http://magyaridok.hu">magyaridok.hu</a></div>

</div></div>