<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>Hátha esetleg valakinek jól jön a kiemeléses rövidítésrd, elemző verzió - l. alább</div><div>
<h1>Sikeres menedzser volt, ma ő Laura nővér – nagyinterjú az emberközpontú gazdaságról és arról, hogy nem a repülőn van a boldogság</h1></div></div>
<p><b><span style="color:rgb(0,0,0)">Klasszikus, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">menő közgazdasági karrierbe kezdett, </span></span><span style="color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">sikeres
menedzser volt a 80-as évek végén és a 90-es évek elején.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Aztán egy
családi esemény részben átírta ezt a pályát és belépett a dominikánus
rendbe</span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Eredeti szakmáját </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">viszont nem hagyta ott, írásaiban és az
egyetemi katedrákon a közgazdaságtan megújításáról, az
emberközpontúságról és a fenntartható fejlődésről beszél, ami <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
világnézettől függetlenül</span> a jövő záloga lehet</span>. A Corvinuson nem csak –
az ott szokatlannak mondható – rendi öltözékével kelt figyelmet, egyre
többen vannak, akik szerint elkerülhetetlen a közgazdaságtan megújítása.
Nagyinterjú Baritz Sarolta Laurával.</span></b></p><p><br><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Laura
nővér azt kérte, hogy az interjúban ne csak az életéről legyen szó.
Most <span style="background-color:rgb(255,242,204)">itt vagyunk a rend budakeszi rendházában. </span>Mielőtt belekezdünk, azt
megkérdezhetem, hogy van-e kóla a hűtőben? <br></b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Nincs!</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>És tudja, hogy miért kérdezem ezt?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Miért?</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Hát mert az ön életében ez fontos!</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Ja, igen, a Pepsi!</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Ahol ráadásul pont a legizgalmasabb időszakban dolgozott. Ekkor vetették meg a lábukat itthon?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Amikor
a nyitás megtörtént Magyarországon, akkor a Pepsinek is más
kelet-közép-európai stratégiája lett, mint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a kommunizmus</span> alatt</b></span>. Úgy
gondolták, mint számos más nyugati és amerikai cég, hogy itt több üzleti
lehetőség van,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> ezért indult el gyakorlatilag úttörőként Magyarországon a
külföldi tulajdonú vállalatalapításban.</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Piacot vásárolt?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Igen,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
piacot vásárolt, de nem csak azt.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szerintem nagyon sok jó dolgot
meghonosított.</b></span> Az a fajta gazdálkodás, logisztika, palackozói stílus,
marketingstílus mindenképpen j<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ót tett a magyar gazdaságnak. </b></span>Én ugye a
részese voltam ennek az átalakulásnak, emlékszem, hogy milyen volt az
IFA-val szállított Pepsi és milyen lett a Volvo kocsikkal szállított
Pepsi. </span></p><p> </p><div id="m_4100466182652179713gmail-attachment_96535" style="width:650px" class="m_4100466182652179713gmail-wp-caption m_4100466182652179713gmail-aligncenter"><img class="m_4100466182652179713gmail-wp-image-96535 m_4100466182652179713gmail-size-medium" src="https://forbes.hu/wp-content/uploads/2018/12/L1005594-640x426.jpg" alt="Baritz Sarolta Laura" style="margin-right:0px" width="471" height="314"><p class="m_4100466182652179713gmail-wp-caption-text">Fotó: Sebestyén László</p></div><p> </p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Közgazdasági diplomát szerzett és egy klasszikus karrierbe kezdett.</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nekem
valóban ez a klasszikus, menő közgazdászkarrierem volt. A Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetemen akkor négy–öt szak volt. A nemzetközi
szak volt a legjobb, ott tanultak az újságírók és a diplomaták. Én
külgazdasági szakra jártam, innen egyenes útja volt a végzős
hallgatóknak egy-egy külkervállalathoz. </b></span>Magyarországon sok állami
monopóliumban lévő külkereskedelmi vállalat volt, mind szakosodott. A
Metalimpex a fémeket exportálta, a Transelektro a gépeket, az
elektronikus, energetikai berendezéseket exportálta, a Hungarotex a
textilre szakosodott.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Egy végzős közgázos hallgató el tudott helyezkedni
az úgynevezett külkereskedelmi szférában.</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Én
végül nem egy nagy monopolhoz <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">mentem el,</span> </b>hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy kisebb céghez, az
Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Részvénytársasághoz, ami
előremutató volt a rendszerváltás felé, mert kelet-nyugati kooperációval
foglalkozott.</b></span> Főleg Európán belül, a szorosabb együttműködési formákat
kereste, nem csak az exportot. </span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Mivel foglalkozott itt pontosan?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Államközi
előadó voltam: tanulmányokat írtam, részt vettem tárgyalásokon, kicsit
tudományos munka is volt ez. Később klasszikus üzletkötő lettem</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>majd
innen</b></span> mentem át <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Hungarotexhez,</b></span> ami akkor már egy kereskedőházzá
alakult, a profilja sokkal diverzifikáltabb lett, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">elkezdett foglalkozni
mezőgazdasági cikkekkel is.</span></b> Az volt a feladatunk, hogy szerezzünk magyar
árualapokat, amelyeket exportálni lehet, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Sikerült jó kapcsolatokat
kialakítani téeszekkel, konzervgyárakkal, kisebb cégekkel. </b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Hol adták el a megszerzett alapokat?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">A
cégnek nagyon széles külföldi irodahálózata volt. Amerikában kettő is,
New Yorkban és Los Angelesben, Európában, Szingapúrban, szóval
világszerte jó hálózata volt. Engem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a New York-i irodába küldtek ki, de
Los Angelesben is dolgoztam, hogy ott próbáljam meg a megszerzett
árualapokat értékesíteni.</b></span> Piackutatást csináltam könyvek alapján,
ismeretségek alapján, jártam-keltem, így sikerült jó néhány vevőre szert
tennem.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Így ismerkedtem meg a Pepsivel is.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Azon
gondolkodtam, hogy hogyan lehet a magyar árukat elhelyezni. A legmenőbb
árualapjaim a magyar konzervek és az almakoncentrátum voltak.
Szabolcsban nagyon jó alma terem és Mátészalkán volt egy nagyon jó
almakoncentrátum-feldolgozó vállalat. Velük jó kapcsolatba kerültem és
tőlük kaptam árualapot. Ennek birtokában mentem a Pepsihez: felhívtam
őket és fogadtak. <u>Ott egy nagyon szimpatikus fiatalemberrel tárgyaltam,
aki azt csinálta, amit én most tanítok –</u> </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">és úgy gondolom, hogy jó az
üzleti életben.</span></span></span></p><blockquote><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Beszélgettünk,
ő pedig nagyon meglepődött, hogy én fiatal hölgy létemre ott vagyok
Magyarországról Amerikában és merészeltem fölhívni a Pepsit.</span></p></blockquote><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
végén rendelt tőlem két konténer almakoncentrátumot, ami egy nagy semmi
az ő több ezres állományukban. De ez egy gesztus volt tőle. </b></span>Az tetszik
az egészben, hogy ez nyilván nem volt egy hatékony üzlet, ez a két
konténer, mert ugyanannyi papír kell hozzá, mint ezer konténerhez, tehát
nem a hatékonyságot nézte, hanem ő is kapcsolatot épített. Ez egy
szélesebb körű gondolkozás, mintsem hogy csak a hatékonyságot nézem,
hogy most megéri-e nekem két konténer koncentrátum vagy nem éri meg.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Így
kezdődött a Pepsivel a kapcsolat.</span></b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Mennyi ideig volt kint?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Három
hónapig. És <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>sikerült ott sok mindent elérnem. Volt még egy nagyon
tiszteletreméltó partnerem, akivel szintén nagyon jól el lehetett
beszélgetni a piac alakulásáról, az argentin almatermésről, a magyarról,
mindig fogadott, mindig kicseréltük a tudásunkat a piacról, </b></span>meg az
áruról és ő is rendelt 2–3 konténerrel, ami megint csak nem nagy tétel a
saját forgalmukon belül, de a partneri kapcsolat építésére ő megtette.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Mátészalkán ez egy látható mennyiség volt?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Nem, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a két konténer az Mátészalkán se volt túl sok. <i>(Nevet.) </i></b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>De több lett belőle?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Amikor
hazajöttem, akkor a Pepsi bécsi irodájával üzleteltem és rendszeres,
szép üzletmenet alakult ki. Bécsben is volt egy szimpatikus üzleti
partnerem, vele már nagyobb forgalmat bonyolítottunk le. A konténer
végül Amerikában landolt, de Bécs csinálta az üzletet.</span></p><p> </p><div id="m_4100466182652179713gmail-attachment_96539" style="width:650px" class="m_4100466182652179713gmail-wp-caption m_4100466182652179713gmail-aligncenter"><img class="m_4100466182652179713gmail-wp-image-96539 m_4100466182652179713gmail-size-medium" src="https://forbes.hu/wp-content/uploads/2018/12/L1005651-640x426.jpg" alt="Baritz Sarolta Laura" style="margin-right:0px" width="471" height="314"><p class="m_4100466182652179713gmail-wp-caption-text">Fotó: Sebestyén László</p></div><p> </p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Bár<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
vallásos neveltetést kapott korábban is, de van-e olyan, amit a mai
eszével, mai nézeteivel másként csinálna? <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Előfordult-e, hogy olyan
döntéseket hozott azért, hogy pörögjön az üzlet, amit </span>ma már megbánt?</span></b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem.</b></span>
Én nagyon szerettem ezt csináln<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>i. Amikor a Pepsinél dolgoztam, akkor is
megvoltak a csírái annak, amit most vallok. Akkor is tudtam úgy bánni
az alkalmazottaimmal, amit most is szívesen felvállalok</b></span>. Én inkább ennek
a kizárólagosságát kérdőjeleztem meg. Részben ez <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">vezetett az egész
rendbe lépésemhez – én<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> kicsit kiégtem</span> ebben.</span> </b></span>Csak ez volt.</span></p><blockquote><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Amíg ez egy munka, addig nagyon is kielégítő, kiteljesítő, </span>de mint élet, nem.</b></span> </span><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Az
embernek szerintem ennél több célja kell, hogy legyen az életben, mint
hogy most tízezertől tizenötezerre emelem a lóbabeladás arányát.</span></p></blockquote><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">A célok lettek kevesek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ennek felismerésével kezdődött a szerzetesi hivatásom.</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Járta a világot és nagy üzleteket hozott tető alá.</span> Mit akarhat még egy sikeres üzletkötő?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Jártam
Izraelben, Tajvanon, Szingapúrban, Dubai, Abu-Dhabi, Németországban,
Ausztriában és különösen sokat Amerikában. Sok ember azt hiszi, hogy az
utazás boldoggá tesz – és tényleg. Nagy kaland, de amikor már tíz év
eltelt, megint az USA-ba mentem, megint repültem, megint szállodában
aludtam, az már kiégetté tett. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem a repülőn van a boldogság, meg nem a
szállodában van a boldogság. Ennél</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>sokkal mélyebbek az emberi célok é<span style="background-color:rgb(217,234,211)">s
ennél </span>sokkal mélyebbek az ember igazi vágyai. </b></span>Valahogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>úgy csinálnám,
ahogy most csinálom. Megvan a cél, megvan a vágy, megvan, hogy mi az,
ami boldoggá tesz, és ebbe ágyazva csinálom, amit csinálok</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Most is
sokat utazom és tanítok. De ez is mindegy, mert valakinek a tudomány a
kedves területe, másnak meg a szervezés és nyüzsgés és menedzsment.
Kinek mi a habitusa<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span></b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Csak<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> ez </span>ágyazódjon be egy sokkal mélyebb
célrendszerbe</span>, </b></span>mintsem hogy most megint repülök.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Ha már a tanítást szóba hozta: a Corvinuson sikeres órákat tartanak. </b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">2013-ban
kezdődött a corvinusos emberközpontú gazdaság-oktatás. Három
választható óra van, egy a BA szinten, kettő a mesterszinten, ezekre
minden évben 150–170 hallgató jelentkezik.</span></b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Gondolom, hogy közülük nem mindegyik az egyetemi büfében zsolozsmázik a szünetekben.</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Hát tényleg nem. <i>(Nevet.)</i></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kik járnak az órákra?</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Miért nyitottak a hallgatók valami teljesen másra, mint <span style="background-color:rgb(217,234,211)">amit amúgy hallanak?</span></span></b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Hosszadalmas
magyarázatot kíván. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Úgy kezdődik, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a főáramú közgazdaságtan</span>ról
kiderül, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem</span> teljesen ad megoldást <span style="background-color:rgb(234,209,220)">válságokra, problémákra</span>.</span>
</b>Rengeteg kritikai megközelítés adódik ezzel kapcsolatban, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hallgatók
pedig érzik ezt. </b></span>A Financial Timesban olvastam egy cikket, amelyben nagy
amerikai egyetemek közgazdasági hallgatóiról van szó, akik
megfogalmazták, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kevés az a tudományos megközelítés, ami a főáramban
van. Kevés a profitmaximalizálási elv,</b></span> kevés az, hogy csak a szűken
vett gazdálkodásról beszéljenek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vágynak a látótér bővítésére, vágynak a
gazdaságtörténet feltárására. </b></span>Ők is vágynak egy szélesebb merítésre a
közgazdaságtanból. Mi <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><u>az emberközpontú közgazdaságtannal</u> pont ezt
kínáljuk föl. </b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Milyen tárgyakat tanítanak?</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Három
tantárgyblokkban tanítunk</span></span><u><b><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">. Az egyik a teológia-filozófia. Az
emberközpontúságot valljuk a közgazdságtanban, ami azt jelenti, hogy az
ember az alapja és alanya a gazdaságnak.</span></b></u></span></p><blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">És a végső célja is, tehát a gazdaság az emberért van.</span></b></u></span></p></blockquote><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Az
ember nem egy eszköz benne, mint fogyasztó, vagy munkaerő erőforrás,
hanem a test-lélek-szellem, tehát a teljes ember vesz részt a gazdasági
életben. Amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a gazdasági rend. Ez a
mi kiinduló tézisünk.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> És ha az ember ennyire fontos a gazdaságban, akkor
meg kell ismernünk az embert. A céljait, a motivációit, a milyenségét, a
testi-lelki összetevőit<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span></b><b>Ezzel leginkább a teológia és a filozófia
foglalkozik. </b></span>Ebben van egy jó adag történeti tudás is, vannak
filozófiatörténeti gondolatok is a menüben. Bevisszük ezt a két mélyen
emberrel foglalkozó diszciplínát és innen indulunk.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
másik tantárgy a látókör bővítéséről szól. Jog, pszichológia,
szociológia, politológia,</b></span> tehát a közgazdaságtan rokonterületei. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
harmadik blokk maga a közgazdaságtan</b></span>. Nem itt tanulják meg a pénzügyeket
meg a menedzsmentet meg a statisztikát, azt a Corvinuson sokkal jobban
tanítják. Mi bizonyos területeken mutatjuk be az emberközpontú
szemléletet, mint például a pénzügyek területén, az államadósság
területén, az emberi erőforrás-tudományok területén, a vállalkozások
területén.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Talán picit problematizáltabb ez a megközelítés.</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Meg őszintén egymás között, ahová tanárokat találtam! </b></span><i><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>(Nevet.)</b></span> </i></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Mit
gondol, az, hogy 18–20 éves hallgatók nyitottabbak a világra, ez
valószínűleg az életkorukból is fakad. De tapasztal-e olyat, hogy
egyébként a közgazdaságtudomány területén adott esetben évtizedek óta
tevékenykedő szakember paradigmaváltáson megy keresztül?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Volt
ilyen, igen,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> sok neves professzor teszi magáévá ezt a szemléletet. Ez
az álmom és ez a célunk, hogy megmutassuk <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az üzleti világ</span>nak, hogy ami
keresztény szemléletű közgazdaságtannak mondunk, az mindenkihez szól</b></span>.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Olyan alapvető elveink vannak, mint az emberi méltóság, a szolidaritás, a
szubszidiaritás, a közjó elve, az igazságosság elve.</b></span> Ezek mind olyan
fogalmak, amelyek minden világvallásnak és minden, normálisan gondolkozó
embernek az elve lehet. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezeken az alapelveken egyet tud érteni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az egész
világ.</span></b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Például
van – ezt nagyon szívesen emlegetem –<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a Blueprint for Better Business.
Ezt londoni üzletemberek találták ki,</span> </b></span>nagy multinacionális cégek például
az Unilever vagy az Easyjet egyes CEO-i vannak benne. Nem az egész cég,
csak innen felsővezetők. (Többek között <a style="color:rgb(0,0,0)" href="https://forbes.hu/uzlet/10-ev-utan-tavozik-az-unilever-vezerigazgatoja/" target="_blank">Paul Polman, az Unilever távozó vezérigazgatója</a> – <i>a szerk.</i>)
Ők, többekkel együtt, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kidolgoztak egy modellt <u>az egyház társadalmi
tanítása </u>alapján. Ezzel az üzleti modellel befolyásolni tudják <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világ
üzleti gondolkodását</span>. </b></span>Amúgy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>főként a fenntartható fejlődés terén, a
környezetgazdaságtan terén, az ökológiai gazdálkodástan terén, rengeteg
közös elv van<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a mi elveink</span>kel. </b></span>Aki felelősen gondolkozik a Földről meg
az emberről, azt fogja mondani, hogy ezek jó elvek.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Amikor
ezt a képzést kitalálták, ha jól tudom, ott lebegtek a külföldi példák a
szemeik előtt. Római, navarrai, minnesotai, barcelonai képzéseket
találtam. Ez ott egyébként viszonylag új dolog vagy hosszabb múltra
tekint vissza?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha
úgy vesszük, kétezer éves múltra tekint vissza. Amikor Arisztotelész az
oikonomiáról beszélt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a krematisztiká</span>val szemben. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez utóbbi a
nyerészkedős-profitmaximalizáló logika</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az előbbi pedig a
szükségletkielégítő logika, amikor a ház népének a szükségleteit
elégítem ki és erőforrást allokálok.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>Nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az a célom, hogy minél nagyobb
nyereséget szerezzek bármilyen áron, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hanem hogy megvalósítsam a közjót,
ami az emberi boldogság egyéni és közösségi szinten egyaránt. </b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Ez akár megfeleltethető a Smith-Genovesi párosnak?</b></span></p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Smith <i>Az erkölcsi érzelmek elméletében</i> még az erényetikára alapoz. Második könyvében, <i>A nemzetek gazdagságában</i>
már megfogalmazza a haszonelvű közgazdaságtan alaptételeit, a
profitmaximalizálást, az önérdekkövetést. Ezek is benne vannak, de
ugyanakkor ebben a könyvében vannak erényetikai megfontolások is. De mi
azt szoktuk tanítani, hogy Smith olasz párja – szintén a 18. századból –
Antonio Genovesi katolikus pap, közgazdász, a nápolyi egyetem
tanszékvezető tanára. A Lezioni, vagyis az <i>Értekezések a kereskedelemről és a polgári gazdaságról</i>
című munkájában a civil gazdaság értékeiről beszél, amire mi is
támaszkodunk. Azt fogalmazza meg, hogy <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a gazdaság célja a köz-jóllét, és
ez végső soron az emberi boldogságot jelenti, az alanya pedig az
erényes ember. </b></span></u>Visszanyúlnak a görög értékekhez a reneszánsz-humanizmus
idején, az erényes ember így ismét előkerül a 15–18. század Itáliájában.
Utána<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, ebben a paradigmában jön a 19. században <u>az egyház társadalmi
tanítása, ami a katolikus egyház tanítása,</u> tehát szűk értelemben véve a
pápai enciklikák.</b></span></span><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Az
enciklikák mindig egy adott történelmi helyzetre koncentrálnak, de
sorra megfogalmazódnak bennük az általános alapelvek, mintegy vörös
fonálként. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mi az egyház társadalmi tanítására alapozott közgazdaságtant
tanítjuk, de tág értelemben az egyház társadalmi tanítása is
Arisztotelészen és Aquinói Szent Tamáson alapul. </b></span>Magyarországon az
egyház társadalmi tanítására alapozott közgazdaságtant<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a<b>z ALTERN-csoport
vezette be az 1990-es években</b>. </span>Én a kétezres évek elején csatlakoztam
hozzájuk, , az ő hatásukra kezdtem el a doktorimat írni, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>majd létrejött a
Sapientián a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) nevű
posztgraduális szak 2010-ben, majd három évvel később az emberközpontú
gazdaság szak a Corvinuson. </b></span></span></p><p> </p><div id="m_4100466182652179713gmail-attachment_96537" style="width:650px" class="m_4100466182652179713gmail-wp-caption m_4100466182652179713gmail-aligncenter"><img class="m_4100466182652179713gmail-wp-image-96537 m_4100466182652179713gmail-size-medium" src="https://forbes.hu/wp-content/uploads/2018/12/L1005611-640x426.jpg" alt="Baritz Sarolta Laura" style="margin-right:0px" width="188" height="125"><p class="m_4100466182652179713gmail-wp-caption-text">Fotó: Sebestyén László</p></div><p> </p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Említette a doktori disszertációját, amelynek fókuszában a gazdaság harmadik dimenziója áll.</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">A
disszertációm alapján írtam egy könyvet, aminek ugyanez a címe. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Én úgy
értelmezem,</b></span> h<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ogy a jelenlegi klasszikus közgazdaságtan, amelynek a
háttere a haszonelvű etika és az utilitarista filozófia, az egy
kétdimenziós teret ír le a világban. A materialista síkban mozog, az
anyagi javak síkján mozog.</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Mi e<span style="background-color:rgb(234,209,220)">z a két dimenzió?</span></b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez
egy sík. Az anyagi javak síkja.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Ha</span> eh<span style="background-color:rgb(255,242,204)">hez </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hozzáteszünk egy fölfelé
mutató harmadik dimenziót, az lesz az erkölcsi javaknak a dimenziója. Én
azt mondom, hogy a gazdaság akkor lesz teljes, ha az erkölcsi javak
bele vannak foglalva. </b></span>Hogy milyen módon, ehhez kell elmondanom <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Aquinói
Szent Tamás elvét az anyagi javakról. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ő azt mondja,</span> hogy három
értékcsoport, az úgynevezett „jó”-k különböztethetőek meg a világ
működésében.</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
egyik értékcsoport a hasznos javak. Ezek az anyagi javak és ezek nem
mások, mint eszközök.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Aztán van a gyönyörködtető jó, ami a kellemes,
örömteli dolgokat jelenti, amelyek a hedonista rendszerben maguk a
célok</b></span>. Aquinói Szent Tamásnál azonban <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ezeknek az a tulajdonságuk, hogy
kísérik</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a többi jót, </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>tehát nem</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>célok,</b></span> nem fő alkotórészek,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> hanem
kísérőjelenségek.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>A harmadik csoport a legfontosabb, ezek az erkölcsi
„jó”-k.</b></u><b> Ezek prioritást élveznek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">minden más érték</span> fölött.</b></span> Ugyanígy
gondolkozik a klasszikus görög filozófia is. Ők is azt mondják, hogy van
egy értékhierarchia a világ értékei között, ahol a legalsó szint az
anyagi javak és a legfelső szint az erkölcsi javak. De ha Max Scheler
materiális értéketikáját megnézzük, ugyanígy skálázza az értékeket. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ez
egy filozófiai egyetértés egyes filozófusok között, hogy létezik ez az
értékhierarchia.</b></span></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Az
én háromdimenziós modellemben is ezek az erkölcsi javak a célok
szintjén állnak és a materiális szint az alsó szinten áll és eszköz. A
tőkejavak, a profit, a pénz, a marketingstratégia, a pénzügyek, ezek
mind eszközök és arra eszközök, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy létrejöjjön az erkölcsi „jó”
szintje, ami magasabban áll.</b></span></span></span></p><blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Mint
például a bizalom, az egyetértés, az együttműködés, a kölcsönösség, a
közjó megvalósítása, tehát ezek az immateriális értékek.</span></b></span></p></blockquote><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Hogyha
ez a szemléletem, hogy az immateriális értékek, vagyis az erkölcsi
javak priorizálják az anyagi javakat, akkor tudok úgy gondolkozni<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">pénzügyek</span>ről, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az </span>csak akkor érvényes, ha az erkölcsi jó
meghatározza. Tehát a tisztességesség, az átláthatóság, a bizalom.</b></span>
Röviden ennyi az én disszertációm.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Előadásokat
tart, sokat publikál, járja a világot, de legalábbis az országot. Mit
csinálna másként az alternatív közgazdaságtan? <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ha döntéshozói helyzetben
lenne, hogyan kezdené megváltoztatn<span style="background-color:rgb(234,209,220)">i a jelenlegi rendszert, ami egy
globális rendszer, ami egy beágyazott rendszer</span>?</span></b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Az
embernél kezdeném, most halál komolyan. Először olyan felsővezetői
találkozókat tartanék, ahol az ember először önmagával kell, hogy
szembenézzen. Először az ember saját maga kell hogy tisztázza a maga
értékrendjét, a maga prioritásait és azt, hogy mit miért csinál.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy
ilyen öntisztázó folyamatra van szükség</b></span>, mert ha az embernek nincs egy
normál, élhető értékrendje, ami egy erkölcsi értékrend, addig nem tud
rendszereket sem alkotni. És<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az emberi értékrendre épül a rendszer.
</b></span>Tehát először az emberhez nyúlnék. <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Tréningeket tartanék, lelki
gyakorlatokat tartanék. <i>(Nevet.) </i></b></span></u></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor
ez megvan, tisztáztuk a célokat</b></span>, odavéve<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a fenntarthatósági célokat, a
Föld jövőjét, az egész globális klímaváltozást, </b><b>tehát minden
problematikát,</b></span> ami most jelenleg az emberiséget foglalkoztatja, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ha
megvan ez az egyéni tisztázás, akkor kezdenék el rendszereket építeni.
Akkor kezdenék menedzselni és struktúrákat változtatni</b></span>.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Most
úgy tűnik, ha az ember körbenéz, hogy a rendszerek adottak, sőt egyre
bebetonozottabbak, de az egyének szintjén mintha mégse lenne minden
rendben.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Gyakran találkozik felsővezetőkkel?</span></b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Ez
az én reményem. A doktori disszertációmban készítettem egy kérdőíves
kutatást, amit SPSS matematikai-statisztikai rendszerrel dolgoztam fel,
és az többek közözött kiadott klaszterelemzést, főfaktorelemzést, meg
korrelációs táblát. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Matematikai alapon megvilágítást kapott az, hogy az
az ember, akinek a belső motivációja erős –, vagyis nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a pénz, a
hatalom és a siker </span>motiválja – képes megváltoztatni<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a struktúrát.</span> </b><b>A
belső motiváció az, ami tanulásra, változtatásra, kiteljesedésre
ösztönöz, tehát sokkal markánsabb ösztönző rendszer, mint</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a külső
motivációk, mint pénz, hatalom, siker.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ez matematikailag kijött.</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">De
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> kijött az is, hogy az ember belső motivációja a jóra hajlik.</b></span> A belső
motiváció változója erős korrelációt mutatott a nem anyagiasság felé, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
élet céljának megfogalmazási képessége felé, az erényesség felé. Tehát
kijött a jó ember képe, amit Aquinói Szent Tamás a természettörvényben
megfogalmaz. </b></span>A mintám egy pilot teszt volt, tehát nem több tízezres
reprezentatív minta, de azon az ötszáz kérdőíves mintán ez egy releváns,
értékelhető eredmény. Nekem is az a reményem és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az empirikus
tapasztalatom az országjárásom kapcsán, hogy igenis az ember elsőbbséget
élvez a struktúrához képest, és tud változtatni. Akkor lesz erős, <b>ha
ezek az emberek egymásra találnak, akik akarnak változtatni.</b></span> Igen, a
struktúra be van betonozva, de a struktúrát meg lehet változtatni. Ez az
én matematikai kutatási tapasztalatom és az empirikus tapasztalatom is.</span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Van
még egy nagyon kedves teóriám, a természettörvény, ami a sztoikusoknál
kezdődött a görög filozófiában és Aquinói Szent Tamás fogalmazta meg.</span></b></span></p><blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Nagyon röviden: <u>az embernek a legelső hajlama a jóra való</u>.</span></b></span></p></blockquote><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>És
ugyanilyen elsődleges belső hajlama van a társas létre, meg az
igazságkeresésre, meg az élet továbbadására és fenntartására. </b></span>Tehát hogy
az ember elsődleges hajlama a jóra való, ez nekem egy kulcstényező. És
arra gondolok, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> azok, akik most <span style="background-color:rgb(234,209,220)">eltérnek </span>ettől <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a jó</span>tól, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a jóra való
elsődleges hajlam potenciálként van meg bennük</b></span>. És ezért is <span style="background-color:rgb(255,242,204)">gondolom,
hogy ha olyan szituációba kerülnek, ahol szembe kell nézni magukkal,
akkor lehet, hogy ők is változóképesek. </span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Ha
már szó esett Aquinói Szent Tamásról, az ő pénzhez való viszonya a
műveiben végtelen racionális. Amit ő ír a pénzről, az egy józan
fölfogás. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Mi a helyzet a kamattal, a profittal? Eszembe jutnak az iszlám
bankok is, akik kamatot nem kérhetnek, de a befektetéseiket
realizálják, csak ezeket például szerencsejátékba nem fektethetik. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mit
gondol az egyház a kamatról, a profitról?</span></b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">A
legeslegelső kijelentés, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a pénz is<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> jó,</span> meg a kamat is<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> jó</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span> Ahogy
Aquinói Szent Tamás beszél jókról, ami értéket jelent, ő <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az anyagi
javakat is jónak mondja, amennyiben eszközök.</b></span> A<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> pénzt is jónak mondja,
amennyiben eszköz.</b></span> Ő a <i>Summa Theologiae</i> második részének
második részében értekezik a pénzről, kamatról. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A profitról</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>azt mondja</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
hogy amennyiben erényes dolgot segít elő, </b></span>márpedig nem kételkedhetünk
abban, hogy a profit erényes dolgot segít elő, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>annyiban jónak mondjuk és
hasznosnak.</b></span> Ezt a gondolatot Firenzei Szent Antonin viszi tovább, aki a
15. században élt, hogy ha végül is az erényes tettek az örök életet
segítik elő és a profit az erényes tettet segíti elő, akkor<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a profit </span>
elősegítheti az örök életet. </b></span><i>(Nevet.)</i></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Azért szerencsére ezt önök is humorral kezelik!</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Igen,
ezzel szoktam viccelődni én is. A profitról azt mondja, hogy amennyiben
jó dolgot segít elő eszközként, annyiban jó. Ezt ma is így valljuk: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ha a
profit eszköz és értéket teremt, akkor jó. Ezért én hozzáteszem, hogy
nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> maximalizálni,</span> hanem optimalizálni kell.</b></span></span></p><blockquote><p><u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">És amit maximalizálni kell, az a közjó.</span></b></span></u></p></blockquote><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Megnézem,
hogy hol az a profitoptimum, amivel el tudom érni a közjó maximumát. A
pénzről is azt mondja, hogy amennyiben eszköz, jó, de<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> amennyiben az
ember a pénzzel és a profittal a nyereségét akarja növelni és a
kapzsiság meg a mohóság motiválja, annyiban „turpitudo” -nak mondja, ez
latinul körmönfontságot, ravaszságot, aljasságot, csúfságot jelent.</b></span></span></p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Vagyis turpisság.</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Igen.
Ennyiben nem elfogadható. <span style="background-color:rgb(241,194,50)"><b>Tehát Aquinói Szent Tamásnál már jelentkezik a
gazdaság kétféle felfogása. A kamat felfogása még nem egészen kiérett. A
13. században – ugye Tamás az 1260-as évek végén, 1270-es évek elején
írta a Summát – ő még <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az uzsorás bankokat </span>látta.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A kamat</span>ról annyit
látott, hogy a nyerészkedésnek az eszköze</b></span>. Neki a pénzszemlélete még
legalista, mint Platóné. Ők azt mondják, Tamás is és Platón is, hogy a
pénz az csak egy jel. Ami nincsen, arra nem szedhetek kamatot, mert
akkor egy igazságtalanság jön létre a cserében. A kamatot még elítéli,
mert az uzsorára alapoz.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
kamat</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> akkor kezd legalizálódni az egyház tanításában, amikor a 15.
században létrejönnek a ferences népbankok, vagyis jelzálogkölcsönzők, a
Monti di piéták, ami annyit jelent: a Kegyesség hegye</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ezek a népbankok
a szegényeknek adnak kölcsön, tehát nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nyerészkedés miat</b></span>t, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hanem a
szegények segítése miatt és mérsékelt kamatra. Itt megvan az erényesség
megint, hogy mérsékelt kamat a szegényeknek. Ezzel egy más banki
struktúra jön létre, mint a pénzből még több pénzt képletre működők.</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Ennek a kontinuitásának tekinthetők a közösségi bankok vagy a szociális bankok?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Én
azt mondom, hogy igen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Vannak etikus bankok. </b></span>Egy hallgatói csoport
például vizsgálta a Magnet Bankot és azt találták, hogy nagyon hasonló
elvek alapján működik nálunk. Náluk is átlátható a profittermelés,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
átlátható a befektetői hálózatuk, hogy mit csinálnak a pénzzel.</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ezek
a bankok egyre inkább terjednek,</span> a vállalatok CSR-programokat
indítanak, a fair trade is terjed a világban. Azt hiszem, ez nem csak
egy logó. Vagy ott az Yves Rocher, aki fákat ültet a profitja egy
részéből. Ez minek köszönhető?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
globális klímaváltozásnak</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>és a környezeti problémáknak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ez a pozitív
hozadéka. Az emberek elkezdenek gondolkozni és kijön az emberből a jó. </b></span>
Amit mondtam a természettörvényről, az itt megtapasztalható. Egy csomó,
nem is feltétlen istenhívő, csak ember, akiből az jön ki, hogy segíteni
akar. Én is ilyen megdöbbentően jó példákat találok magam körül nagyon
sok helyen. </span></p><p> </p><div id="m_4100466182652179713gmail-attachment_96541" style="width:650px" class="m_4100466182652179713gmail-wp-caption m_4100466182652179713gmail-aligncenter"><img class="m_4100466182652179713gmail-wp-image-96541 m_4100466182652179713gmail-size-medium" src="https://forbes.hu/wp-content/uploads/2018/12/L1005696-640x426.jpg" alt="Baritz Sarolta Laura" style="margin-right:0px" width="188" height="125"><p class="m_4100466182652179713gmail-wp-caption-text">Fotó: Sebestyén László</p></div><p> </p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Ezért is írt a Felelősségünk a teremtett világ jövőjéért című munkába. V<span style="background-color:rgb(255,242,204)">an az egyháznak valamilyen típusú</span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> iránymutatása a környezet megóvásáról? Van ebben a témában diskurzus?</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Van! Ferenc pápa legutolsó enciklikája, a <i>Laudato si</i>,
csak erről, a környezet védelméről szól és ennek kapcsán egy csomó
mozgalom fakadt. De a protestáns egyházakban is van, csak nem kap túl
nagy publicitást, </b></span>sem a katolikus, sem a többi keresztény egyház
tevékenysége a teremtésvédelem területén.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Ha
már protestáns egyházak. Amikor lapozgattam a munkáikat, nekem fájóan
hiányzott Max Weber neve a hivatkozások között, aki a vallásszociológia
egyik megalapítója és a világ fejlődését alapvetően a keleti és a
nyugati világ vallásainak különbségéből magyarázza vagy írja le. Ma, ha
elfogadjuk azt az egyszerűsítő képletet, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nyugati világ egyre
szekularizáltabb – és akkor itt bejön a képbe Spengler is, hogy a nyugat
alkonya magyarázható-e ezzel</span> – és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keleti világ egyre vallásosabb,
</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">magyarázható-e a gazdaságok sebességének különbsége is ezzel a képlettel
a globális gazdasági térben? Van-e itt a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">vallásnak</span> szerepe? </span></b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Ez jó kérdés.</span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Azért
is kérdezem, mert az egyetemes, vagyis katolikus egyház tanításáról
beszélnek, de ez azért cizelláltabb. Fel lehet-e tenni úgy a kérdést,
hogy a déli és az északi országok közötti különbségét magyarázza-e a
vallás? Ha Európát nézzük, az inkább protestáns északi országokban és a
döntően katolikus déli országokban azért látni ezeket a nyomokat. Ha
Olaszországot nézem, a családi gazdaságok, a kézműipar, az északi
államoknál talán a szolidaritás, mint a szociális piacgazdaság egyik
alapja meghatározó. Röviden: meghatározó-e a vallás ma abban, ahogy a
gazdaságról gondolkozunk?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Az
angolszász gondolkozás egész más, mint a latin országok gondolkozása. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
Az angolszász gondolkozás hozta létre az utilitarista gazdaságtant, de
ez megint nagyon leegyszerűsítő. Max Weber szerint a protestáns etika
az, ami létrehozta a kapitalizmust. Ez</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> fajult el egészen a neoklasszikus
szélsőséges gazdasági gondolkozásig. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amíg a latin gondolkozás, a
katolikus gondolkozás, így van, ahogy mondja, megmaradt inkább a családi
gazdaságoknál, a civil gazdaság alapú közgazdaságnál, ahol az egyén
értékrendje markánsabban tud megnyilvánulni a gazdasági életben.</b></span></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><b>Tud mondani egy példát?</b></span></p><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Ez
nem vállalkozás, egy konkrét példa. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gyulaj egy kis falu, ami <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
tönkremenetel szélén volt</span>, az ország déli részén. Nagyon szép sztori.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">Munkanélküliség volt, éheztek, iskola tönkrement.</span> Került oda egy új
polgármester és volt néhány falubeli, akinek fontos volt a tradíció, és a
szülei, meg a nagyszülei, meg az ősei. Elkezdtek dolgozni, kinyitották
az iskolát, a polgármester szerzett valami pénzt. Szép lassan, apránként haladtak.</b></span></span></p><blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)">Nem csodák voltak, nem sok pénz kellett hozzá, hanem <u>egyszerűen az emberi tetterő. Az, amit én belső motivációnak mondtam.</u></span></b></span></p></blockquote><p><span style="font-size:12pt;color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kitartottak
a cél mellett és csinálták. Ennyi elég volt, hogy utána rendbe jöjjön a
falu és megint egy virágzó hely legyen. Ez megint az én teóriám, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">hogy
az emberen múlik </span></span>minden. Nem minden. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az elsődleges az ember, de a
struktúra visszahat. </b></span>Van a struktúrának visszahatása, de az csak
visszahatás és nem elsődleges hatás.</span></p><div style="width:100%;text-align:left"><div class="m_4100466182652179713gmail-fb-like m_4100466182652179713gmail-fb_iframe_widget" style="width:220px;overflow:hidden"><span style="vertical-align:bottom;width:71px;height:64px"></span></div></div>
</div>