<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div class="en-article-header"><span class="en-article-header-column"> </span>
<span class="en-article-header-email">
</span>
<span class="en-article-header-fb">
</span>
</div>
<div class="en-article-dates">
<span class="en-article-dates-main">2018. december 10. hétfő 08:00</span>
</div>
<div class="et_main_title">
<h1>Bajnai tálalja az új Soros-tervet</h1>
</div>
<div class="en-article-subtitle"><a href="https://magyaridok.hu/velemeny/bajnai-talalja-az-uj-soros-tervet-3749711/?fbclid=IwAR34oqXmSAGW6R_wXIRhy8GrdZ-fxwcO9Is_M7Kq5Hic3y6wXXEc_SIhYtU">https://magyaridok.hu/velemeny/bajnai-talalja-az-uj-soros-tervet-3749711/?fbclid=IwAR34oqXmSAGW6R_wXIRhy8GrdZ-fxwcO9Is_M7Kq5Hic3y6wXXEc_SIhYtU</a><br>
</div><div class="en-article-subtitle">Elkötelezett uniós bevándorláspárti dokumentum vár mielőbbi hatálybalépésre </div>
<div class="gmail-articleSourceAndAuthor">
<div class="gmail-authorContainer gmail-fullBox gmail-col-sm">
<div class="en-article-author">
Fűrész Gábor </div>
</div>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix">
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:24px"></span></div>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Bajnai Gordon volt magyar miniszterelnök mutatta be néhány
nappal ezelőtt itthon azt a tervet, amit a New Pact for Europe nevű
projekt részeként, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
német Bertelsmann Alapítvány és néhány hazánkban kevésbé ismert
nemzetközi szervezet készített</b></span> 2017 novemberében, a brüsszeli bürokrácia
és az európai politikai elit kiválasztott képviselőivel
együttműködésben.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A projekt, ahogy a nevében is szerepel, új paktumot kínál az uniós
elitnek és a tagállamoknak </b></span>az elmúlt évtizedek válságainak (2008-as nagy
gazdasági válság, migrációs válság, terrorizmus), azok
következményeinek kezelésében, különös tekintettel az „autoriter
populizmus politikai kockázataira”.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A terv elképzelései négy pilléren állnak: 1. az EU gazdasági
integrációjának folytatása, 2. a migráció szabályozása, 3. Európa
védelmi képességeinek fejlesztése és végül a már hivatkozott, 4.
„populista veszély” elleni fellépés.</b></span><br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha az első három megállapítást tekintjük,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>akár egy jobboldali programról is lehetne szó.</b></span></p>
<p>Ez a hasonlóság azonban csak addig tart<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, amíg át nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>olvassuk az
egyes témakörök részletei</b></span>t. A gazdasági javaslatok tehát a megkezdett
uniós gazdasági integráció folytatásáról szólnak, így az eurózóna
erősítéséről, a közös piac, benne a tőke szabad mozgásának fokozott
biztosításáról, a bankrendszer védelméről, a nemzetállamok költségvetési
folyamatainak szigorúbb ellenőrzéséről és néhány nemzetek feletti
javaslatról (a jövőben nagy eséllyel visszatérő, ciklikus világgazdasági
válságra tekintettel).</p>
<p>Ezek a javaslatok észszerűek, ha az unió gazdasági jövőjét a
globalizáció uralkodó (nevezzük neoliberális) elveinek és folyamatainak
keretei között képzeljük el, még kevesebb nemzetállami kontrollal, még
több nemzetek feletti szabályzóval, plusz némi kompenzációval a
„vesztesek” irányába. Ennek a (még több integrációt javasló) modellnek
azonban léteznek észszerű, nemzetállami központú gazdasági alternatívái,
amelyeket gyakorlatilag nem tárgyal a dokumentum, pontosabban egy
könnyed mozdulattal protekcionistának és nacionalistának minősíti
azokat.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A dokumentum igazán izgalmas része azonban a migrációval kapcsolatos.</b></span>
Ebben a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, illetve az
általa felkért szakértők és partnerek lényegében továbbgondolják
mindazt, amit eddig képviseltek a bevándorlás kezelésének kérdésében. A
következő javaslatokkal állnak elő a „kiegyensúlyozott humán mobilitási
stratégiának” keresztelt fejezetben:</p>
<ul><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az unió hozzon létre állandó betelepítési mechanizmust Afrikából és a Közel-Keletről.</b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Teremtse meg a gazdasági bevándorlók számára is a szabályzott
belépés feltételeit, például egy „kék kártya” rendszerrel (hasonlóan az
amerikai zöld kártyához).</b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hozzon létre az unión belül állandó áttelepítési mechanizmust (korábban kötelező kvótának nevezett program).</b></span></li><li>Egyenlítse ki a menekültstátus megadásának arányait a tagállamok
között, azaz <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>minden tagállam körülbelül azonos arányban legyen kénytelen
elismerni a kérelmezők menekültstátusát.</b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ösztönözze az önkormányzatokat a migránsok befogadására és ellátására.</b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hozzon létre uniós migránsbefogadó központokat a közép- és kelet-európai országokban.</b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Tájékoztassa a bevándorlókat a befogadás uniós lehetőségeiről.</b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Kérjen szolidaritási hozzájárulást azon országoktól, akik nem akarnak bevándorlókat befogadni.</b></span></li></ul>
<p>A bevándorlás miatt aggódók számára a terv mindössze annyit javasol,
hogy a nemzetállamok gyorsítsák fel a például bűnelkövetés miatt
elutasított menedékkérelemmel rendelkezők kitoloncolását, illetve
tegyenek többet a terrorizmus elleni harcban (védelmi erőfeszítések
fejezet). A terv sokat hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak az általuk
„védelmező Európának” nevezett koncepció mellett kell elköteleznie magát
többek között a bevándorlók emberi jogai kérdésében, és elkerülnie
Európa „zárt erőddé válásának” csapdáját.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A dokumentum a migrációt nemcsak elkerülhetetlen folyamatnak, de
lehetőségnek is látja. Úgy vélik, az európai népesség öregedése csak
ezzel az eszközzel mérsékelhető.</b></span> Megismétlik azt a sehol nem igazolt
állítást, hogy a bevándorlás gazdasági növekedést eredményez a befogadó
országban.</p>
<p>Maga a terv sem tesz kísérletet az állítás bármiféle közgazdasági
igazolására. A dokumentum ezért a migráció támogatása mellett leginkább
morális érveket sorakoztat fel, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>különösen sokat emlegeti a
szolidaritást. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az egyes államok adófizető polgárai irányába mutatott
bármiféle morális, jogi, alkotmányos kötelesség</span>ről azonban nem esik szó.</b></span></p>
<blockquote><p>Nehezen érthető, hogy miközben úgy vélik, az aggódó
állampolgárokat a jelenleginél nagyobb mértékben kellene „bevonni az
unió döntéshozó folyamataiba<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>”, mégsem javasolják, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> népszavazásokkal
döntsünk</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> ezekben a súlyos, generációk életét hosszú távon meghatározó
kérdések</span>ben. </b></span>Ennél demokratikusabb megoldást pedig nehéz lenne
elképzelni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A migráció és terrorizmus miatti aggodalom a terv
álláspontja szerint elsősorban az „autoriter populisták” kezére játszik.</b></span></p></blockquote>
<p>A New Pact végig szívesen beszél metaforákban. A válságokat (a
gazdasági válságot, a migrációs krízist) viharokhoz hasonlítja, amelyek
„járulékos károkat” okoznak. A collateral damage fogalma az 1990-es
években lett népszerű az Egyesült Államok humanitárius katonai
beavatkozásai kapcsán, ott azokra a helyzetekre értették, amikor egy
bombázásnak civil áldozatai is voltak. Ha így fogjuk fel, valóban semmit
sem tehetünk, csak várhatjuk a következő krízis pusztítását, esetleg
készülhetünk a kármentésre.</p>
<p>A populizmus nemcsak zárt határokat, de „zárt gondolkodást” is
eredményez. E gondolatmenet regresszív természetét éppen a „populizmus”
az európai elitben és a főáramú médiában közkedvelt fogalma igazolja. A
populizmus, nem véletlenül, lazán definiált, pejoratív fogalom.
Politológiai, leíró eszközként nem is használható, sokkal inkább része a
mindennapos politikai minősítgetéseknek. A Soros-dokumentum
populistaként nevezi meg az olasz Matteo Salvinit, a francia Le Pent,
Orbán Viktort, Erdogant, a holland Geert Wilderst stb. Mindenkit, aki a
nemzetállamok önrendelkezésének kiterjesztése mellett érvel, különösen a
bevándorlás vonatkozásában.</p>
<p>Miközben a dokumentum a populistákat azzal vádolja, hogy egyszerű
szembenálló fogalompárokra redukálják az amúgy komplex világot (elitek
versus a nép), a New Pact terv maga is ezt teszi, hiszen a „populisták” a
szöveg szerint egy egységes nacionalista, protekcionista, intoleráns,
xenofób, globalizációellenes csoportot alkotnak, akik nem támogatják a
migrációt, a kulturális diverzitást, a nyitott határokat és a nyílt
társadalmat. A populisták „komplex kérdésekre szimpla válaszokat adnak” –
akárcsak maga a dokumentum.</p>
<blockquote><p>Nehéz nem észrevenni, hogy a populizmus fogalma nem más,
mint a politika természetes, de nyíltan soha be nem vallott retorikai
jellemzőinek (például az ellenségképzés megszokott nyelvi folyamatainak)
egyfajta projekciója, szimbolikus kihelyezése. A populistákban minden
megvan, ami rossz a politikában és amit saját esetünkben mindig
letagadunk.</p></blockquote>
<p>A populizmus veszélyében még egy fontos toposz van jelen: a néptől,
azaz lényegében a demokráciától való félelem. A populisták
„kihasználják” az emberek félelmeit, szorongásait, gazdasági
frusztrációját stb. A nép pedig követi őket, mert így kiélheti saját
„alantas” ösztöneit. Ez az a helyzet, amikor a „demokrácia félresiklik”.
Ezért nem találunk a látszólag több demokráciát javasló szövegben
konkrét utalást a népszavazásokra. A népszavazás az „ostoba, zárt
gondolkodású” nép kezében veszélyes eszköz.</p>
<p>Nem arról van szó, hogy ne lennének Európában (is) olyan radikális
pártok, amelyek valóban rasszisták, antiszemiták stb. A populista
veszély fogalmát azonban sokkal inkább arra használják, hogy
diszkreditálják vele mindazokat, akik egyszerűen a józan ész és az
erkölcsi elköteleződés talaján állva javasolják a nemzeti önrendelkezés
erősítését vagy a migráció szigorúbb szabályozását /korlátozását.</p>
<p>A New Pact for Europe terve a brüsszeli elit macronizációjának jele.
Szatirikusan fogalmazva: mindez a megszokott neoliberális gyakorlat
folytatását jelenti, a gendersemleges vécék politikájával kiegészítve.
Ez az az emberarcú berendezkedés, amely a megszorítások mellé csomagol
némi empátiát is. A néppel szemben a pszichiáter szerepét veszi fel:
értem a félelmeidet, megértem a kétségbeesésed, bár ennél többet nem
tehetek, hiszen a csapások elkerülhetetlenek, a válságok viharai a
járulékos károk révén növelik a jövedelmi egyenlőtlenségeket, a
társadalmi feszültségeket vagy a terrorizmust.</p>
<p>A macronizmus szerint az igazi veszélyt azok a populisták jelentik
Európára, akik a nemzetállamokat erősítenék meg, akik védenék a
határokat vagy szigorúan szabályoznák a bevándorlást.</p>
<p>Nos, hogy a macronizmus vagy a patrióta nemzetek jelentik-e az igazi veszélyt Európára, döntse el mindenki maga.</p>
<p><em>A szerző szociológus</em></p></div>
</div></div>