<div>Kedves Mőci és listatagok!</div>

<div> </div>

<div>Közkívánatra írok Friedrich Istvánról és érdekes életpályájáról. Mérnök és gyáros volt, emellett válogatott focista, aki a Függetlenségi és 48-as pártban kezdett el politizálni - Károlyi mellett. Együtt voltak Franciaországban 1914-ben, ahol a háború kitörése után internálták egy rövid időre, majd hazajöhetett.</div>

<div> </div>

<div>Továbbra is Károlyi mellett volt, annyira, hogy állítólag 2018 okt. 28-án ő adta ki a jelszót a tömegnek, hogy "Menjünk Budára!" József főherceg palotájához (Lánchídi csata).</div>

<div> </div>

<div>Október 31-én hadügyminisztériumi államtitkár lett, és Linder Bélával ellentétbe került. Friedrich a leszerelést a K:U:K. hadvezetés tervezete szerint az utolsó 5 évfolyam (1896) fegyverben tartásával szervezte meg, melyek elvben 300 ezres haderőt jelentettek volna. Linder ezért 6 nap után lemondott.</div>

<div> </div>

<div>A közigazgatás szétesett, így a legtöbb alakulatnál ez nem működött. Pl. Kolozsváron az állomány 4%-a, összesen 2000 főnyi katonaságot sikerült felállítani - nekik kellett volna egész Erdélyt megvédeni.</div>

<div> </div>

<div>A Tanácsköztársaság alatt barátjával, Csilléry András fogorvossal együtt megalakították a "Fehér Ház" nevű titkos ellenforradalmi szervezetet.</div>

<div> </div>

<div>A Tanácsköztársaság nélkülük is megbukott. 1919 augusztus 1-én jobboldali szakszervezeti vezetőkből álló Peidl kormány került hatalomra, mely rohamléptekkel elkezdte visszacsinálni a Tanácsköztársaság intézkedéseit. Augusztus 2-i kiáltványuk: „Kishitűségre nincsen okunk— mondja a felhívás. - Erősen tartjuk a tiszai frontot." -volt - ami azonban összeomlott.<!--EndFragment--></div>

<div> </div>

<div>Koalíciós kormányt akartak felállítani, bevonva a kisgazdákat és a polgári pártokat, de augusztus 5-én a románok bevonultak Másnap Friedrich, Csilléry és társaik eltávolították a várban székelő kormányt, és gyakorlatilag Friedrich kinevezte magát miniszterelnöknek - melyhez a román megszállók legalábbis passzív támogatása kellett.</div>

<div> </div>

<div>Friedrich István Pestre hívta József főherceget, akit elismert kormányzónak, ő pedig kinevezte Friedrichet miniszterelnöknek.</div>

<div> </div>

<div>József fhcg. közben Horthyt kinevezte a Nemzeti Hadsereg fővezérének, de ők nem ismerték el a Friedrich kormány utasítási jogát. </div>

<div> </div>

<div>József fhcg. lemondott az antant nyomására aug. 24-én. Friedrich ezután államfőnek is tekintette magát.</div>

<div> </div>

<div>Friedrich - jellemzően nagybirtokosokból álló kerületi (több megyét összefogó) kormánybiztosokat nevezett ki, Horthy viszont kerületi parancsnokokat - nem a minisztérium.. A Dunántúlon ténylegesen Horthy volt az úr, <!--StartFragment-->ő és vezérkari főnöke rendszeresen részt vettek a minisztertanács ülésein. <!--EndFragment--></div>

<div> </div>

<div>Horthy nov. 16-án vonult be a fővárosba hivatalosan Friedrich fogadta őt a parlament lépcsőjénél.</div>

<div> </div>

<div>Friedrich 24-én lemondott, az új Huszár-kormányban hadügymin. lett. (Azt akarta, hogy ő, mint államfő nevezhesse ki az új kormányt)</div>

<div> </div>

<div>Később MLSZ elnök lett, futballbíró és képviselő 1939-ig.</div>

<div> </div>

<div>A Tisza-gyilkosságban való érintettségéről majd később írok..</div>

<div> </div>

<div> </div>