<div dir="ltr">
<div class="gmail-maincontent8"> <span class="gmail-high-lite">November 4. nemzeti
gyásznap Magyarországon, amikor<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az 1956-os forradalom és szabadságharc</b></span>
l<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>everésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulójá</b></span>n <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
áldozatokra emlékezünk</b></span>.</span><div style="width:100%;text-align:center;margin-top:20px"><div class="gmail-AdW"><div id="gmail-zone3604099" class="gmail-goAdverticum gmail-goa-embedded"><div>
</div></div></div></div> <div id="gmail-st"><p>1956. október 23-án békés
tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom
bontakozott ki <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra
és a szovjet megszállás<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellen. </b></span>A forradalom a Magyarországon tartózkodó
szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott –
írja a <em><a href="https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/11/02/nemzeti-gyasznap" target="_blank">hirado.hu</a></em>.</p> <p> </p> <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Sorsát</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal
az</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>után, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította
Magyarország semlegességét, és felmondta</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Varsói Szerződést.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve
folyamatosan érkeztek szovjet csapatok </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarország</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ra.</b></span></p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1956.
november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg
általános támadást indított</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb
katonai létesítmények</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ellen.</b></span> A<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és
kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot.</b></span></p> <div class="gmail-img-wrap" style=""><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/056371bc1a96eee775043235559993fb704611a9/5a48fbd67874299c9e055a89d2e2547ed2964653.jpg" class="gmail-lightbox" title="" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2016-05-07/6e935762e4bcd6713c4ec354686547e4/760x0.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="135"></a></div> <p>Öt
óra 5 perckor az ungvári rádió által sugárzott közleményben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Apró Antal,
Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc volt miniszterek, akik
november elsején a Szovjetunióba távoztak, bejelentették, hogy minden </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
kapcsolat</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ot megszakítottak</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a Nagy Imre-kormánn<span style="background-color:rgb(234,209,220)">yal, </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyben kezdeményezték
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János
vezetésével.</b></span></p> <div class="gmail-text-frame"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nagy Imre</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>drámai beszéde</b></span></div> <p>Öt
óra 20 perckor elhangzott Nagy Imre rövid, drámai hangú rádióbeszéde,
amelyet többször megismételtek, és valamennyi világnyelven sugároztak:
„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának
elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk
ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes
magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt
közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”</p> <p>Nyolc óra 7
perckor megszakadt a Szabad Kossuth Rádió adása, rövidhullámon a
Himnuszt és a Szózatot sugározták váltakozva. Miután Soldatic jugoszláv
nagykövet a hajnali órákban arról tájékoztatta Szántó Zoltán
államminisztert, hogy a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy
Imrének és társainak, 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre
érkezett Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György és
Szántó Zoltán. A követségen 43-an kaptak menedékjogot. Mindszenty József
bíboros az amerikai követségen kapott menedékjogot.</p> <p>Bibó István,
a törvényes magyar kormánynak az Országgyűlés épületében maradt
egyetlen képviselője kiáltványt adott ki. Ebben leszögezte, hogy
Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, és
visszautasította azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy
antikommunista irányzatú lett volna.</p> <p>Felszólította a magyar
népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított
bábkormányt ne ismerje el, vele szemben a passzív ellenállás összes
fegyverével éljen.</p> <div class="gmail-text-frame"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Gyorsan elfoglalták</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a kulcsfontosságú minisztériumokat</b></span></div> <p>A
nap folyamán a szovjet csapatok – helyenként fegyveres harc után – a
Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Budapesten a
felkelő csoportok felvették a harcot. A szovjet csapatok délig
elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a
Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Vidéken több helyen komoly ellenállás
bontakozott ki. Kádár János és Münnich Ferenc szovjet kísérettel
Szolnokra repült.</p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Soldatic jugoszláv nagykövet közvetítette Tito
jugoszláv elnök <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nagy Imrének és társai</span>nak címzett üzenetét, hogy
ismerjék el a Kádár-kormányt, amit</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ők egyhangúlag
elutasítottak</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Eisenhower amerikai elnök tiltakozott<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a szovjet
intervenció</span> ellen.</b></span></p> <div class="gmail-text-frame">Az ENSZ előtt a magyar-ügy</div> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>New
Yorkban a Biztonsági Tanács ülésén</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Szovjetunió megvétózta</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az amerikai
határozati javaslatot, amely</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a szovjet csapatok </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kivonására szólított
fel. </b><b>Délután a rendkívüli közgyűlés elfogadta a bővített amerikai
javaslatot, amely arra is felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy jelöljön ki
bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Kádár-kormány
táviratban kérte az ENSZ főtitkárától “<span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magyar kérdés”</span> levételét a
napirendről.</b></span></p> <p>A harcok november 4-én a fővárosban 135 áldozatot
követeltek. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és
január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045)
emberéletet követeltek, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek
meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet
hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek.</p> <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
forradalomban való részvételért</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kivégzettek száma (az eltérő adatokat
közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
forradalom vezetői<span style="background-color:rgb(234,209,220)">t:</span></b></span> Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi
minisztert, Gimes Miklós újságírót. Szilágyi József, Nagy Imre személyi
titkárának ügyét <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elkülönítették,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> őt </span>1958 áprilisában végezték ki, </b></span>
Losonczy Géza államminiszter a per tárgyalása előtt máig tisztázatlan
körülmények között halt meg a börtönben.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A megtorlás részeként ezreket
ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.</b></span></p> <div class="gmail-text-frame">2013 óta gyásznap november 4-e</div> <p>November
4-én hosszú évek óta megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezt a napot </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá
nyilvánította. </b></span>Nemzeti gyász esetén Magyarország lobogóját az Országház
előtt ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással felvonják,
majd félárbócra eresztik.</p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A törvényben meghatározott
középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni,
lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót
félárbócra kell ereszteni. Az iskolákban tanóra vagy külön
diákrendezvény keretében kell méltó módon megemlékezést tartani. A
nyilvános szórakozóhelyeken a zene- és műsorszolgáltatás – a nemzeti
gyászt kihirdető rendeletben foglaltak szerint – korlátozható.</b></span></p> </div></div>
</div>