<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div id="gmail-main-content"><div class="gmail-container"><div id="gmail-content-area" class="gmail-clearfix"><div id="gmail-left-area"><div class="et_main_title">
<h1>Szétválik a magán- és az állami egészségügy</h1>
</div>
<div class="en-article-subtitle">
Kásler Miklós: Létrehozzuk a Magyarságkutató Intézetet <br></div><div class="en-article-subtitle"><br></div><div class="en-article-subtitle"><a href="https://magyaridok.hu/belfold/szetvalik-a-magan-es-az-allami-egeszsegugy-3564611/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201810">https://magyaridok.hu/belfold/szetvalik-a-magan-es-az-allami-egeszsegugy-3564611/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201810</a></div><div class="en-article-subtitle"><br></div>
<div class="gmail-articleSourceAndAuthor">
<div class="gmail-authorContainer gmail-fullBox gmail-col-sm">
<div class="en-article-author">
Haiman Éva–Kis Ferenc <br></div><div class="en-article-author"><br></div>
</div>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix">
<div class="en-article-lead">
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Kidolgozta a magán- és az állami ellátás szétválasztását célzó
első javaslatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma</b></span> – erről a tárca
első embere beszélt a Magyar Időknek adott interjúban. Kásler Miklós
elmondta azt is: rövid időn belül a kormány asztalára kerül<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a javaslat,
amelynek célja, hogy a betegeknek az ország egyetlen sürgősségi
osztályán se kelljen órákat várakozniuk.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kabinet hamarosan
megtárgyalhatja a Magyarságkutató Intézet létrehozásáról szóló
javaslatot is</b></span>.
</div>
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:24px"></span></div>
</div>
<p><strong>– A legutóbbi kötcsei találkozón az egészségügyre és a
kulturális területre utalva a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ön
két igen kemény fába vágta a fejszéjét, ami könnyen beszorulhat. Érzi-e
már, hogy szorul az a bizonyos fejsze?</strong><br>
– Ez a két terület mindig mindenhol komoly kihívást jelent az aktuális
vezetőknek, mivel az emberek életét alapvetően befolyásolja. A
kulturális életben ahány ember, annyi vágy, ízlés, a spektrum rendkívül
széles, nagyon nehéz mindenkinek megfelelni.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Az egészségügy pedig azért
számít nehéz terepnek, mert elképesztően gyors a technológiai,
tudományos fejlődés. A magyar egészségügy ugyanakkor követi a trendeket,
fejlettebb a környékbeli országokhoz képest, sőt egyes ágazatok a
kontinens élmezőnyébe tartoznak, még akkor is, ha összességében a felső
harmad alsó felében vagyunk.</b></span></p>
<div id="gmail-attachment_3565436" style="width:790px" class="gmail-wp-caption gmail-alignnone"><img class="gmail-size-medium gmail-wp-image-3565436" src="https://magyaridok.hu/wp-content/uploads/2018/10/01KaslerMO-780x496.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="120"><p class="gmail-wp-caption-text">„A magyar betegellátás követi a trendeket, fejlettebb a környékbeli országokhoz képest”<br>Fotó: Mirkó István</p></div>
<p><strong>– Az egészségügy és a kultúra politikailag is rendkívül
érzékeny terület, ráadásul az emberek véleménye nem tükrözi az elért
eredményeket.</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kép csalóka, hiszen a közvélemény nem feltétlenül úgy látja a magyar
egészségügy helyzetét, ahogy azt a média egy része közvetíti. </b></span>Az
Országos Onkológiai Intézetben negyedévente készítettünk
betegelégedettségi vizsgálatokat, és azok mindig 90 százalék körüli
pozitív eredményt mutattak. Nyilvánvalóan ez nem reprezentatív mérés, de
az ott megkérdezettek közvetlen tapasztalatot szereztek. Ugyanakkor, ha
fél évszázadra visszatekintünk, hogy mit írnak a hazai daganatosellátás
egészéről, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azt látjuk, hogy nem vagy csak elvétve jelenik meg a kedvező
megítélés. Ugyanez jellemzi<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a magyar egészségügy egészét.</span></b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A rossz hírek azonban sajnos mindig megelőzik</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a jókat.</span> Most
a kardiológiai intézet vezető szívsebészének elbocsátása és egy beteg
halála kapcsán már konkrétan önt kérik számon. Igaz, hogy ön utasította a
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatóját, hogy
küldje el Székely Lászlót?</strong><br>
– Ez tételesen nem igaz. Nem avatkoztam az ügybe, és amikor értesültem a
történtekről, akkor is az országos tiszti főorvost kértem fel a
vizsgálat lefolytatására. Számomra minden egyes ember élete a legnagyobb
érték, ami létezik, ezért semmiféle olyan tévedést, ténykedést nem
tudok elfogadni, ami akár egyetlen páciens életét is veszélyezteti vagy
főleg kioltja. Ugyanakkor minden esetben, amikor beteghalálról van szó,
így az ominózus szívsebészügyben is, nagyon alaposan meg kell vizsgálni,
mi történt. Itt pedig kizárólag objektív értékelésnek van helye, ahol
két etikai alapelvtől nem lehet elvonatkoztatni. Az egyik, hogy mindent
megtettek-e a betegért, a másik pedig a Nil nocere!, vagyis a Ne árts!
Mindkettő Hippokratész óta érvényes.</p>
<p><strong>– Az országos tiszti főorvos által elrendelt hivatalos
vizsgálat, amely még nem zárult le, már megállapította, hogy a
szívsebész elbocsátása és a pásztói beteg halála között nincs
összefüggés.</strong><br>
– Így igaz. Az üggyel kapcsolatban <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>fontos kérdés az: lehet-e olyan
orvos, aki többet engedhet meg magának, mint mások, esetleg mindent.
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mert ha lehet, akkor megszűnik </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az orvos és a beteg közötti bizalmi
viszony, ami pedig a gyógyítás alapja.</b></span></p>
<p><strong>– Egy képviselő fel is vetette a parlamentben, hogy majd átadja önnek a hippokratészi esküt.</strong><br>
– Fejből elmondom neki bármikor. Aszerint éltem és dolgoztam eddig is.</p>
<p><strong>– Mi történt ön és az egészségügyi államtitkára között, hogy alig négy hónap után kenyértörésre került sor?</strong><br>
– Ami megjelent a nyilvánosságban. Nagy Anikó lemondott, mert a gyermekekkel szeretne foglalkozni.</p>
<p><strong>– Kiválasztotta már Nagy Anikó utódját? Igaz, hogy a posztra Horváth Ildikó, a Korányi-intézet orvos igazgatója a legesélyesebb?</strong><br>
– Van jelöltem, és tekintettel arra, hogy nagy a kihívás, az új
egészségügyért felelős államtitkár vezetésével a területnek egy
rendkívül erős, stabil, hatékony csapata lesz.</p>
<p><strong>–<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Úgy hírlik, hogy a minisztérium egészére is igaz a markáns
vezetői felfogás, ami időnként súrlódásokhoz vezet az államtitkárságok
és ön között.<br>
– Nem érzékelem az ön által említett súrlódásokat, teljesen nyílt
légkörben vezetem a minisztériumot, hozzám mindenki bármikor bejöhet,
felhívhat, minden problémás ügyet megbeszélünk.</span></strong> Tény azonban, hogy – a
többi tárcához hasonlóan – ez egy intézmény. Ezért <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>közös, egységes
kommunikációra van szükség.</b></span> Lehet, hogy ez nem nyerte el mindenki
tetszését, de ez nem ízlés, hanem célszerűség kérdése.</p>
<p><strong>– Tehát ön az erős, központosított vezetés híve?</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A minisztériumban a parlamenti és a közigazgatási államtitkárságokon
kívül különböző területeken nyolc államtitkárság működik, de ezek
összhangban vannak egymással, hiszen mindegyik terület az emberről szól.
Például nagyon nehéz úgy beszélni akár az óvodai egészségügyről, hogy
külön kommunikációt folytat az oktatási, a családügyi, az egészségügyi
és a sportért felelős államtitkárság.</b></span></p>
<p><strong>– Ezért kommunikál inkább ön a nagyobb horderejű kérdésekben?
Azt tapasztaljuk, hogy egyes államtitkárok ritkán szerepelnek
nyilvánosság előtt.</strong><br>
– Ezt másként látom, hiszen mind a külföldi, mind pedig a hazai
megjelenések tekintetében jellemző, hogy az államtitkárok naponta, sőt
naponta akár többször is megjelennek, köszöntőt mondanak, díjakat adnak
és így tovább nyilvános eseményeken, rendezvényeken, és jelennek meg a
sajtóban.</p>
<p><strong>– Talán azért érzékeli mégis így a sajtó, mert a fajsúlyosabb
ügyekben gyakran nem a szakállamtitkár nyilvánul meg, hanem ön. Ilyen
volt például az új Nemzeti alaptanterv tervezete.</strong><br>
– A NAT tervezetét valóban én jelentettem be. Ezt megelőzően kértem
Csépe Valéria professzor asszonyt, júliusban egyeztessünk arról, hogy
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mikorra lehet kész az új alaptanterv, mert szeretnénk 2019. szeptember
elsején bevezetni</b></span>. Természetesen nem mindenáron ragaszkodunk a dátumhoz,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
a kormány megfontoltan kíván dönteni, inkább később vezessük be az új
NAT-ot, de koherens, kimunkált legyen. </b></span>A tervezetet társadalmi vitára
bocsátottuk, rengeteg észrevétel, javaslat érkezett, köztük markánsabbak
is. A korrekciókkal módosult az eredeti elképzelés, de a módosításokban
a NAT tervezet készítői is jelentős szerepet kaptak.</p>
<p><strong>– A NAT legfőbb kritikája az volt, hogy hiányzik belőle a
nemzeti karakter, vagyis azok a részletek, amelyeket egy magyar
iskolásnak mindenképpen meg kellene tanítani.</strong><br>
– Ezen a téren<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> sikerült a leglényegesebb módosításokat megtenni, mert a
nemzeti értékeink hangsúlyozása, megjelenítése már az óvodától kezdve
nagyon fontos.</b></span></p>
<p><strong>– A kulturális térben is mozgalmas időszakot élünk, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nemrég
távozott a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről Prőhle Gergely, akit sok
kritika ért lapunk hasábjain is, elsősorban a támogatási politikája
miatt. Ki lesz az utódja?<br>
– Pályázatot írtunk ki, és az lesz a nyertes, akinek a munkáját a szakmai bírálóbizottság a legjobbnak ítéli.</span></strong></p>
<p><strong>– A Nemzeti Kulturális Alap most ünnepelte fennállásának 25.
évfordulóját, de ön már jelezte, hogy ez egyúttal fordulópontot is
jelent majd az intézmény életében. Lehet már tudni, miben?</strong><br>
– Az NKA mögött nagyon szép negyedszázad van, Antall Józsefet is
elégedettséggel töltené el, hogy betöltötte a feladatát ez az intézmény.
Egyelőre nincs döntés arról, hogy a jelenlegi formájában folytatódjon a
működés vagy egy más finanszírozási modellben. Keressük a legjobb
megoldást.</p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A kulturális életben, az intézményrendszerben zajló változásoknál mennyire dominálnak az értékrendbeli szempontok?<br>
– Az értékek állandók, de természetesen koronként változik, hogy milyen
értékeket helyeznek előtérbe.</span></strong> A civilizációnkra a görögök óta jellemző a
sokszínűség, ugyanakkor <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>fontos szerepe van a keresztény magyar
kulturális hagyományoknak</b></span>. Magam kultúrharcot nem érzékelek, de az
biztos, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> mindenfajta túlzott befolyást</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>meg kell szüntetni.</b></span></p>
<p><strong>– Mire gondol pontosan?</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az elmúlt évtizedekben gyakorlattá vált, hogy egyesek megmondták, ki a
tehetséges és ki nem az.</b></span> Ezek a minősítések jó néhányszor nem egyeztek a
személyes véleményemmel, ízlésemmel. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kultúra területén dolgozóknak és
döntéshozóknak feladatuk, hogy a kulturális értékeket juttassák el az
emberekhez.</b></span></p>
<p><strong>– Az utóbbi időszakban <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ismét felélénkült a vita a magyarság
eredetéről zajló évszázados polémia.</span> Ebben a témában hogyan lehetne
előrelépni?</strong><br>
– Reményeink szerint ebben segít majd minket a Magyarságkutató Intézet,
amelynek a létrehozásáról szóló javaslat hamarosan a kormány elé kerül. A
történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, antropológusok és
más tudományágak képviselői ma elbeszélnek egymás mellett. Amit az egyik
tudományág bizonyít, azt a másik nem veszi figyelembe. Egy
intézményben, meghatározott célok mentén kellene folytatni a
kutatásokat, és a legmagasabb szintű tudományos igényességgel
szintetizálni az eredményeket. Ezzel véget vethetnénk a régi
türk-finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának, és fény
derülhet a tudományosan megalapozott valóságra.</p>
<p><strong>– Ha már kormány-előterjesztést említett, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a miniszterelnök
régóta szorgalmazza az egészségügyben a magán- és az állami ellátás
szétválasztását. Erről mikor születhet konkrét javaslat?</span></strong><br>
– Jó hírrel szolgálhatok, mert<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> kidolgoztuk a magán- és az állami ellátás
szétválasztását célzó első javaslatokat.</b><b> Ez nagyon hosszú folyamat
lesz, amit egy lépésben nem lehet megvalósítani.</b></span></p>
<p><strong>– Igazak a hírek, amelyek szerint államosítani kívánják a labor- és képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat?</strong><br>
– Nincs arról szó, hogy a magánszektort bármilyen értelemben vissza
kellene szorítani, de a fordítottjáról sem. Az alapelvárás, hogy
legyenek teljesen világos jogi, működési és finanszírozási viszonyok.
Ezt sajnálatos módon a Gottsegen György Országos Kardiológiai
Intézetben történtek is bizonyítják.</p>
<p><strong>– A kórházakat érintő ominózus ÁSZ-vizsgálatok kapcsán ön
korábban jelezte, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az Emberi Erőforrások Minisztériumának stábja is
vizsgálja a legkritikusabb helyzetben lévő kórházak működését. Hány
helyen vizsgálódnak jelenleg?<br>
– Hat kórházban. És a tanulságokat lehetőleg januárban, de legkésőbb a
jövő év első negyedévében szeretnénk összegezni a kórházak gazdasági és
pénzügyi tevékenységére vonatkozóan.</span></strong></p>
<p><strong>– Azt is mondta, hogy a vizsgálatokkal komplex képet
szeretnének kapni arról, milyen körülmények között is működnek ma az
intézmények.</strong><br>
– A célunk továbbra is ez, mert ezzel, valamint a konkrét felelősségi
körök meghatározásával <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>megalapozhatunk egy korszerű
pénzügyi-gazdálkodási rendszert. Azt tervezzük, hogy mindezt
hozzáillesztjük az öt legsúlyosabb betegségcsoportra vonatkozó nemzeti
egészségprogramhoz, illetve a köréjük épülő népegészségügyi programhoz.
Így látni fogjuk, hogy a keringési, a daganatos, a mozgásszervi
megbetegedések, a gyermekkori betegségek, valamint a mentális zavarok
esetében a betegek korszerű és biztonságos ellátásához milyen ellátási
struktúra, mennyi orvos és nővér, milyen gépek és eszközök kellenek.</b></span></p>
<p><strong>– Beiktatásakor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a sürgősségi ellátást</span> is a fókuszterületek között említette. Itt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">van már előrelépés?</span></strong><br>
– Heteken belül a kormány elé kerülhet a sürgősségi ellátásról szóló
javaslatunk, amelynek lényege, hogy a betegellátás célirányosan és
szabályozottan történjen, hogy az országban egyetlen sürgősségi
osztályon se kelljen a betegnek feleslegesen órákat várnia.</p>
<p><strong>– Adottak ehhez a személyi és tárgyi feltételek? <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Van elég orvos, asszisztens, CT, MR, labor?</span></strong><br>
– Meggyőződésem, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a sürgősségi ellátás elsősorban szervezési kérdés.
Nem állítom, hogy ez egyszerű, mert össze kell hangolni a háziorvosok, a
szakrendelők, a kórházak munkáját, és természetesen egyéb módon is fel
kell készülni egy a mostaninál biztonságosabb, hatékonyabb sürgősségi
ellátásra</b></span>. Ehhez – hasonlóan az új NAT bevezetéséhez – <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>időre van
szükség</b></span>. Már ezen a héten volt egy találkozó ez ügyben a helyettes
államtitkár és a kórházigazgatók között.</p>
<div id="gmail-attachment_3565463" style="width:790px" class="gmail-wp-caption gmail-alignnone"><img class="gmail-size-medium gmail-wp-image-3565463" src="https://magyaridok.hu/wp-content/uploads/2018/10/05Kasler2MO-780x533.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="128"><p class="gmail-wp-caption-text">Fotó: Mirkó István</p></div>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hetek óta tart a vita az ápolási díjról.</span> Miért van szükség
ezzel kapcsolatban átfogó javaslatra, miért nem lehet egyszerűen a
minimálbér összegére emelni ezt az ellátást?</strong><br>
– Mert ez sajnos nem ilyen egyszerű. Magam <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a legmesszebb menőkig
elismerem és támogatom az otthoni ápolást végzőket. Lelki szempontok
miatt és a praktikusság okán is, hiszen odaadó munkájukkal a legmagasabb
emberi szolidaritást fejezik ki fáradságos és önzetlen munkájukkal,
ugyanakkor tehermentesítik az egészségügyi és a szociális
ellátórendszert. A kormány ezért is tett már határozott lépéseket az
otthonápolási díj emelésére, és nagyon rövid időn belül megszületik az
újabb döntés.</b></span></p>
<p><strong>– Miben?</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Amikor otthonápolásról beszélünk, nem egy homogén tevékenységről
beszélünk. Vannak olyan emberek, akik el tudják látni magukat és csak
bizonyos dolgokban szorulnak segítségre. Vannak, akiknek otthoni
körülmények között még biztosítani lehet az emberhez méltó életet, de
ehhez állandó segítségre van szükségük. Vannak azután olyanok, amikor
egészségügyi támogatás is kell, szondán kell táplálni őket vagy kezelni a
felfekvéseiket. S végül vannak például, akik olyan súlyos állapotban
vannak, hogy a születésüktől fogva életük végéig gondozni kell, mert
egyáltalán nem tudnak önállóan létezni, ők egészen külön csoportot
képeznek.</b></span></p>
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:24px"></span></div>
</div>
</div></div><br></div>
</div>
</div>
</div></div>