<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya </h1>
<div class="gmail-datum"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szuz-maria-magyarok-nagyasszonya">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szuz-maria-magyarok-nagyasszonya</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u>Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta
koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is
tiszteljük a Szűzanyát.</u></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte
népünk számára.</span></h3><p style="text-align:center"><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=56125&v=1&img=o_orszagfelajanlas_eger.jpg" rel="lightbox['g56125']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=56125&v=1&p=1&img=c_orszagfelajanlas_eger.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em style="font-size:16.3636px;text-align:center">Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása<br>(egri bazilika, 1773)</em></p>
<p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén</b></span>. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről: </span></p>
<p><em>„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról </em>[a királyt],<em>
s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a
püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először
megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd
atyailag intette őket, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> őrizzék meg az igaz hitet, amelyet
elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait
kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de
mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek.</b></span> E szavak
után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> »Ég
királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a
szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal
a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet
kezedbe ajánlom</b></span></em><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>.« </em></b></span>(Vö. Zsolt 31,6)”<em><br></em></p>
<p style="text-align:center"><em><em><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=56125&v=1&img=o_patronahungariae.jpg" rel="lightbox['g56125']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=56125&v=1&p=1&img=c_patronahungariae.jpg" alt="" border="0"></a></em></em></p>
<p style="text-align:center"><em><em>Patrona Hungariae-oltárkép magyar szentekkel <br>(Győr, bencés templom, 1642)</em></em></p>
<p>A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király
halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarok
Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új
virágzásba borult.</b><b> Később <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tatárokkal és a törökökkel </span>szemben is Jézus
és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli
fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország
fölajánlását Máriának a 17. század végén.</b></span></p>
<p><span style="text-align:justify">Vaszary Kolos bíboros, prímás
kérésére <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét:
XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített,
amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második
vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.</b></span></span></p>
<p>1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> kápolnát szentelt a
Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><img src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=56125&v=1&p=1&img=c_magyarok_nagyasszonyavhv.jpg" alt="" border="0"></b></span></p>
<p style="text-align:center"><em><em>A Magyarok Nagyasszonya <br>(Vajdahunyadvár, Budapest)</em></em></p>
<p><span style="font-size:16px;text-align:justify">A Patrona
Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából
bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a
magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma,
Mária másik kezébe pedig az ország jogara.</span></p>
<div class="gmail-keretes">
<p>Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak
a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata
után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos
király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának.
János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország
Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész
Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá
helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet
attól fogva Mária hozományának tartanak.</p>
</div>
<p><em>Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket
számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk
rendeléséből Nagyasszonyunknak és pártfogónknak tiszteljük őt a földön.
Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben! A
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen</em> .<br><br><span style="text-decoration:underline">Forrás</span><br>Diós István: <em>A szentek élete</em><br>Bálint Sándor: <em>Ünnepi kalendárium II.</em></p>
<p>Fotó: Jelesnapok.hu, <a href="http://Katolikus.network.hu">Katolikus.network.hu</a></p>
<p><span style="font-size:16px">Magyar Kurír</span></p>
</div></div>