<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180927_roger_scruton_where_we_are">Scruton: A nyugati demokráciák identitásválságban szenvednek</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180927_roger_scruton_where_we_are">http://mandiner.hu/cikk/20180927_roger_scruton_where_we_are</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0196/195873_filemon_norbert.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);" align="left"><br><b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/filemon_norbert">Filemon Norbert</a></b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A haza nem </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy nemzet, egy hitvallás vagy egy hitrendszer</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>,
hanem a nagybetűs Otthon: ahol </b></span>a dolgokat nem kell megmagyarázni, ahol<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
önmagad lehetsz és a saját dolgoddal foglalkozhatsz</b></span> – <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>vallja Roger
Scruton Orwell nyomán. Scruton „Where we are: the state of Britain now”
c. új könyve </b></span>a nemzet, az identitás, az EU és a globalizáció körüli
konfliktusokat elemzi.
</p>
<div id="gmail-article_billboard1" class="gmail-nbanner">
<div><div id="gmail-nwqiioptrnzovomlijjlmrrs"><div style="overflow:hidden;margin:auto;width:100%;height:auto;max-width:640px"><div class="gmail-_ado-videoPlayer gmail-_ado-desktop gmail-_ado-custom-ratio gmail-_ado-transparent" style="width:100%;max-width:none;display:block"> <div class="gmail-_ado-overlay"> </div> <div class="gmail-_ado-controls"> <div class="gmail-_ado-button gmail-_ado-button-play gmail-_ado-replay"> </div> <div class="gmail-_ado-progressbar gmail-_ado-bar"> <div> <div class="gmail-_ado-loading-progress"> </div> </div> </div> </div></div></div></div></div></div><div class="gmail-articletext"><div id="gmail-article_billboard1" class="gmail-nbanner"><div><div id="gmail-nwqiioptrnzovomlijjlmrrs"><div style="overflow:hidden;margin:auto;width:100%;height:auto;max-width:640px"><div class="gmail-_ado-videoPlayer gmail-_ado-desktop gmail-_ado-custom-ratio gmail-_ado-transparent" style="width:100%;max-width:none;display:block"><div class="gmail-_ado-controls"><div class="gmail-_ado-sound-controls"> <div class="gmail-_ado-volume gmail-_ado-bar"> <div> </div> </div> <div class="gmail-_ado-button gmail-_ado-button-sound gmail-_ado-off"> </div> </div> <div class="gmail-_ado-button gmail-_ado-button-fullscreen"> </div> </div></div></div></div></div></div>
<div class="gmail-text">
<p>Roger Scruton<a target="_blank" href="https://www.roger-scruton.com/books/487-where-we-are?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809"> Where We Are: the state of Britain now</a> című kötete 2017 novemberében jelent meg a Bloomsbury kiadó jóvoltából. A <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>világhírű brit konzervatív filozófus </b></span>(vele készült <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20160920_roger_scruton_interju_onok_bejonnek_az_orszagunkba_es_elveszik_a_munkankat?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809">2016-os interjúnkat itt</a>, a 2017-eset pedig <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20170602_roger_scruton_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809">itt olvashatják</a>)
ezúttal egy rendkívül olvasmányos, néhol irodalmi
stílusban írott könyvet tett le az asztalra, ami Nagy-Britannia aktuális
helyzetéről szól.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></p>
<p>A szerző <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kiemelten foglalkozik a Brexit-referendum okaival és
következményeivel, a globalizáció kérdéskörével, továbbá a nemzeti
szuverenitás és identitás kapcsolatával. </b></span>Scruton olyan azonosságtudatról
értekezik, ami egyesíti vagy aminek egyesítenie kellene a briteket. <img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Úgy gondolja, a nyugati demokráciák identitásválságban szenvednek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A világgazdaság, a hagyományos vidéki életforma gyors hanyatlása és a
különböző kultúrájú és vallású személyek tömeges bevándorlása
veszélybe sodorta <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a bizalmon – „<em>trust</em>”– alapuló többesszám első személy – „<em>Mi</em>” – fogalmá</span>t, </b></span>ami az elszámoltatható képviseleti kormányzat <em>sine qua non</em>ja.
Scruton szerint a legrosszabb azonban az, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>aki ezt állítja, annak</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
rasszizmus és idegengyűlölet bélyegét kell viselnie. </b></span>Ez az oka annak,
hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az emberek már nem bíznak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a politikai elitben</span>, ami többek között
megnyilvánult a Brexit-döntésben és Donald Trump választási sikerében</b></span>. A
szuverenitás ugyanis arról szól, hogy ki kormányoz minket és hogy
honnan. </p>
<p><strong>Büszke szigetlakó vagy kapzsi imperialista?</strong></p>
<p>A filozófus szerint a brit történelemről alkotott képet két rivális
koncepció határozza meg. Az egyik oldalon büszke briteket látunk, akik
évszázadokon keresztül sikeresen védelmezték hazájukat. Akik az elmúlt
két évszázadban nagy önbizalommal terjesztették el a világban a
kereskedelmet, az önkormányzatiságot és a pragmatikus jogrendszerüket. </p>
<p>Ezzel szemben a másik oldal bennük a kapzsi imperialisták típusát
látja, akik a világuralomért folytatott harcukban külföldön káoszt,
belföldön konfliktusokat robbantottak ki. Scruton szerint mindkét
olvasat tartalmaz igazságokat és tévedéseket, de megjegyzi, hogy</p>
<div class="gmail-keretes">az akadémiai szférában jelenleg a kapzsi imperialista képe dominál.</div>
<p>Ez a történelemszemlélet leginkább a hatalmával visszaélő
Stuart-monarchiával, az angolok és a skótok közötti összecsapásokkal, az
írek és az indiaiak elnyomásával és a munkásosztály sanyarú sorsával
foglalkozik. Képviselői úgy vélik, hogy a „<em>felszabadítás</em>” és az „<em>ellenállás</em>” vitte előre a „<em>lázadás</em>” nemes
hagyományát jogos következménye felé: ami egy osztályon, fajon és
genderen alapuló különbségeket nem ismerő társadalomban nyilvánul meg. </p>
<p>Ezzel szemben<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> hetven éve még<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a „<em>büszke szigetlakó</em>” </span>képét
tanították a gimnáziumokban. </b><b>Ekkor még úgy gondolták a britek, hogy
végül is sikerült megnyerniük egy nehéz háborút, ami békésebb világot
hozott mindenkinek – a németeknek is. A tananyag brit sikerekkel volt
tele, ami a spanyol armada legyőzésével indult, majd az 1688-as
dicsőséges forradalommal folytatódott, de Napóleon semlegesítésének
történetét is nagy gonddal oktatták. </b></span></p>
<p>Persze <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a curriculumban néha megjelent a bukás momentuma is, például
Scott kapitány halála az Antarktiszon vagy Gordon tábornok eleste
Kartúmnál. Ez azt a célt szolgálta,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy az igaz brit hazafi megtanulja,
hogy a halállal méltósággal szembenézni nemesebb</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az ellenség felett
aratott diadalnál. </b></span></p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/01/Britan.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="236"></p>
<p><strong>Bárhol, valahol és a Brexit </strong></p>
<p>„<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><em>Azok vagyunk, ahol vagyunk</em>” </b></span>– mondja Scruton, az identitás
kérdését fejtegetve A walesiek, skótok és az angolok számára az
országuk az otthonuk is, amelyet kis közösségek, csapatok és klubok
népesítenek be, ahol virágoztak a templomok és a kápolnák, sok más
világi szabadidős tevékenységgel együtt.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A identitásuk a hellyel való
személyes kapcsolat által alakult ki.</b></span> A szerző Orwellt idézve, kiemeli,
hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az író számára hazája</b></span> nem egy nemzet, egy hitvallás vagy egy hitrendszer volt, hanem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a nagybetűs Otthon. </b><b>Otthon, ahol a dolgokat nem kell megmagyarázni, otthon, ahol önmagad lehetsz és a saját dolgoddal foglalkozhatsz. </b></span></p>
<p>A szerző előszeretettel használja az „<em>oikos</em>” kijezést. Ez
azt a helyet jelenti, ami nem csak az enyém és a tied, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a mienk.</b></span> Ez
a politikai többesszám első személynek a színpada. Úgy véli, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ma
sajnos az oikofóbia jellemzi a brit értelmiséget, mert rendszeresen
rasszizmusnak, imperializmusnak vagy idegengyűlöletnek nevezik </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
hazafiság általános formáit.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez </b></span>Scruton szerint<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a haza <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megtagadása,</span></b></span> amivel képviselői elfordulnak az örökségbe kapott többesszám első személytől. A „<em>mi</em>”
tehát nem mindig foglalja magában ugyanazt az embercsoportot vagy
hálózatot. David Goodhart megkülönböztetését alkalmazva Scruton
elhatárolja egymástól a „<em>bárhol”</em> és a „<em>valahol</em>” csoportot.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A „<em>bárhol</em>”
csoportba azok tartoznak, akik az üzleti ügyeiket, kapcsolataikat és
hálózataikat anélkül képesek különböző helyekre vinni, hogy ebből káruk
származna</b></span>, míg<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a „<em>valahol”</em> csoport tagjainak meghatározott helye és őshonos életformája a társadalmi létükbe van írva. </b></span></p>
<p>Scruton szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Nagy-Britanniában </span>a „<em>bárhol”</em> csoport emberei
közé tartoznak a bal- és jobboldali nagyvárosi elit tagjai, akik
meghatározták az elmúlt huszonöt év politikáját, akik túl sokszor
elfelejtettek különbséget saját szekcionális érdekeik</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>és</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a közérdek</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
között</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A „<em>valahol”</em> csoport érdekei<span style="background-color:rgb(234,209,220)">t</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> mellőzték a politikai döntéshozók</b></span>, ezért nem meglepő, hogy a „<em>kilépés</em>” üzenetét küldték politikusaiknak a Brexit szavazás napján. </p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Brexit-referendum eredményében <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az őshonos szigetlakók</span>ra <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a beleegyezésük nélkül rákényszerített demográfiai változások is</span> közrejátszottak, részben a kelet-európaiak bevándorlása miatt. </b></span></p>
<p>„<em>A történelemben semmi sem marad változatlan. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A béke és jólét
évei, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztény hit </span>hanyatlása, a tömeges bevándorlás és a globális
kereskedelem és kommunikáció terjedése – ezek és más komoly változások
olyan fiatal generációkat eredményeztek,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>amelyek jobban hangolódnak
olyan hálózatokra, amelyek kortársaikhoz kapcsolják őket, mint</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az olyan
szabadságokhoz, amelyekért a nagyszüleik harcoltak. </b></span>Még nem szembesültek
vészhelyzettel életük során, amire az egyetlen kötelező válasz a
hazafiság. Persze a dzsihadisták mindent megtesznek azért, hogy ezt
orvosolják</em>” – szögezi le Scruton. </p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A radikális iszlám megerősödését a szerző „</b></span><em><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Európa legnagyobb problémáján</b></span>ak</em>” nevezi. </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>A nemzetállam jelentőségéről </strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A korábbi identitások – dinasztia, hit, család, törzs –</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>már akkor
hanyatlásnak indultak, amikor felvilágosodás átadta<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> őket </span>a feledésnek. </b><b>A
20. század ideológiái és totalitárius államai azonban nem tudtak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
alternatívát </span>mutatni</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ennek ellenére a filozófus úgy véli, hogy a britek
a modern korban egy olyan identitásnak örvendtek, ami nem dogmákon vagy
nemzeti mítoszon alapult, hanem egyszerűen a szokásokon és
intézményeken, amelyeka kölcsönös bizalom és felelősség feltételei mellett lehetővé tették az idegenek közötti együttélést. </span></p>
<p>A kötetben a filozófus hosszasan fejtegeti <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a nemzetállam és az
állampolgárság kialakulásának jelentőségé</b></span>t az európai történelemben: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„</b></span><em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
nemzeteket </b></span>nem a közös rokonság vagy vallás <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>definiálja, hanem a közös
haza</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Európa annak a ténynek köszönheti nagyságát, hogy az európaiak
elsődleges lojalitását elválasztották a vallástól és inkább a területhez
csatolták</b></span></em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>” </b></span>– írja, majd megjegyzi, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„a</b></span><em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>z állampolgárság a
legegyértelműbb ajándéka a modern nemzetállamnak</b><b>, amiben az emberek
elfogadják a tagság területi meghatározását </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a vallási és dinasztikus
definíciók</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> helyett, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ami </span>olyan konfliktusokhoz vezetett, amelyek a
reformáció korában szétszakították Európát</b></span></em><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>”. </b></span></p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/01/UK.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="94"></p>
<p>Úgy gondolja, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Európában az állampolgárság nem csak szabadságot
és biztonságot nyújt, hiszen a jog uralma a szerződések is szabadon
megköttethetnek, amely egyértelmű gazdasági előnyt jelent. A jogvitákat
bíróságok előtt lehet rendezni, nem</b></span> pedig<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> felfogadott verőlegényekkel</b></span>.
Az angoloknak <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>különösen fontos elszámoltathatóság elve</b></span> pedig áthatja az
intézményeket,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ezért </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a korrupció</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> felismerhető és szankcionálható,</b></span> akkor
is, ha az állam legmagasabb szintjén jelentkezik.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A polgári társadalomban mindenkit közös szabályok kötnek össze. Ez </b></span>
nem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> azt jelenti, hogy</b></span> itt nincsenek tolvajok és csalók, hanem azt, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
bizalom az idegenek között is növekedhet,</b></span> és <span style="background-color:rgb(252,229,205)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ez a bizalom nem </span><span style="background-color:rgb(249,203,156)">a családi
kapcsolatokon, a törzsi hűségen vagy a megszolgált szívességeken
alapul.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ez különbözteti meg élesen például Ausztráliát<span style="background-color:rgb(252,229,205)"> </span></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)">Kazahsztántól,
ahol a gazdaság kölcsönös szívességeken alapul, olyan emberek között,
akik azért bíznak egymásban, mert ismerik egymást és a hálózatokat,
amelyeken keresztül nyélbe üthető bármilyen gazdasági ügylet. </span></b></span></p>
<div class="gmail-keretes">Ezért van az, hogy Ausztráliának van bevándorlási problémája, Kazahsztán viszont agyelszívással küzd</div>
<p>– írja Scruton. </p>
<p><strong>Hogyan függ össze a szuverenitás az identitással?</strong></p>
<p>Scruton szerint a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>z Európai Unió egy szupranacionális, bonyolult, de
találékony intézményrendszer egy aktivista Európai Bírósággal, ami fel
van hatalmazva arra, hogy minden, az alapszerződés hatálya alatt álló
törvényt értelmezzen azzal a céllal, hogy biztosítsa a politikai unió
céljait.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A radikális föderalisták, mint Jacques Delors, Jean-Claude Juncker és
Guy Verhofstadt egy demokratikus szuperállamot szeretnének, amiben az
Európai Parlament a törvényhozó szerv, a Bizottság pedig a végrehajtó
hatalmat gyakorolja.</b></span> A filozófus azonban felhívja a figyelmet arra:
azzal, hogy ezek az intézmények <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szuverenitást </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vonnak el </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a tagállamok</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tól,</b></span>
automatikusan még nem szerzik meg azokat. Ez problémákhoz vezetett
Görögországban és Olaszországban, ugyanakkor ezek nemzeti problémák
voltak és a Bizottságnak nem volt hatásköre erre, csak a Parlament
tárgyalhatta meg, hogy mi a teendő – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az a Parlament, ami túl sokszínű és
nagyon elszakadt</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a különböző nemzeti érdekek</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>től.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy demokráciában
márpedig a nép ad felhatalmazást a kormányzásra és a kormány a népnek
felel.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes">Ezért f<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ügg össze a szuverenitás az identitással.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Tudnunk kell, hogy kik ezek az emberek, hol vannak és mi köti őket össze. </b></span></div>
<p>A szerző szerint Nagy-Britannia Európához tartozik, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Európa nem
egyenlő </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az Európai Unióval, éppen ellenkezőleg – hiszen az EU szembemegy<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az európai civilizáció nagy vívmányával, a szuverén nemzetállammal. </b></span>
Scruton úgy gondolja, hogy <u><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Európa egy civilizáció, ami a római birodalmi
kormányzatból és a keresztény Egyházból nőtt ki, majd modern formáját a
felvilágosodás idején, a nemzetállam és az állampolgár születésével
érte el. </b></span></u></p>
<p>A filozófus hosszasan sorolja a kontinentális (uniós) joggal szemben
álló angol jogfelfogás (common law) gyakorlatias rendszerének előnyeit,
majd ezt Leszek Kołakowskit idézetével szemléltette:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> „<em>Angliában
mindent szabad, hacsak nincs megtiltva, Németországban minden tilos,
hacsak nincs megengedve, Franciaországban mindent szabad, akkor is, ha
tilos, és Oroszországban minden tilos, akkor is, ha megengedett</em>”.</b></span></p>
<p>Scruton szerint <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a második világháborút követően
kibontakozó nemzetközi szervezetek létrejöttével – UN, WTO, ILO, WHO,
EU, OECD, IMF </b></span>–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> egy nemzetközi bürokrataosztály alakult ki, aminek az a feladata, hogy a világot átívelő hálózatok ellenőrizze, miközben ilyen hálózatok létrehozásában érdekelt. </b></span>Fontos, hog<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>y egyre
több fiatal látja:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a globalizációt</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>féken kell tartani,</b></span> ugyanis azt
tapasztalják, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a környezetüket</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> pusztítja a nagyüzemi mezőgazdaság, a
városaikat embertelen építészettel rontják meg, hirdetések és reklámok
lepik el az utcáikat, az ezért felelős gazdasági társaságok pedig
hallgatásba menekülnek.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/01/A.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="94"></b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Facebook és a Twitter hatásáról azt írja, hogy az ilyen hálózatok világa a kontroll nélküli hierarchia világa.</b></span> „<em>A
szexuális ragadozó és a terrorista ugyanolyan eséllyel indul, mint a
tanár és a szent, és a hálózaton kívül álló magasabb tekintély itt nem
szerezhet előnyt. A web egy őrizetlen világ, egyfajta hobbesiánus
természeti állapot a kibertérben</em>” – írja Scruton. </p>
<p>A filozófus úgy gondolja, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Európa elsődleges erőssége intellektuális előnyében rejlik, jogintézményeiben, gazdasági szervezeteiben, oktatási hagyományaiban
és információs technológiájában.</b></span> Olyan vívmányokat sorol fel ,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> mint a
korlátolt felelősségű társaság, a bizalmi vagyonkezelés, a bankrendszer,
a tőzsde vagy a biztosítás.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezek</b></span>et azonban nem egy központi hatalom hozta létre, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
lépésről-lépésre alakultak ki az évszázadok során.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A folyamatban nagy
szerepet játszottak a velencei, genovai és firenzei kereskedők és
bankárok, a 17. századi hollandok intézményépítő zsenialitása, a londoni
tőkések ösztönei és a Hanza-városok előrelátása. </b></span></p>
<p><em>„Egy változás figyelhető meg a gazdaságban: a helyitől a
multinacionális ellátási és termelési lánc felé, a termékektől a
szolgáltatások felé, a tulajdonosoktól a menedzserek felé, a
megtakarítástól a kölcsön felé, és ezekkel együtt történik a pénzügyi
szolgáltatások iparágának felemelkedése a kibertérben</em>”. A második
az információs hálózat maga. Megjegyzi, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>2006-ban a világ hat
legértékesebb vállalatából csak egy foglalkozott információs
technológiával, 2016-ban már csak egy volt, ami nem.</b></span></p>
<p>„<em>Mi itt Nagy-Britanniában nem élünk problémák nélkül: osztály és
etnikai alapú feszültségektől szenvedünk, amelyek gyakran azzal
fenyegetnek, hogy megosszuk a hűségünket</em><strong>,</strong><em> lelki és kulturális hanyatlástól szenvedünk, ami hitünk elvesztésének az eredménye</em>” – írja a szerző, ugyanakkor úgy véli, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>meg kell teremteni egy olyan „<em>mi</em>” fogalmat, ami képes arra, hogy egyesítse a mobilis és lehorgonyzott embereket egyaránt. </b></span></p>
</div>
</div>
<div class="gmail-taglist"><a href="http://mandiner.hu/tag/kulfold/">külföld</a> | <a href="http://mandiner.hu/tag/eu/">EU</a> | <a href="http://mandiner.hu/tag/iszlam/">is</a></div>
</div></div>