<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180926_szilvay_gergely_felvilagosodas_meghaladva" target="_blank">Felvilágosodás: meghaladva – viszontválasz Babarczy Eszternek</a></h1>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. szeptember 26. 14:49</div><div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180926_szilvay_gergely_felvilagosodas_meghaladva" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/20180926_szilvay_gergely_felvilagosodas_meghaladva</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0254/253383_img_0861_ld.jpg" style="width:120px;margin-right:15px;border:4px solid rgb(224,224,217)" align="left"><br><b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></b></div>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-lead">
Az egész konzervatív filozófiatörténet nagymértékben arról
szól, hogy az ókori és középkori szerzők ma is aktuálisak.
</p>
<div id="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-article_billboard1" class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-nbanner">
<div><div id="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-puofeesmriovqsfokslnkkmv"><div style="overflow:hidden;margin:auto;width:100%;height:auto;max-width:640px"><div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-videoPlayer m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-desktop m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-custom-ratio m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-transparent" style="width:100%;max-width:none;display:block"> <div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-overlay"> </div> <div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-controls"> <div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-button m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-button-play m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-replay"> </div> <div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-progressbar m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-bar"> <div> <div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-loading-progress"> </div> </div> </div> </div></div></div></div></div></div><div id="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-article_billboard1" class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-nbanner"><div><div id="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-puofeesmriovqsfokslnkkmv"><div style="overflow:hidden;margin:auto;width:100%;height:auto;max-width:640px"><div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-videoPlayer m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-desktop m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-custom-ratio m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-transparent" style="width:100%;max-width:none;display:block"><div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-controls"><div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-sound-controls"> <div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-volume m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-bar"> <div> </div> </div> <div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-button m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-button-sound m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-off"> </div> </div> <div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-button m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-_ado-button-fullscreen"> </div> </div></div></div></div></div></div>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-text">
<p>Babarczy Eszter a <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180919_babarczy_eszter_hol_van_a_ner_filozofiaja?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">cikkére</a> írt <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180920_szilvay_gergely_valasz_babarczy_eszternek?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">válaszomra</a> írt reakciójában <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180921_babarczy_eszter_mi_a_szellemi_forradalom_tartalma_valasz_szilvay_gergelynek?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">hitetlenkedve úgy tesz</a>,
mintha nem értené meg mindazt, amit válaszoltam neki, illetve
lehetetlenségnek állít be mindent, amit ő pusztán csak nem akar
megvalósulni látni. Mindenekelőtt kifogásolja, hogy nem válaszoltam
minden felvetésére. Valóban nem. Csak arra, amire érdemesnek tartottam
válaszolni.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-ga1" class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-ga_img"></p>
<p>Babarczy úgy gondolja, nem kapott a választ a kérdésére, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mi az illiberalizmus mélyfilozófiája,<i>
„hacsaknem azt a választ, hogy erre nincs is szükség, hiszen
rendelkezésünkre áll Arisztotelész és Szent Ágoston, vagy a
természetjogi katolicizmus”.</i><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-ga2" class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-ga_img"></b></span></p>
<p>Igen, a válaszom pontosan ez volt. De pontosítok:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a kormányzáshoz
semmilyen mélyfilozófiára nincs szükség, még Arisztotelészre és Szent
Ágostonra sem,</b></span> de ha már Babarczy mindenképp szeretne mélyfilozófiát,
akkor arra válaszoltam azt, hogy van elég, új nem kell.</p>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kormányzáshoz kell egy nagyjából koherens, egységes, érthető világlátás,</b></span><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ami általában csak laza kapcsolatban van a részletesen
kidolgozott politikai filozófiával.</span></b>,Ezért is utaltam Michael
Freedenre. Ettől még a politikaelmélet doktoranduszaként természetesen
nagyra tartom a politikai filozófiát.</div>
<p>Babarczy nem látja, hogy lenne a felvilágosult liberalizmusnak
szekuláris alternatívája, hangsúlyozva a szekulárist, mert Ágoston és a
természetjogi katolicizmus nem szekuláris, Arisztotelész meg szerinte
nehezen nevezhető konzervatívnak. Már bocsánat, de Babarczy itt nem a
helyzetet fogalmazta meg, hanem a saját akaratát, elképzelését: ő nem
szeretné, hogy legyenek ilyen alternatívák.</p>
<p><b>Az ókor és a középkor rehabilitációja</b></p>
<p>Vitapartnerem a modern konzervativizmus liberalizmussal való kapcsolatát <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Roger Scruton új könyvé</b></span>vel kívánja igazolni (<i>Conservatism: An Invitation to the Great Tradition</i>).
Érdekes, hogy azt már nem vette észre, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Scruton a könyv elején, a
konzervativizmus előtörténetét taglalva teszi tiszteletét Arisztotelész
előtt 14 oldalon át, leszögezve, hogy a konzervativizmus, habár<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a
felvilágosodás terméke (azzal </span>szemben jött létre), mégis </b></span><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„egy olyan
politikai hagyaték örököse, ami legalább olyan régi, mint a görögök.
Arisztotelész a Politikában megvédte az alkotmányos kormányzást...</b></span>”. </i>Sőt:</p>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-keretes">„Valójában a modern konzervatívok által vallott eszmék már kirajzolódnak Arisztotelész nagyszerű munkájában”.</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Scruton ugyancsak említi a természettörvényt és Szent Tamást, bár jóval rövidebben. </b></span></p>
<p>Az előző cikkemben a mottót attól a huszadik századi Étienne
Gilsontól vettem, aki a felvilágosodás egyik alapító atyájához,
Descartes-hoz köti a modern filozófia kiúttalanságát (idealizmus, a
dolgok helyett a tudatból való kiindulás), s ezzel az arisztotelészi
realizmust (egyben a tomizmust) állítja szembe. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A természetjognak pedig
éppen az a lényege, hogy nem szükségszerűen kötődik valláshoz, s hogy ma
épp a katolikus egyház az egyik nagy őrzője,</b></span> az ebből a szempontból
mellékes. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az amerikai és az európai kontinentális konzervativizmus
mindig is nagyra becsülte a természetjogot.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A modern, szekuláris angolszász konzervativizmus <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Ágoston</span> nélkül
sem létezne,</b></span> ha hihetünk a nem éppen vallásos Anthony Quinton <i>A tökéletlenség politikája</i>
című kötetének, amiben kifejezetten kijelenti, hogy mindannyian <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ágoston
köpenyéből bújtak elő, és a nagy konzervatív gondolkodók közé sorolja
azt a 19. századi John Henry Newman bíborost is, akit XVI. Benedek
avatott boldoggá (meglepetés: Benedek pápa fő kedvence Ágoston, és
nagyon szerette Newmant is). </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha Szent Ágoston tudott Platónra alapozni, Szent Tamás pedig
rehabilitálta Arisztotelészt, annak ellenére, hogy az ókori görögök
kozmoszát és ciklikus történelmét mindkettejük ad acta tette, és
pogánynak számítottak, akkor egyértelmű, hogy Platón, Arisztotelész,
Ágoston és Tamás (a felsorolás folytatható volna) is alkalmas arra, hogy</b></span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>modern, szekuláris politikai filozófiák, ideológiák, szemléletek
alapozzanak</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> rájuk</b></span>. (Szent Ágostonról nemrég <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180730_frenyo_zoltan_szent_agoston?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">készítettünk interjút</a> Frenyó Zoltán filozófussal.)</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egész konzervativizmus, beleértve Leo Strausst is, nagymértékben
arról szól, hogy az ókori és középkori szerzők ma is aktuálisak,</b></span> és nem
csak történelmi relikviák, hanem ma is építeni lehet rájuk. Thuküdidész a
modern realista iskola alapja, Steve Bannon A peloponnészoszi háborút <a href="http://mandiner.hu/cikk/20170727_gorog_tortenelmet_olvasnak_trump_fo_emberei?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">olvastatta a Fehér Házzal</a> Amerika kínaiakkal való kereskedelmi ellentétei miatt.</p>
<p>Egyébiránt Ernst Cassirer <i><a href="https://moly.hu/konyvek/ernst-cassirer-a-felvilagosodas-filozofiaja?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">A felvilágosodás filozófiája</a></i>
című apologetikus munkájában azt állítja, a felvilágosodás nagy szerzői
is szerették az ókoriakat, tehát Babarczy a saját eszmei otthona
környékén is keresgélhetne.</p>
<div style="background:rgb(238,238,238) none repeat scroll 0% 0%;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px;text-align:center"><b>Olvassa el ezt is: <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180730_frenyo_zoltan_szent_agoston?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">Frenyó Zoltán: Szent Ágoston a római keresztény európai civilizáció alkotója</a></b></div>
<p><b>Szekuláris?</b></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A felvilágosodásban gyökerező liberalizmusn</span>ak tehát van szekuláris
alternatívája is, a tökéletlenség politikája például, de hadd vessem fel
a kérdést:</p>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-keretes">miért kell, hogy ez az alternatíva szekuláris legyen?</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>Az állam és egyház strukturális szétválasztása keresztény találmány, a
negyedik században Gelasius pápa fogalmazta meg a két kard elméletét,
illetve a vallási jog (kánonjog) korlátozása, és az államjog elismerése
is teljes mértékben összeegyeztethető a kereszténységgel. </b></u></span>Nem szekuláris
gondolkodókra kiválóan lehet szekuláris filozófiát építeni, de
szerintem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem ártana, ha a modern szekularizmust visszanyesnénk –
szekularizmus alatt a(z intézményes) vallás magánszférába utalását és
visszaszorulását, a világ varázstalanítását értve. </span></p>
<p>Babarczy szerint <i>„a modern szekuláris konzervativizmus és a klasszikus liberalizmus értékeinek gyökere azonos, csak a hangsúly esik máshová”. </i>
A Babarczy által hivatkozott Scruton-könyv azonban nem ezt mondja,
hanem ennél jóval kevesebbet állít: hogy mindkettőnek fontos a
szabadság, azt viszont homlokegyenest ellenkezőleg magyarázzák. A
liberálisok az egyéni szabadságból vezetnek le mindent, például az
államot, a konzervatívok meg a rendből és államból vezetik le az egyéni
szabadságot.</p>
<p>Az egybeesés tehát esetleges, s a két elképzelés képviselői pont
szembe mennek egymással. Két teljesen más koordinátarendszerről van szó.</p>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A konzervatívok máshol látják a szabadság határait, mint a liberálisok. Ez mindig is így volt.</b></span></div>
<p>A Babarczy által erőltetett egybeesés inkább esetleges.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Lehet, hogy
mindenkinek fontosak az emberi jogok, de azok megalapozása és tartalma
körül éles viták folynak: szerintem például <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nehéz az emberi jogokat
máshonnan levezetni, mint Istenből,</span> miközben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a modern emberi jogi tanok
egyik célja éppen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Isten </span>helyettesítése. </span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A „modern, szekuláris konzervatívok”, beleértve Scrutont is, sokkal
nagyobb fontosságot tulajdonítanak a vallásnak,</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> mint a liberálisok: </span><b>
hajlamosak azt mondani, hogy nincs kultúra vallás nélkül, lásd Scruton
Modern Culture című kötetét vagy Russell Kirköt.</b></span></p>
<p>Amikor Babarczy új filozófiát kér számon a szellemi forradalmon, azt
nem látja be, hogy szellemi forradalmat lehet csinálni a régiekhez való
visszanyúlással is, ami egy eminens, par excellence konzervatív program.
Ha tetszik: ellenforradalom, reakció.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A mai úgynevezett populizmus és az orbáni illiberalizmus, amit amúgy
is túlmagyaráznak, csak egy új megjelenési formája a régi reakciónak,
annak egy új iskolája.(Az <a href="https://mandiner.blog.hu/2014/07/28/munkaalapu_nem_liberalis_tovabb_az_eddig_uton?utm_source=mandiner&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809;utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">illiberális demokrácia túlmagyarázásáról</a> írtam korábban. </b></span>Fontos megemlíteni azt is, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <a href="http://mandiner.hu/cikk/20141208_szilvay_gergely_mennyifele_demokracia_letezik?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">nem csak egyféle demokrácia létezik</a>.) </b></span></p>
<p>Na most,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a felvilágosultak is vették a bátorságot a világ felforgatásához</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>miért ne vehetnék a konzervatívok a bátorságot a helyreállításhoz, a restaurációhoz?</b></span></p>
<p>Ahhoz nem teljesen új filozófia kell, hanem a szellemi
teljesítménynek a régi felfedezésében és új kibontásában, alkalmazásában
kell megnyilvánulnia. A kultúrharc értékvilágok összecsapása, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
konzervatív oldal (melynek része az illiberális populizmus is) pedig
többek közt a régieket szeretné még mindig rehabilitálni</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>épp azokat,
akiket</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Babarczy érvénytelennek nyilvánít.</b></span> Ha a régiek aktualizálása és
magyarázása új politikai filozófiának számít, akkor pártolom a dolgot.
Vagy ha az új politikai filozófia azt jelenti, amit Mezei tanár úr vázol
a vitához való <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180924_mezei_balazs_az_igazsag_nem_jobb_vagy_baloldali_hanem_valosagelvu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">hozzászólásában</a>.</p>
<p>Nem a gondolkodást szeretném kidobni az ablakon, csak arra kívánok
rámutatni, hogy a filozófiának nincs olyan szoros kapcsolata a
mindennapi politika világával, mint azt Babarczy feltételezi. Egy
korszaknak, berendezkedésnek ezért nincs feltétlen szüksége egy direkt
az ő számára kifejtett, explicit politikai filozófiára. És azért is,
amit Mezei tanár úr ír, nevezetesen, hogy nagy filozófusaink nem jobb-
vagy baloldaliak – bár hogy semmi közük ne lenne a politikai
ideológiák világához, az sem igaz. </p>
<p><b>Filozófia a sörözőben és az akadémián</b></p>
<p>Ez a válaszom <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180925_paar_tamas_a_filozofia_vedelmeben?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">Paár Tamás hallgatótársamnak</a>
is: ne keverjük össze a részletesen kidolgozott politikai filozófiai
rendszereket a nagyjából koherens, egységes, több-kevésbé tudatos
világnézetekkel.</p>
<p>Amikor Chesterton azt írja, hogy borzasztó dolgok történnek az
emberrel, amíg nincs filozófiája, akkor a filozófiát hétköznapi
értelemben érti, mint amikor a sör mellett filozofálunk az élet dolgain<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>.
Fontos, hogy tudjuk, honnan jövünk, hová tartunk, kik vagyunk, de
rengeteg embert ismerek, akik magas fokú integritásról tesznek
tanúságot, ezekre a kérdésekre pontosan tudják a választ, azonban
akadémiai értelemben vett filozófiájuk nincs. Világlátásuk, értékeik,
etikai integritásuk, az van.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezzel szemben tudok</b><b> olyan, magasfilozófiával foglalkozó emberekről,
akik cinikusokká lettek, belesüppedtek a spleenbe, gőgösen ismételgetik,
hogy semminek semmi értelme ninc</b></span>s. A tomizmussal kapcsolatban: Reginald
Garrigou-Lagrange példája csak egy radikális példa volt, ugyanakkor a
tomizmus (ez Babarczynak szól) szerintem igenis fontos gondolatkör ma
is.</p>
<p>Azt vallom:</p>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a modern nyugati ember egzisztenciális válsága épp a felvilágosodásnak és a liberalizmusnak köszönhető.</b></span></div>
<p>Természetesen nem az e két eszméhez (valószínűleg tévesen) kötött
politikai berendezkedésre gondolok, hanem az emberi természetről, egyén
és közösség viszonyáról, az észről, a hagyományokról, a transzcendensről
szőtt elképzeléseiről. A politikai berendezkedésről szóló kérdések
ebből a szempontból másodlagosak. </p>
<p>Szerintem is szükség van elitre, sőt valamiféle társadalmi hierarchia
így is, úgy is elkerülhetetlen. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szellemi elit kell: ha nincs, ki kell
nevelni. Én egyébként azt látom, hogy létezik most is ilyen
elit. Részemről híve vagyok az elitképző iskoláknak is:</b></span> nem hiszem, hogy
lehetséges mindenhol ugyanolyan színvonalon tanítani. Populizmuson
pedig azt értem, hogy a politikai elit egy tömegdemokráciában (is) a
nemzet szükségleteire tekintettel kell, hogy kormányozzon, nem szakadhat
el olyan szinten a kormányzottaktól, mint például a brüsszeli elit.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Közösségelvűség újratöltve</b></span></p>
<p>Még egy gondolat Alasdair MacIntyre-rel kapcsolatban, már csak azért
is, mert egyetértek Mezei tanár úrral, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a közép-európai
konzervativizmusnak kommunitáriusnak kell lennie, </b></span>és mert a példája
kapcsán sok mindent meg lehet világítani, amiről írtam. MacIntyre egy
marxistából lett, felvilágosodás-ellenes tomista, aki valóban nem nagyon
szívéeli a Burke-vonalon mozgó angolszász konzervativizmust. Az ő egyik
tanítványa pedig az általam és Paár Tamás által is említett Patrick
Deneen. MacIntyre-t annak ellenére sorolják a kommunitárius, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azaz
közösségelvű</b></span> filozófiai iskolához (íme <a href="https://moly.hu/konyvek/horkay-horcher-ferenc-szerk-kozossegelvu-politikai-filozofiak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">egy magyar válogatás műveikből</a>), hogy ő maga a kommunitárius jelzővel sincs kibékülve. Ezzel együtt például <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Scruton is előszeretettel hivatkozik rá.</b></span></p>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-keretes">A konzervativizmus jellemzője, hogy gyakran épített olyan gondolkodókra is, akik magukat nem tartották konzervatívnak</div>
<p>(híres eset Hayeké). Ettől még a közösségelvű jobboldali
konzervatívok sok, számukra kedves gondolatot találnak MacIntyre-nél. S
ha a filozófia az aktuális jobb- és baloldali besorolások felett áll,
akkor ebben még ellentmondás sincs.</p>
<p>MacIntyre ugyanakkor jó példa a régi gondolkodók aktualitására: két
fontos kiindulópontja épp Arisztotelész és Szent Tamás, habár tomizmusa
elég sajátos. De ettől még épp ő volt az, aki az egyik legfontosabb
választ adta John Rawls <i>Az igazságosság elmélete</i> című kötetére (ami a modern politikai filozófia és modern liberalizmus egyik kiemelkedő műve) <i>Az erény nyomában</i>
címmel, ami azóta is fontos viszonyítási pont. MacIntyre számára fontos
a tekintély, fontos a társadalmat átfogó narratívaként
értelmező hagyomány és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nagyon fontos az ész, a racionális érvelés, ami
viszont szerinte épp csak egy-egy hagyományon belül lehet termékeny</b></span>.
Életműve részben ennek fejtegetéséről szól. Ezek a konzervatívok számára
mind kedves gondolatok.</p>
<p>Fontos megjegyeznem, hogy a konzervatívot legtöbbször hétköznapi értelemben használom, a konzervativizmus amúgy sem egyenlő a Republikánus Párt mainstream neoliberalizmusával</p>
<p>(ami alig különbözik a Demokrata Párt mainstream
neoliberalizmusától), sem Boris Johnsonnal és Theresa Mayjel, de még
Margaret Thatcherrel és Ronald Reagannel sem. Roger Scruton például a
Babarczy által emlegetett kötetében maga írja, hogy ő a saját New
Right-iskoláját épp a Thatcher-féle, szinte korlátlan piacelvűséggel
szemben hozta létre.</p>
<p>Na most épp ebben az értelemben tekinthető konzervatívnak MacIntyre
és Deneen is, illetve a Paár Tamás által említett vita „radikális”
oldalának résztvevői is. Erről a vitáról pár évvel korábban magam is
készítettem egy összefoglalót <i>Egy amerikai vita a liberális demokráciáról</i> címmel a <i><a href="https://moly.hu/konyvek/pogranyi-lovas-miklos-konzervativ-reneszansz-az-egyesult-allamokban?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">Konzervatív reneszánsz az Egyesült Államokban</a> </i>(szóba
került Russell Kirk, Molnár Tamás, Leo Strauss is, többek közt Mezei
tanár úr és Lánczi András jóvoltából). Mindezt csak azért írom, hogy
érzékeltessem, mire gondolok.</p>
<p>De MacIntyre példájából még többet ki lehet hozni filozófia,
világnézet, politikai gondolkodás viszonyrendszerét tekintve: itt van az
a Rod Dreher, akivel <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180120_rod_dreher_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">készítettünk interjút</a>, és <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180211_rod_reher_the_benedict_option_konyvrecenzio?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">recenzáltuk a könyvét</a>
(The Benedict Option). Rod Dreher nem filozófus, hanem egy felkészült
és művelt publicista, nem művel akadémiai értelemben vett politikai
filozófiát, viszont, úgymond, filozofál, a számára legkedvesebb, idézett
szerzők közt pedig ott van Alasdair MacIntyre és Patrick Deneen is.</p>
<p>Rod Dreher élesen kritizálja a Republikánus Párt neolib
mainstreamjét, de élesen kritizálja az amerikai jobboldal
szabadpiac-fétisét is (Trumpot sem kedveli egyébként). Szimpatikus
számára az európai kereszténydemokrácia piackezelése. Nem átall
ugyanakkor modernitáskritikájában marxista szerzőket idézni (Zygmunt
Bauman: Liquid Modernity), sőt cikket írni azzal a címmel, hogy <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180502_rod_dreher_amiben_marxnak_igaza_volt_figyelmeztetes_konzervativoknak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">Amiben Marxnak igaza volt</a>. Hol jelent meg a cikk? Ott, ahol Dreher blogol, a <a href="https://www.theamericanconservative.com/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">The American Conservative</a> című közösségelvű-paleokonzervatív lapban. </p>
<div style="background:rgb(238,238,238) none repeat scroll 0% 0%;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px;text-align:center"><b>Sajtókörképünk: <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180613_konzervativ_sajto?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">Ezt olvasd, ha jobboldali vagy!</a></b></div>
<p><b>Mit akarok mindebből kihozni?</b></p>
<p>Rod Dreher példája nagyjából az összes felvetett kérdést jól illusztrálja. Ahogy írtam: <i>„Dreher
kötete számos filozófus gondolatait váltja nagyon helyesen aprópénzre,
fordítja le mindennapi cselekvésre. Nem új gondolatokat nyújt, hanem
értelmezi az idők jeleit, összegez, tudatosságra ösztökél és cselekvési
útmutatót nyújt.” </i>Magam is ilyesmire vállalkoztam, amikor a a természetjog és a hagyományelvűség alapján <a href="http://mandiner.hu/cikk/20160611_a_meleghazassagot_kritizalja_uj_koteteben_a_mandineres_szerzo?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">kritizáltam könyvemben</a> az azonos neműek házasságát, kitérve a demokrácia, a szabadság, a vallás releváns kérdéseire is.</p>
<p>MacIntyre, Deneen, Dreher: visszanyúlnak régi gondolkodókhoz és az
olyan kortársakhoz, akik újra elővették a régieket. Akadémiai filozófiát
vagy Dreher esetében izgalmas hétköznapi elmélkedést művelnek, és a
Babarczy által féltett felvilágosodás és liberalizmust kritizálják.</p>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-keretes">Ha tetszik, fontolva haladnak, a továbblépést azonban teljesen máshogy képzelik el, mint a Babarczy-féle liberális iskola. </div>
<p>Paár Tamás szekértáborokat meghaladó, közös megoldásai többnyire
azért lehetetlenek, mert az ideológiáknak és világnézeteknek is megvan a
maga kibontatlan mélysége, a politikai filozófiák pedig néha
meghaladják és keresztbe metszik, máskor viszont épp hogy elmélyítik a
köztük lévő ellentéteket. Nem pusztán arról van szó tehát, hogy
ideologikus szekértáborok nem tudnak együttműködni az érdekeik és
filozófiai szűk látókörük miatt, hanem hogy ténylegesen annyira mást
gondolnak az emberről, a világról, a szükséges lépésekről, esetleges
közös pontjaik ellenére is, hogy az együttműködés csak véletlen
egyezések, egy-egy ügy esetében lehetséges. Semmi biztosíték nincs rá,
hogy egy politikai filozófia, ami átlépi az ideológiák határvonalait
egyes kérdésekben, másokban nem őrzi meg őket, hiszen számos kérdésben
dönteni kell: vagy-vagy.</p>
<p><b>Felvilágosodás: meghaladva</b></p>
<p>Vissza Babarczyhoz: ő egy dologra tud apellálni a szabadsághoz való
kapcsolódáson túl, az pedig a folytonosság, hogy a konzervatívok meg
akarják őrizni a folytonosságot, a hagyományt, és ezt a kettőt most a
felvilágosult liberalizmus képviseli. Ennyi különbség mellett ez a két
pont azonban kevés az azonosuláshoz. Egyebekben a felvilágosodás, a
liberalizmus egyik alaptétele a kritikusság és megkérdőjelezés. Ezek
annyira központiak számukra, hogy</p>
<div class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-keretes">csak idő kérdése volt, hogy ez az alaptétel mikor fordul saját maguk ellen,</div>
<p>habár mindkettőt folyamatosan kritizálták az előző évszázadokban sokfelől, sokféleképpen.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Russell Kirk szerint</span>:<i> „amikor a forradalmárok sikerrel járnak és
eltörlik a hagyományokat, kigúnyolják a régi szokásokat és megtörik a
bevett intézmények folytonosságát, felismerik a szükségességét, hogy új
szokásokat, hagyományokat és folytonosságot alapítsanak; de ez a
folyamat fájdalmas és lassú; és az új társadalmi rend, ami végül is
kialakul, az sokkal alacsonyabb rendű lesz, mint a régi rend, amit a
radikálisok meghaladtak a földi paradicsom után való lelkesedésükben”.</i></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Babarczy Eszter azt a liberálisok részéről általam gyakran tapasztalt
hozzáállást képviseli, hogy úgy tesz, mintha a világot a
felvilágosodással teremtették volna meg, és azelőtt nem lett volna semmi
érdemleges a gondolkodásban, vagy minden, ami azelőtt történt,
lényegtelen.</b></span></p>
<p>Pedig igen, a premodernhez <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180313_szilvay_gergely_hova_tart_a_jobboldal?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">vissza lehet nyúlni</a>.</p>
</div>
<div id="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-article_billboard2" class="m_1264379553571922877m_-1798243069992967770gmail-nbanner">
</div>
</div></div>